Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-25 / 198. szám

MAI KOMMENTÁRUNK SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1970, augusztus 25, * Ünnepi nagygyűlés Nagyberkiben (Folytatás az 1. oldalról.) éves terv előirányzatát az év végére. Való igaz, hogy van­nak olyan hátráltató okok, me­lyeket nem hallgathatunk eL Ilyen például a korszerű, a ha­gyományosnál olcsóbb állattar­tási épület teljes belső gépesí­tése. Ennek megoldása igen sürgős feladat, ezért is szor­galmazta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a lehetőleg előregyártott ele­mekből összeállítható, olcsó épületek felkutatását és soro­zatgyártását. Ilyet a most megnyíló mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon már láthatnak az érdeklődők. Végezetül az előadó a béke fenntartásának fontosságáról szólt, majd ezekkel a szavak­kal zárta ünnepi beszédét: — Kívánom, hogy az idei esztendőben és az elkövetkező években is teljesüljenek mind­azok a célok, amelyeket elter­veztek. Békében épüljön szo­cialista hazánk, boldogságban A szennai asszonykórus, séget Somogyország népének! A megye vezetői, s a nagy­gyűlés sok száz részvevője ne­Résztet a mosdóst szanatórium népművészeti kiállításáról. éljen dolgozó népünk! Kívá­nok az elkövetkező évekre sok sikert, s mindenhez jó egész­A Kapos menti napok .szakmai, hiva­talos részét zárta le az ün­nepi nagygyű­lés. De ez a vasárnap ezt követően is szép ünnepét jelentett Ka- posvölgye több községe lakói­nak. Nagyberkiben a szennai asz- szonykórus, a kercseligeti ci- (.erazengkar és a BM Tánc- együttes műso- ráoan gyönyör­ködhettek a je­lenlevők. De mellette egyéb szórakozást is találhattak. Nagy forgalmat bonyolítottak le a pecsenyesü­tők, a bizsuárusok, no és ter­mészetesen mindig volt vendé­ge a magasba röppenő körhin­tának is. Az attalai klubkönyvtár nép­művészeti kiállításnak adott otthont. ízléses elrendezésben fogadták a látogatókat a já­rás kézimunka-szakköreiben tevékenykedők munkái — té­rítők, párnák, falvédők — és a járás faragóművészeinek kü­lönböző dísztárgyai. S ha ez a gyűjtemény elis­merést váltott ki. akkor mél­tán mondták a mosdósi szana­tórium kultúrtermébe látoga­tók: »fit szinte szóhoz sem tud jutni az ember a csodá­lattól.« A nagyteremben sok száz csodálatosan szép kézi­munka, a buzsáki rátétestül a kalotaszegi hímzésig szinte valamennyi magyar tájegység népművészeti hagyománya képviselve volt. A szanatórium dolgozóinak, betegeinek tulaj- nában levő, saját maguk ké­vében két fiatal virágcsokor­ral köszöntötte dr. Dimény Imrét Sok szép látványt, izgalmat hozott mogysárdi lovasverseny. szítette, értékes népi alkotások ezek, melyeket három népvise­letbe öltözött asszony mutatott meg a látogat rimák. Hagyo­mányos rendezvénye ez a sza­natóriumnak, az idén kilen­cedszer állították össze leg­szebb munkáikból a kiállítást. A vendégkönyvbe ezen a na­pon jogosan és méltán kerül­tek ilyen bejegyzések: . a legöszintébb elismerésem ... csadálatosan szép munkák... köszönet a népi hagyományok ilyen művészi ápolásáért...« Ugyancsak a Kapos menti napok eseményeihez tartozott vasárnap délután az immár hagyományos somogysárdi lo­vasverseny megrendezése is. A Somogy—Baranyai Lovas­szövetség területi bajnokságá­nak harmadik fordulóját tar­tották itt., jugoszláv és osztrák lovasok részvételével. Sok ezer embernek nyújtott izgalmas, látványosan szép szó­rakozást a magvar és külföld' lovasok vetélkedője. A somogyi versenyzők változó szerencsé­vel szerepeltek. A kezdő lo­vak díjugratásában elhő lett Major István siklósi verseny­ző, Felső nevű lován. A Ka­posvári Állami Gazdaság lo­vasa, Molnár Gábor — Csaba nevű lován — a harmadik he­lyen végzett. Ebben a kategó­riában a meghívásos verseny győztese Joachim Grossmar, a bécsi lovasklub tagja lett, aki magyar tenyésztésű, Lakihegy nevű lován lovagolt. A vadász­ugratás területi bajnoka a sik­lósi Major István lett Dáma lovával. Ebben a kategóriában a meghívásos verseny első dí­ját a zágrábi Kozsuk Ottó — Bombarder nevű lovával — vitte eL Különös izgalom kísérte a kétéves félvér lovak 1400 mé­teres síkversenyét. A lovasok valamennyien 11—14 éves fia­talok voltak, és mindhárom el­ső díjat a Kutasi Állami Gaz­daság somogysárdi ménesének ifjú lovasai vitték el. Mali Éva a Félszeg', Torma József az Ékes, Kovács Ferenc a Frici nevű lovon érte el a legjobb eredményt. A 2200 méteres ügető is somogyi sikert hozott; az első a kutasi Papvölgyi Jó­zsef, a második a budapesti Garics János színművész, a harmadik az ugyancsalt kutasi Urban András lett. A 2600 mé­teres ügetőn — Cárra, nevű lo­vával — a zágrábi István Ba­logh vágtatott először a célba, maga mögött hagyva a kutasi Papvölgyi József vezette Rá- rót és az ugyancsak kutasi Ur­ban András vezette ítéletet. Bár nem teljes részletesség­gel ismertettük a rendkívül látványos verseny eredményeit, az elmondottak is bizonyára utalnák arra, hogy igen izgal­mas, tartalmas, szép program­ban gyönyörködhettek a rész­vevők, tanúi lehettek fejlődő lovassportunknak. Sok kaposvölgyi község ün­nepelt. és méltó módon ünne­pelte azt a rendezvénysoroza­tot, amit megyénkben a Kapos menti napok jelentenek. Em­lékezetes, figyelemre méltó rendezvény volt ez, olyan, ami­nek nemcsak szépségeit őriz­zük, hanem aminek tanulsá­gát a hétköznapokon, minden­napi munkánkban is haszno­síthatjuk. V. M. Irányelvek és demokrácia A vasárnapi lapok nyilvá­nosságra hozták az MSZMP Központi Bizottságának irányelveit a párt X. kong­resszusára. Nem az első, de azt hiszem, az eddigi legna­gyobb lépés ez a kongresz- szus előkészítésének folya­matában. Ha azt mondom: izgalmas olvasmány, leegy­szerűsítem a dolgot; ha azt állítom: méltó a párt sok­éves politikájához, igazat mondok. Mégsem a vitára szánt dokumentum méltatá­sa, értékei, erényei indítják meg az első gondolatsort bennem, hanem a módszer, ahogy készült, az elhatáro­zás, ahogy napvilágot látott, a szándék, amely jövőjét körvonalazza. S ezt együtt­véve így is kifejezhetném: az előkészítés demokratizmusa. Igen, a demokratikus elvek maradéktalan érvényesülése ragadott meg mindenekelőtt. A vitaanyag közkincs mar, az egész dolgozó nép ügye. Érthető, hisz voltaképpen ér­te van a számvetés, érte a szocializmus. Még akkor is, ha a kommunisták nagy csa­ládjának számvetéséről van szó, ha az ö véleményük, élettapasztalatuk, szenvedély­től fűtött gondolataik kap­nak utat általa egészen a kongresszusig. Irányelvek ezek a szó ne­mes éneimében: marxista elemzés, körültekintő és szé­les körű vizsgálódás, tudo­mányos előrelátás eredmé­nyei, amelyek indítékot és lehetőséget adnak a párton belüli vitára, a véleményal­kotásra és a változtatásra is. Pezsgő élet szülöanyja ez a dokumentum, amely gon­dolkodásra késztet és össze­vetésre, önvizsgálatra és al­kotó kezdeményezésre, fele­lősségtől áthatott megnyilvá­nulások sorozatára. Szükség van erre, hisz a szocializmus építésének felelőssége a munkásosztály pártjának vállain nyugszik. A nyílt és őszinte hang, az előkészítés demokratikus módszere és 1égköre továbbgyűrűzik majd a legkisebb alapszervezetek taggyűlésein is, és tudom, mindenütt lesz mondanivaló, észrevétel, amely ^gazdagítja pártunk kongresszusát. Nem lezárt tényekről, meg­állapításokról van szó az irányelvekben, nem kong­resszusi beszámolóval, vagy a leendő határozattal ismer­kedhetnek kommunistáink és a dolgozó nép. A kezdet, az előkészítés dokumentuma ez, amely korántsem megmásít­hatatlan. A taggyűléseken, a KISZ, a SZOT, a Hazafias Népfront és más szervék tes­tületi ülésein elhangzó véle­mények, észrevételek nyo­mán módosulhatnak bizo­nyos megállapítások, elma­radhatnak vagy új elképze­lések kaphatnak teret, hogy a kongreszus azután a leg­szélesebb pártközvélemény gondolatainak ismeretében határozza meg a további utat. Demokratikus módon kez­dődött a X. kongresszus elő­készítése, s ennek az elvnek gyakorlati alkalmazásával történik minden további lé­pés. Központi Bizottságunk nemcsak egyszerűen meg­hallgatni kívánja a párt tag­jainak véleményét, s főként nem a látszat kedvéért alakí­totta ki mindenki által elis­mert és értékelt módszerét. Elvárja és igényli is a kom­munistáik, a párttestületek alkotó véleménynyilvánítá­sát, hogy teljes és reális ké­pet rajzolhasson fel a kong­resszus elé sikereinkről, gondjainkról. A széles körű demokratiz­mus azonban nemcsak lehe­tőség, hanem kötelezettség is egyben. Olvasni, tanulmá­nyozni, értékelni kell az irányelveket. El kell mélyül­ni megállapításaiban, hogy minden kommunista felelős­séggel tudja hozzáadni ön­maga véleményét a végleges dokumentumokhoz, amelye­ket majd pártunk X. kong­resszusa alkot meg. J. B. A demokratikus centralizmus érvényesülése pártunkban A kommunista pártok szervezeti alapelve a demokratik-us centra­lizmus. A kifejezés ugyanan­nak a jelenségnek két lénye­gi oldalát jelöli. A demokra­tizmus és a centralizmus fel­fogásunk szerint egységet al­kot, s ezt az elvet érvényesít­jük pártunkban is. A párton belüli demokratiz­mus alapvetően a következő­ket jelenti: — A párt valamennyi veze­tő testületét, szervét alulról felfelé választják; — valamennyi választott szerv választói előtt beszámo­lásra kötelezett, s tagjai a vá­lasztók által visszahívhatók; — valamennyi párttag és minden azonos szintű párt- szerv összes tagja egyenjogú; — a választott testületekben a kollektív vezetés elve és a többségi elv alapján dönte­nék; — érvényesül a pártszerű bírálat szabadsága; — a kommunistáknak akti­van kell részt venniük a párt politikájának kialakításában, kezdeményezően kell fellépni­ük a párt politikájának helyi érvényesítésében. A centralizmus oldaláról a demokratikus centralizmus el­sősorban azt jelenti, hogy — a párt egységes egész, egységes programja, szerveze­ti szabályzata van; — a párt élén két kongresz- szus között egységes vezető szerv, a Központi Bizottság áll, . — a felsőbb szervek hatá­rozatai az alsóbbakra kötele­zőek; — minden pártszerv és pártszervezet önállóan, dönt a hatáskörébe tartóz» kérdések­ben, de állásfoglalásaiknak, döntéseiknek összhangban kell lenniük a párt általános hatá­rozataival; — a párthatározat végrehaj­tása a párttag számára akkor is kötelező, ha valamilyen kér­désben külön véleménye van. Amíg tehát egy többségi ha­tározat érvényben van, sem­miféle véleményeltérés nem gátolhatja meg a pártban a cselekvési egységet és fegyel­met, a határozat egységes vég­rehajtását. Talán nem fölösleges még azt is említeni, hogy a cent­ralizmussal szélesebb fogal­mat fejezünk ki, mint ahogy azt egyesek gondolják. Ugyan­is nemcsak a központi párt­szervek határozatainak, irány­elveinek, utasításainak valóra váltását foglalja magában, ha­nem a közép- és alsóbb szin­tű határozatok, a helyi párt­szervek, a taggyűlések dönté­seinek fegyelmezett megvalósí­tását is. A centralizmus tehát nemcsak a központi vezetés­re vonatkozik, hanem a párt minden egységere is. A lényeges ismérvek rövid áttekintése alapján is könnyen belátható, hogy a centraliz­mus érvényesülése nélkül kommunista pártról nem be­szélhetünk. Jól érzékelhető, hogy a párton belüli demok­ratizmus érvényesítése és fej­lesztése egyben növeli a párt­tagok önállóságát, aktivitását, kezdeményezőkészségét, öntu­datos fegyelmét — vagyis erő­síti a centralizmust is. A demokratikus centraliz­mus tehát egységes, szétvá- laszthatatlan elv. Nem lehetsé­ges csupán az egyik vagy a másik oldalát külön-külön, a másiktól elszakítva érvényesí­teni, erősíteni, fejleszteni, ha­nem csakis együtt, egymás­sal szoros kölcsönhatásban. U gyanezt állapíthatjuk meg, ha a jogokról vagy a kötelességek­ről beszélünk. Nemcsak ar­ról van. szó, hogy általában a több jog egyben több köte­lességet is jelent. Minden párttagnak nemcsak joga, hogy részt vehet például a párt elméleti, politikai és szervezeti kérdéseinek pártfó­rumokon történő megvitatásá­ban és a határozatok hozatalá­ban, hanem kötelessége is ki­fejteni a véleményét. Ez még akkor is kötelessége, ha egyé­ni véleménye eltér a felsőbb pártszerv képviselőjének, vagy az adott pártszervezet vezető­ségének véleményétől. A jogok és a kötelességek ilyen egységes felfogása és gyakorlása rendkívül fontos a párt számára, A párttag, jo­gainak gyakorlásával — tel­jesítve kötelességét — egyéni­leg is felelősséget vállal azért, hogy milyen határozat szüle­tik. A pártszerű vita tehát erősiti a kommunisták, az egész párt egységét, fegyel­mét, a pártszervezetek eszmei. politikai és szervezeti össze- kovácsolódását. Ha csak arra gondolunk, hogy a vitában az érvek és ellenérvek összecsa­pása során mindenki előtt vi­lágosabbá válik, hogy miért éppen az adott módon érté­kelnek egy konkrét helyzetet, s miért és milyen intézkedé­seket szükséges tenni a szó­ban forgó kérdésben, már so­kat tettünk a centralizmus ér­vényesítéséért is. Hiszen ha a határozatot jobban értik azok a párttagok, akiknek felada­tuk annak végrehajtása, job­bam, pontosabban teljesítik kötelességüket. Ha egy-egy kérdésben meghallgatják a párttagok véleményét, s a vi­ta során megfogalmazódott kö­zös álláspontot tartalmazza például a taggyűlés határoza­ta, akkor a határozat végre­hajtása jobban biztosított, mert nemcsak jobban értik a párttagok, hanem sajátjuk­nak is tartják. Az így hozott határozatnak tehát — azon túl, hogy reálisabb, jobban ki­fejezheti a valóságot — na­gyobb a vonzereje, hiszen az ilyen határozatban a tagság saját akaratának, elképzelése­inek megtestesítését látja, s fegyelmezetten végre is hajt­ja. zért is mondhatjuk s intézkedéseinknél figyelembe is kell vennünk, —, hogy a demok­ratizmus helyes elveken ala­puló fejlesztése erősíti a párt ideológiai—politikai, szerveze­ti és cselekvési egységét. Egefő Lajos (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents