Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

Brandt Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról.) nagyjelentőségű szovjet—nyu­gatnémet megállapodás aláírá­sát. BONN Tegnap délután kétórás ké­séssel indult el Moszkvába a szovjet—nyugatnémet szerző­dés aláírására a bonni kor­mányküldöttség és a vele egy repülőgépen utazó 80 újság­író. A nyugati hírügynökségek már az indulásról előre elké­szített rövid közleményekben jelentették be a gép felszállá­sát, amikor ismeretlen sze­mély telefonat a bonni repü­lőtérre, azt állítván, hogy a különrepülőgépen pokolgépet helyeztek el. A repülőgépet nyomban kö­rülvette a biztonsági személy­zet, majd a repülőtéri főépü­lettől egy kilométernyi távol­ságra megállították, és meg­kezdték az alapos átvizsgálá­sát. A tervezett elutazás előtt Brandt kancellár előre elké­szített rövid nyilatkozatot ol­vasott fel. Ebben reményét fe­jezte ki, hogy a szovjet—nyu­gatnémet szerződés aláírása nyomán »kezdetét veszi a Ke­lettel való kiegyezés kísérle­te«. Brandt ismét hangsúlyoz­ta, a szerződés várható ked­vező kihatásait, és azt. hogv a szerződés az aláírással rnég nem lép életbe. Rüdiger von Wechmar, a bonni kormány szóvivője, aki maga is a gépen tartózkodott, kijelentette, hogy a Boeing 707-es gép még nem emelke­dett fel a levegőbe, amikor az irányítótorony parancsot adott a pilótának a start leállításá­ra. E paranccsal egyidőben szirénázó tűzoltó kocsik in­dultak a különrepülőgép felé, és nyomban közrefogták. A gép utasai pár perc alatt el­hagyták a gépet. A népes delegáció végül ugyanazon a különrepülőgépen indult el, amelynek startját a repülőtér irányítótornya leál­lította. A gépen tüzetes vizs­gálat után sem találták nyo­mát semmiféle pokolgépnek. BONN Scheel nyugatnémet külügy­miniszter tegnap délelőtt a kormány ülése után tartott sajtóértekezleten kijelentette: a szövetségi kormány arra számít, hogy a nyugatnémet- szovjet szerződés megkötése pozitívan fogja befolyásolni a négy nagyhatalom Nyugat- Berlinről folytatott tárgyalá­sait. A szerződés elá'rása elő­reláthatólag elősegíti a Kelet- és Nyugat-Euróva közötti fe­szültség enyhülését, és ezzel javítja az össz-európai bizton­sági értekezlet megtartásának, valamint a kereskedelmi kan­csó! átok kibővítésének lehető­ségeit. Minden kétséget kizáróan összefüggés van a sikeres moszkvai szerződésmegkötés és a Nyugat-Berlinnel kapcso­latos tárgyalások között — mondotta a nyugatnémet kül­ügyminiszter. A Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok javulásának Nyugat-Berlinben kell kezdődnie, mert ez a vá­ros az egyik legfontosabb pont, ahol a feszültség veszé­lyes lehet — fűzte hozzá. Pénteken berekesztik a bécsi SALT-tárgyalásokat tói, hogy megerősítsék a két nagyhatalom közötti fegyver­zetegyezmény lehetőségét a bécsi tárgyalások végén, ugyanakkor optimizmus ural­kodik arra nézve, hogy meg­egyezés születhet a két ország között a nukleáris fegyverze­tek kölcsönös részleges korlá­tozásáról. A Fehér Ház szó­vivője szerint Nixon elnök de­rülátó a szovjet—.amerikai tárgyalások végeredményét il­letően. A pénteken nyilvánosságra hozandó közös közlemény egyelőre csak nyugtázza a tár­gyalások igen kedvező hala­dását, és bejelenti, hogy a tárgyalásokat ez év őszén folytatják Helsinkiben. Az általában jól értesült bé­csi Die Presse szerint, viszont ősszel a SALT Bécsben folyta- tódik majd, és nem Helsinki­ben, ahol 1969 őszén megkez­dődött. A bécsi lap azt írja, hogy a SALT a genfi leszerelési értekezlethez hasonló »állandó intézménnyé« alakul át. Pénteken berekesztik a bé­csi stratégiai nukleáris fegy­verzet korlátozási tárgyaláso­kat. A záróünnepség augusztus 14-én a Belvedere-palotában lesz (itt volt az ünnepélyes megnyitó