Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-23 / 223. szám

A Luna-16 sikeres útjának külföldi visszhangja A nyugati hírügynökségek terjedelmes jelentésekben szá­molnak be a Luna—16 auto­matikus szovjet űrállomás hold.missziójának visszhangjá­ról. Neves tudósok, szakembe­rek igen nagy elismeréssel nyilatkoznak a Luna—16 je­lentőségéről. Valamennyien ki­emelik, ez az első alkalom, hogy űrhajós nélküli rakéta szállt fel a Hold felszínéről és van visszatérőben a Földre, Dr. George Low, az Ameri­kai Űrhajózási Hivatal (NASA) ügyvezető igazgatója igen nagy jelentőségű technikai és tudo­mányos eredménynek minősí­tette a Luna—16 misszióját. Low sikereket kívánt a szov­jet tudósoknak a nagyszabású kísérlet további szakaszában. Sir Bemard Lovell, a brit Jodrell Bank csillagvizsgáló intézet igazgatója kijelentette, a szovjet kísérlettel megnyílt az út az előtt, hogy még ebben az évtizedben hasonló kutatá­sokat végezhessenek a Marson. Kenneth Gatland, a brit bolygóközi távközlési társaság alelnöke »-szédítő teljesítmény­nek« nevezte a Luna—16 misz­szióját. PÁRIZS A francia sajtó és rádió rész­letesen ismerteti a Luna—16 nagy sikerét. A lapok — még a rendszerint kommunistael- lanes és szélsőjobboldali Aurore is — kivétel nélkül hangsúlyozzák, hogy a Luna— 16 sikeres útja új szakaszt nyit a világűrkutatás történetében. A Figaro rámutat: a teljes automatizálás előnye vitatha­tatlan a biztonság szempontjá­ból. Az »automatizált űruta­zás« kikapcsolja az ember éle­tét fenyegető kockázatot, s ugyanakkor egyáltalán nem csorbítja a tudományos kuta­tás eredményességét. Az Aurore kiemeli, hogy gazdag tudományos aratás várható a Luna—16 útja ered­ményeképpen. A teljesen auto­matizált szovjet szerkezetek értékes kísérleteket hajthat­tak végre, mégpedig azé-t, mert látják is a Hold felüle­tén a tárgyakat. Kétségtelen, hogy az automatikus kutatás az egyedüli lehetséges módszer a kozmosz kifürkészéséhez, csak így lehet majd elérni a távoli bolygókat. Valószínűleg ez a magyarázata egyébként, hogy a szovjet tudósok első­sorban a Vénusz iránt érdek­lődnek, az amerikaiak vi­szont a Marsot vették célba, ahol, mint remélik, egy na­pon ember is leszállhat majd. BUKAREST Valamennyi központi román napilap keddi számában ki­emelt helyen számol be a Lu­na—16 önműködő szovjet Hold-űrállomás kimagasló tu­dományos sikeréről. A Scin- teia és a Romania Libera tu­dományos szemleírójának kommentárját közli. A Scinteia megállapítja: a Luna—16 a szovjet tudomány és technika újabb kimagasló sikere a világegyetem titkai­nak megismerésében«. (MTI) A napirend első helyén: H nemzetközi biztonság megerősítését * szolgáló intézkedések Hírek az ENSZ-iilésszak munkájáról Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága elhatározta, hogy első napirendi kérdésként megv'tatja a nemzetközi biz­tonság megerősítését szolgáló intézkedéseket. Ezt a kérdést a szovjet küldöttség terjesztette az elmúlt 24. ülésszak elé, a tagállamok többségének kor­mánya — amelyet megkérdez­tek a szovjet javaslatról — jóváhagyta a nemzetközi biz­tonság megszilárdítására tett szovjet javaslatokat, és hang­súlyozta e kérdés napirendre tűzésének fontosságát. Mwaanga, az ENSZ-közgyű- lés gyámsági bizottságának el­nöke, Zambia