Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-27 / 200. szám

A demokratikus centralizmus érvényesülése

pártunkban

Hegel emlékére

Két évszázaddal ezelőtt született a nagy német filozófus, Georg Wilhelm Hegel. A dialektika modern kidoltésnek, és elvezetett ahhoz a felismeréshez, hogy csupán a dialektika alapján lehet megérteni, mennyire történeti

T

udatában vagyunk annak, hogy a pártdemok- rácia fejlesztését csak folvamatos, állandó tevékenységként lehet felfogni. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a demokratizmus mértéke, formái nem választhatók el eddigi politikánktól és fejlődésünktől, jelenlegi gyakorlatunktól, belső helyzetünktől, s főleg nem választhatók el feladatainktól, további célkitűzéseinktől.

Nem véletlen, hogy a Központi Bizottság éppen a közelmúltban tisztázta a pártdemokrácia fejlesztésében követendő elveket és a konkrét tennivalókat. Az eddig vázoltakon túlmenően, ezt több fontos tényező tette indokolttá:

— Társadalmunk a szocializmus teljes felépítésének szakaszába lépett. Az előttünk álló feladatok csak a dolgozó tömegek aktív tevékenységével oldhatók meg, ennek pedig feltétele a szocialista demokrácia fejlesztése. A párt helyzetéből, vezető szerepéből következik az az igény, hogy belső életének demokratizmusával mutasson példát, adjon ösztönzést az egész társadalomnak a szocialista demokrácia fejlesztéséhez. A pártdemokrácia fejlődése nélkül nem erősödhet, nem terebélyesedhet állami és közéletünk demokratizmusa sem. Ha a kommunisták párton belül megtanulták, gyakorolták a közösségi cselekvés demokratikus szabályait, megszerzik azt a képességet is, hogy a párt tömegkapcsolataiban, a közéletben is így cselekedjenek. Mindez növeli a párt tekintélyét, a párt, a pártszervezetek befő-1 lyását társadalmunk életére.

i— Pártunk kormányzó párt; politikája kormánypolitika. Az állami szervek a párt politikája alapján tevékenykednek. Történelmi körülményeink úgy alakultak, hogy nálunk egypártremdszer van. Nincsenek koalíciós partnereink, más pártokba tömörült ellenzékünk. Alapvetően tehát a pártra hárul az a kötelezettség, hogy saját tevékenységét kritikusan értékelje és felülvizsgálja; a fogyatékosságokat feltárja és kijavítsa. Ez csak a párttagság magas fokú aktivitásával lehetséges. A pártde- mökrácia fejlesztése ennek jobb feltételeit segíti elő.

— A szocializmus építésének jelenlegi időszakában a felvetődő problémákra a marxizmus—leninizmusnak nincs — és nem is lehet — kész és kidolgozott válasza. E kérdésekre és továbbfejlődésünk problémáira a helyes választ csak a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásával találhatja meg a párt. Ehhez elengedhetetlen a párton belüli demokratikus légkör folyamatos továbbfejlesztése, a pártszerű

keretek közötti nyüt viták, a nézetek kicserélésének és ütközésének biztosítása minden szinten.

— A nemzetközi munkás- mozgalomban. kialakult helyzet is időszerűvé teszi, hogy a

j pártdemokrácia fejlesztésének irányában a magunk részéről világosan állást foglaljunk. A lenini elvekből eredően minden kommunista párt maga alakítja politikáját, gyakorlati tevékenységének formáit és módszereit. Az egyes pártok politikája és gyakorlati tevékenysége ugyanakkor hatással van a többi pártra is. Jelenleg a demokrácia értelmezésében és megközelítésében, a demokratikus centralizmus élvének felfogásában és gyakorlati érvényesítésében nem pontosan ugyanaz a felfogás az egyes kommunista pártokban.

Mi, magyar kommunisták, marxista—leninista elveink és történelmi tapasztalataink alapján valljuk, hogy

— nincs a munkáshatalomnál demokratikusabb hatalom, és nincs szélesebb alapokon nyugvó demokrácia a szocialista demokráciánál;

— a szocializmus építésével törvényszerűen együtt jár a szocialista demokrácia fejlesztése ;

— a demokrácia lenini értelmezése elválaszthatatlan az osztály harctól és osztályállás- ponttól, az adott hazai és nemzetközi viszonyoktól;

Várakozáson felüli próbálkozás

A kaposvári építészeti napiok augusztus 13-án fejeződtek be, a kiállított anyagok nagy részét már elszállították, s most, egy héttel a zárás után érdemes elbeszélgetni az eredményről.

Furulyás István megyei főépítész véleménye:

.—• Először talán azt mondanám el, ami szerintem hiányzott a kiállításról. Idő hiányában nem tudtuk plkészítem a Somogy nevezetességeit ábrázoló térképünket, s az idővel való háborúskodás következtében maradtak el a színes fényképek is. Kevesebb tervet mutattunk be, mint amennyit szándékoztunk, és a nyitvatartási idő serp volt a legszerencsésebb.

— Többek véleményét fogalmazom meg akkor, amikor a kiállítás augusztusi megnyitását sem tartom szerencsésnek. Az aratás kellős közepén, a szabadságok hónapjában — ráadásul az idő is jó volt — nem hozhat teljes sikert egy mezőgazdasági építészieket reprezentáló kiállítás.

— Erre mi is gondoltunk, de

közvetlenül az Iskolaév befejezése után, amikor nagyobb sikerrel és látogatottsággal

számolhattunk volna, még nem állt úgy a szervezés, hogy a kiállítást el lehetett volna készíteni. Ez olyan tapasztalat, amelyet jövőre feltétlenül

hasznosítani kell.

— A vendégkönyvekben lapozgatva többször .olvadtam dicsérő véleményt a kiállítás helyszínéről.

— A Munkácsy Gimnázium szerencsés választás volt, a zsibongója pedig esztétikai szempontból is kiváló, hangulatos helyiség. Jövőre, ha nem jön közbe még egyszer valami (az árvíz miatt néhány vállalat lemondta részvételét, vagy nem teljes anyaggal jelentkezett), szükség lesz a Berzsenyi iskolára is. A két udvar a szabadban bemutatható termékek szamára biztosít kiállítóhelyet.

— önnek, mint szakembernek, mi volt a véleménye a látottakról?

— Ismét kifogásolhatóval kezdeném, a kiállított faházakkal. Ezekre ugyanis a Balaton- parton — kevés helytől eltekintve — nem adunk építési engedélyt, s 1'a valaki valahová méciv fe’álh'tja, kénytelenek leszünk lebontatni vele. Erre gondolni kellett volna.

Véleményem szerint az épületek tervezésétől kezdve az építkezésen át a kész ház fotójáig minden látható volt, minden mozzanatot nyomon követhettek a látogatók. Nekem különösen tetszettek a szebbnél szebb kerámiák és üvegmozaikok, némelyikük az újdonság erejével hatott. Főleg a homlokzati díszítő elemekre gondolok, amelyek megszüntethetik az épületek egyhangúságát.

— Ezek viszont nem kis pénzbe kerülnek!

— Igaz, nem olcsó mulatság, de nem is négylakásos épület homlozatára tervezték őket. Húsz-negyven vagy még több lakásos épületnél megoszlik a költség, s már nem kerül annyiba.

— Nem kötekedni akarok, de a mezőgazdasági jellegű megye mezőgazdasági építészetét, létesítményeit és fejlődését bemutató kiállításon éppen ez a téma szerepelt a legkevesebbet.

— Valóban az épület és és közintézmény tervezése, a lakáskultúra kapott több helyet a kiállításon, de a város- és településhájóztf.t-fejlesztés legalább olyan központi kérdés, mint a mezőgazdasági építészet. Ha a propagandában esetleg melléfogtunk is, tartalmában sok embert érintő és érdeklő témákat mutattunk be. Nyolcezer látogatója volt a kiállításnak. Ezek az emberek kíváncsiak voltak valamire, s biztosan megtalálták az őket legjobban érdeklőt, legyen az sertéstelep vagy éppen faaitő.

— Egy-egy vagy kiállítás címe után az is ott áll, hogy vásár. Ha az ember vásárolÜj színnel gazdagodott a kongresszusi munkaverseny. Megyénkben egy időben két KISZ-szervezet, a Nagyatádi Konzervgyár és a Marcali Mechanikai Müvek kondenzátorüzemének KISZ-fiataljai felhívással fordultak a megye iparában. kereskedelmében, közlekedésében, mezőgazdaságában és erdészetében dolgozó fiatalokhoz. hogy vegyenek részt az MSZMP X. kongreszni is tud, szívesebben megy el megnézi egy termékoe- mutatót.

— Nem volt széndákunkban vásárt rendezni. Ha valakinek valami megtetszett, azt a cégnél megrendelhette. A kiállított, termékek, közül sokat eladtak, előjegyzéseket vettek föl cikkekre, ami egyben azt is jelenti, hogy elsősorban á kereskedelemben kapható cikkek kiállítását és bemutatását kell szorgalmazni.

— Megírtuk, hogy néhány vállalat szakmai napot rendez. Az egyiken én magam is ott voltam, talán tizen üldögéltünk a vetítőben, többnyire laikusok. Nem lehetett volna más, mondjuk a városlakókat is érdeklő témákban vitát rendezni?

— Persze utólag könnyű okosnak lenni, de ez is egy olyan tapasztalat, amelyet csak jövőre lehet kamatoztatni. Érdekes téma, szakember és vitázó is akadt volna bőven. Mit mondjak? Nem felejtjük el 1971-ig.

A kaposvári építészeti kiállítást nem szabad a BNV-vel egy kalap alá venni, nemcsak jellege, hanem törekvései szempontjából sem. Somogybán ez volt az első ilyen jellegű kiállítás, és nyugodtan állíthatjuk, hogy várakozáson felül sikerült. Próbálkozás volt, s azonnal sikeres. Nemcsak erkölcsi, hanem, anyagi szempontból is hozott a »konyhára«, s ez szintén nem közömbös. Biztató kezdeményezés volt, az első lépés azon az úton, amely egy állandó kiállítási csarnokhoz vagy épülethez, és ezzel együtt rendszeresen ismétlődő kiállításokhoz vezet. Saly Géza

sBusának tiszteletére indított munkaversenyben. A munkaverseny 1970. szeptember 1-től

1971. február 28-ig tart.

A versenyben részt vevő alapszervezetek munkáját a KISZ járási és városi bizottságai az elért eredmények alapján pontozással értékelik. A piegyei KISZ-bizottság a legjobb 3—3 alapszervezetet külön jutalomban részesíti.

A X. pártkongresszus tiszteletére

KlSZ-fiatalok a versenymozgalomban

— a lenini típusú párt csak a demokratikus centralizmus elve alapján épülhet fel, mert csak így biztosított az alkotó erők széles körű kibontakoztatásával párhuzamosan a szilárd vezetés, a párt egysége, fegyelme és cselekvőképessége;

—- a párton belüli demokrácia fejlesztésével, a demokratikus centralizmus mindkét oldalának hatékonyabb érvényesítésével is a párt vezető szerepét erősítjük.

A demokratikus centralizmus erősítésével az a célunk, hogy a párton belüli legszélesebb demokrácia a fegyelmezett, összehangolt cselekvési egységben valósuljon meg. A pártszervezetek, pártszervek és a párttagok jogainak bővítésével párhuzamosan minden szinten jobban kell biztosítani a jogok és kötelességek teljesítésének feltételeit, növelve az alsóbb szintű pártszervek és a párttagság öntevékenységét, aktivitását és fegyelmét.

M

indezzel növekedni foga párt, a pártszervezetek, a párttagság befolyása a társadalmi életre, környeze- 1 tükre, ösztönzést kap minden szinten a szocialista demokrá- rácia fejlesztésének ügye, s hodszabb távon erősödik a párt és a nép kapcsolata, hogy közös munkákkal eredményesebben oldjuk meg a szocializmus teljes felépítésével ikap- _ esolatos feladatainkat.

Pártunk X. kongresszusára készülve, már a kongresszus előtt sokat tehetünk céljaink valóra váltásának elősegítéséért.

Égető Lajos

gozójaként tiszteljük. Miben állt ez a modernség? Abban, hogy Hegel a dialektika, a fejlődés, az ellentmondásos mozgás gondolata segítségével át tudta tekinteni egyrészt az emberi gondolkodás történetét, az emberi értelem fogalmi rendszerének kialakulását, másrészt azt a szellemi fejlődést, amelyet az emberiség megtett az ő koráig, beleértve a technikát, a művészetet, a jog fejlődését, a különböző filozófiai iskolák és vallási tanítások történetét is. Mindez önmagában is imponáló, főként, ha számításba vesszük, hogy jórészt az ő művén alapszik a legújabbkori jog- és vallásfilozófia, a logika, a filozófiatörténet és a modern történelemtudomány is igen sokat hasznosított az ő eszméiből.

Mindezek mellett azonban van Hegelnek egy olyan filozófiai fölfedezése is, amely- lyel új útra terelte a tudományt. Az emberi gondolkodás történetében ő fogalmazta meg először, hogy az emberiség történelme egyetlen egységes folyamat. Azt, amit Goethe világtörténelemnek nevezett, ő fejtette ki a legszemléletesebben. A hatalmas enciklopédikus tudás, amely Hegelt jellemezte, megteremtette a feltételt az ilyen világtörténeti áttekinlény az ember.

Az életművét átható történetiség jellemzi Hegel em-' berfelfogását is. A logika szerinte nem tanít meg gondolkodni, éppen úgy, mint a gyomorról szóló tudomány sem tanít meg emészteni. De mindkettőre szükség van ahhoz, hogy megértsük és megismerjük önmagunkat. Ebben az értelemben Hegel idealista filozófiai rendszere, amely végigtekint az emberi fejlődés történetén, valóra váltása akar lenni a régi görög programnak: »ismerd

meg önmagad«.

Ezek után érthető, hogy miért volt és van olyan nagy hatása Hegelnek. Hogy miért kerül alapgondolatának, a szellem folytonos fölfelé fejlődésének bűvkörébe az 1818- as magyar márciusi' fiatalság, köztük Petőfi és Vasvári. Ugyanígy befolyásolta Hegel Bőmé és Heine körét Németországban, Prudhonf Franciaországban, és mint közismert, döntő és elhatározó befolyást gyakorolt a marxizmus kialakulására is.

De a múlt idő itt helytelen. A marxizmus, ha nem is formájában, de tartalmában mindig meríteni fog a nagy német filozófus életművéből, aki a modern tudományos gondolkodás egyik megalapozója volt.

H. I.

A holnap parasztháza, ötmázsás sertések vetélkedője

Nyitás előtt

a mezőgazdasági vásáron

Mint a lakodalom előtti nap. Amikor már együtt a stafírung, a vőíények már tudják, hogy hová állva hirdetik meg a menyasszonytáncot, csak a szakácsnők keverik a tortába való krémeket, s még az udvaron futkos az aprójószág, amelyikből rántott csirke, feacsasült vagy tyúkhúsleves lesz.

Igen, ilyen állapotban találjuk a nyitás előtt a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kiállítás és Vásár színterét is. Csaknem 3000 ember serénykedik, hogy a nyitás órájára rendben legyen minden. A 33 és fél hektárnyi terület ma még az idővel versenyző munka színtere. Az utakon már ott a friss, sárga kavicsszőnyeg, a nehézipar üveg-alumínium falú pavilonjára most szerelik a fémbetűket. Odébb hegesztők dolgoznak villámfényhez hasonló sugárözöniben.

Millió literes hidroglóbus

A magyar ezüst, az aluminium fiatalos ragyogása szinte betölti az egész területet. A tervezők bátrain alkalmazták, ahol csak mód nyílt rá. Külön felhívják a f5 gyeimet a vásár rendezői a Magyar Alumínium Alkalmazástechnikai Központ bemutatójára, ahol az aluminium .hűtőháztól az aluminium sertéshizlalóig seregnyi új felhasználása látható e könnyű fémnek. Engem, a laikust mégis az új híidro- glóbus ezüstösen ragyogó gömbije ragad meg. Az egymillió literes tartály mintegy . nyolc emeletnyire magasodik az utak fölé, s ottjáriamkor is három toronydaru segítségével végezték rajta az utolsó simításokat.

Ezekben az órákhan kiváló tenyészállatok sokasága érkezik a vásár területére. Egy idős bácsi — tájszólása alapI

ján a Nyírségbe valónak vélem — az idegenvezető tájékozottságával hívja föl a fi- . gyeimet, hogy itt láthatja majd a közönség a több mint hatezer literes tehénrekordert, a jászboldogházai Aranykalász Tsz jószágát. Emlegeti a Szentgát nevű híres tenyész- mént, a szentesi Termál Tsz gyönyörű ötös kancafogatát és a bábolnai, híres arabs kanca- fogatot is.

— Bátyám rendező? — csodálkozom rá.

— En? — nyúl egy csákány után —, még csak nem is ismerek olyat. Csak itt dolgozok mindig.

Szerencsémnek tartom, hogy most pillanthatok be a »Korszerű falu« 'bemutató lakóházának ablakán. Ennek az épületnek alighanem több nézője lesz, mint a legagyafurtabb mezőgazdasági gépcsodának. A modern vonalú, mégis sok vonásában hagyományos »parasztház« szerencsésen egyesíti magában a gazdaporta jellemzőit és mindazt, ami a mai világban joggal elvárható egy modem épülettől. Három szobája, lakóelőtere, összkomfortja van. Ott látom mellette a garázst, de a hagyományos nyári konyhát is. Az utóbbi mellett barkácsmühely, takar- mánytkonyha, szemestermény-, zöldség- és tüzelőtároló, továbbá borospince is van.

A munka nótája

A lovasbemutatók színterét fűnyíró gépek járják, majd alaposan megöntözik a füvet, hadd legyen zöld bársony. Teherautók tömege forgolódik a szűknek tetsző utakon. Érthető, hogy sok minden csak az utolsó órákban szállítható a I helyszínre, mert nem tesz jót, ha korábban ott éri a nap.

Azt szokták mondani a nagy iramú, de jókedvű munkára: nótája van. Itt is nótája van a munkának. Sokak számára ez hosszú, reggel héttől este 9-ig tartó nóta,

A szocialista országok ki- állítócsamokain már valóban csak az utolsó simításokat végzik. Sok a nyugati rendszámú tehergépkocsi és személyautó is a vásár területén, a tőkés- országokból érkezett kiállítók I érthetően nagy becsvággyal készülnek a nyitásra, hogy termékeikre vásárlót találjanak a szocialista piacon.

Halászcsárda — birkacsárda

Egyelőre még nem dőlt el, hogy a kiállítási sorsjáték egyik főnyereménye az az öt mázsán felüli hízó lesz-e, amelyiket a Bajai Állami Gazdaságban hizlalnak, vagy a borotai Egyesülés Tsz ugyancsak több mint ötszáz kilós disznaja.

Viszont eldöntöttnek tetszik, hogy a másik főnyeremény az a 36 kilós harcsa lesz, amelyet a Béke Halászati Tsz tagjai emeltek ki a Dunából Tolna mellett. Az óriás hal egyelőre a Fővárosi Állatkert akváriumában él.

A vendéglők, poharazók, hurka- és kolbáazsütők állnak leginkább készen a nyitásra. A Szőlőskert étterem már működik is. Ott étkeznek a vásáron dolgozó külföldiek, de magam is sorbaállok ivórészé- ben egy szörpért... Reprezentatív étteremnek a debreceni Aranybika 1000 ülőhelyes vásári kirendeltség ígérkezik. Látom a dunakömlődi Halász- csárda feliratát, a népszerű karcagi Birkacsárdát és a Matyó csárdáét is. Több mint egy tucat tsz és szakszövetkezet kínálja majd borait a látogatóknak. Egyik helyen a következő feliratot olvasom: »Állami gazdaságok borai decizve«.

Uramisten, hányszor tfcüdik majd borba az a bizonyos egydecis?

Bajor Nagy Ernő

SOMOGTI NÉPLAP

Ceatortök. 1970, augusztus "52,