is), Kirschläger osztrák külügyminiszter jelen­létében. Beszédet mond a két küldöttség vezetője: Gerard Smith, a washingtoni leszere­lési és fegyverzetellenőrzési hivatal igazgatója és Vlagyi­mir Szemjonov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes. A tárgyalások bécsi szaka­szának befejezését — diplo­máciai források szerint — nem jelzi majd egyezmény, csak közös közlemény. Ezt előreláthatólag pénteken hoz­zák nyilvánosságra. A közös közlemény mindazonáltal fel­vázolja majd — jól tájékozott források szerint — egy ké­sőbb megkötendő egyezmény körvonalait. A Reuter washingtoni érte­sülései szerint amerikai hiva­talos körökben óvakodtak at­WASHINGTON Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője bejelentette, hogy Nixpn elnök múlt hét végén üzenetet kapott Brandt kancellártól. A szóvivő sem­milyen részleteket nem kö­zölt. Korábbi londoni jelentések arról számoltak be. hogy a brit kormány tanulmányozza Brandt javaslatát egy nyugati négyes csúcstalálkozó megtar­tásáról. A hírak szerint Brandt az új szerződés aláírása után meg akarja vitatni az Egye­sült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfői­vel a kelet—nyugati kapcso­latok további alakulását. OLASZORSZÁG Parlamenti vita a kormány- pogramrói Hétfőn délután megkezdő­dött és tegnap folytatódott n vita a Montecitorióban, az olasz képviselőházban a Co- lombo-kormány programjáról. A bizalmi szavazás ma este lesz, miután a miniszterelnök válaszol a felszólalásokra. A szenátusi vitát rögtön utána tartják, és. az előrelát­hatólag csütörtökön vagy pén­teken fejeződik be. r Utón a „gázvonat“ A Kentucky! és alabamai támaszpontokról útnak indították azokat az ideggázzal telt tartályokat, amelyeket az ENSZ til­takozása ellenére Florida partjai közelében a tengerfenékre kívánnak süllyeszteni. (Telefotó, AP—MTI—KS) Az Avenue Kiéberen a helyzet változatlan Naponta új meg új és je­lentős eseményeket sodor ma­gával a rohírnó idő, ugyanak­kor sűrűn jelennek meg em­lékezések is a közelmúlt törté­néseinek hátteréről. Ezek nem­csak történeti szempontból ér­dekesek, de erősebb fényt vet­nek napjaink eseményáradatá­ra is. Most például szenzációt kel­tett Louis Heren, a londoni Times New York-i tudósítójá­nak minap Amerikában meg­jelent könyve. Cím: Nincs élte­tés, pines búcsú. Különösen azt a részt emelik ki politikai cse­megeként a könyv méltatói, amelyben Heren megírja: Johnson elnök gyűlölte Wilson brit miniszterelnököt. És miért? Mert a munkáspárti kormány csak szavakban, ka­tonailag azonban nem támo­gatta Washington vietnami ag­resszióját, holott az USA ak­kori elnöke brit katonai segít­séget is elvárt volna. Egy másik, nem kis port fel­vert emlékezés: John Kennedy elnök egyik egykori bizalma­sa most hozta napvilágra, hogy Kennedy 1965-ig minden ame­rikai katonát vissza akart von­ni Vietnamból, ezt az elha­tározott szándékát bizalmas konferenciákon leszögezte. S mi történt? Kennedyt csaknem hét esztendeje meg­gyilkolták, Johnson követte, majd Nixon, igen sok ígéret elhangzott már az amerikai katonák visszavonásáról, s mégis: még mindig több száz­ezer jenki egyenruhás tartóz­kodik Vietnamban. Hát vajon a párizsi tárgya­lóasztalnál fokozza-e béke­erőfeszítéseit az Egyesült Ál­lamok? Nos, éppen egy hete tartotta meg »szűzbeszédét« az Avenue Kiéberen levő tárgya­lóteremben az amerikai dele­gáció új vezetője, David Bruce. Az MTI párizsi tudósítója sze­rint: »Az új tárgyaló megjele­nése, felszólalásából ítélve, semmi újat nem hozott. Bruce gyakorlatilag csak megismétel­te és összefoglalta azt, amit elődei az elmúlt 18 hónap alatt lezajlott 77 ülésen elmondtak.