képviselője, nyi­latkozatot tett azzal kapcsolat­ban, hogy a gyámsági bizott­ság megkezdte munkáját. Az ebben az évben, fenállá- sának 25. évfordulóját ünneplő Tito-beszéd Zágrábban Átszervezik a jugoszláv államigazgatási rendszert Tito jugoszláv elnök a zág­rábi politikai aktivisták ülé­sén bejelentette: átszervezik a jugoszláv államigazgatási rendszert, s a legfontosabb lé­pésként megalakítják a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségét. Az át­szervezést — amit Tito véle­ménye szerint minél gyorsab­ban meg kell oldani — legkö­zelebbi ülésén vitatja meg a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöksége. ~i8f>Á bejelentés logikus folyta­it fása annak, hogy a JKSZ ta­valy megtartott IX. kongresz- szusa, ugyancsak Tito javasla­tára, létrehozta a kommunis­ták szövetsége kollektív veze­tő testületét, a jugoszláv párt legtekintélyesebb vezetőit tö­mörítő Végrehajtó Irodát. A Végrehajtó Iroda működését eredményesnek minősítették. Most lényegében ugyanilyen elvi alapokon jön létre a kol­lektív államfői testület, amely — Tito szavai szerint — »olyan emberekből fog állni, akik tel­jes bizalmat élveznek, a tag- köztársaságok két-három em­berrel lesznek képviselve ben­ne, s az elnökség tagjai lesznek a legfontosabb társadalmi-po­litikai szervezetek, közöttük a kommunisták szövetségének képviselői is.« A jugoszláv szövetségi nem­zetgyűlés természetesen to­vábbra is megmarad, az el­nökségre ruházzák viszont át a szövetségi végrehajtó tanács — a kormány — hatáskörének egy részét, »a végrehajtó ta­nács pedig valóságos kormány lesz, teljes felelősséggel« — jelentette ki Tito. Az államigazgatás reform­ját indokolva Tito egyebek kö­zött megemlítette, hogy .»meg kell őrizni az ország egységét, elejét kell venni mindenfajta kívülről jövő találgatásnak ar­ról, hogy szilárd lesz-e a jugo­szláv közösség a jövőben«. (MTI) Eltorzítják szerződés lényegét A Neues Deutschland válasza a Renmin Ribao cikkére a nemet szocialista EGYSÉGPÁRT központi lap­ja, a Neues Deutschland keddi számában cikket közöl a szov­jet—NSZK szerződés nemzet­közi visszhangjáról, és ennek keretében válaszol a pekingi Renmin Ribaónak a szerződést rágalmazó cikkére. A Neues Deutschland idézi a szerződéssel kapcsolatban az NDK-ban, más szocialista or­szágokban és tőkés államok­ban is megjelent pozitív nyi­latkozatokat. Hangsúlyozza, hogy a nyu­gatnémet jobboldal befolyásos erői a megállapodással szem­ben foglaltak állást. Rámutat, hogy ehhez az ellenséges kó­rushoz csatlakozott most a Renmin Ribao cikke, amely rágalmazza és eltorzítja a szovjet—NSZK szerződést. A Neues Deutschland megállapít­ja, hogy a pekingi kommentá­tor ezze1 egyértelmű támadást intéz a Varsói Szerződés or­szágainak, továbbá a kommu­nista és munkásmozgalomnak közös tanácskozásokon elha'á- rozott politikája ellen. »A kí­nai kommentátorok ugyanoda íutnak el, mint a nyugatné­met reakciós sajtó legrosszabb indulatú képviselői« — írja. . A cikk élesen visszautasítja a Renmin Ribao állítását, hogy a szerződés »elárulná« az NDK és a Szovjetunió népének ér­dekeit, és rámutat, hogy a pe­kingi publicisták szándékosan eltorzították a szovjet—NSZK szerződés lényegét, azt, hogy a bonni kormány fennállása óta első ízben kényszerült az euró­pai status quo elismerésére, ami egyben a dullesi és ade- naueri politika kudarcát is je­lenti. A LAP FELTESZI a kér­dést, hogy vajon mi volt a Renmin Ribao cikkének a cél­ja? Talán Mao Ce-tung szavai szerint »a hegytetőről akarják see mlélni a tigrisek küzdel­mét a völgyben?