Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-20 / 221. szám

HARCKOCSIZOK FÉLELMETES, dobhártyát repesztő dübörgéssel indulnak be a hatalmas acélóriás motor­jai. A lánctalpak nyomában valóságos porfelhő kerekedik, s amerre a súlyos gép elhalad, térdig érő árok keletkezik a homokban. Az acélkolosszus könnyedén fut föl a jókora domb tetejére, néhány pillanat múlva már a távoli völgyben ereszkedik le­felé. Útját, manőverezését, a fegyverek célkeresését bíráló szemek figyelik. A bírálók fia­tal katonák, akik társaik gya­korlatozását szemlélik nagy érdeklődéssel. — KISZ-tagok vagyunk mindnyájan, s valamennyien részt veszünk a “-Szocialista hazánkért*1 versenymozgalom­ban. Célunk a kiképzési fel­adatok, a szolgálat kifogásta­lan ellátásával elnyerni a néphadsereg kiváló katonája kitüntetést Ehhez azonban még nagyon sokat kell gyako­rolnunk —• jegyzi meg egyi­kük. Visszaérkezik a harckocsi, verejtékben fürdő katonák bújnak ki a gép belsejéből. A szeptemberi nap kánikulai forrósággal ontja a meleget, s ezt a motorok még megtoldják néhány fokkal. — Lehetett vagy harmincöt fok, de volt ennél nyáron jó­val melegebb is. A legforróbb pillanatok azonban akkor vol­tak, amikor első alkalommal vezettük a harckocsit, meg amikor víz alatt keltünk át Nem titkolják azt sem, hogy féltek egy kissé, amikor elő­ször dübörögtek fel a motorok, s a vezetői, az irányzói felada­tot is ők látták el, feleltek az értékes gépért. Szép szál fiú Sörös József őrvezető. Erőteljes alakja jó fél fejjel kimagaslik társai kö­zül. Bárki azt hihetné, bevo­nulása előtt nehéz fizikai mun­kát végzett. — Kertész vagyok. Szép do­log egy ilyen hatalmas gépet A feladat végrehajtása után. vezetni, s nagyon örülök an­nak, hogy módom nyílt a had­seregben megismerkedni a harckocsival. Zöldség- és gyü­mölcstermesztéssel, borászattal foglalkoztam Debrecenben, en­nél szebb mesterséget nem tu­dok elképzelni. Ezt a hivatáso­mat soha nem cserélném föl mással. Társai között rangot szerzett magának Novográdecz László őrvezető azzal, hogy a legutób­bi vizsgán teljesítette az élen­járó-jelvény elnyerésének fel­tételeit. Igaz, tőle most többet várnak, azt, hogy a legközeleb­bi vizsgán kiváló eredményt érjen el. — Háromfai vagyok, a Nagy­atádi Konzervgyárban dolgoz­tam lakatosként. A harckocsi­vezetés kedvet adott ahhoz, hogy szakmát változtassak. Ta­lán tehergépkocsira, vagy pe­dig valamilyen munkagépre megyek leszerelésem után. Ezt mondja a dusnoki Ma­ian Péter őrvezető is: — Kovács voltam a Hosszú­hegyi Állami Gazdaságban. Motorkerékpár-vezetői jogosít­ványom volt ugyan, vezettem is eleget, de a vezetést itt sze­rettem meg igazán. Én is mun­kagépkezelői foglalkozást vál­lalok leszerelésem után. A háromfai Tratnyek Ferenc is örül annak, hogy a harcko- csizókhoz osztották be. — Nagyatádon dolgoztam karosszérialakatosként. Igaz, szakmám gyakorlására itt nincs lehetőség — töltőkezelő vagyok —, de új ismereteket szerzek, amikor javítjuk a mo­torokat, s ennek is csak hasz­nát veszem, ha letelik a kato­naidőm. ISMÉT FELDÜBÖRÖGNEK a motorok. Meglódul a hatal­mas acéltest, s a mindent el­borító porfelhő eltakarja a gyakorlatozó