Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

Bajlódó vándortáborok Gyümölcs- és tejhiány — Le kellene telepedniük Az egykori küzdelmek színhelyén Látogatóban a volt rendőrkapitány »A megyeszékhely felszabadulásának napján: 1944. december Z-án Eperjessy László detektív" Vette át a megyei és városi rend­őrkapitányság szervezésének és vezetésének gondját... * MEGILLE- TÜDÜTTEN száll le a vo­natról. S noha az elmúlt években éven­te egyszer járt Kaposváron — hivatalos ügy­ben —, most a két évfordtiló mégis arra készteti, hogy még figyelme­sebben nézze a várost, mint annak idején, és felidézze a hajdani küz­delmeket. — Barátokat, régi ismerősö­ket kerestem, érettségi talál­kozóra jöttem. Negyvenöt esz­tendővel ez­előtt érettsé­giztem a felső- Kaposvári látogatásakor, hatvanhárom kereskedelmi évesen. Nyár van a táborozások ideje. S a csoportos üdülésre egyik legszebb hely a Balaton­part. Nem könnyű ma már ösz- szeszámolni, hány KlSZ-es- és úttörőtábor sorakozik a tó déli oldalán. A táborozás örömei mellett azonban — főként a szülők — több hiányosságra is fölhívták figyelmünket, az ét­renddel és a higiéniával kap­csolatban. Jelezték például a KÖJÁL-nak ég a Vöröskereszt­nek, hogy hetek is eltelnek, s a gyerekek egyetlen szem gyü­mölcsöt sem kapnak, tejet és tejterméket is csak keveset. összegyűjtve a panaszokat, a megyei KÖJÁL-hoz kopogtat­tunk be: tájékoztassanak az idei vizsgálat eredményeiről. Az 1970. nyár különösen for­galmas. A KÖJÁL a járási közegészségügyi csoportokkal együtt gyakran tart ellenőrzést a Balaton-parton, és a tábo- 1 rokban. Megtudtuk, hogy a panaszok nagy százaléka jogos, igaz. Meg kell azonban jegyezni, hogy a táborok az utóbbi évek­ben jelentősen fejlődtek. Egy­re több az állandó tábor, s ezek korszerű tervek alapján, a mai igényeknek megfelelően épültek. A KISZ-es sátortábo­rok fölszámolásával a KISZ- korosztály már kulturált körül­mények között töltheti idejét. Már csak egy-két táborban akadnak kifogásolható dolgok. Kiskorpádról és Balatonsza- badiból érkezett legutóbb pa­naszos levél. »-Nem főznek tisz­tán, kevés a tejtermék, nem eléggé változatos az étrend, kicsi a húsadag-» — írták Kor­pádról a lányok. A KÖJÁL megvizsgálta az ügyet, s kide­rült, hogy az észrevételeik jó része igaz. Okaegyszerűen a tábori konyha. A Kutas! Álla­mi Gazdaság vezetőinek — ha­sonlóan a korábbi évekhez — Csitul, amuri és brjanszki tu­risták köszöntenek Siófokon a Vénusz-szálló halijában. A hosszú utat megjárt emberekre most kéthetes balatoni pihenés vár. — A két parton összesen 250 szovjet turista üdül állandóan ezen a nyáron: Siófokon és Almádiban biztosítottunk he­lyet nekik. Akitől a tájékoztatást ka­pom, sokat rohan, intézkedik, azért, hogy a távolról érkezett vendégeknek ne legyenek gondjai. Ozimok Nyikolájnak hívják.. Az Inturiszt balatoni képviselője. — Tavaly Földváron a Mo­telben üdültettünk: a víz és a környezet kifogástalan, de az épületek már nem. Az 1958-as brüsszeli világkiállítás után vásárolták meg a pavilonokat, akkor úgy számoltak, négy-öt évig megfelel. Azóta tizenkét év telt el, s az épületeik kiöre­gedtek. Nálunk a Szovjetunió­ban pedig egyre nagyobb az érdeklődés a Balaton iránt. Üdültek itt már Közép-Ázsiá- ból, de volt olyan ember is. akinek a lakóhelyéhez köze­lebb estek az amerikai mirtok, mi nt