« ...— „ írja,. m ajd így folytatja: »A figyel­mes politikai megfigyelőnek feltűnik, hogy a szovjet— NSZK szerződés ellenségei azt a célt követik, hogy éket verje­nek a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió közé. Elfelejtik, hogy az NDK egyszer és mindenkorra a szo­cialista államok közösségének nagy családjához tartozik, és hogy a Szovjetunióban leg­jobb barátjára és szövetsége­sére talált. (MTI) Edward • Hambro, Norvégia ENSZ-képviselője, az ENSZ 25. közgyűlésének elnöke. ENSZ egyik legfontosabb ered­ménye, hogy tíz évvel ezelőtt elfogadták a gyarmati orszá­gok és népek függetlei^égéről szóló deklarációt — mondotta Mwaanga. — Sok ország népe azóta megkapta a függetlensé­get, és a világközösség egyen­jogú tagja lett. Sok millió em­ber azonban még mindig gyar­mati iga alatt sínylődik. \ » * » Dr. Alexander Böker, a Né­met Szövetségi Köztársasá nagyköveti rangú ENSZ-meg figyelője felkereste U Thantot a világszervezet főtitkárát, ér tájékoztatta őt a Német Szö­vetségi Köztársaságnak az NDK-val kapcsolatos, vala­mint keleti politikájának több vonatkozásáról. ■ * * * öt Nobel-békedíjas — a ka­nadai Lester Pearson, a fran­cia René Cassin, az angol Philip Noel-Baker, az ameri­kai Linus Pauling és a skót Lord Boyd-Orr — közös nyi­latkozatot írt alá, amelyben hangsúlyozza, hogy az általá­nos béke első, elengedhetetlen feltétele a fegyverzetcsökken­tés és a fegyverkezési hajsza beszüntetése. A deklarációt Lester Pear­son ünnepélyes keretek között nyújtotta át U Thant ENSZ- íőtitkárnak és Edward Hamb- rónak, az ENSZ-közgyűíes je­lenlegi ülésszaka elnökének. A nyilatkozat megállapítja, hogy csupán 1969-ben a világon 200 milliárd dollárt költöttek fegy­verkezésre. A Nobel-békedíjasok felhív­nak minden államot, hogy mondjon le az erő alkalmazá­sáról, és minden vitás problé- már kizárólag politikai úton oldjon meg. A Nobel-békedíj 1901-ben történt első odaítélése óta ez a nyilatkozat a kitüntetettjei­nek első közös kezdeménye- :ése. (MTI) V Célunk: a dolgozó nép megnyerése“ Gustav Husák beszéde Prágában A Rudé Právo megjelené­sének ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepi nagygyűlésen Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára be­szédében felelevenítette a kommunista párt és a kom­munista^ sajtó' fél évszázados útját, s hangsúlyozta azoknak a marixsta—leninista eszmék­nek az időszerűségét, amelyek jegyében a CSKP alakuló kongresszusát tartotta. Éppen ezeknek az elveknek, a pártélet lenini normáinak megsértése okozta az utóbbi évek súlyos válságát Cseh­szlovákiában. A közelmúltban lebonyolított tagkönyvcserék során — mondotta — a CSKP megvált azoktól, akik a célki­A svédországi választások Általános választáso­kat tartottak vasárnap Svéd­országban. Több mint öt és fél millió állampolgár járult az urnákhoz, s a szavazatok alap­ján a Szociáldemokrata Mun­káspárt 166, a Centrum Párt 73, a Liberális Párt 56, a Kon­zervatív Párt 38, a Svéd Bal­oldali Párt 17 képviselőt küld a 350 tagot számláló, egyka­marás parlamentbe. Az eredmény tulajdonkép­pen nem jelez változást a ko­rábbi helyzethez képest. Az immár harmincnyolc éve kor­mányzó szociáldemokraták ez­úttal is a legtöbb voksot kap­ták a pártok közül, a konti­nens legfiatalabb miniszterel­nöke, Olaf Palme tov'bbra is hivatalában marad, s nem várható számottevő módosulás a gazdag ország kül- vagy bel­politikai orientációjában sem. Az esemény néhány mozza­natára mégis érdemes odafi­gyelni. Érdeklődíst kelthet mindjárt a választások új rendszere, a parlamenti re­form. Eddig ugyanis két ka­marából állt a nemzetgyűlés ezentúl csak egy háza lesz á svéd parlamentnek —, vagyis a felsőház megszűnik. Száz- esztendős tradíciót iktattak ki ezzel a svéd belpolitikából, és nem is csak ezzel az egyetlen alkotmányjogi újdonsággal szolgált a most lezajlott vá­lasztás. Számottevő módosítást jelentett az úgynevezett »négy és tizenkét százalékos zára­dék« bevezetése is. Ennek az előírásnak értelmében csak az a párt juthatott — és juthat a jövőben — parlamenti mandá­tumhoz, amelyik az országo­san leadott szavazatoknak leg­alább négy százalékát, vagy egyetlen választókörzetben azok 12 százalékát megkapta, illetve megkapja. Ez az előírás nyilvánvalóan nehezíti az új politikai erők kibontakozását, viszont kedvező fordulatot je­lent a kisebb pártok számára, amelyeknek korábban egy-egy mandátum megszerzéséhez sokkal több szavazatra volt szükségük, mint népszerűbb ellenfeleiknek. A választás eredménye­ként c szociáldemokraták ma­radtak tehát az élen, — de az abszolút többség kicsúszott a kezükből. A legutóbbi, az 1968 szeptemberében lezajlott vá­lasztásokon a szociáldemokra­ták a szavazatok 50,9 százalé­kát szerezték meg. A most el­ért 46,5 százalékos aránnyal, illetve az annak alapján biz­tosított 166 mandátummal szemben a három ellenzéki párt — a Centrum, a Liberális és a Konzervatív Párt — ösz- szesen a szavazatok 46,6 szá­zalékát mondhatja magáénak, s ez 167 parlamenti helyet jelent. Vagyis az ellenzéknek eggyel több képviselője vesz majd részt a törvényhozásban, mint a szociáldemokratáknak, s így rendkívül fontos szerep­hez jut a 17 főnyi kommunis­ta képviselőcsoport: támogatá­sával a szociáldemokraták ki­sebbségi pozícióból is kormá­nyozhatnak. A polgári ellen­zék egységes fellépésével szem­ben a kommunista képviselők szavazatai biztosíthatják a Szociáldemokrata Munkáspárt részére a szükséges többséget a parlamentben. A közvélemény valójá­ban nem kíván változásokat Svédországban. A szociálde­mokrata kormányzat a külpo­litikában továbbra is a semle­gesség mellett foglal állást, s ennek helyességében miért is kételkedne az a társadalom, amely már nemzedékek óta nem ismeri a háború pusztí­tását, szenvedéseit. Belpoliti­kai téren ugyancsak rendezett körülményeket teremtett a szociáldemokrata vezetés. A most bevezetett parlamenti re­form, valamint a válásjogi re­form egyaránt demokratikus jellegű, s a nemrégiben élet­be léptetett új adótörvény — mely csökkentette a legalacso­nyabb kategóriák terheit — ugyancsak népszerű a nagy tö­megek előtt. Ami nehézséget okoz a kor­mányzó pártnak, az elsősor­ban a külkereskedelmi mérleg romlása. Az idei év első felé­ben a ténylegesen jelentkezett Hermansson, a kommunista párt vezetője örömteli