Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-22 / 222. szám
tGY HARCÁSZATI GYAKORLAT ELÉ Közös összefogással „Amiért élt, nincs még befejezve** Elbraztatták Balogh Istvánt M egyénk polgári védelmi szervezetei az elmúlt években, s különösen tavaly jelentős sikereket értek el. Megismertették a lakossággal a polgári védelem célját, szükségességét, általános feladatát. A lakosság tömegméretű felkészítése, kiképzése mellett korszerűsítették, továbbfejlesztették a polgári védelem erőit is. Több kiállítás, bemutató volt, létrehoztak polgári védelmi mintakertet is, ahol szemléltetően ismertették a lakosságra háruló feladatokat. Ezeknek eredménye, hogy megyénk lakói nejncsak megismerték a polgári védelem célját és fontosságát, hanem ma már elengedhetetlennek, szükségesnek tartják azt. Eredményeink lehetővé tették, hogy az eddigieknél is magasabb szinten folytassuk a szakszolgálati alakulatok, szakszolgálatok és a lakosság önvédelmi felkészítését. Ezt a célt szolgálja a hamarosan megtartandó nagyatádi járási komplex harcászati gyakorlat is, amelybe bevonják a járás lakosságának egy részét. Községek lakói, üzemek és termelőszövetkezetek dolgozói vesznek majd részt ebben, s közreműködnek a társadalmi és tömegszervezetek is. A nagyszabású harcászati gyakorlaton fontos feladat lesz: a lakosság kollektív és egyéni védekezése, a lakott területek egy részéről a lakosság kivonása, sérültek ellátása, mentése, az élelmiszer és ivóvíz, a takarmány és állat- állomány, az értékes anyagok védelme, mentése. A szakszolgálati egységek felderítésből, rendfenntartásból, fertőtlenítésből, tűzvédelemből, valamint községek és mezőgazda- sági nagyüzemek védelméből vizsgáznak majd. A harcászati gyakorlat végrehajtása a polgári védelmi szervezetekre, a részt vevő társszervekre — tűzoltóság, rendőrség, munkásőrség — és a lakosságra is új feladatokat ró. Ugyanis első alkalommal Tizenkilenc éves megbízás NYOLC ÓRA VAN. Néhány motorkerékpár száguld az úton, majd mellettem suhan el egy meggyszínű Fiat. Innen is, onnan is jönnek az emberek. Kerékpárral, motorral — néhányon gépkocsival — érkeznek a pártszékház elé, a ktsz közgyűlésére. A pártszékházban »telt ház« van. Körülbelül százötvenen ülnek a szorosan egymás mellé rakott székeken. Eredményekről, tennivalókról szól a vezetőség beszámolója. Kilencmilliós termelés (35 százalékkal több, mint a tavalyi). Kétszeresére nőtt (igaz, abszolút számban még alacsony) a lakossági munkák értéke. Mint megvalósított feladatokat veszi tudomásul a tagság az eredményeket. Inkább a tennivalókat latolgatják. Főgler Ferenc részleg- vezető lakonikusan fogalmaz. Befejezik Nagyatádon a tizennégy lakásos sorházakat. Fokozzák a tizenhat lakásos társasházak építését Barcson; fel kell építeni a megrendelt nyolc családi házat. A tagság gondolkodik. Keveset beszélnek, de többet akarnak tenni. S határoznak. Kétszázezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak — egy napot dolgozik mindenki (rendbehozzák a telepet, s felépítik a vasipari és faipari műhelyeket). — Miért más ez a közgyűlés? — kérdem Pássá Jenöt, a szövetkezet elnökét. — Most látom: nem az apró-cseprő egyéni vagy részletérdekeket nézik, hanem az igazit, az egészet. — Mi nagyon nehezen jutottunk előre. Kálváriát jártunk, mire megvehettük a telket az üzemházunk mellett. Végre sikerült. Ezt mindenki tudja a tagok közül. S azt is, hogy az új, kétszer nyolcszázharminc- négy négyszögöl telek legalább tíz évre lehetővé teszi a ktsz fejlődését. Az emberek itt akarják megkeresni kenyerüket. Tudják, hogy az övék lesz, maguknak építik, ezért csinálják szívesen. A tizenkilenc évvel ezelőtt kezdett munkának egyik igen fontos eseménye ez. — Tizenkilenc éves a szövetkezet? — Igen, most is itt, a tárcámban, őrzöm a megbízólevelet. ELSÄRGULT, negyedíves papírlapot tesz elém. Olvasom az 1951. szeptember 12-én kelt 1016-os számú levelet, »...megbízzuk Pássá Jenőt d Vegyesipari Javító Ktsz ügyvezetőjét, hogy a szövetkezet minden kérdésében — üzemszervezés, helységmegszerzés stb. — járjon el. Kérjük a hatóságokat, hogy a nevezettet közérdekű munkájában támogassák.