S'ótok: Jakuts*kból ér­keztek. Volt utasunk Kamcsat­kából is. — A Szovjetunióban hol a legnépszerűbb & Balaton? Azt hiszem, az Inturiszt­nál. — Ügy értem: az ország me­lyik vidékén? — Nehéz volna megmondani, hiszen a csoportos utazáson kí­vül egyre nagyobb az egyéni turizmus is. Tavaly még csak 200—250 ember járt így a Ba­latonnál. Az idén jóval többen lesznek. Főleg Örményország­ból jönnek sokan. Nemrég egy híres örmény orvosprofesszor, Hovanessjan Szűrén nyaralt itt. Aztán itt volt Albánján, Jereván főépítésze. Akop'án Tártén Ataseszovics, az Ör­mény Köztársaság- építésügyi miniszterhelyettese is; ai moszkvai írószövetség 22 tagú csoportot hozott el egy bala­toni utazásra. Itt üdült a szov­jelezték ezt. A jó konyha meg­építése azonban — úgy Lát­szik — az idén is csak ígéret marad. Ugyancsak Korpádon és Balatonújhelyen fordult elő, hogy az első hetekben egyálta­lán nem ehettek gyümölcsöt (azok, akik nem a gyümölcsös­ben dolgoztak). Körültekintőbb szervezéssel ezt is el lehetett volna kerülni. Balatonszabadi- ban szintén korszerűtlen a konyha. Az intézkedései!: után az átmeneti táborok követel­ményei szerint (ez ideiglenes tábor) megnyugtatóan rende­ződtök a körülmények. A KISZ építőtáboraiban egyébként kö­vetelmény: a tábororvos véle­ményét kell kérni az étrend összeállításához (Kiskorpádon ezt is rendre elmulasztották). A KISZ-vezetőképző táborokban sincs az utóbbi idő­ben súlyos probléma. A So­mogy megye! KISZ-bizottság balatonfenyvesi tábora után modern, szén. ötszáz személyes tábort építettek a zalaiak is Balatonberényben. Ezekben vi­szont éppen az étrend állandó változtatására kellene ügyelni. A gyümölcs- és zöldségszezon­nak megfelelően kellene ter­vezni. Nem szabad megenged­ni, hogy kényelmességből az első turnusban kialakított me­nük ismétlődjenek hónapokon át. Nagyobb gondot okoz — és szinte minősíthetetlen — az úttörő-sátortáborolk egy része. (Az idén például az encsiek és a szerencsiek tábora Balaton­szárszón.) Az ilyen vándortá­borok egyik évben itt, a má­sik évben ott bérelnek telket. Sokszor egyetlen fa sincs a kö­zelben. és kilométerei ről hord­ják az ivóvizet. A KÖJÁL-nak a nem somogyi táborokat is el­lenőriznie kell. De vajon mi­lyen követelményeket támaszt­hat ezekkei szemben? jet ifjúsági filmrendező: Frez. S hogy a művészvilággal foly­tassam tovább: a siófoki Tou- rintg-hotelben üdül most az örmény művészek 25 tagú cso­portja. — Tud-e olyat, aki visszatért a Balatonra? — Háát hirtelen... Ja, igen: a feleségem! 1967-ben járt itt, és most megint visszajött. Sza­badságon van; egyébként az Inturiszt algériai referense. — És kik jönnek leginkább? — Nehéz lenne megmondani. Viszonylag nagy számú az ér­telmiség, és sóik a nő. No, és emit külön érdemes megemlí­teni: tavaly is volt és az idén is lesz csoportunk Kalinytnból. Nekik mindig szervezünk ka­posvári programot. Az idén először nem a Balatonról men­nek be a városba, hanem Pécs­ről jövet töltenek el ott néhány órát. r csak azután érkeznek ide Siófokra. Természetesen a esoooriok nemcsak a Balaton­A testület választott vezető­je az alábbiakban foglalta össze a vita tanulságait: — Elvtársak! Azt hiszem, mindenki egyetért velem ab­ban, hogy a lakosság élelme­zése szempntjából nagy hord­erejű kérdést tárgyaltunk ma. Nem kisebb jelentőségű téma került asztalunkra, mint a nélkülözhetetlen közélelmezé­si cikkel, a kenyérrel való el­látottság ügye. Szeretnék te­hát érdemben válaszolni vala­mennyi megjegyzésre és hoz­zászólásra. „ 1. Igaza van Bontó elvtárs­nak abban, hogy a kenyér egy része sületíenül kerül a vásár­lókhoz. Szeretném azonban megjegyezni, és az igazság kedvéért ezt is látnunk kell, hogy a többsége mégis csak kellő sütésben részesül. Ezt is figyelembe kell venni, elvtár­sak, nemcsak a dolog nega­tív oldalát. 