Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-09 / 186. szám
Közismert, hogy Somogy mezőgazdasági megye. Lakóinak csaknem 52 százaléka a mezőgazdaságból él, a termelőszövetkezetek 160—180 ezer ember számára nyújtanak megélhetést E számok össze» gükben is érthetővé teszik: miért áll a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság és tevékenysége a politikai és a gazdasági munka középpontjában. Az elmúlt tíz évben figyelemre méltó változások történtek a termelőszövetkezetek tagjainak életében és szemléletében; a tagok meggyőződtek a párt agrárpolitikájának helyességéről. Ennek megvalósításában nagy szerepe van a megye 236 termelőszövetkezeti pártszervezetében dolgozó 5400 falusi kommunistának. A számadatok is az emberek megváltozott életét bizonyítják. Somogy közös gazdaságaiban a termelési érték ma már elérte az évi 3,5 milliárd, közös vagyonuk pedig meghaladja a 3,6 milliárd forintot. A Elvi alapon, elvtársi egyíítfműködés Irta: Németh Ferenc9 a megyei pártbizottság első titkára megye mezőgazdasági árutermelésében a termelőszövetkezetek adják a hízómarha 60, a hízósertés 75 és a tej 50 százalékát. Termelőszövetkezeti gazdaságaink az elmúlt évtizedben gyors ütemben fejlődtek. Ez mindenekelőtt a tagok jó munkájának, a párt és a kormány helyes intézkedéseinek, a tsz- vezetők és nem utolsósorban a kommunisták tevékenységének köszönhető, ők alkotják a tagság leghaladóbb részét. Magukévá teszik az ésszerű javaslatokat és maguk is sokat kezdeményeznek, fellépnek a maradi nézetek ellen, a termelés és a termelékenység növelésére ösztönzik a tagokat. A politikai és a gazdasági munka helyes értelmezése A párttitkárok a pártszervezetben közösen kialakított véleményt képviselik mindenütt, a titkárok és a párttagság munkáját tehát nem lehet mereven elhatárolni. A párttitkárok és a tsz-elnökök viszonyának, együttműködésük formáinak és hatékonyságának igen nagy a jelentősége, mert a falu e két legfontosabb vezetőjének tevékenységétől és kapcsolatától nagymértékben függ, hogyan valósulnak meg pártunk agrárpolitikai célkitűzései. Éppen ezért fontos feladatnak tartjuk ennek állandó vizsgálatát. Rendszeresen tanácskozunk a falvak párt- és gazdasági vezetőivel. A közelmúltban is folytattunk eszmecseréket a termelőszövetkezeti párttitkárokkal és elnökökkel, s ezek tapasztalatait e cikkben is felhasználjuk. A termelőszövetkezeti elnökök és párttitkárok jól tudják, hogy tevékenységük célja azonos, a párt általános és agrár- politikájának érvényesítése, a szövetkezeti gazdaságok fejlesztése, a termelőszövetkezeti tagok élet- és munkakörülményeinek állandó javítása, a szövetkezeti demokrácia erősítése. Törődnek a tsz-tagok szocialista nevelésével, elősegítik, hogy felismerjék sajátos érdekeiket közös gazdaságuk fejlesztésében. Mint tudjuk, a termelőszövetkezetek szervezete és a tsz-tulajdon jellege sokban különbözik az állami vállalatokétól. A tagok a tsz-ben tulajdonosok is és munkavállalók is, akik titkosan választják vezetőiket. Ugyanakkor egyre inkább vállalatszerűén gazdálkodnak. Gazdálkodásukban mind nagyobb szerepet kap a kollektív és a személyi felelősség. A tsz elnökének minden tudásával a szövetkezeti tagok boldogulását kell szolgálnia. A tagok a tulajdonos jogán kérik számon a termelőszövetkezet vezetőitől munkájuk eredményét. Ugyanakkor a tsz-elnök munkájáért a tagok is felelősek, és kötelességük messzemenően támogatni tevékenységét. A tsz- pártszervezetek munkája is különbözik a vállalati párt- szervezetekétől: bonyolultabb, s emiatt gyakran nehezebb is. Tapasztalataink szerint a közös célok