« — Hogyan kezdték? — Mint a több'ek. Tizenket- ten voltunk. Fodrászok, cipészek. asztalosok. Három kis helvisédben kínlódtunk. Lyukakban, mint a vakondok. Tragacson hordtuk-vittük az anyagot és a készárut. Hazulról hoztuk a kályhákat és a fát. — Mi volt a legnehezebb? — Hát eddig eljutottunk — mutat a műhelyekre, s tekintetével végigsimítja a szép, nagy telepet. — És most? — Most is tenni akarunk. Év végére elérni a húszmilliós termelést. Korszerű műhelyeket építeni a fa- és vasipari részlegnek. Gépesíteni, és megoldani a porelszívást, befejezni a vállalt építési munkákat. mutatják be a gyakorlatban megyénkben a polgári védelem mezőgazdasági jellegű tevékenységét. A felkészülés már régebben megkezdődött. Valamennyi részvevő ismeri a gyakorlat célját, saját feladatát. Megkezdődött és jelenleg is tart a politikai felkészítés. A községekben és az üzemekben politikai felelősök tevékenykednek. A gyakorlat vezetőinek, a parancsnokoknak megbí zatása: úgy készüljenek, úgy fejlesszék tudásukat, hogy alkalmassá váljanak a feladat végrehajtására, illetve a szakszolgálati egységek szakszerű, folyamatos és rugalmas irányítására. Ennek a gyakorlatnak a célja, hogy a szakszolgálati egységekbe beosztottak jártasságot, tapasztalatokat szerezzenek az általános és speciális polgári védelmi feladatok megoldásában, mégpedig bonyolult körülmények között, hogy mentő és mentesítő tevékenységüket az előírt időn belül elvégezzék. A pártszervezetek, a tömegszervezetek, a politikai megbízottak már eddig is igen nagy segítséget nyújtottak a harcászati gyakorlat előkészítésében és a lakosság felkészítésében. Segítettek a községekben és üzemekben a gyakorlatról tartott tanácskozások, a párttaggyűléseken a kommunistáknak adott pártmegbízatások is. Felhívták a feladatokra, a gyakorlat fontosságára a figyelmet a polgári védelem emlékeztetői is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyatádi járás lakossága, a szakszolgálati egységek és valamennyi részvevő lelkiismeretesen készül a harcászati gyakorlatra. Ez biztató, mert az előfeltételek lehetővé teszik, hogy megyénkben tovább emelkedjen Randin,- a telepet létre- a Polgari védelmi képzés szín- Beepitem a telepet, le e vaaaja| és sikeresen járulhassunk hozzá hazánk polgári védelméhez. zt kérjük a harcászati gyakorlaton részt vevőktől: fegyelmemunkával segítsék tohozni a szervizállomást, korszerű szolgáltató házat építeni, természetesen központi segítséggel. KIS CSOPORTBAN állva beszélgetünk a ktsz udvarán. Fény vibrál az emberek szemében is. Melegen szorítom meg azoknak a kezét, akik munkával írták meg Csoko- nyavisontán a szövetkezet történetét. Szakács Erzsébet A zett vábbra is az előkészítést, majd pedig a végrehajtást, hogy sikerüljön a kitűzött célokat megvalósítani. Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke, megyei pv-parancsnok A hosszú szenvedés és betegség után hatvannégy éves korában elhunyt Balogh Istvánt tegnap délután díszpompával kísérték utolsó útjára családjának tagjai, a barátok, az ismerősök, a harcostársak és a tisztelők. A Keleti temető ravatalozójában koporsójánál a megye vezetői álltak díszőrséget a gyászkarszalagos kis- katonák mellett. A végső búcsúra és tiszteletadásra eljöttek Bíró Gyula és Bogó László, a megyei pártbizottság titkárai, Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára, Kocsis László, dr. Sólyom Gábor ezredes, dr. Szőke Pál, Róna Imre, a megyei párt-vb tagjai. Ott voltak a gyászolók között megyénk országgyűlési képviselői, a megyei pártbizottság osztályvezetői, gyárigazgatók, a munkásőrség, a honvédség, a KISZ és az ifjúgárda képviselői. — Internacionalista hazafit temetünk. A legendás hírű spanyolországi szabadságharcos nemzetközi brigád egyik bátor magyar kommunista katonájától búcsúzunk — kezdte beszédét Somogyi József. Kísérleti év Csokonyavisontán Hagymaszedő és gabonaszárító gép készül Éves tervük: 14000 000 forint koksztüzelésű szárítók átalakítását is vég zik, gázolaj fűtésűre. Jelenleg három készül: az istvándi, illetve a darányi termelőszövetkezetnek. — Hallottuk: létesítettek autószerviz-részleget is. — Naponta négy-öt kocsit tudunk fogadni. Nyolc szerelőnk van és két tanulónk. Tervezünk benzinkutat, és elképzelésünk szerint teherkocsi főjavításával is foglalkozunk majd, ha a szerviz teljesen elkészül. A Dunaújvárosi Vasmű A darányi és a csokonyavi- sontai termelőszövetkezet gépjavító társulásának életében az idei év kísérleti jellegű, hiszen ez áz első közös évük. Füipovies Pállal, az egyesülés igazgatójával jártuk körbe a telepet, ő tájékoztatott bennünket a jelenlegi munkákról. Az Udvaron nagy, pirosra festett gépek sorakoznak. — Az idén először gyártunk hagymaszedő gépet. Negyven , darab készül: huszonötöt az j NDK-ba exportálunk, és kerül ' belőlük Jugoszláviába is. Az ország minden területén vannak megrendelőink. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár szabadalma a berendezés, három az országos mezőgazda- sági és élelmi- szeripari kiállításon is szerepelt. Jövőre hagymafölszedő gépeket is készítünk, 70 darabot rendeltek belőlük. Távolabb hatalmas gépek állnak, még darabokban. OTSZ típusú gabonaszárító berendezések tárolói a Makói Gépgyár számára készítik bérmunkában. Ezenkívül régi Farmer típusú A hagymaszedő gép szerelése hideghengerműve és a Székes- fehérvári Könnyűfémmű részére is szállítunk alkatrészeket. A gépjavító 180—190 munkással dolgozik, éves tervük 14 millió forint. Jövőre 90 új szakembert — lakatosokat, esztergályosokat vesznek föl. Ha szükség lesz rá, a lakatosműhelyben bevezetik a két műszakot. A kísérleti év a jelek szerint eredményesen zárul. I. I. koporsója előtt állunk, akinek élete, munkássága felnőtté érése pillanatától összeforrt a kommunista eszmékkel, a munkás- mozgalommal, a párttal. Balogh István elhunytával olyan szívet állított meg a könyörtelen halál, amely sohasem önmagáért dobogott. — Húsz évi emigráció után tért haza Magyarországra Balogh István, hogy erejét és egészségét nem kímélve bekapcsolódjon a békés termelő munkába, a pártmunkába, és nagy lelkesedéssel vállalt részt megyénk szocialista iparának megteremtésében. Halálával nagy veszteség érte megyénket, városunkat, a munkásmozgalmat A fájdalom érzése nélkül nem is lehet arra gondolni, hogy soha többé nem tűnik fel méltóságteljes alakja a város utcáin, a középületek folyosóin, nem láthatjuk őt az ünnepségek elnökségeiben, s nem hallhatjuk megfontolt beszédét, érett tanácsait. — Búcsúnk olyan igazi és tiszta — mondotta a városi pártbizottság első titkára —, mint amilyen igaz, tiszta és becsületes ember volt ő társaihoz és az eszméhez. Szeretnénk megköszönni mindazt, amit embertársaidért, a társadalomért, jelenünkért A termelékenységért A Gazdasági Bizottság határozatot hozott a mechanizmus reformjával összefüggő jövedelemszabályozás módosításáról. A változás természetesen nem érinti a reform alapelveit, az elmúlt három évben azonban bebizonyosodott, hogy a gazdasági munkánk hatékonysága nem érte el a kívánt szintet: az egy főre, egy napra, egy órára eső termelésünk nem nőtt a tervezett 5—5,5 százalékos mértékben. Az életszínvonal emelésének .lehetőségét pedig csak ez teremtheti meg. A jövedelemszabályozás ösz- szetett intézkedéseket foglal magába. Közülük kiemelkednek a hatékonyságra ösztönző rendelkezések. A vállalatok 1971-től az egy foglalkoztatottra jutó tiszta jövedelem (bér, nyereség) alakulásától függően emelhetik az átlagkeresetet. Miképpen jelent ez lépést a termelékenyebb munka felé? Hogyan ösztönöz a létszámtakarékosságra? A személyi jövedelmek közvetlen szabályozása és mérése átlagkeresetek számításával történik. Az átlagbér helyesen szabályozza népgazdasági szinten az árualap és a vásárlóerő kívánatos összhangját. Van azonban egy kedvezőtlen vonása : a béremelkedések ellenére is a korábbi szinten maradhat a vállalatnál az egy főre eső kereset — ha az átlagnál alacsonyabb bérű dolgozókat vagy nyári szünetre olcsó bérű kisegítőket vesznek fel. Az új szabályozás gyengíti a vállalatok ilyen létszámfelvételi érdekeltségét. Ellenérdekeltséget teremt. Ha emelni kívánják a béreket, akkor növekedni kell az egy dolgozóra jutó bér a nyereség együttes összegének is. 1970-ig a létszámnövekedésből adódó többletbér az önköltséget növelte, s egy része a részesedési alap képzésénél adóteher formájában éreztette hatását. A bérszínvonal-emelkedés bértömege viszont (részleges mértékű adóvisszatérítés mellett) az alapot évről évre halmozottan terhelte. 1971-től valamennyi többletbért az önköltségbe kell számolni. Ez egyben utat nyit a differenciáltabb bérgazdálkodásnak és az anyagi ösztönzésnek is. A szabályozás lényege —• a munkaerőforgalom szempontjából — nem a létszámfelvételt tiltja,- hanem a felveendő dolgozók által termelendő új értéket írja elő. A felvételt éz annyiban befolyásolja, hogy könnyebb a régi dolgozók munkájának eredményét növelni (pl. munkaszervezéssel), mint az új dolgozót a régiek által már elért szintre emelni. A tiltás úgy érvényesül, hogy nem ír elő abszolút értékben felső határt, hanem progresz- szíven adóztatja a részesedési alapot. Ez viszont kihat a béren kívüli jövedelem (f)l.: nyereségrészesedés) alakulására. Orosz László tettél, köszönjük követendő példamutatásodat, amelyet a vad embertelenségben, küzdelmes életed során mindvégig megőriztél. — Most, amikor utolsó utadra kísérünk, ismételten megfogadjuk, hogy emlékedet örökké megőrizzük, nem felejtjük el soha. — Nyugodjál békében! Somogyi József búcsúbeszéde után dr. Szőke Pál, az SZMT vezető titkára, a megyei párt-vb tagja vett búcsút az internacionalista forradalmártól, a vasas szakszervezet odadó tagjától, az SZMT volt elnökétől. Gyászzene hangjai mellett vitte a fekete gépkocsi Balogh István koporsóját a sírhoz, ahol Somogyi János, a Magyar Partizán Szövetség nevében, Róna Imre pedig a Pa- mutfonó-ipari Vállalat nevében vett búcsút a párt és a munkásmozgalom régi harcosától, a textilművek egykori főművezetőjétől. Felhangzott a munkás gyászinduló, megdördültek a fegyverek: háromszoros díszsortűz tisztelgett Balogh István emlékének. Az Internacionálé elhangzása után a tisztelet és az emlékezés koszorúi borították el a sírt. SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1970. szeptember 22.