harckocsizókat. S zalai László A vásárfia megérkezett Kint az udvaron majdnem mindig áll egy színes sátor. Nem lakja senki, csak megné­zik, hogyan fest, aztán elbont­ják. Később újat vernek a helyé­re. Az idén megszaporodtak a sátorverések a tahi Camping- cikk Vállalat udvarán. Ennek a nyitja egyszerű: több volt az új termék. Nyolc típust kezd­tek gyártani. És mindegyiket bemutatták a BNV-n, a pécsi és a szegedi vásáron. Sikere volt mindegyiknek. — A korábbi években, ha kiállítottunk, azt mondták a látogatók, szép-szép ez a sá­tor, csak éppen nagyon drá­ga. Az idén sikerült olyat ké­szíteni, amelyikre azt mond­ják: nem is olyan drága. Gubányi Imre igazgató fo­galmazza így a vásári tapasz­talatokat, s mindjárt sorolja is az árakat Egy kétszemélyes sátor — de ha szükséges, né­gyen is megaihatnak benne — 2200 forint. A nyolcszemélyes hatezer forint körül mozog. A sikernek írásos bizonyí­tékai is vannak. Egész kis iratcsomó, több mint négyszáz levél a bizonyíték.' Debrecen­ből, Miskolcról, Szegedről, Pécsről — s ki tudja számba venni, hogy még honnan nem — érkezett. Mindegyik valaho­gyan így kezdődik: tetszik a sátruk, kérem, küldjenek után­véttel a címemre. És a vállalat nem küld. Nincs kereskedelmi részlege, nem tud foglalkozni az egyéni megrendelőkkel, hiszen min­denkinek más típus kellene. A levelek mégis megrende­lést jelentenek. A paksamétát a Belkereskedelmi Miniszté­riumban tették az asztalra. Az eredmény: a nagykereskede­lem jövő évi igényének hatvan százalékát már most megren­delte Tabon, s azt ígéri, hogy a harmadik negyedévben el­küldi a megrendelést mind az 1100 sátorra. A tabiaknak ez a vásárfia. A megélénkült kereskedel­mi, árukínálati tevékenységet másként is le lehet mérni. Be­szédesek a számok: az első félév tervezett termelési érté­ke 38 millió forint volt. Az eredményük 45 millió. Ez a hétmillió forint többlet lehető­séget teremt, hogy az éves 84 milliós terv helyett 90 millió forintos termelési értékkel zárják 1970-et. Kovács Pál főmérnök aszta­lán irathalmaz őrzi a további elképzeléseket. Furcsa módon az irodaházat kell bővíteni ah­hoz, hogy nagyobb legyen a .termelési terület, több az áru. Azért, hogy tíz varrógépet be­állíthassanak, még a raktárt is átalakítják. Az igazgató mondja: — Most már megcsinálhat­juk, van miből. A múlt eszten­dőben 1 880 000 forint fejlesz­tési alapunk képződött. És 1967 óta nem bővítettük a termelési területet A régi területen egyre ne­hezebb a munka. Évente több mint egymillió méter anyag­ból varrnak zsákot, ponyvát, és készítenek sátrat. A vásá­rokon végzett piackutatás azt bizonyítja, hogy sokkal többre lesz szükség. — Tulajdonképpen 302 em­ber dolgozik most akkora te­rületen, amekkorán három év­vel ezelőtt száznegyvenheten dolgoztak. A megnövekedett létszámmal együtt szépen ala­kult a termelékenység is. Két évvel ezelőtt egy ember anyagmentes termelési értéke óránként harminchat forint volt. Most negyvenhét. Én ezt azzal is magyarázom, hogy a gépek mellett régi munkások dolgoznak. Fluktuáció alig van. A miértre így válaszol a fő­mérnök : — Nemcsak a munkásoknak kell megérteniük a vállalatot, hanem a vállalatnak is a mun­kásokat. Amikor — Tab után — a környező falvakból is jöt­tek hozzánk emberek, nagyon sok gondunk volt a bejárók miatt: nem munkakezdésre érkezett, vagy a munkaidő be­fejezésekor nem indult az autóbusz. Elmentünk az AKÖV-höz, érveltünk, s meg­változtatták a járatok indulási, érkezési idejét. A nyolc új sátortípusban és az olcsóbb árban azt hiszem, ez is benne van. K. I. Gyakorlat közben. Megszűnik a Vegyesipari Vállalat Az ok: nem megfelelő a gazdálkodás Jogutód: a Tanácsi Építőipari Vállalat Segít a tanács is Október elsejével megszűnik a Somogy megyei Vegyesipari Vállalat. A megyei tanács vég­rehajtó bizottságának ezt a döntését egy felügyeleti, egy utóvizsgálat és az Építésgazda­sági és Szervezési Intézet ta­nulmánya előzte meg. Mindeb­ből arra a következtetésre ju­tottak, hogy a csaknem négy­száz embert foglalkoztató vál­lalat jelenlegi gazdálkodását és lehetőségeit figyelembe véve, nem tud gazdaságosan működ­ni. Jogutódnak a Tanácsi Épí­tőipari Vállalatot jelölték ki. A beolvadással megváltozott profilra való tekintettel októ­ber elsejétől Somogy megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat néven dolgozik tovább. A vizsgálat megállapította, hogy a Vegyesipari Vállalatnál sem az építőipari, sem az épí­tőanyagipari tevékenység nem volt gazdaságos. Nem határoz­ták meg az építkezéseknek azt a nagyságrendjét, amelyik — a technikai ellátottságot, lehe­tőséget tekintve — nyereséges lett volna. Ehelyett — helyte­lenül — nagy volumenű — fő­leg beruházási — munkákat vállaltak, ugyanakkor elhanya­golták a lakáskarbantartás és felújítási tevékenységet. Ennek a megye szempontjából jelen­tős tevékenységnek a folytatá­sára egyáltalán nem lehetett törekvést tapasztalni a válla­latnál. A lehetőségek fi gy elembe vétele nélkül Nemcsak az Ingatlankezelő Vállalat felújítási igényét uta­sította vissza a vállalat A a s zódy Jan os niirff{fi#Hfytfíiii . A KRIMINALISZTIKA KALANDOS TÖRTÉNETE 13. Április 29-én a széljárás hirtelen megfordult, s uta­zónk »zátonyra futott« Zü­richben, ahol szintén »elvesz­tette« csekkjeit... Csakhogy az Interpol már tisztában volt ezzel a »feledékeny« úriem­berrel, aki folyton elhagyo- gatja fizetőeszközeit. A zü­richi rendőrség tehát »segí­tett« Ferrazzának zsebeinek átvizsgálásában. És a zsebekből — minő bal- szerencse! — előkerültek az »elvesztett« csekkek is ... LOPÁSGÁTLÖ KÉSZÜLÉKEK Az USA-ban 1966 folyamán több mint 500 ezer autót lop­tak el, vagyis percenként egyet. A tolvajok többsége 20 éven aluli fiatal volt. Az autóolvaj bandák közül nem egynek olyan kulcsai van­nak, amelyek minden autó zárját nyitják. A gépkocsilopá­sok megelőzésére kínálkozó módszer: lopásgátló készü­lékek alkalmazása minden motoros járműnél. A biztosító berendezések kö­telező alkalmazása ellen azon­ban maguk az autógyárosok tiltakoznak. Azt állítják: a túl költséges szerkezetek megdrá­gítanák a szériában gyártott gépkocsik árát. Ennek ellenére az NSZK- ban és Franciaországban beve­zették a biztosító berendezések kötelező módon történő felsze­relését. Ez a rendelkezés már szerepelni fog a közúti közle­kedés megjelenés alatt álló új szabályzatában is. LÉGI KALÓZOK A repülőgép