mosoly- lyal nyugtázza azt a hírt, hogy a párt megsokszorozta par­lamenti mandátumát, (Teieíotó: AP—MTI—KSj külkereskedelmi deficit há­romszorosan meghaladta a vá­rakozást, — ezt viszont a dol­gozó tömegek közvetlenül nem érzékelik. A választási küzdel­mek során egyébként az ellen­zék is gazdasági támadásaival igyekezett csökkentenni a Szo­ciáldemokrata Munkáspárt esélyeit, mivel azonban egyen­értékű, vagy jobb alternatívát nem tudott a választók elé ál­lítani, eleve lemondott a vál­tozást hozó siker eléréséről. A három ellenzéki polgári párt között egyébként is szá­mottevő ellentétek vannak, s így akcióképes parlamenti koalíciójuk aligha képzelhető el. A kommunistákat tömörítő Svéd Baloldali Párt az árak rögzítését, a házbérek befa­gyasztását, külpolitikai téren pedig az NDK elismerését, s az Európai Gazdasági Közösség­be való belépés elleni harcot tűzte választási zászlajára. Szavazatainak növekvő szá­ma, mandátumainak szaporo­dása arra utal, hogy a párt programja jelentős munkástö­megek kívánságát fejezi ki. A svéd alkotmány mó­dosításán 13 évig dolgoztak, s ez a szám a most lezajlott vá­lasztásokon a Szociáldemokra­ta Munkáspárt és a Svéd Bal­oldali Párt számára egyaránt jó ómennek bizonyult. A bal­oldaltól támogatott Palme- kormány demokratikus intéz­kedéseivel, reformjaival tartó­síthatja ezt a választási sike­rét. B. T. tűzések és a szervezeti sza­bályzat tekintetében ellentét­be kerültek a párttal. Szá­munkra semmiképpen sem kellemes, de elkerülhetetlen kötelesség volt ez, hiszen felhígult, kispolgári ideológiával át­hatott párt képtelen a munkásosztály, a dolgozó nép vezetésére. Gustáv Husák nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy min­denfajta nyugati vádaskodás ellenére a párt — akárcsak az utóbbi évek válsághelyzetei­ben — politikáját a jövőben is adminisztratív eszközök mellőzésével, politikai mód­szerekkel kívánja érvényesíte­ni. Munkánk alapjának a po­litikai nevelőmunkát, a poli­tikai eszközök alkalmazását tekintjük — mondotta —, mert célunk a dolgozó nép megnyerése, nem pedig meg­félemlítése és elriasztása. A párt első titkára ismét hitet tett az úgyne­vezett januári politika mellett, amely — mint rá­mutatott — változatlanul a korábbi hibák helyreho­zására irányuló törekvések jelképe maradt. Elutasítjuk azonban a január utáni politika torzulásait, a jobboldali és szocialistaelle­nes erőknek azt az igyekeze­tét, hogy a hibák helyrehozá­sának ürügyén a csehszlová­kiai társadalmi viszonyok el­lenforradalmi megváltoztatá­sát idézzék elő. A jövőben a szocialista építés valamennyi pozitív eredményére kívá­nunk támaszkodni, s nemcsak helyrehozzuk a régi mulasz­tásokat, hanem el is kerüljük az új hibákat és tévedéseket. Súlyos erőfeszítések árán si­került elérnünk, hogy a tár­sadalmi helyzet ma lényege­sen kedvezőbb, mint az el­múlt években, s így most lehetőség nyílik ar­ra, hogy megoldjuk az előttünk álló nagy felada­tot: népünk becsületes munkájának megszervezé­sét.­Ebben minden munkás, pa­raszt és értelmiségi számára l.elyet biztosítunk, s céljaink megvalósításából senkit nem kívánunk kirekeszteni — mon­dotta Gustáv Husák. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. szeptember 23.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents