Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-18 / 219. szám

XXVI. évfolyam, 219. szám. Péntek, 1970. szeptember 18. Gyógyfürdő lesz Táskán, Igáiban, Csokonyavisnnfán, Áfádon Somogyi fürdők négy kategóriában Fizikoterápiás szakrendelés a termálban Készül az ország légügyibb gyógyszállója Jó ütemben épül a Margit-híd budai hídfőjénél lévő hegy tetején a SZOT gyógyszálló. A 80 millió forintos beruházás ebben az évben elkészül. A jövő évtől kezdve 239 szobában 520 személy üdülhet egy-cgy turnusban. A felső szinten 250 személyes étterem, emeletenként társalgók, olvasószobák biztosítják a kényelmet. Üvegmozaik-borítást kapott a szál­ló homlokzata. Válaszol az illetékes: Nem tud segíteni az AKÖV Új szakmai kategóriákba soroltakba megyei fürdőket a megyei tanács vb július 21-i ülése óta, amelyen megtár­gyalták a somogyi gyógyfür­dők helyzetét. A jövendő táska —fonyódi fürdőt az idegenfor­galom szempontjából országos jelentőségűnek, az igalit, cso- konyavisontait, kaposvárit és nagyatádit megyei jelentősé­gűnek ítélte meg a megyei ta­nács egészségügyi osztálya, mi­vel kisebb idegenforgalmi igé­nyeket elégít ki. A barcsi, ba- bócsai, kivadári, nagybajomi, csisztapusztai helyi jelentősé­gű, főleg tisztasági fürdő. Az egészségügyi, pénzügyi, építé­si, illetve tervosztály e kate­GolyóstoXlat venni tértem be a Május 1. utcai íródeák pa­pír- és írószerboltba. Morcos arcú tanulólány hallgatta . meg kérésemet. — Ott vannak! — mondta pattogósán, röviden. Csakugyan: »ott voltak« az örökírók, becslésem szerint mintegy nyolcvan-kilencven darab. — Mutasson legalább néhá­nyat, vagy az árukat legyen szíves — próbálkoztam újra az összehúzott szemöldökű tanu­lólánynál. Kérésem azonban újabb lesújtó pillantást vál­tott ki. — Mit mutassak? Ott van­nak! Aztán fensöbbségesen: — Hét forinttól nyolcvanig. Poharazó a lakásban Tabon elég gyakori szabály­sértés a gazdálkodási kötele­zettség megszegése. Nem egy lakásban kocsmát rendeznek be, s bort mérnek ki helybeli és átutazó embereknek. így például Szukovány Jánosné, aki leányának Kossuth Lajos utca 134. számú lakásán mér­te ki a saját termésű borát. S hogy mindig akadtak pohara- zó emberek, bizonyítja a má­jus 15-i ellenőrzés, amikor ti- zenketten iszogattak éjjel fél tizenkettőkor a lakásban, az­tán június 9-én éjfél után, amikor szintén többen boroz- gattak Szukoványnénál. A rendszeres borkimérés a nagy­község közrendjét is veszé­lyezteti, mert általában olya­nok isznak Szukoványné lá­nyának a lakásán, akik a kora esti órákat a vendéglőben töl­tik, s amikor az bezár,, már kapatosán mennek a maszek poharazóba. A legutóbbi ellen­őrzéskor például az egyik »vendég« annyira részeg volt, hogy csak rendőri kísérettel bírt hazamenni. Tab nagyközség tanácsának szabálysértési bizottsága má­sodszor foglalkozott Szuko­vány Jánosné szabálysértésé­vel. Először ezer forint, most szeptemberben pedig kétezer forint pénzbríságot rótt ki rá, s figyelmeztette az üvegező kisiparos háztartásbeli felesé­gét, hogy vonja le a tanulsá­gokat, a jövőben tartsa meg a gazdálkodási kötelezettség sza­bályait góriák szerint szorgalmazza a somogyi fürdők fejlesztését. Nemsokára megteremtik an­nak a föltételeit, hogy gyógy­fürdővé nyilváníthassák a ka­posvári termálfürdőt. Ezért a Somogy megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalatnak lehetővé kell tennie, hogy a rendelőin­tézet fizikoterápiás szakrende­lése a termálfürdőbe költöz­hessen. Egyébként országos támogatást kér a megye az Egészségügyi Minisztérium Gyógyfürdőhelyi Igazgatóságá­tól a táskái, igali, csokonya- visontai és nagyatádi fürdők gyógyfürdővé fejlesztéséhez. Idejében gondoskodnak a le­endő gyógyfürdők egészségügyi szakszemélyzetéről is. Kerestem az örökírócsopor­tok mellett az árcédulát, hogy kiválaszthassam a pénztár­cám tartalmának megfelelőt, de