2. Sokat kell várni a ke­nyérre a környező falvakban A vándortáiborok rendezetle­nek. Nincs konyhájuk. A tűző napon egy sátorban tárolják az élelmiszereket. A másik: kevés a pénzűik. Rendkívül szűk ke­retből gazdálkodnak, ellátásuk a bolti választéktól függ. A magas zöldség- és gyümölcs­árak miatt néha valóban hó­napokig zsíros kenyéren (pap­rika és paradicsom nélkül), valamint teán élnek a gyere­kek. Nem tudnak rendszeresen I tisztálkodni, s általában még a fogmosás is elmarad. Elgondolkodtató: Hogyan engedhetik el a. tanácsok és a KISZ-bizottságok ilyen szegé­nyesen a csoportokat? Ezeket a táborokat meg kel­lene szüntetni. A legjobb meg­oldás a letelepedés, mert így néhónv év alatt emberi körül­ményeket teremthetnek a fia­talok pihenéséhez. De amíg ez megvalósul, bizonyára eltelik néhány év — vándorlással. Más megyék illetékeseinek ér­demes volna valamilven for­mában tárgyalásokat kezdeni a Balaton-oarti tsz-ekkel és álla­mi gazdaságokkal. hogy a nyá­ri szezonban kedvezményes áron láttassanak árut a tábo­roknak. A kép eléggé lehangoló. Az úttörőtáborokra, a gyerekek üdültetésére nagyobb figyel­met szentelhetne például az út­törőszövetség is. A KÖJÁL szerint átmenetileg megoldás lehetne bizonyos körzetekben jól felszerelt központi konyhák létrehozása, ahonnan a tábo­rok félkész és kész termékeket szállíthatnának. Az intézkedé­sek egyre sürgetőbben várat­nak magukra. Hiszen, mint hangsúlyozzák: az úttörők üdültetése a legmostohább az összes korosztályé között. parton töltik az idejüket: lá­togatást teszünk mezőgazdasá­gi üzemekben is. És mint min­den nyári vendég, a szovjet nyaralók is részt vesznek a különböző közös programokon. Jók ezek, hiszen aki 12—13 000 kilométert utazik, az nemcsak a Balatont akarja látni, hanem azt is: hogyan élnek itt az em­berek. S ha már a programról esik szó, még elmondok vala­mit. Én személy szerint is na­gyon örülök a Kálmán Imre- kiállításnak. Minden csopor­tunkat elvisszük oda, mert a magyar operettszerző ismert nálunk, a Szovjetunióban is. S utasaink között még egy sem volt, aki megkérdezte volna: ki az a Kálmán Imre. Ebből pe­dig egyenesen következik, hogy ismerik, vagy legalábbis hal­lották már a muzsikáját. A néni, aki a múzeumban van, azt mondta nekem, hogy a láto­gatóknak több mint a fele szovjet állampolgár. — hangzik a jogos bírálat. Valóban, így igaz, magam is meggyőződtem róla. Javas­lom, hogy a művelődésügyi szervek dolgozzanak ki prog­ramot a boltoknál várakozó felnőttek és gyermekek tartal­mas szórakoztatására és mű­velésére. 3. Többen nem tartják ki­elégítőnek a kény ér szállítás higiéniáját. Én sem. De mit tehetünk a helyzet javítása érdekében? Legfeljebb intéz­kedési tervet készíttetünk a vállalattal. 