Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-24 / 224. szám

I AZ MSZMP SOMOGY HIflYII BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 224. szám. Csütörtök, 1970. szeptember 24. Telefont kap a Géza utca Meglepődve vették észre tegnap délután a Géza. utcá­ban lakók, hogy a csöndes, nyugodt utca szinte életre kelt Fiatalok érkeztek csoportosan, ezükben lapát, ásó és cgá- ly, s nemsokára elkezdték fejteni a kemény, köves ta­lajt. Száz fiatal fiú, valameny- nyien a MŰM. 503. sz. Rippl- Rónai Szakmunkásképző Inté­zet tanulói. Kollégisták, akik szabad idejüket feláldozva — Noteszlap Őszi etűd Bágyadt lény, nincs már ereje áttörni a park fáinak le­velein. Lehet, hogy az utolsó derűs délután az öregembert lopó tél előtt. A fűnyírógép makogásból egyenletessé váló hangja álmosítja a padokon ülőket. Kevesen vannak. Csendre vágyók, napfényt áhí- tók. Mintha az ősz szülte vol­na őket, ember formájúvá lé- nyegitve jellemzőit. A maga­san röppenő nevetés a lábuk elé hullik, cseppet sem szelí­dültén. Tavasz-emberkék: bak­fisok közelednek, kezükben lá­balva táskájukat. Kék köpe­nyük egy-egy tó a park tér­képén. A zegzugos utakat jár­ják. — Ott van! Menj eléjel Egyikük vonakodva, de el­indul. A többiek távolról fi­gyelik. A lány se jobbra, se balra nem nézve megy célja felé. Zsebre dugott kamasz jön gesztenyét, rugdosva. Egymás mellé érnek. Egy szemvillanás. A fiú ar­ca piros lesz. Ennyi az egész. Mennek tovább. A barátnők csoportja felöl kuncogás, el­halkulva, megszakadva. Indul­nak a lány felé. Már nem ne­vetgélnek. Elgondolkodva hallgatnak. A ftú a szökőkút vizébe bá­mul. A fünyírögép távoli al­tatódala. Sárga levélejtőernyő ereszkedik alá, finom ráncokat varrpa a szökőkút vizruhájára. Az apró hullámok ringatják a fiú arcának tükörképét. lu L. a Hazafias Népfront felkérésé­re — társadalmi munkában ki­ássák egy utca számára a nyil­vános telefonállomás kábeljai­nak helyét Régóta vajúdó ügye volt ez a lakóknak és a posta távköz­lési igazgatóságának. Nem vol­tak munkások, akik kiássák a vezeték helyét. Csattogtak a csákányok, szikrát vert élük a kemény, köves talajon. A tanulók azonban komolyan vették a munkát, s egyre jobban mé­lyült az árok. Nem kis feladat, míg ebben a kemény talajban kiássák a száz méter hosszú, nyolcvan centiméter mély ár­kot — mondta Vermes Imre kollégiumi igazgató. A fiata­lok azonban örömmel vállal­ták, s nagy kedvvel jöttek dol­gozni valamennyien. Nagy segítség ez a postának is, és a készülék bekötése is hamar meglesz. így az utca la­kói most már nem panaszkod­hatnak, hogy messzire kell menniük telefonálni. A munka lassan a vége felé halad. Az árkok egyre mé­lyültek, s nemsokára beleke­rült a kábel. Még a mai na­pon végzünk a munkával — mondta a két nevelő tanár is, aki a fiatalokkal kijött Sokszor bizonyították már a a fiatalok: képesek az első hí­vó szóra egy emberként mun­kába állni és segíteni minde­nütt, ahol szükség van rájuk. Szeptember 25-én kezdődik az Úttörők Vietnámért kerékpáros staféta Több alkalommal bebizonyí- .olták az úttörők, hogy együtt éreznek a harcoló vietnami néppel, segítik igazságos har­cukat. Az elmúlt év tavaszán az úttörőcsapatok a kommu­nista szombatokon és vasárna­pokon. végzett munkáért ka­pott pénzt befizették a vietna­mi csekkszámlára. Most szeptemberben a me­gye valamennyi úttörőcsapata vörös emlékszalagot készített, s erre ráírták csapatuk nevét, számát, megalakulási évét s azt a számot, amely kifejezi; hány ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek. Min­den ezer forint után egy szá­mot kapnak a fiatalok, s azt írják a szalagra. A megyéből minden úttörő- csapat részt vesz a stafétán, amely szeptember 25-én kéz dődik. A csapatok csillagsta fétaszerűen a járási székhelye viszik — váltófutással — a stafétabotot, amelyre minden csapat f elköti az emlékszala­got. A járási székhelyekre be­érkezett emlékszalagos boto­kat motoros staféták hozzák Kaposvárra, a Szabadság parki szovjet hősi emlékműhöz. Az emlékműtől szeptember 27-én indul tovább a staféta Buda­pestre, a margitszigeti úttörő­stadionba. Oda érkezik egyéb­ként valamennyi megyei stafé­ta. Budapesten a megyék képvi­selői játékos versenyeken mé­rik össze ügyességüket, ezt a televízió is közvetíti. Somogy színeit két pajtás képviseli. w Ük A L,-------------­H ÓI Miből építkezzünk? Építésügy a lakosság szolgá­latában címmel füzetsorozatot adott ki az Építésügyi Tájé­koztatási Központ, s ezzel' a magánépítkezők gondjain 'sze­retne segíteni. A sorozatban már korábban megjelent a Hogyan építkezzünk? című kötet, amely általános tetszést aratott. Többen is kifogásol­ták azonban, hogy a kiadvány nem ismerteti kellően az épít­kezésekhez felhasználható anyagokat. Ezt a hézagot kí­vánja kitölteni a kiadó, a so­rozat újabb kötetével, amely­nek címe: Miből építkezzünk? Az építőanyagok ellátásában támadt zavarok, hiányok miatt különösen nagy haszon­nal forgatható e könyv. Elő­fordulhat ugyanis, hogy egyes megkezdett építkezéseket anyaghiány miatt nem lehet folytatni. A szakkönyv segít; megtudjuk belőle, hogy a hiányzó anyag mivel helyette­síthető. Fontos eligazítást is nyújt, hiszen az építés folya­mán több száz építőanyag-faj­tából kell kiválasztani a meg­felelőt, s ehhez nélkülözhetet­len a segítségnyújtás. A tájé­koztatás bő és sokrétű: min­den anyagfajta tulajdonságát elemzi, hogy az adottságokat legjobban figyelembe véve tudják felhasználni azokat. A kiadvány ismerteti az építési munkák sorrendjét is. összehasonlító táblázatokat, egyszerű, minden műszaki fe1- készülés nélkül is érthető raj­zok egészítik ki a könyvecs­két, amelynek utolsó oldalain az építési anyagok szállításá­ról, tárolásáról — és beszer­zési lehetőségeiről — is szó esik. Tizenkét és fél év a rács mögött Eltékozolt szabadság A négy év alatt egyetlen lá­togatója sem volt. Negyed­évenként remegő kézzel írt so­rokat kapott, az édesapja szá­molt be az otthoniakról. Nyolcszor állt a bíróság előtt, tizenkét évet és hat hónapot ült. Az utóbbi húsz évben alig volt szabadlábon. Legutóbb lopás miatt csuk­ták le. Terveket szőtt: ha ki­szabadul, nyulakat es baromfit tenyészt. Az induláshoz elég tőkéje lett volna. Dolgozott a börtönben, több mint tízezer forintot küldött haza az édes­apjának. Július 18-án, szabadulása napján 9200 forintot vett fel. Húszezerrel már lehetett vol­na mit kezdeni... Jancsika sohasem vált „lány“ Csak az újságban, ahol va­lamilyen oknál fogva nőnemű­nek titulálták. A keddi la­punkban közölt, Budapestről kapott képes tudósításban töb­bek között ez áll: a 67. Orszá­gos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállításon és Vá­sáron »...a legtöbben Jancsi­kát, az 530 kilós kocasztárt... tekintették meg.« Elhiszem, hogy ez a jól megtermett sertés sztár volt g 24 nap alatt. A súlyát sem 1: illem. Szavahihető somogyi állattenyésztési szakemberek­től viszont azt hallottam, hogy Jancsika — nem koca. Erre egyébként a nevéből is kö­vetkeztetni lehet. Ez a tiszta igazság. * Ettől persze még sztár lehet a Jan­csika, a maga 530 kilójával, csupán nem a nőivarú serté­sek között... H. F. Mozi felújítás Marcaliban Felújítják a marcali filmszínházat. Űj előteret építenek, melyben büfé és őrző lesz. Az építkezést a helybeli ktsz végzi 1600CJfl forintos költséggel, filmszíni. 4zat az év végére a4j>k át r emi éltetés én olC gyermekmeg- A felújított De Tamás Ernő fütyült ko­rábbi elképzeléseire. Sopron­kőhidáról Pestre utazott, és egy álló napig járta az ital­boltokat. Hogy hogyan került a szombathelyi gyorsra, maga sem tudja. Arra emlékszik, hogy Szombathelyről taxival vitette magát Nagykanizsára, s a fuvarért nyolcszáz forin­tot fizetett. Három nap alatt három és fél ezer forintot vert el. Hazautazott a szigetvári já­rásban magányosan élő édes­apjához, s követelte a hazakül­dött pénzt. Megkapta. Talál­kozott egy szintén börtönviselt cimborájával, s ketten úgy­szólván az utolsó fillérig el­szórakozták a húszezer forin­tot. Tamás ekkor kaposvári nő­véréhez utazott, hogy ötezer forintos jussát követelje. A nővére befogadta, munkahe­lyet akart szerezni neki, s na­ponta pénzt tett elébe. Tamásnak ital kellett, és az italhoz több pénz. Szeptember 12-én egy nyolcvanhét éves öregasszonytól hatszáz forin­tot lopott. Még aznap bezárult mögöt­te a fogda ajtaja. — Miért nem becsülte meg magát? — Naponta öt-hat liter bort ittam. Ital mellett nem lehet becsületes az ember. — S ez ilyen természete; magának? — Negyvennégy éves va­gyok. Ha éveket kapok, akkor is marad időm más életet kez­deni. És ha nem, akkor mi van? — Nincs családja? — A feleségem elvalt tő­lem; van egy huszonkét éves fiam és egy húszéves lányom. Hatvanegyben láttam őket utoljára. — Azóta? — Nem tartjuk a kapcsola­tot. De nem is vagyok rájuk kíváncsi. * * » Tamás Ernő bünügyébeil a Kaposvári városi-járási Rend- őrkapitánysíf folytatja a vizs­gálatot. P. D. OLASZ HUMOR A BECSÜLETES MEGTALÁLÓ — Hát te, kisfiam? — Eljöttem a jutalomért, amit a kanári megtalálójá­nak tetszett ígérni. — De hiszen te egy macskát tartasz a kezed­ben! — Igen, de a macskában hozom a kanárit is. SZÓ SZERINT «— Utoljára szólítom fel, hogy fizesse meg a tarto­zást! — Hála istennek! Az ál­landó nyakamra járása már kezdett bosszantani. KÉSŐNJÖVÖ — Uram, az értekezlet már egy félórája elkezdő­dött, jöjjön csendesebben! — Miért? Már mindenki alszik? BUMERÁNG A vonat zsúfolásig meg­telt. Egy szellemeskedni akaró fiatalember benéz az egyik fülkébe: — Nincs már hely ezen a Noé bárkáján? — Jöjjön csak — feleli előzékenyen az egyik utas —■, éppen egy szamár hiányzik még. / SORREND — Megtudhatnám végre, mikor szándékozik fizetni az öltöny kifordításáért? — Egy kis türelmét, uram. Csak előbb kifize­tem azt, aki a ruhát erede­tileg készítette. KERÉKPÁROS ÉS ÁLDOZATA — Gazember! Csirkefo­gó! Nem tud csengetni? — Nem vagyok gazem­ber, és csengetni is tudok! Csak biciklizni nem. ORVOSNÁL A fiatal férj elviszi fele­ségét az orvosihoz. ~r óriásiak garatmandulái állapítja meg az orvos. — Már gyerekko­rában meg kellett volna operálni. — Igazán? — szól közbe a férj. — Alikor operálja csak meg. A számlát pedig küldje az apósomnak! VENDÉGSÉGBEN — Láttad Adriana asz- szony arcát, mikor azt mondtam neki, hogy össze lehetne téveszteni a lá­nyával? — Az övét nem láttam, de a lányáét, igen! KIS KÜLÖNBSÉG A bolondok abban kü­lönböznek a normális em­berektől, hogy nekik csak egy rögeszméjük van. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő- .izethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési dij egy hónapra 20 Ft, Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latlnka S. u. 6. Felelős vezető: Mautner Józsel

Next

/
Thumbnails
Contents