Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
4 Központi Bizottság irányelvei ff ■■ HZ EGYUTTMUKODES EREJŰVEL A IV. ötéves, valamint a 15 éves távlati terv irányelvei között a szocialista országok gazdasági együttműködése kérdéseinek a jelentőségéhez illő helyet biztosít az MSZMP Központi Bizottságának júliusi határozata. Leszögezi, hogy az 1971—75. közötti időszakban — az árucsere gyors ütemű növelése mellett — törekedni kell a KGST-országokkal és elsősorban a Szovjetunióval való gazdasági együttműködés lehetőségeinek további feltárására és a munkamegosztás szélesebb körű fejlesztésére; távlati orientációnkat pedig a KGST-országokkal való szocialista gazdasági integráció megteremtése jelenti. Az elmúlt két évtized — 1949-ben alakult meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — kétséget kizáróan bebizonyította, hogy az egyes szocialista országok, s egyúttal az egész" szocialista tábor gyarapodását, gazdasági föl- emelkedését leghatékonyabban a gazdasági erőforrásoknak az eddiginél jobb kihasználása, az egyes országok fejlődésének összehangolása, a nemzetközi munkamegosztás további szélesítése segíti elő. A KGST működésének első éveire a kétoldalú, rövid lejáratú kereskedelmi egyezmények voltak a jellemzőek. Később a rövid terminusokat hosszabb időre kötött megállapodások váltották fel, amelyekben a szerződő államok kölcsönösen meghatározták a nyersanyagok, a gépek, a berendezések és az egyéb áruk tervszerű szállítását. Ezek a megállapodások arra késztették a szerződő államokat, hogy gazdaságuk szerkezeti fejlesztésénél a szerződéses kötelezettségeiket vegyék figyelembe, vagy — ha a szükség úgy kívánja — kezdjenek hozzá új iparágak fejlesztéséhez, a gyártási technológiák korszerűsítéséhez. A kölcsönös előnyökön és a testvéri segítség elvén alapuló együttműködés jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a szocialista országok — közöttük hazánk is — a termelőerők fejlődésének üteme és minősége tekintetében az elmúlt két évtizedben megőrizték fölényüket a kapitalista államokkal szemben. A későbbiekben elmélyült, tartalmában gazdagodott a KGST-országok együttműködése. Mindinkább tért hódított a fő termelési ágak kooperációja és specializációja, a nemzetgazdasági tervek összehangolása — ezek természetesen hozzájárultak az árucsere-forgalom kiszélesítéséhez is. A termelőerők gyors fejlődése és az ezzel egyidejűleg kibontakozó műszaki-tudományos forradalom, a két világ- rendszer közötti gazdasági verseny támasztotta azt az objektív követelményt, hogy most olyan egységes programot dolgozzunk ki és hajtsunk végre, mely a szocialista országok gazdasági integrációját tervszerűen és tudatosan valósítja meg. Olyan stratégia kialakításáról van tehát szó, mely a szorosabb és magasabb szintű gazdasági együttműködés útján lehetővé teszi a szocialista termelési viszonyokból adódó előnyök még teljesebb kihasználását, s ezzel az egyes országok, illetve az egész szocialista közösség gazdasági fejlődésének meggyorsítását. Fő eszköze az országok terveinek koordinálása, egyeztetése lehet, s szükség van arra, hogy a KGST-országok kormányai rendszeresen tájékoztassák egymást gazdaságpolitikai elképzeléseikről, beleértve a legnagyobb jelentőségű beruházásokat, a főbb gazdasági ágak fejlesztésének irányait — hosszabb távon is. A szocialista országok munkálkodnak már az integrációs komplex program kidolgozásán, mely az anyagi és szellemi erők leghatékonyabb egyesítését célozza, s melynek megvalósítása végső soron