és a feladatok megvalósításán a tsz-elnökök és párttitkárok általában eredményesen munkálkodnak együtt. Ez természetesen nem jelenti a gazdasági és politikai tevékenység azonosítását — de merev elválasztását sem. A politikai és a gazdasági munka összhangjának megteremtése alapvető feladat. A tsz-elnö- köknek és a párttitkároknak — funkciójuknak megfelelően — sájátos módszerekkel kell segíteniük a közös cél megvalósítását. Mindezt elvi alapon, a kölcsönös bizalom és megbecsülés szellemében. Somogy szövetkezeteinek többségében ma nyílt, őszinte és alkotó a légkör, a vezetők és a tagok tevékenységében egyaránt megfigyelhető a növekvő önállóság és felelősség. A tsz-vezetők jogkörét, gazdálkodásuk önállóságát jelentősen bővítette és növelte a gazdaságirányítás reformja. Ez lehetővé teszi a helyi adottságok és lehetőségek jobb kihasználását, az alkotó energia felszabadítását. A tsz-ek növekvő gazdasági önállósága a pártszervezetek számára is nagyobb lehetőségeket teremt a korábbinál kezdeményezőbb gazdaságszervező és politikai munkához. A termelőszövetkezeti elnökök és párttitkárok többsége képes a megnövekedett feladatok ellátására. A mozgalom tíz éve alatt sokan kiváló, jó vezetőkké lettek, időt és fáradtságot nem ismerve dolgoztak szövetkezetükért, a somogyi falvak dolgos népéért. A tsz- elnökök mind jobban igénylik a pártszervezetek erkölcsi és politikai támogatását. A párt- alapszervezetek munkastílusa is mind jobban igazodik a növekvő társadalmi és termelőszövetkezeti feladatokhoz. A tsz-párttitkárok többsége jól ismeri a gazdaságot, arról sokoldalú, gazdag információval rendelkezik. Rendszeresen áttekintik a termelőszövetkezet gazdasági helyzetét, elemzik a jövedelmezőség alakulását. Gondot fordítanak a közgyűlési határozatok előkészítésére és végrehajtására. Részt vesznek a tsz-vezetőség ülésein és észrevételeikkel, javaslataikkal segítik a gazdasági vezetést. Figyelemmel kísérik a szövetkezeti gazdák örömeit és gondjait. Egyre több tsz- párttitkár ismeri fel a politikai és közgazdasági tájékozottság növelésének fontosságát, s képezi magáit. Ehhez segítséget adnak a pártbizottságok, a tanácsok, a területi tsz- szövetségek, amelyek különböző fórumokon, tanfolyamokon adnak útmutatást a párttitkároknak, segítik őket eligazodni a gazdaságpolitikai kérdésekben. Ennek hatására a párttitkárok mind hozzáértőbben segítenek a gazdasági tervek, a fejlesztési elképzelések kidolgozásában. Politikai eszközökkel magyarázzák és népszerűsítik a helyes gazdasági döntéseket, és mozgósítják a munkahelyi közösségeket azok végrehajtására. A. párttitkárok politikai vezetők A gazdasági és politikai munka eredményességének nélkülözhetetlen feltétele, hogy a falusi vezetők tevékenységüket összehangolják. A párt- titkár feladata, hogy részt vegyen ebben a munkában, és összefogja a rendelkezésére álló erőket a közös cél érdekében. Politikai és koordinációs szerepül »p.vre növekszik. Napjainkban sok jól bevált •Megjelent számában, Pártélet augusztusi módszerrel találkozunk. A he- tesi Egyesült Tsz-ben pl. a függetlenített csúcstitkár hetenként megbeszélést tart az alapszervezeti titkárok, a tsz- elnök, a tanácselnök, az iskolaigazgató és a tömegszervezeti vezetők részvételével. Értékelik az előző heti munkát, tájékozódnak a legfontosabb problémákról, megbeszélik a következő heti feladatokat, és meghatározzák, hogy azok megoldásában kinek mi a szerepe. Hasonlóan jó módszerrel dolgozik a balatonszentgyörgyi termelőszövetkezet csúcsvezetősége is. A tsz-pártszervezetek fontos feladata a kádermunka javítása. Mind több pártszervezetben