árjelzést nem találtam. Kénytelen voltam újra a »vár­úrnőt« játszó, fölényes szőke lányhoz fordulni: — Lenne olyan kedves leg­alább azt megmutatni, me­lyik kerül hét és melyik nyolc­van forintba? Végre letett elém hármat. Miután választottam egy közepes árú örökírót, eltűnőd­tem azon, hogy minden fiatal­nak pályaválasztáskor el kel­lene gondolkodnia a pálya kö­vetelményeiről. S mert nem az első eset, hogy éppen a tanulók a foghegyről válaszolók — nem árt megtanulniuk (ennek a szőke hajú lánynak sem!), hogy a jó elárusító legfonto­sabb tulajdonsága az udvarias­ság. A Kutasi ÁFÉSZ segíti az árutermelést A háztáji termelést és érté­kesítést különféleképpen segí­ti a Kutasi ÁFÉSZ. Gondos­kodik róla, hogy a növényter­melésnél és a kisállattenyész­tésnél a korszerű módszerek alkalmazása révén fokozódjon az eredmény. A szakcsoportok­nak kiváló gyakorlati szakem­berek tartanak előadásokat. Ennek haszna az utóbbi idő­ben a termelés mennyiségi és minőségi javulásával, az egyé­ni jövedelem gyarapodásával és a szövetkezet nyereségével is jól mérhető. Az ÁFÉSZ jó kapcsolatot épített ki a helyi tsz-szel. Gondoskodott például 90 000 tő bő termésű szamócapalántá­ról a tsz részére, s gondja lesz majd a termés átvételére és értékesítésére. Az eredményesebb termelés érdekében közös tapasztalat­csere-látogatást szervezett az ÁFÉSZ és a tsz a Mezőcsoko- nyai ÁFÉSZ somogysárdi ter­melőihez, ahol igen hasznos ta­pasztalatokat szereztek. Augusztus végéig mintegy négy hold szamóca, 8,5 hold fokhagyma, 18 hold uborka termesztésére, 180 mázsa házi­nyúl tenyésztésére, 1 200 000 tojás termelésére, 1971. évi ér­tékesítésére szerződtek a ter­melőkkel. Az ÁFÉSZ a fok­hagyma és a szamóca terme­léséhez, illetve telepítéséhez szükséges összeg felét megelő­legezi, s ezt csak a jövő évi termésből kell. visszafizetni. Augusztusban a szocialista brigádok IV. országos értekez­letén Kávé Mária, a Kapos­vári Tejipari Vállalat KISZ- titkára felhívással fordult a részvevőkhöz. Javasolta: a tej­iparban dolgozó minden brigád küldje el néhány tagját Sza­bolcsba, hogy az ottani tejipari létesítmények és a tejipari dol­gozók romba dőlt lakásainak helyreállításában segédkezze­nek. Nemrégiben »A tanulók ne­vében« című cikkünkben so- mogyacsai diákok gondjának adtunk helyet. A 13. sz. Autó- közlekedési Vállalatnak Cím­zett panaszra megérkezett a válasz szerkesztőségünkbe. »Igaz az állítás, hogy So- mogyacsa község felső tagoza­tos diákjait a Siófoki Járási Tanács V. B. művelődésügyi osztálya az andocsi iskolába szerette volna körzetesíteni. s erről volt szó, hogy ezeket a A felhíváshoz azonnal csat­lakoztak a budapesti, a csong­rádi és a baranyai tejipari vállalatok fiataljai. A somo­gyiak most csatlakoztak. Ezen a héten utazott el a kaposvá­riak nyolc fős csoportja, két hét múlva pedig újabb hat KISZ-es száll fel a vonatra. Az itthon maradók vállalták, hogy elvégzik a távollevők mun­káját is. diákokat autóbusszal az AKÖV naponta szállítsa az andocsi is­kolába. Igaz viszont az is, hogy az AKÖV részéről több ízben is foglalkoztunk ezzel a dologgal, amíg végre megegyezésre ju­tottunk, hogy a somogyacsai diákokat másképpen nem tud­juk elszállítani, csak ha Tö- rökköppányba körzetesítik őket. Ezen a területen ugyanis Somogydöröcskét, Szorosadot, Miklósit, Kárát is Törökkop- pányba körzetesítették. Abban az időpontban tehát, amikor a diákokat iskolába kell vinni, az e területen mozgó autóbusz a felsorolt községek diákszállítá­sát végzi, így semmi esetre sem küldhetjük Andocsra. Távol áll tőlünk, hogy azt vitassuk, ha a somogyacsai diákok 6.55 órakor Törökkop- pányba érkeznek reggel, ezzel minden rendben van. Viszont — mindezt hangsúlyozzuk — közösen a Siófoki Járási Ta­nács V. B. művelődésügyi osz­tályvezetőjével állítottuk össze abban a közös hiedelemben, hogy ennél, a jelenlegi körül­mények között, jobbat nem tudunk csinálni. Délután viszont a gyerekek napközi otthonban vannak, ahonnan 17.20 órakor szállítjuk el őket és 17.45 órakor érnek haza. Késmarki József személyforg. és kér. főoszt. vezető.