hazánkban is elvezet a. Központi Bizottság által megjelölt célhoz: az integrációs lehetőségek révén képessé válunk a magas szin- tű technika kifejlesztésére, hatékony alkalmazására és a nemzetközi gazdasági versenyben való helytállásra. E komplex program számos eleme, elgondolása már ismert. A többi között előtérbe került az együttes tervezés, amelynek célja nem csupán a kölcsönös információ, hanem az is, hogy az érdekelt országok közös erőfeszítéseket tegyenek nagyobb jelentőségű és közös érdekeltségű nép- gazdasági feladatok meg íl dósára. A közös tervezés természetesen nem csökkenti az egyes országok belső tervező tevékenységét, annak nemzeti jellegét. A KGST-államok a A művelődésügyi osztály munkája A fonyódi járás pedagógus-, népműyelőgondjai Két évvel ezelőtt értékelte a Fonyódi Járási Tanács V. B. a művelődésügyi osztály munkáját. Az azóta eltelt időt, a végrehajtó bizottság által hozott határozatok megvalósítását vizsgálták most, amikor ismét napirenden szerepelt a téma. Sikerült elérni, hogy csökkent a bukások száma a járás általános iskoláiban; a nyolcadikosok pályaválasztását hatékonyabban elősegítették; létrehozták a fonyódi zeneiskolát; a családi ünnepek szervezésében is előbbre léptek — mondja a jelentés, egyben feltárja a megoldatlan feladatot: az írástudatlanság felszámolását, a felnőtt lakosság beiskolázását. A két évről beszámoló jelentés sok mindennel foglalkozik, alaposan informál a művelődésügyi osztály munkaterületeiről. Közülük kettő különösen fontos — a vitában felszólalók többsége is ezekhez kapcsolta mondanivalóját —: a fonyódi járásban is gond a megye egészében, az országban tapasztalható súlyosnak ítélt pedagógushiány. Az 1970— 71-es tanévtől képesítés nélküli pedagógusokat kell alkalmazni ebben a járásban is. Jelentősebb nevelőhiány So- tnagyváron és Buzsákon mutatkozik. (Nagy gond változatlanul a szabadságon levő óvónők helyettesítése, az üres állások betöltése. Jelenleg tizenegy érettségizett, képesítés nélküli óvónő dolgozik a fonyódi járásban.) Ehhez a témakörhöz kapcsolódik Somogyvár másik gondja is. Kevés a pedagóguslakás a községben. A pedagógusok egy-két év után más helyre pályáznak, a tantestületi egység éppen ezért nem jön létre. A letelepítés az iskolai munkára is serkentőleg hatna. Nemcsak az iskola küzd szakemberhiánnyal, nincs a járásban elegendő népművelő sem. Négy függetlenített népművelő-könyvtáros állás üres, többszöri meghirdetése után sem történt változás. A jelentés egyértelműen kimondja: A megfelelő személyi ellátottság biztosításához nagyobb ütemben kellene javítani a lakáshelyzeten, a pedagógusok, népművelők élet- és munkakörülményéin. A járási művelődésügyi osztály jó munkáját elismerte a fölöttes megyei szakigazgatási osztály is. A járási tanács végrehajtó bizottsága dicséretben részesítette a művelődésügyi osztályt. jövőben is önállóan készítik gazdasági előirányzataikat, ha ezek az együttes tervezés követelményeinek is megfelelnek, akkor szélesedik a munkamegosztás, gyorsul a műszaki-gazdasági fejlesztés, s feltárulnak azok a tartalékok, melyek elősegítik egy-egy országon belül az érintett iparágak dinamikus előrehaladását, az új termékfajták bevezetését. A KGST-államok műszakitudományos együttműködésének fejlesztését szolgálja, hogy a fontosabb ágazatokban koordinációs központokat, közös intézeteket kell létrehozni. A szocialista gazdasági integráció megvalósítása, majd kibontakoztatása időszerűvé teszi a közgazdaság több elméleti, módszertani kérdésének kidolgozását is. E célból hívták életre a KGST-államok a közelmúltban a közgazda- sági tudományokkal foglalkozó nemzetközi intézetet, mely az egyes országok közgazdaságtudományi ' intézeteivel együttműködve, közös kutatásokkal, tudományos értekezésekkel, konferenciákkal, elméleti kérdések rendszeres vitájával nyújt segítséget a legidőszerűbb közgazdasági témák tisztázásához. A gazdasági együttműködés fő formája mind ez ideig az árucsere volt. Az integrációs folyamatnak a jövőben is nélkülözhetetlen feltétele lesz az árucsere tökéletesítése, a devizális, pénzügyi, valamint hitelkapcsolatok aktív szerepének biztosítása. Mindezek nagyobb árumozgást, szolgáltatási, pénzügyi és munkaerő- cserét tesznek lehetővé az egész gazdasági közösségben. K özponti Bizottságunk irányelvei hangsú- lyozzák: a szocialista integráció kifejlődését előkeli mozdítani az együttműködés elmélyítésének valamennyi lehetséges formájában. Utalnak arra is, hogy adottságainkkal összhangban szélesíteni kell kereskedelmi—gazdasági kapcsolatainkat valamennyi európai országgal, továbbá a világ más részeivel. B. T. Gyakorló mérnökök KETTEN ÜLNEK szemben velem, az ifjúvá válás fesztelenségével, Mária és Ernő. Mozdulataikból, szavaikból még egy kicsit az egyetem levegője, az előadótermek légköre árad — megannyi kedves emlék, közös élmény, izgalmas drukk. Aztán könyvek, jegyzetek, szakfolyóiratok végeláthatatlan sora. Mindenből a korszerű, a legjobb. Tömören, ömlesztve, s anélkül, hogy a komoly erőpróbát —■ vajon mennyitér ez a gyakorlatban alábbís a város hangulata, az emberek gondolkodásmódja, viselkedése. Igazi somogyi itt minden. — S a gyár? — Itt is jártam már. Mind ösztöndíjas, nyári gyakorlaton. Persze most más. Felelősségteljesebb. — Hogy érti? — Akkortájt inkább csak szemlélődtem, ismerkedtem. Ügy tűnt: hobbyból. Most viszont minden attól függ, mit csinálok A fizetésem, az előmenetelem, a beilleszkedésem üteme, s talán a legfontosabb is, az önbecsülésem. — Fiatal kezdőknél nehezek az elsp napok tárolt közegben kell elkezdeni. Nem könnyű. Két külön világ érintkezési pontjára kerültek most. A diákmentalitás halványul, olvad, s vele párhuzamosan szaporodnak az új tapasztalások, s formálódik az új, felnőtt ember. Nemcsak szakmailag nehéz a gyakorlat, nemcsak az egyetemen szerzett tudás méretik meg. Ha úgy tetszik, az egész személyiség. — Ha egy fiatal végzős zsebre vágja friss diplomáját, távolról sincs minden megoldva. A diploma csupán egy lehetőség. Lehetőség, amely az érdeklődésnek megfelelő munkahelyet, munkakört biztosít. Minden az egyénre van bízva. — Az is, ha a munkahely nem tudja a fejlődés feltételeit biztosítani, s akkor az 1 — igazán megejthették volna. Ám végül el kellett ennek is következnie __ — Alig két hónapja, hogy elvégeztem az egyetemet Miskolcon — mondja Györkő Mária. Gépgyártás-technológia szakon. A VBKM-től öt éven keresztül kaptam az ösztöndíjat; egyetemistának sokat jelent ez. Nemcsak anyagi függetlenséget, gondtalan éveket, hanem személyi stabilitást is. Tudtam, hová kerülök A bizonytalanság — ami nem biztos, hogy rossz egy huszonkét éves fiatal életében — nekem nem okozott gondot. S az u'első években amit tanultam, Hallottam, valahogy ösztönszerűen igyekeztem az itt megismert dolgokhoz passzítani. — Járt már Kaposváron Máskor is? — Hogyne. Itt érettségiztem. Kaposvár nekem nem új. Leg— Nagyzol- nék ka azt mondanám, nekem minden könnyű volt Rendszerint nem édes a gyakornokok kenyere. Először is az egyeÚj banképület Üj irodaház készül