a legjobb, a leggyorsabb és a legbiztosabb közlekedési eszköz. Megköny- nyíti a kapcsolatot a városok, az országok, a földrészek kö­zött. Üj korszakot nyit a köz­lekedésben, hiszen valósággal »leszűkíti« a világot. A kék égbolt »örszágútjain« haladó légi járatok összekötik a kon­tinenseket, előmozdítják az Idegenforgalom fejlődését, le­hetővé teszik, hogy az emberek legyőzzék a távolságokat, job­ban megismerjék egymást, kö­zelebb kerüljenek egymáshoz. Ha azonban a kriminaliszti­ka szempontjából tekintjük a dolgokat, meg kell állapíta­nunk, hogy a repülőgép a nemzetközi gonosztevők szá­mára is komoly lehetőségeket nyújt a cselekvéshez és a me­neküléshez. A légi járatok minden tilalomtól mentesen nyitva állnak a bűnözők előtt. Az egyetlen feltétel, hogy meg­fizessék a repülőjegyet, külföl­di út esetén pedig érvényes út­levelet mutassanak fel. Nincs messze már a szuper­szonikus repülőgépek korsza­ka sem, amikor az üzletembe­rek (és a bűnözők) 2500 kilo­méteres óránkénti sebességgel utazhatnak majd egyik föld­részről a másikra. A »Con­corde« repülőgép utasa — anélkül, hogy fantaszta lenne — ilyen programot tűzhet ma­ga elé: »Délelőtt átszaladok New Yorkba, este várjatok meg a vacsorával... A könnyű aviatika, a kisebb repülőgépek szintén nagy lehe­tőségeket kínálnak a bűnözők számára. Kambodzsában 1965-ben olyan pilótákat tartóztattak le, akik turistagépen ópiumot csempésztek, és a dzsungelben szállak le, kis rögtönzött kifu­tókra. Hát a helikopter? Jelen van mindenütt, ahol a 1 szokásos közlekedési eszközök1 csődöt mondanak. Ismeretes, hogy ezeknek az óriási szita­kötőknek, amelyek elég nagy sebességgel repülnek, a le- és \ felszálláshoz nincs szükségük kifutópályára. Alkalmazásuk előnyeit a rendőrség a gonosztevőknél jó­val hamarabb felfedezte. Egyes országokban a helikop­tereket a forgalom ellenőrzé­sére használják, főleg olyan napokon, amikor a közlekedés erősen zsúfolt. A helikopter le­hetővé teszi a bűnügyi rend­őrség számár^ hogy — például 100—150 kilométeres távolság esetén — rendkívül gyorsan a bűntett színhelyére érkezzék. Egyes szerzők máris úgy vé­lekednek, hogy néhány év múlva a nyomozók sürgős ki­szállások esetén szívesebben veszik majd igénybe a helikop­tert, mint a gépkocsit RÄBLÖK A LEVEGŐBEN A múlt században Anthony Hart Gregson valószínűleg csak szerény tisztviselőcske, vagy esetleg csupán jelentékte­len csirkefogó maradt volna. (Folytatjuk^ márciusban készített létesít­ményjegyzék szerint tizenhá­rom vállalattal tárgyaltak (egy részükkel kapacitás-, il­letve keretszerződést is kötöt­tek). Ebből mindössze egy épít­kezésre szerződtek, két eset­ben — kapacitáshiányra hi­vatkozva — elutasították a megrendelést, másutt árvita miatt nem jött létre szerződés, s öt beruházás elvállalásáról még mindig tárgyalásokat folytatnak. Az idén kötött szerződéseket is az jellemzi, hogy nagy volumenű munkák megvalósítására vállalkoztak elsősorban. Ugyanakkor a be­ruházók miatt meghiúsult munkák után nem jelentették be a kötbérigényüket. Mindent összegezve, a vizsgálat megál­lapította: amikor az idei szer­ződéseket megkötötte a So­mogy megyei Vegyesipari Vál­lalat, figyelmen kívül hagyta erőforrásait, szakember- és gépellátottságát. Ezek után már nem is okoz meglepetést, a vizsgálat következő meg­állapítása: az első félévben hat munkáján nem tartotta be a szerződésben vállalt határ­időt. Azoknak a munkáknak a befejezésére sincs reális lehe­tőség, amelyeknek határidője a következő hónapokban jár le. A vállalat létszámhiánnyal küzd, ugyanakkor a meglevő arány is rossz: összlétszámú­nak 37 százaléka nem végez termelőmunkát. [Romlottak a gazdasági »mutatók Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy a vállalat gaz­dasági mutatói a tavalyihoz viszonyítva romlottak. A múlt iév első felében 1 586 000 forint i nyereséget értek el, 1970 első •félévének a mérlege pedig • több mint hárommillió forint (I veszteséget mutat. A második ihat hónap várható árbevétele isem tudja ezt ellensúlyozni, s (•várhatóan 3,4 millió forintos •veszteséggel zárná az évet az (lépítő- és építőanyag-ipari •részleg. Ezt a veszteséget — jó munkaszervezés, megfelelő előkészítés és kivitelezés ese­tén — a megszűnt Somogy me­gyei Útépítő Vállalattól át­vett mélyépítési munkákból képződött nyereséggel lehetne csak ellensúlyozni. Nem volt megfelelő bérgaz­dálkodás sem. A múlt évben — a felügyeleti vizsgálat so­rán — megállapították ezt. Az idei első félév tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nem vál­toztattak rajta: a kedvezőtlen időjárás és az anyaghiány okozta termeléskiesés ellenére a munkások átlagbére 8,1 szá­zalékkal növekedett, s ez 3,1 százalékkal magasabb volt a tervezett bérszínvonalnál. Mindez annak a következmé­nye, hogy munka nélkül is biztosították a magasabb ke­resetet szakmunkásaik részé­re. Ezt a munka nélkül kifi­zetett összeget és a várható to­vábbi bérnövekedést csak ma­gasabb nyereséggel tudta vol­na ellensúlyozni a vállalat. A nyeresége ugyan nem, de a költségei emelkedtek. Különö­sen a bankkamat nőtt jelentő­sen — 220 000 forinttal —, s ez a helytelen készletgazdálko­dással, a sok befejezetlen építkezéssel függ össze. Állásajánlat a munkásoknak E gazdasági gondokat csak jól szervezett vállalati appa­rátussal és megfelelő segítség­gel lehetne megoldani. Ennek ellenére nincs kialakítva szer­vezeti rendszere, csak ideigle­nes ügyrendje van, nem meg­felelő a műszaki fejlesztő ' tevékenysége. A somogyudva" helyi mozaiklapüzemében pél­dául a fejlesztésre vonatke: célkitűzésiek irreálisak volt nem számoltak kellően a té ­vézésnél a távlati igények!; Amikor a Somogy meg Vegyesipari Vállalat megszf tetéséről szóló döntés megs: letett, azt is megállapított;; . hogy a Magas- és Mélyép Vállalat jelentős tanácsi 1 - mogatással, a bővült profil háromszázmillió forint év kapacitású vállalattá fejles hető, s mivel egyik vállalata sincs megfelelő telephelye, 1 - lösleges volna párhuzamos. - kettőt kialakítani. Két vállal ,t szervezeti rendszerének kiala­kítása is sok gondot okozna A megyei tanács végreha.i ó bizottsága határozatot hoz- tt arról is, hogy a Tanácsi Építő­ipari Vállalat a megszűnő Ve­gyesipari Vállalat teljes sz.:- mélyi állományának tegyen állásajánlatot. Kercza Imre B SOMOGYI NÉPLAP Vasára»». 1370. gzept, 24.

Next

/
Thumbnails
Contents