« Esti tagozaton Gépipari technikum Marcaliban A múlt évben a Marcaliba telepített ipari üzemekben egyre nagyobb volt az igény a szakemberek képzésére, il­letve továbbtanulására. A szükséglet kielégítésére a já­rási párt- és tanácsi szervek fölkeresték a Kaposvári Gép­ipari Technikum igazgatóját, valamint az intézmény fel­ügyeleti szervét, és tárgyaláso­kat folytattak egy kihelyezett esti tagozatú osztály szervezé­séről. Eredményképpen 15 ta­nulóval megkezdődött a taní­tás a tagozat első osztályában. A beiratkozott felnőttek közül tizenegyen már gimnáziumi érettségivel rendelkeznek. Az új szakiskolának a Lady János Gimnázium és Szakkö­zépiskola adott otthont. Itt tartják hetenként három alka­lommal a foglalkozásokat, és a helyi intézmény tanárai lát­ják el a közismereti, tárgyak tanítását is. aeon Dialógusok — Mondja csak, főúr, tulajdonképpen miért ajánlja minden vendégnek először a marhahúst? Be­vallom, nekem egyáltalán nem ízlett. — Müller úr, önnek mint törzsvendégnek el­árulom: ha a marhahústól nem szabadulunk meg, ne­künk kell megennünk. * * * — Igazgató úr, a felesé­gem éppen most hívott fel. Bejön a városba, hogy ru­hát vásároljon, és szeret­né, ha én is jelen volnék. Eltávozhatok egy órára? — Nem, erről szó sem lehet! — Hálás köszönet, igaz­gató úr. • • * — Miért állsz a tükör előtt becsukott szemmel? — Szeretném látni, hogy alvás közben is szép va­gyok-e. — Ne mozduljon, mert lövök. Vegye az irányt Los Angeles felé! •— Mit akar, hiszen Los Angeles felé repülünk! — Akkor rendben van. Ugyanis már háromszor szerettem volna Los Ange­lesbe repülni, de minden alkalommal Havannában szálltam le. * •* * Az orvos barátjával sé­tál. — Menjünk át a másik oldalra — mondja hirte­len az orvos. — Itt jön a? öreg Lammerhaber gyáros felesége, nem szeretnék vele találkozni. — Miért nem? Talán rosszul kezelted a férjét? — Ellenkezőlég. Meggyó­gyítottam! Ha.„ A hivatali gépkocsi ké­ső este hirtelen fékez a falu kocsmája közelében. Vezetője az árok felé mu­tat, ahonnan egy idős kocsmai törzsvendég pró­bál kikecmeregni, de talpra állási kísérletei rendre kudarcot vallanak. A kocsi utasai kiszáll­nak. Megpróbálják függő­leges helyzetbe hozni a szesz áldozatát, de egye­lőre eredménytelenül Közben biztatják: — Erőltesse meg magát, bácsi, aztán hazavisszük. Próbálja csak! Álljon fel, no! Mire az öreg némi gon­dolkodás után kissé da­dogva, de érthetően fo­galmazza meg a választ: — Jól van. Megpróbá­lom. Aztán ha fel tudok állni, maradok, és meg­iszom még egy fröccsöt. Ha nem, hát hazamegyek. Na! — pl ­Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefons 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díi egy hónapra 20 Ft* Index: 25 067. Készüli a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u.- 6. Felelős vezető: Mautner József L. L. Korszerű, szövés nélküli kelmék A Lőrinci Vattagyárban korszerű technológiával, a hagyományos szövetnél lényegesen ol­csóbban, nagy mennyiségben gyártják a szövés nélküli kelméket. 1970-ben egymillió mé­ter szövés nélküli frottírt adnak át a konfekcióiparnak, ahol férfi-, női köntösöket,kem­pingcikkeket készítenek belől e. Az így előállított frottír 35 százalékkal olcsóbb a hagyo­mányosnál. »Steppex« eljárással két szintetikus szövet közé egy hőszigetelő bundaréteget tűznek, ebből az anyagból készülnek a nylon pongyolák, köntösök, ágykabátok. A gyár­ban készített kelméből varrják a kiválóan exportálható magyar hálózsákokat. Képünkön: Ellenőrzik a nylon pongyola alapanyagát. Noteszlap „Várúrnőnél“ vásároltam Somogyi fiatalok Szabolcsban

Next

/
Thumbnails
Contents