igyekeznek megvalósítani a párt káderpolitikai irányelveit, jóllehet, még rendkívül sok gonddal, nehézséggel küszködnek (nincs meg pl. a ká- dernyílvántartás, a minősítés és a meglevők sem. hibamenteseik stb.). Több helyen ma már jelentőségének megfelelő politikai munkával segítik az »elsőszámú« vezetők kiválasztását. ismerik a tsz-tagok véleményét vezetőikről, felébresztik felelősségüket, ha a vezetők megválasztásáról van szó, és arra ösztönzik őket, hogy adjanak helyt a progresszív erők véleményének. A jövőben azonban meggyőzőbb munkát kell folytatniuk azért, hogy a nők létszámuknak megfelelő arányban kerüljenek a vezetésbe. Elő kell készíteniük a legtehetségesebbeket arra, hogy alkalmassá váljanak vezetői tisztségre. E téren ugyanis még sok indokolatlan előítéletet kell leküzdeni. A szakmunkásképzés és a szakemberek' biztosításának elhanyagolásáért, a jelenleg kialakult kedvezőtlen helyzetért a gazdasági vezetők mellett a tsz-pártszervezetek politikai felelőssége is megállapítható. Többet kell kezdeményezniük a szakemberellátás javítása érdekében. Felméréseink szerint ugyanis megyénk közös gazdaságaiból több száz egyetemet és felsőfokú, valamint 500 középfokú iskolát végzett szakember hiányzik. A tsz-ek kevés arra érdemes fiatallal kötöttek ösztöndíjas szerződést, s az emúlt öt évben a mezőgazdasági szakemberek számára fele annyi szolgálati lakást építettek, mint ameny- nyire lehetőségük és pénzügyi fedezetük volt. Helyenként bizalmatlanok a már végzett fiatal szakemberekkel szemben is, nem teremtik meg a jó munkahelyi közhangulatot, amelyben képességeiket kibontakoztathatnák. A megyében még a jónak mondott termelőszövetkezetek egy részében is gondot okoz a szakemberhiány. Pártirányítás és pártellenőrzés Szórványosan előfordul, hogy a párttitkárok — de a tsz- elnökök is — rosszul értelmezik a párt gazdaságirányító tevékenységét. Helyenként pl. együttes üléseken hoznak határozatokat, s ezzel csökkentik a gazdasági vezetők felelősségét, illetve a pártszervezet magára vállalja azt. Napjainkban is előfordul, hogy sok vitára okot adó ügyet «•varrnak« a párttitkárok nyakába, s ez időnként csökkenti tekintélyüket, politikai befolyásukat. Az egyébként kiválóan dolgozó balatonszabadi tsz elnöke pl. jóhiszeműen — a konkrét munka jegyében — a földtörvény végrehajtását bízta a párttitkárra, holott ezelső- sorban a gazdasági vezetők feladata. Néhány párttitkár éppen az úgynevezett konkrét gazdasági munka és a túlterhelés miatt nem tudja kellő intenzitással ellátni politikai feladatait. A párttitkároknak mindenkor ügyelniük* kell arra, hogy megőrizzék politikai és erkölcsi ob j ekti vitásukat. A tsz-pártszervezetek fontos feladata a pártellenőrzés módszerének és színvonalának fejlesztése. Ezt a vállalatszerű gazdálkodás, a tsz-törvény és az alapszabály betartása, valamint a szövetkezeti demokrácia szélesítése is megköveteli. Az elmúlt két évben javult a pártszervezetek ellenőrző tevékenysége, de még nem mindenütt érte el a kívánt színvonalat. Az alapszervezetek és a csúcsvezetőségek általában következetesen ellenőrzik a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtását, de nem mindig tapasztalható részükről ugyanilyen aktivitás a tsz- törvény és az alapszabály előírásainak betartásában, a közgyűlési határozatok végrehajtásának ellenőrzésében — jóllehet ezek számottevően befolyásolják a szövetkezeti tagság helyzetét. Ismert probléma az is, hogy az ellenőrző bizottságok ma még sok helyütt nem oldják meg a szövetkezet belső ellenőrzését. Ezért különösen fontos, hogy ezekben a gazdaságokban a pártszervezet jobban őrködjön a tsz-tagok jogai és kötelezettségei felett. Ellenőrző munkájuk azonban nem helyettesítheti az ellenőrző bizottságok tevékenységét. A pártszervezetek többsége felismerte, hogy segítenie kell a tsz valamennyi társadalmi bizottságának munkáját, ezért egyre több helyen kérik számon a tsz-ek vezetőségeitől, biztosítottáb-e a szükséges feltételeket eredményes munkájukhoz. A párttitkárok szakmai hozzáértése, tájékozottsága a mezőgazdasági munkában segíti a pártellenőrzés eredményességét, elmélyültebbé és sokoldalúvá válik a pártszervezetek irányító tevékenysége. Tapasztalataink szerint a pártszervezetek egyre több tsz-ben segítik és ellenőrzik a gazdaság fejlesztését és a beruházásokat. A nagyberki Egyesült Tsz csúcsvezetősége például a beruházások vizsgálata, ellenőrzése során megállapította, hogy náluk háttérbe szorult a géppark fejlesztése. Határozatot hozott a tsz kommunista vezetői számára, hogy intézkedjenek a gépesítés színvonalának fejlesztéséről. Az együttműködés feltételei A megnövekedett feladatok közepette a pártszervezetek és a párttitkárok mind több segítséget adnak a gazdasági vezetésnek. Ez azonban — a fel- készültség, a tájékozottság, a párt politikájának helyes értelmezése mellett — attól is függ, hogy milyen az elnökök és a párttitkárok elvi alapon való együttműködése a közösség érdekében. Medvénk közös gazdaságaiban az együttműködés feltételei adottak, s eredményei egyre gyümölcsözőbbek. A tsz-elnökök szemléletének változását az a kezdeményezés is elősegítette, hogy a felsőbb párt- és állami szervek irányításával a párttitkárokkal közös tanfolyamokon, konzultációkon cserélhették ki tapasztalataikat. Megismerték és megértették az együttműködés szükségességét, formáit és módszereit. Az utóbbi néhány évben különös gondot fordítottunk arra, hogy a termelőszövetkezeti párttitkárok politikailag és gazdaságilag képezzék magukat, szélesítsék látókörüket. Közülük már sokan szereztek mezőgazdasági szakképesítést, marxista esti egyetemen, vagy pártiskolán tanulnak tovább. Mindezek ellenére, még nem mondhatjuk azt, hogy a kapcsolatok kialakítása, a két vezető együttműködése minden vonatkozásban és mindenütt kifogástalan. Néhány évvel ezelőtt még több termelőszövetkezeti elnök szóvá tette, hogy a pártalapszervezet titkára gazdasági kérdésekben nem megfelelő partner. Ez ma már igen ritka jelenség, viszont több párttitkár panaszolja azt, hogy lebecsülik munkáját és valamiféle »elnök-centrikus- ság« alakult ki szövetkezetükben. Előfordul, hogy a tsz- elnök kivonja magát az alapszervezet ellenőrzése alól, nem tartja magára nézve kötelezőnek a pártszervezet határozatát, helytelenül értelmezi a kollektív vezetésből fakadó egyszemélyi felelősséget, és esetenként megsérti a szövetkezeti demokráciát. Ilyen helyeken a tagság elégedetlen a vezetéssel, és az egyébként jóképességű vezetőtől is megvonja a bizalmát. Egyre ritkábban ugyan, de előfordul az is, hogy jogtalan támadás esetén egyik-másik párttitkár nem ad megfelelő politikai védelmet a tsz-elnök- ndk. Vannak tsz-ek, mint például a tótújfalui, ahol demagóg elemek rendszeresen mérgezik a légkört, egyesek állandó bizonytalanságban tárt- iák a tsz-vezetőket. Az ilyen jelenségek kialakulását a párt- szervezet határozott fellépése akadályozhatja meg. A párttitkárok ugyanis soha nem helyezkedhetnek olyan álláspontra, hogy a vitás kérdésekben mindenkinek igazatndianak. Több tsz-pár+iitkár fölveti, hogy a tsz-elnöke — főként az egyesült nagy gazdaságokban — sok társadalmi funkcióia miat+ kéntelen kellően elmélyedni p gazdaság irányításában. Fz°k az elnökök gyakran ingerültük, türelmetlenek, nem hallgatják meg munkatársaik és a tsz-tagok konstruktív véleményét. A több ezer holdas gazdasagok és a több száz tag irányítása pedig egész embert láván. A különböző feladatokkal túlzsúfolt elnök mulasztásait, az ebből származó gazdasági eredménytelenséget semmivel sem lehet megmagyarázni a szövetkezeti gazdáknak. Világos tehát a feladat: tehermentesíteni kell a tsz-ek gazdasági vezetőit a túlzott, másirányú társadalmi munkájuk alól. , Falvainkban korábban — a tsz-ek megalakulásakor — hegyesen egy-egy pártszervezetbe tömörült a tsz-ek, az értékesítő szövetkezetek, a vállalatok, az oktatási intézmények — tehát a község — valamennyi kommunistája Ma már nem egy alapszervezetben kisebbségben vannak a tsz-ben dolgozó párttagok, s így a termelőszövetkezeteket érintő kérdések érdemi megvitatása szinte lehetetlenné vált, s nem lehet határozattá emelni a jó kezdeményezéseket, elképzeléseket. A tsz-en kíviil dolgozó párttagok közül sokan a helyzet ismerete nélkül bírálják a vezetést, s ez nemegyszer demoralizálja a hangulatot, esetenként intrikus légkört teremt. Ezért a járási bizottságoknak az & feladatuk, ahol mód nyűik rá — létszámban és felkészültségben is megerősödött a közösség párttagsága, — ott önálló párt- szervezetet hozzanak létre. A termelőszövetkezeti pártszervezetek munkájában minőségi változást hozott a függetlenített csúcstitkárok választása. A tsz-tagok megváltozott szemléletét fejezi ki, hogy egyre több gazdaságban igénylik az elmélyültebb politikai tevékenységet, kérik a függetlenített párttitkárok beállítását, s vállalják ennek anyagi fedezetét is. Az utóbbi két évben harminckét somogyi termelőszövetkezetben állítottak be függetlenített párttitkárt, akiknek politikai munkáját egyenértékűnek tartják a gazdasági vezetők tevékenységével. A párttitkárt korábban több tsz-ben különböző »mondvacsinált« gazdasági funkciókban foglalkoztatták, így ők nem tudtak a növekvő igényeknek sem politikai, sem gazdasági téren megfelelni. A függetlenített titkár viszont nincs alárendelve a tsz elnökének, egymás mellett és együtt dolgoznak. A szövetkezetek vezetőségeiben a kommunisták és a tsz-tagok saját képviselőjüket látják bennük. Tapasztalataink szerint a párttitkárok függet- lenítése a pártmunka érdemi javulását és a szövetkezeti demokrácia erősödését hozta magával. Ezért feltétlenül tovább akarjuk növelni a tsz-ek által függetlenített párttitkárok számát A párttitkárok és a tsz-elnökök szervezett továbbképzése A gazdasági önállóság növekedése a termelőszövetkezeti elnöktől és a párttitkártól is vezetőképességük állandó fejlesztését követeli meg. Éppen ezért a jövőben az eddiginél is nagyobb gondot fordítunk szervezett továbbképzésükre. E két vezető alapvető feladata, hogy felismerje a gazdaság állandó fejlesztésének szükségességét és irányát. Harcolniuk kell a maradi nézetek ellen, a korszerű közgazdasági szemlélet kialakításáért, a technika állandó fejlesztéséért, a szakemberszükséglet kielégítéséért. Ezáltal a tsz-tagok jövedelmének növelésével együtt élet- és munkakörülményeik állandó javulását is biztosíthatják. A termelőszövetkezetek intenzív fejlesztése, a szövetkezeti demokrácia és a pártélet további javulása megköveteli, hogy a tsz-elnökök és a tsz- párttitkárok még szorosabbra fűzzék kapcsolataikat. A kaposvári Latinka Tsz kertészetében szedik a zöldbabot. A tsz 145 mázsa szállítására kötött szerződést a Nagyatádi Konzervgyárral, s eddig 40 mázsát leszállított. SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. augusztus 9.