« De a Figaro című burzsoá párizsi lap is azt írja: »Nehéz elképzelni, hogy az új vezető megérkezése a Kiéber sugar­úira fellendítheti a tárgyalá­sokat. Hacsak — fűzi hozzá a lap — Nixon nem adott első­sorban Saigonnak szánt, ko­rábbi nyilvános kijelentéseitől eltérő, titkos instrukciókat Bruce-nak.« Egyelőre ennek nem látszik jele Párizsban, a Vietnammal foglalkozó értekezlet tárgyalá­sain. Rothadt gyümölcs, rézpenny Leszavazták választói az észak-írországi miniszterelnököt ták rothadt gyümölccsel és réz- pennykkel dobálták meg. Chi­chester Clark ellen az a kifo­gásuk, hogy betiltotta a protes­táns emlékfelvonulásokat, me­lyek a kisebbségben levő, jog- fos^tott katolikus munkásosz­tályt provokálják. Ha Chichester Clark megbu­kik, helyét a Paisley-féle, te­xasi stílusú szélsőségesek fog­lalhatják el. William Craig ezeknek az irányzatoknak a hangadója, egy rádióinterjúban közölte: nagyon kemény küz­delmet folytat a jelenlegi kor­mány megdöntéséért. (MTI) A kontinentális üdülésről ha­zaérkezett Chichester Clark észak-írországi miniszterelnök megkezdte harcát az Unionists Párt szélsőségesei ellen és sa­ját hatalmának megtartásáért. A középutas, gyenge kezű kor­mányfő azonban már az első fordulóban vereséget szenve­dett, amikor választókerületé­nek szavazótestülete botrányos körülmények között megvonta tőle bizalmát. A jelentések szerint a mi­niszterelnököt leszavazták vá­lasztói. Amikor Chichester Clark távozott a gyűlés szín­helyéről, a jobboldali unionis­Stephen Yuong amerikai szenátor felszólította a kong­resszust, hogy foglalkozzék az­zal a kérdéssel, milyen mérges- gázokat rejtegetnek a Penta­gon arzenáljában. A szenátor hangsúlyozta, hogy az elsüllyesztendő ideg- vérutó gázkészletek csupán »■egykilenced részét képezik az egész mérgesgáz-készfletnek, amelyet a Pentagon az .ameri­kai adófizetők pénzén állítta­tott elő«. Politikai tanácskozás Kairóban A szíriai államfő Arafattal tárgyalt Rabin, Izrael washingtoni nagykövete, visszaérkezett New Yorkba az izraeli kor­mánnyal folytatott konzultá­ciók befejeztével. A repülőté­ren mindössze annyit mondott az újságíróknak, hogy semmi­féle üzenetet nem hozott ma­gával Golda Meir miniszterel­nöktől. Rabin nem volt hajlan­dó nyilatkozni az izraeli ve­zetőkkel folytatott megbeszé­léseinek részleteiről sem. Az ENSZ-hez közel álló kö­rök úgy tudják, hogy a négy nagyhatalom ENSZ-delegátu- sai a kilencven napos tűzszü­net idején is folytatják a kö­zel-keleti helyzet rendezésével kapcsolatos megbeszéléseiket, és támogatni fogják Gunnar Jarringot az arab—-izraeli köz­vetett tárgyalások megszerve­zésében. Jarring jelenleg Izrael, Jor­dánia és az ENSZ hivatalos válaszát várja a tárgyalások színhelyéről, időpontjáról, és arról, hogy az említett orszá­gok a tárgyalásokon milyen szinten kívánják képviseltetni magukat. Tájékozott körök szerint a válaszok még ezen a héten megérkeznek, és a tár­gyalások nyomban megkezdőd­nek, feltehetően New York­ban. KAIRÓ Kasszer elnökletével érte­kezletet tartottak az EAK ve­zetői, hogy kidolgozzák az Egyiptom által követendő stra­tégiát a tűzszünet megvalósítá­sa és a Jarring-féle béketár­gyalások megkezdése után. Az A1 Ahram beszámol ar­ról, hogy Izrael reményei sze­rint Jarring, küldetésének el­látása mellett, esetleg hadifo­golycserét is javasolni fog az EAK és Izrael között. AMMAN Az AFP ammani értesülései szerint Husszein, jardániai ki« j.tah című lap. (MH1 rály a napokban Kairóba uta­zik, hogy megbeszéléseket folytasson Nasszer egyiptomi elnökkel. DAMASZKUSZ Nureddin Atasszi szíriai ál­lamfő tegnap fogadta Jaszer Arafatot, a Palesztinái felsza- badítási szervezet elnökét. A találkozó részleteiről nem ad­tak ki közleményt. Arafat hétfőn elküldte sze­mélyes megbízottját Kínába, a Vietnami Demokratikus Köz­társaságba és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. A