a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei igazgatósága részére. Az épületet a tanácsi tervezővállalat tervezte. A kivitelező a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. Az új épület és a réginek az átépítése hatmillió forintba kerül. A munkát 1971 júliusában fejezik be. temen általában tanuljuk meg a dolgokat, úgy is mondhatnám, alapképzést kapunk. Amikor itt fölveszem a munkaköpenyt, még csak akkor kezdődik az igazi. Bele kell tanulni egy részproblémába. Egyes, ma még végiggondolt műveletet automatizmussá kell fejleszteni, hogy több idő maradjon az igazi gondolathoz. Igen. Sok mindent meg kell tanulni. A másik fiatal mérnök, Halas Ernő is erre esküszik Nemcsak a munkát, a gyakorlati tennivalókat, hanem az egyetemi közösségtől egészen elütőt is. Az úgyszólván teljes diákdemokratizmusból, a kötetlen, hasonló a hasonlóval érintkezés világából egy gyökeresen, korok és beosztások merevebb válaszfalai által hap;- ; swffe , iwSvaytJ lehetőség után ember más néz? Ernő zavarba jön. Látszik, ezt még nem gondolta végig. — Nehezen tudnék erre válaszolni két hónap után. Egy biztos: a fejlődés minden feltétele megvan egyelőre. A gyár műszaki könyvtára modern, jól felszerelt, s az itt folyó munka érdekeL Mi kell még? Mária közbeszól: — ENGEM RÁADÁSUL egy igen érdekes területen már bedobtak a »-mély vízbe«. Most alakulnak a negyedik ötéves terv gyártmányfejlesztési elképzelései. Ezen dolgozom én is. Gyakornok létemre kell-e nagyobb elismerés ennél? Kívánhatok-e érdekesebb munkaterületet? Csupor Tibor Fölkészítik az ügyintézőket llj hatáskört kap tizennégy tanács Elsőfokú hatósági jogkört kap tizennégy somogyi községi tanács. Jövő év január elsejétől Kálmáncsán, Ladon, Szülőkön, Vízváron, öreglakon, Inkén, Pusztakovácsiban, So- mogysámsonban, Tapsonyban, Vésén, Andocson, Kányán, Ná- gocson és Törökkoppányban dönt a tanács szakigazgatási szerve, hogy kinek engedélyezze virág, művirág, vegyes és dohányáru, züldség-gyümölcs, tej és tejtermék, élő vagy vágott baromfi, épületanyag, mész, tüzelő, használt cikk árusítását, vagy a kerékpárőrzést, kerékpár-, kézikocsi, csónak, illetve ruhakölcsönzést. Dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára elmondta, hogy tavaly hetvenöt községi tanácsot jogosított fel a megyei tanács vb a magánkereskedői engedélyek kiadására, a kisiparosok ipargyakorlásával kapcsolatos első fokú ipari szakigazgatási feladatok ellátására. Ez év júliusában újabb községi közös tanácsok létesültek, s ezzel befejezés előtt áll a községi tanácshálózat kialakulása Somogybán. A megyei tanács vb ennek figyelembevételével adta le újabb tizennégy községi tanács szak- igazgatási szervének az első fokú hatósági jogköröket. Jövő év első napjától tehát helyben döntenek a magánkereskedői engedélyek, az ipar jogosítványok kiadásáról, a kisiparosok társulásáról, helyben engedélyezik, mennyi munkát végezhet nek a magánkisiparosok a kö- zületeknek értékhatáron felül, ellenőrzik a háziiparosokat, kiadják és meghosszabbítják a vándoripari engedélyeket stb. A járási tanácsok kereskedelmi és ipari csoportja jövő év január 2-án minden nyilvántartást és okmányt átad a tizennégy tanácsnak a magán- kereskedőkről és a kisiparosokról. Azokat az ügyeket, amelyeket január elsejéig nem tárgyalnak meg, már e községekben döntik el. Erre a felelősségteljes és - nagy munkára a járási tanácsok alaposan fölkészítik az új hatáskört kapó szakigazgatási szervek vezetőit és ügyintézőit. SOMOGYI NÉPLAP Szombat, ISW. szeptember 19.