4. Azt már, ugye, tisztáztuk, hogy a kenyér csomagolása csak a városokban kötelező. E rendelkezés nyilván azzal ma­gyarázható. hogy a város és falu közötti különbség több területen kezd megszűnni. Mivei azonban a szocializmus építésének jelenlegi szakaszá­iskolábam. Is­kolatársaim, barátaim többsé­ge ma már nem él. De él a vá­ros, és szebb lett, mint azt bármikor is elképzeltem ... Sorolja a diákévek esemé­nyeit, az érettségi utáni elhe­lyezkedési gondokat. Dolgo­zott a homvédkórházban; majd a rendőrségre került. Beszél a háború éveiről, a nyilasura­lomról, amelyre — inkább vál­lalva detektívi pályafutásának megszűnését — nem tett es­küt. Hiába állítottak ki számá­ra parancsot, hogy a többiek­kel együtt vonuljon Szombat­helyre, és — ha a helyzet úgy kívánja — hagyja el az orszá­got. Inkább bujkált. Édesany­ja lakásán rejtőzött, s csak akkor jött elő, amikor Kapos­vár felszabadult. A nyilasok és a velük cim­boráid rendőrtisztek elmene­kültek. Ekkor állt oda Kapos­vár szovjet parancsnoka elé Eperjessy László detektív, és vállalta, hogy segít a közrend, a közbiztonság megteremtésé­ben, fenntartásában. Nagy szükség volt erre, hiszen közel volt a front, folytak a harcok. MÉG AZNAP • szolgálatba lépett a polgárőrség. Kommu­nista és szociáldemokrata munkások: Kollár János, Oyőrfi Endre, Vámosi József, Vati István, Pál József és má­sok. Velük együtt a városnak azok a lakói, akiknek elegük volt a nyilasok rémuralmából, a zűrzavaros időkből: Illés Ferenc, Kimmel Géza, dr. Esze István, Neményi István, Fe­renc Sándor, Zimonyi István, Egerszegi József, Somogyi Fe­renc ... És még hosszan le­hetne sorolni a neveket. Ke­reskedő és napszámos, ügyvéd és asztalos, tanár és nyugal­mazott rendőr jelentkezett a polgárőrségbe, azért, hogy rend és nyugalom legyen a városban. ban e nem antagonisztikus el­lentmondás még nem oldód­hat meg teljesen, csak a kom­munizmusban, gondoskodni kell arról, hogy a megszűntek helyett újak keletkezzenek. 5. A péksütemény számos élcelődés témájaként szerepel a sajtóban, sőt a kabaréiro­dalomban is. Különösen a kif­lik, zsemlék és perecek nagy­ságát nem tartják kielégítő­nek az itt felszólalók sem. Amikor e megjegyzésekkel lé­nyegében egyetértek, szeret­ném felhívni a tisztelt testü­let figyelmét a sütőipari vál­lalat május elsejei felvonulá­sára, ahol elismerésre méltó nagy alakú süteményeket osz­togattak — ráadásul ellenér­ték nélkül! Azt azonban önök is beláthatják, hogy nem tart­hatunk mindig május elsejét1 Nehéz időszak volt. És sok­féle munka várt rájuk. Lö­vészárkokat ástak, szállítottak élelmet a fronton harcoló szov­jet katonáknak, felkutatták s összeszedték a bujkáló nyila­sokat és németeket. S közben Eperjessy László lerakta az új rendőrség alapjait. 1945 janu­árjában dr. Szökendy János ügyészt nevezték ki megyei— városi kapitánnyá, s a helyet­tese Eperjessy László lett. Az­tán néhány hónap múlva kü­lönvált a két kapitányság és a Nemzeti Bizottság. A nehéz időszakban -kifejtett eredmé­nyes munkájának és érdemei­nek elismeréséül Eperjessy Lászlót 1945 júniusában meg­Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb partszabályozási munkája kezdődött meg a Ba­6. Tűsek elvtárs nagyon élesen fogalmaz. Szerinte a kenyér gyakorta ehetetlen. Sa­vanyú, keserű, élesztő ízű stb. Valóban, ilyen is előfordul. A szakemberek szerint azonban nem kóstolhatnak meg min­den darab kenyeret a meósok. Mindenesetre: nem hagyjuk az ügyet határozat nélkül. A testület