megbízott Arafat személyes üzenetét viszi az említett or­szágok vezetőinek, akikkel megbeszéléseket foltyat a »Pa­lesztinái ellenállás felszámolá­sát célzó amerikai javaslatok­ról« és a javaslatok »meghiú­sítását szolgáló, szükséges in­tézkedésekről« — írja az A1 Fa­BRAZIL CÁFOLAT: Nem vontak össze csapatokat az uruguayi határon Nincs megbízható értesülés Gomide sorsáról Magyar idő szerint tegnap hajnaii négy órakor lejárt a Tupamaros-gerillák által meg­szabott újabb határidő, de sem az uruguayi kormány, sem a gerillaszervezet még nem nyi­latkozott a foglyul ejtett Dias Gomide brazil diplomatáról. Első foglyukat, az amerikai Daniel Mitrionét a gerillák már kivégezték, mert az uru­guayi kormányzat nem enged­te szabadon politikai foglyait. Most a 41 esztendős Aloysio Dias Gomide brazil nagykö­vetségi titkárnak, a montevi- deói brazil konzuli hivatal ve­zetőjének élete forog kockán. Az ugyancsak gerillakézen le­vő 65 éves amerikai Claude Fly esetleges kivégzésével a gerillák még nem fenyegették meg a kormányt. Ami Dias Gomidét illeti, közvetlenül a határidő lejárta után egy uruguayi rádióállo­más kézírásos levelet kapott, amelynek szerzője azt ál­lította, hogy a konzul holt­testét Montevideo egyik tengerparti utcájában a rendőrség már meg is ta­lálta. A rendőrség cáfolta ezt a hírt. Gomide felesége rádiónyilatko­zatban fordult a montevideói- akhoz. Elmondotta: a gerillák azt tanácsolták nein, hogy szervezzen mozgalmat az uru­guayi börtönökben levő politi-. kai foglyok szabadon bocsátá­sáért, mert csak így mentheti meg férje életét. Az asszony könyörgő szavakkal fordult a fővárosiakhoz, hogy gyakorol­janak nyomást a kormányra. Azonkívül, hogy nemzeti gyászt rendeltek ej Mitrione emlékére, a hatóságok egyelő­re nem tettek semmilyen lé­pést a gerillák foglyaiért. Sőt, az uruguayi kongresszus húsz napra felfüggesztette az alapvető polgárjogokat, s ezzel lehetőséget adott a rendőrségnek, hogy akármed­dig őrizetben tarthasson gya­núsítottakat, anélkül, hogy bí­rói eljárást kezdeményezne. Miközben a feszültség fokozó­dik, a rendőrség újabb, állító­lagos gerillafészkeket rohan meg, és összesen 15 embert tartóztatott le eddig, de nem bizonyosodott be, hogy bárme­lyiküknek is köze lenne az em­berrablásokhoz. Időközben Mario Gibson Barbosa brazil külügyminisz­ter élesen fogalmazott üzenetet küldött uruguayi kollégájának, Jorge Peirano Faciónak, köve­telve az uruguayi kormánytól, hofjó ne kímélje az erőfeszíté­seket Gomide kiszabadítására. Brazíliában ugyanakkor cáfolták art a hirt, mint­ha csapatokat vontak vol­na össze az uruguayi hatá­ron, és közölték, hogy betiltják azo­kat a lapokat, amelyek ilyen hírt közölnek. Washington azonban valamilyen oknál £o- va szükségesnek tartotta kö­zölni, hogy a külügyminisz­térium nem gyakorolt serrmr- lyen nyomást Uruguayra a két amerikai állampolgár érdeké­ben, és — mint McCloskey. a külügyminisztérium szóviv'' - az emberrablásokkal kapcso'" tos első megnyilatkozásban tésre adta — az Egyesült /' lamok »támogatni« fogla a- kát 'a latin-amerikai kom-' nyokat, amelyek úgy ér7''- hogy »vissza kell utasítaniuk - gerillák túlzott követelés“-'* Az indoklás: az ellenkező í°’ leffű politika »nagy kocká—* tál járna minden külföld- tartózkodó amerikai számár“- amennyiben az emberrablásod fokozódásához vezetne. Az AP washingtoni szemle­írója közben arról számolt be, hogy a külügyminisztérium 1,9 millió dollárt kért a kongresszustól a külföldön tartózkodó amerikai diplo­máciai személyek megvé­dését célzó rendszabályok­ra, így példáu] távközlésre, fegy­verekre és az őrségek létszá­mának növelésére. (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 197«. angnsztas IS.

Next

/
Thumbnails
Contents