Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-25 / 198. szám

MAI KOMMENTÁRUNK

SOMOGYI NÉPLAP

Kedd, 1970, augusztus 25,

*

Ünnepi nagygyűlés Nagyberkiben

(Folytatás az 1. oldalról.)

éves terv előirányzatát az év végére. Való igaz, hogy vannak olyan hátráltató okok, melyeket nem hallgathatunk eL Ilyen például a korszerű, a hagyományosnál olcsóbb állattartási épület teljes belső gépesítése. Ennek megoldása igen sürgős feladat, ezért is szorgalmazta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a lehetőleg előregyártott elemekből összeállítható, olcsó épületek felkutatását és sorozatgyártását. Ilyet a most megnyíló mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon már láthatnak az érdeklődők.

Végezetül az előadó a béke fenntartásának fontosságáról szólt, majd ezekkel a szavakkal zárta ünnepi beszédét:

— Kívánom, hogy az idei esztendőben és az elkövetkező években is teljesüljenek mindazok a célok, amelyeket elterveztek. Békében épüljön szocialista hazánk, boldogságban

A szennai asszonykórus,

séget Somogyország népének!

A megye vezetői, s a nagygyűlés sok száz részvevője neRésztet a mosdóst szanatórium népművészeti kiállításáról.

éljen dolgozó népünk! Kívánok az elkövetkező évekre sok sikert, s mindenhez jó egészA Kapos menti napok .szakmai, hivatalos részét zárta le az ünnepi nagygyűlés. De ez a vasárnap ezt követően is szép ünnepét jelentett Ka- posvölgye több községe lakóinak.

Nagyberkiben a szennai asz- szonykórus, a kercseligeti ci- (.erazengkar és a BM Tánc- együttes műso- ráoan gyönyörködhettek a jelenlevők. De mellette egyéb szórakozást is találhattak.

Nagy forgalmat bonyolítottak le a pecsenyesütők, a bizsuárusok, no és természetesen mindig volt vendége a magasba röppenő körhintának is.

Az attalai klubkönyvtár népművészeti kiállításnak adott otthont. ízléses elrendezésben fogadták a látogatókat a járás kézimunka-szakköreiben tevékenykedők munkái — térítők, párnák, falvédők — és a járás faragóművészeinek különböző dísztárgyai.

S ha ez a gyűjtemény elismerést váltott ki. akkor méltán mondták a mosdósi szanatórium kultúrtermébe látogatók: »fit szinte szóhoz sem tud jutni az ember a csodálattól.« A nagyteremben sok száz csodálatosan szép kézimunka, a buzsáki rátétestül a kalotaszegi hímzésig szinte valamennyi magyar tájegység népművészeti hagyománya képviselve volt. A szanatórium dolgozóinak, betegeinek tulaj- nában levő, saját maguk kévében két fiatal virágcsokorral köszöntötte dr. Dimény Imrét

Sok szép látványt, izgalmat hozott mogysárdi lovasverseny.

szítette, értékes népi alkotások ezek, melyeket három népviseletbe öltözött asszony mutatott meg a látogat rimák. Hagyományos rendezvénye ez a szanatóriumnak, az idén kilencedszer állították össze legszebb munkáikból a kiállítást. A vendégkönyvbe ezen a napon jogosan és méltán kerültek ilyen bejegyzések: . a

legöszintébb elismerésem ... csadálatosan szép munkák... köszönet a népi hagyományok ilyen művészi ápolásáért...«

Ugyancsak a Kapos menti napok eseményeihez tartozott vasárnap délután az immár hagyományos somogysárdi lovasverseny megrendezése is. A Somogy—Baranyai Lovasszövetség területi bajnokságának harmadik fordulóját tartották itt., jugoszláv és osztrák lovasok részvételével.

Sok ezer embernek nyújtott izgalmas, látványosan szép szórakozást a magvar és külföld' lovasok vetélkedője. A somogyi

versenyzők változó szerencsével szerepeltek. A kezdő lovak díjugratásában elhő lett Major István siklósi versenyző, Felső nevű lován. A Kaposvári Állami Gazdaság lovasa, Molnár Gábor — Csaba nevű lován — a harmadik helyen végzett. Ebben a kategóriában a meghívásos verseny győztese Joachim Grossmar, a bécsi lovasklub tagja lett, aki magyar tenyésztésű, Lakihegy nevű lován lovagolt. A vadászugratás területi bajnoka a siklósi Major István lett Dáma lovával. Ebben a kategóriában a meghívásos verseny első díját a zágrábi Kozsuk Ottó — Bombarder nevű lovával — vitte eL

Különös izgalom kísérte a kétéves félvér lovak 1400 méteres síkversenyét. A lovasok valamennyien 11—14 éves fiatalok voltak, és mindhárom első díjat a Kutasi Állami Gazdaság somogysárdi ménesének ifjú lovasai vitték el. Mali Éva a Félszeg', Torma József az Ékes, Kovács Ferenc a Frici nevű lovon érte el a legjobb eredményt. A 2200 méteres ügető is somogyi sikert hozott;

az első a kutasi Papvölgyi József, a második a budapesti Garics János színművész, a harmadik az ugyancsalt kutasi Urban András lett. A 2600 méteres ügetőn — Cárra, nevű lovával — a zágrábi István Balogh vágtatott először a célba, maga mögött hagyva a kutasi Papvölgyi József vezette Rá- rót és az ugyancsak kutasi Urban András vezette ítéletet.

Bár nem teljes részletességgel ismertettük a rendkívül látványos verseny eredményeit, az elmondottak is bizonyára utalnák arra, hogy igen izgalmas, tartalmas, szép programban gyönyörködhettek a részvevők, tanúi lehettek fejlődő lovassportunknak.

Sok kaposvölgyi község ünnepelt. és méltó módon ünnepelte azt a rendezvénysorozatot, amit megyénkben a Kapos menti napok jelentenek. Emlékezetes, figyelemre méltó rendezvény volt ez, olyan, aminek nemcsak szépségeit őrizzük, hanem aminek tanulságát a hétköznapokon, mindennapi munkánkban is hasznosíthatjuk.

V. M.

Irányelvek és demokrácia

A vasárnapi lapok nyilvánosságra hozták az MSZMP Központi Bizottságának

irányelveit a párt X. kongresszusára. Nem az első, de azt hiszem, az eddigi legnagyobb lépés ez a kongresz- szus előkészítésének folyamatában. Ha azt mondom: izgalmas olvasmány, leegyszerűsítem a dolgot; ha azt állítom: méltó a párt sokéves politikájához, igazat mondok. Mégsem a vitára szánt dokumentum méltatása, értékei, erényei indítják meg az első gondolatsort bennem, hanem a módszer, ahogy készült, az elhatározás, ahogy napvilágot látott, a szándék, amely jövőjét körvonalazza. S ezt együttvéve így is kifejezhetném: az előkészítés demokratizmusa. Igen, a demokratikus elvek maradéktalan érvényesülése ragadott meg mindenekelőtt.

A vitaanyag közkincs mar, az egész dolgozó nép ügye. Érthető, hisz voltaképpen érte van a számvetés, érte a szocializmus. Még akkor is, ha a kommunisták nagy családjának számvetéséről van szó, ha az ö véleményük, élettapasztalatuk, szenvedélytől fűtött gondolataik kapnak utat általa egészen a kongresszusig.

Irányelvek ezek a szó nemes éneimében: marxista

elemzés, körültekintő és széles körű vizsgálódás, tudományos előrelátás eredményei, amelyek indítékot és lehetőséget adnak a párton belüli vitára, a véleményalkotásra és a változtatásra is.

Pezsgő élet szülöanyja ez a dokumentum, amely gondolkodásra késztet és összevetésre, önvizsgálatra és alkotó kezdeményezésre, felelősségtől áthatott megnyilvánulások sorozatára. Szükség van erre, hisz a szocializmus építésének felelőssége a munkásosztály pártjának vállain nyugszik. A nyílt és őszinte hang, az előkészítés demokratikus módszere és 1égköre továbbgyűrűzik majd

a legkisebb alapszervezetek taggyűlésein is, és tudom, mindenütt lesz mondanivaló, észrevétel, amely ^gazdagítja pártunk kongresszusát.

Nem lezárt tényekről, megállapításokról van szó az irányelvekben, nem kongresszusi beszámolóval, vagy a leendő határozattal ismerkedhetnek kommunistáink és a dolgozó nép. A kezdet, az előkészítés dokumentuma ez, amely korántsem megmásíthatatlan. A taggyűléseken, a KISZ, a SZOT, a Hazafias Népfront és más szervék testületi ülésein elhangzó vélemények, észrevételek nyomán módosulhatnak bizonyos megállapítások, elmaradhatnak vagy új elképzelések kaphatnak teret, hogy a kongreszus azután a legszélesebb pártközvélemény gondolatainak ismeretében határozza meg a további utat.

Demokratikus módon kezdődött a X. kongresszus előkészítése, s ennek az elvnek gyakorlati alkalmazásával történik minden további lépés. Központi Bizottságunk nemcsak egyszerűen meghallgatni kívánja a párt tagjainak véleményét, s főként nem a látszat kedvéért alakította ki mindenki által elismert és értékelt módszerét. Elvárja és igényli is a kommunistáik, a párttestületek alkotó véleménynyilvánítását, hogy teljes és reális képet rajzolhasson fel a kongresszus elé sikereinkről, gondjainkról.

A széles körű demokratizmus azonban nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is egyben. Olvasni, tanulmányozni, értékelni kell az irányelveket. El kell mélyülni megállapításaiban, hogy minden kommunista felelősséggel tudja hozzáadni önmaga véleményét a végleges dokumentumokhoz, amelyeket majd pártunk X. kongresszusa alkot meg.

J. B.

A demokratikus centralizmus érvényesülése pártunkban

A

kommunista pártok szervezeti alapelve a demokratik-us centralizmus. A kifejezés ugyanannak a jelenségnek két lényegi oldalát jelöli. A demokratizmus és a centralizmus felfogásunk szerint egységet alkot, s ezt az elvet érvényesítjük pártunkban is.

A párton belüli demokratizmus alapvetően a következőket jelenti:

— A párt valamennyi vezető testületét, szervét alulról felfelé választják;

— valamennyi választott szerv választói előtt beszámolásra kötelezett, s tagjai a választók által visszahívhatók;

— valamennyi párttag és minden azonos szintű párt- szerv összes tagja egyenjogú;

— a választott testületekben a kollektív vezetés elve és a többségi elv alapján döntenék;

— érvényesül a pártszerű bírálat szabadsága;

— a kommunistáknak aktivan kell részt venniük a párt politikájának kialakításában, kezdeményezően kell fellépniük a párt politikájának helyi érvényesítésében.

A centralizmus oldaláról a demokratikus centralizmus elsősorban azt jelenti, hogy

— a párt egységes egész, egységes programja, szervezeti szabályzata van;

— a párt élén két kongresz- szus között egységes vezető szerv, a Központi Bizottság áll,

. — a felsőbb szervek határozatai az alsóbbakra kötelezőek;

— minden pártszerv és pártszervezet önállóan, dönt a hatáskörébe tartóz» kérdésekben, de állásfoglalásaiknak, döntéseiknek összhangban kell lenniük a párt általános határozataival;

— a párthatározat végrehajtása a párttag számára akkor is kötelező, ha valamilyen kérdésben külön véleménye van. Amíg tehát egy többségi határozat érvényben van, semmiféle véleményeltérés nem gátolhatja meg a pártban a cselekvési egységet és fegyelmet, a határozat egységes végrehajtását.

Talán nem fölösleges még azt is említeni, hogy a centralizmussal szélesebb fogalmat fejezünk ki, mint ahogy azt egyesek gondolják. Ugyanis nemcsak a központi pártszervek határozatainak, irányelveinek, utasításainak valóra váltását foglalja magában, hanem a közép- és alsóbb szintű határozatok, a helyi pártszervek, a taggyűlések döntéseinek fegyelmezett megvalósítását is. A centralizmus tehát nemcsak a központi vezetésre vonatkozik, hanem a párt minden egységere is.

A lényeges ismérvek rövid áttekintése alapján is könnyen belátható, hogy a centralizmus érvényesülése nélkül kommunista pártról nem beszélhetünk. Jól érzékelhető, hogy a párton belüli demokratizmus érvényesítése és fejlesztése egyben növeli a párttagok önállóságát, aktivitását, kezdeményezőkészségét, öntudatos fegyelmét — vagyis erősíti a centralizmust is.

A demokratikus centralizmus tehát egységes, szétvá- laszthatatlan elv. Nem lehetséges csupán az egyik vagy a másik oldalát külön-külön, a másiktól elszakítva érvényesíteni, erősíteni, fejleszteni, hanem csakis együtt, egymással szoros kölcsönhatásban.

U

gyanezt állapíthatjuk meg, ha a jogokról vagy a kötelességekről beszélünk. Nemcsak arról van. szó, hogy általában a több jog egyben több kötelességet is jelent. Minden párttagnak nemcsak joga, hogy részt vehet például a párt elméleti, politikai és szervezeti kérdéseinek pártfórumokon történő megvitatásában és a határozatok hozatalában, hanem kötelessége is kifejteni a véleményét. Ez még akkor is kötelessége, ha egyéni véleménye eltér a felsőbb pártszerv képviselőjének, vagy az adott pártszervezet vezetőségének véleményétől.

A jogok és a kötelességek ilyen egységes felfogása és gyakorlása rendkívül fontos a párt számára, A párttag, jogainak gyakorlásával — teljesítve kötelességét — egyénileg is felelősséget vállal azért, hogy milyen határozat születik. A pártszerű vita tehát erősiti a kommunisták, az egész párt egységét, fegyelmét, a pártszervezetek eszmei.

politikai és szervezeti össze- kovácsolódását. Ha csak arra gondolunk, hogy a vitában az érvek és ellenérvek összecsapása során mindenki előtt világosabbá válik, hogy miért éppen az adott módon értékelnek egy konkrét helyzetet, s miért és milyen intézkedéseket szükséges tenni a szóban forgó kérdésben, már sokat tettünk a centralizmus érvényesítéséért is. Hiszen ha a határozatot jobban értik azok a párttagok, akiknek feladatuk annak végrehajtása, jobbam, pontosabban teljesítik kötelességüket. Ha egy-egy kérdésben meghallgatják a párttagok véleményét, s a vita során megfogalmazódott közös álláspontot tartalmazza például a taggyűlés határozata, akkor a határozat végrehajtása jobban biztosított, mert nemcsak jobban értik a párttagok, hanem sajátjuknak is tartják. Az így hozott határozatnak tehát — azon túl, hogy reálisabb, jobban kifejezheti a valóságot — nagyobb a vonzereje, hiszen az ilyen határozatban a tagság saját akaratának, elképzeléseinek megtestesítését látja, s fegyelmezetten végre is hajtja.

zért is mondhatjuk s intézkedéseinknél figyelembe is kell vennünk, —, hogy a demokratizmus helyes elveken alapuló fejlesztése erősíti a párt ideológiai—politikai, szervezeti és cselekvési egységét.

Egefő Lajos (Folytatjuk.)