választott veze­tője, miután részletesen össze­foglalta a vitát, és pontot tett a tanácskozás végére, magá­hoz rendelte a gépkocsiveze­tőjét. Pénzt adott át neki, -és röviden csak ennyit mondott: — Egy szép cipót a Mihály bácsi műhelyéből! A sofőr pedig gyorsan rá­írta a menetlevélre a harma­dik falu nevét, ahol a kör- nyékszerte híres maszek pék­mester szokása szerint kivá­lasztja majd főnökének - \eg- mosolygósabb kétkilós kenye­ret. Paál László bízták Kaposvár rendőrkapi­tányságának vezetésével. Szigetváron és Marcaliban is rendre, illetve rendőrségre volt szükség. Gyilkosságok, rablások és más erőszakos, élet- és vagyon elleni bűncse­lekmények történtek. Mindkét helyre őt küldték, hogy te­remtsen rendet. Szigetváron és Marcaliban is úgy dolgozott, hogy távozásakor a nemzeti bizottságok és á kommunista párt képviselői köszönő levél­ben fejezték ki elismerésüket. Alig két év múlva Körmend­re küldték, ahol a határ kö­zelsége miatt volt szükség erős kezű, tapasztalt és meg­bízható emberre. A Somogyi Világosság távozásakor elisme­rően írt munkájáról. Az Üj Vasvármegye 1947. december 31-én a körmendi kapitányságról, a megválto­zott helyzetről, a rendőrök te­kintélyt kivívó munkájáról írt. Eperjessy László kérte, hogy az ő munkájával ne foglalkoz­zanak. S a cikkíró akkor így érvelt: »■De kell, Eperjessy elvtárs! A demokratikus rendőrséget a semmiből hoztuk létre, s hogy itt mintakapitányság van, rend és fegyelem, ez a kapitány­ság vezetőjének köszönhető...-« LÁTOGATÓBA JÖTT: a ba­rátait, ismerőseit kereste. Közben járt Szigetváron is, ahová az ottani kapitányság vezetője hívta meg, akit ne­gyedszázada Eperjessy László vont be polgárőrként a rend­őrség munkájába. Szívesen fo­gadta volna a kaposvári meg­hívást is, mert most már vég­leg nyugdíjba ment, van ide­je. Csaknem negyed százíada, hogy a Somogyi Világosság ezt írta: »Reméljük, mielőbb viszontlátjuk őt Somogy me­gyében ... ■« — Meghívni azonban — hogy megszorítsuk a kezét, megköszönjük a mun­káját — elfelejtettük. Szilaj László laton déli partján. A nyári idő­szakban — bár Siófok és Ba- latonvilágos között napjában több tízezren strandolna.«. — a kotrógépek, folyamatosan és zavartalanul dolgoznak. A szabályozás része annak a programnak, amely szerint 40 kilométeres szakaszon szabá­lyozzák a déli partot. Siófok és Balatonvilágos kö­zött négy esztendő alatt nyolc kilométeres szakaszon 150 mé­terrel beljebb viszik a partot. Ezzel mintegy 150 hektárnyi szárazföldet nyernek a tó je­lenlegi medréből. Valójában azonban nem vesznek el a Ba­latonból, csupán visszahódítják a 100 esztendővel ezelőtti part­vonalat. A kotrással és a kő- g'át mögötti feltöltéssei homo­kos, lidószerű partszakaszt ala­kítanak ki. A munka további előnye, hogy csökkenti a víz párolgási felületét rövidíti a sekély vízterületet, de még ele­gendő helyet hagy a gyermek- fürdőzőnek. A tó szegélyéből nyert szá­razföldi területet nem építik be; meghagyják közterületnek, és létrehozzák a későibibi, Bala­ton körüli körsétány első sza­kaszát. IMOGYI NÉPLAP Bán Zsuzsa 12 000 kilométer a Balatonért Jönnek Kamcsatkából is — Kalinyiniaknak különprogram K. I. r A szovjet parancsnokság által kiállított Igazolványa. Visszahódítják a Balatontól a 100 évvel ezelőtti partvonalat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents