Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-22 / 196. szám

kiállítása Böhönyén Zászlódíszbe öltözött augusz­tus húszadikán Böhönye. Ahogy Gombai János vb-elnök az ünnepi gyűlést megnyitva elmondta, az alkotmány meg­születésének évfordulójáról való megemlékezésen kívül mást is ünnepelnek ezen a napon a községben. Húsz éve egyesült Böhönye két terme­lőszövetkezete, a 24—24 család alapította Vörös Hajnal és Vö­rös Csillag Tsz. Az egyesült gazdaság lett a magva a mai Bzabadsag TermeioszövetKe- zetnek. A húszéves fejlődést reprezentálja a tapsonyiakKal es a véseiekkel közösen meg­rendezett mezőgazdasági kiál­lítás. a z ünnepi megemlékezés után — melyet ár. Ress Zot­tan, a Marcali Járási Tanács vb-elnöke tartott — bzabó Kaiman, a böhönyei tsz elnö­ke a gazdaság alapítóinak ju­talmadat adott át. Ketten, tío- ' rosán István állatgondozó és Bakos Józsej főkönyvelő mi­niszteri kitüntetést, tizenheten emléklapot kaptak. Harmincöt dolgozót kiemelkedő munká­jukért jutalmazott a tsz-veze- tőség. Az ünnepi megemlékezés után vonultak át a kultúrott- honból a hely beliek és a másik két faluból érkezett vendégek a kiállítás színhelyére. A lá­togatók képet kaptak a három termelőszövetkezet munkájá- róL, terméseredményeiről. A vései Egyesült Üj Élet Tsz óriás dinnyéit, az erfurti ezüst­érmes gyümölcsök idei utódait küldte el Böhönyére. A tap- sonyi Egyesült Rákóczi Ter­melőszövetkezetből naprafor­gótányér és termés, valamint idei búza (Etoile és Bezosztája) érkezett. Kiállították a Böhö­nyén termesztett Havanna do­hányt, paradicsomot, paprikát, szőlőt. Az orsózó melléküzem munkáját fényképek doku­mentálták. Érdemes volt meg­állni a grafikonok, számadato­kat tartalmazó táblák előtt. A gépesítésre való törekvést is bizonyították. A véseieknek például 1965-ben csak tíz trak­toruk volt, ma 34 dolgozik a földeken. Egy dolgozóra Böhö­nyén 1969-ben 18 897 forint ré- ’ szesedés jutott átlagban. 1966- ban egy holdról 9,3 mázsa ga­bonát arattak, 1969-ben már 17.7 mázsát. A megváltozott életről vallottak ezek a szá­mok is: Tapsonyban 110 em­bernek van motorkerékpárja. 525-nek televíz’óia. Böhönyén 43 gépkocsi-tulajdonos él. A tanulságos kiállítást már az első nap is több százan te­kintették meg. k L. SZMÚ LÁSZLÓ - SÓLYOM JÓZSEF' Az ügynök, elindult 'A kikötő elpusztul: 7.55-kor el az irodák, s itt volt az a szoba is, ahol a sifre-gép állt. lámpa csóvája kereste a szer- különleges fényképezőgép, s kezet beállítógombját, majd a gyér fény mellett egymás a kis csoport harmadik tag- után rögzítette a dosszié tar­ja, a különleges műszerész vé- talmát. gigtapogatta a gépet. Amikor készen voltak, visz­Miközben ő dolgozott, a szahelyezték az anyagot a ka- hadnagy körülnézett a szobá- zettába, majd megpróbálták az ban, de semmi érdemlegeset ajtaját bezárni, de sikertele­nem látott, nem talált. nül. Hiába babrált vele jó Már jó öt perce tartózkod- néhány percig a »lakatos«, kí- tak a számukra tilos terüle- sérletei eredménytelenek ma- ten, s Stanley nem kis izga- radtak. ^ lommal hajolt a fal melett műszerész közben sok álló gép fölé, amikor hirtelen mindent megállapított a gép­felpattant a falban egy kis aj- ro1- Megtudta, hogy aznap Mindent a legnagyobb A hátsó részben laktak a 'gonddal készítettek elő. konzulátus alkalinazottai. tó«ka”Áz~eBész'nem 'volt"na"- milyen jelkulcsot használtak, A kis csoport egyik tagja Stanley körülnézett, de nem ^«ka. ^7: egesz n^1^°lt ”a s hogy a gép 27 jeíkulcsrend­etet.» volt, így “I a fejüket, éa , riäe.o. prfig az früggp b.llen­1 hogy néhány mozduattai meg- 1 nyissa az utat Stanley had- | nagy előtt. Azt már korábban kikém- 1 lelték, hogy ebben az épület- 1 ben is — csakúgy mint min­1 az ONI tisztjeinek a névsora- test mellett, egy parkoló, re- - fénve mellett lát tyűihez hasonló ábécé keveré­'ban. Rá várt az a feladat, kete kocsit. Ez azonban nem hat“k p séből adódnak Feljegyezte a zavarta. , . variációs lehetőségeket, aztán Hirtelen az ajtóhoz leptek. ^ T5ltkS Péky mivel már több mint egy órát A zárak specialistája akcióba ajtaja nyílt ki. töltöttek a kozuiátus épületé­ként, s nem egészen egy , -TThfnhTavf TTÍTh „Tini ben. szépen kisoinpoivogtak. perc múlva feltárult előttük a különben hogyan nyílt volna BeZártók a sifregép szobá­konzulátus ajtaja. Tudták, hogy 15:1 magato1- jának az ajta'at, majd a kon­| den japán konzulátusi épület- ez a területenkívüliség meg- Mindhárman megmarkoltak zuiátus kapuját is. 'ben vagy követségen — egy sértése, de oly nagy volt a pisztolyukat. Vártak néhány Már éppen futásnak eredtek különleges sifre-gép működik, tét, hogy az ONI vezérkara másodpercig, de csend volt. volna, hogy minél távolabb s ez naponta változó jelkulcs-' még erre is vállakozott, meg- Honnan is tudhatták volna, legyenek a tiltott területtől, ! csal továbbítja az anyagokat kerülve a külüryminisztériu- hogy a zárak specialistája vé- amikor négy markos alak ug- i Tokióba. Stanleyék persze mot, és az egyéb fegyverne- tétlenül nekitámaszkodott a rótt ki az úttest szélén parki- nem a gépet akarták megsze- mek hírszerző , és elhárító falburkolat ama részének, ahol rozó gépkocsiból, s rájuk ve- rezni, hanem arra számítót- szolgálatait. a rejtett páncélszekrény nyitó tette magát. i tak, hogy a jelkulcsrendszer, A hadnagy és társai egy gombját helyezték el? Stanley a pisztolyához ka­' sötét folyosóra értek, de mind Stanley gyorsan feltalálta pott, de kiütötték a kezéből, a hárman úgy mozogtak, magát. Mindhármukat megkötözték mintha napjában többször is Bevilágított a kis páncél- és betuszkolták a nagy Chev- bejárták volna az épületet. • szekrénybe, majd kirántotta rolet kocsiba. Halk csörrenéssel újabb zár az ott lévő dossziét. Japán Az ONI-tiszteknek fogal- s beléptek abba a szövegű iratok... Egyikük műk sem volt róla, kiknek a ahol a sarokban sem tudott japánul, így nem kezébe kerültek. I pontosabban a szerkezet mű- I toödésének megállapításával | felfoghatják majd az éterben ja rádióadásokat és megfejt- | hetik a szöveget. A kihalt utcában már csak nyílt ki, (néhány lépés volt hátra a szobába. konzulátus ajtajáig Az épület csendesen, magányosan állt is fejthették meg annak tit- Robogott velük a kocsi, vé- utcai frontján helyezkedtek a különleges masina. Zseb- kát. De gyorsan előkerült »-giga városon. Stanley arra gondolt, hogy talán a japánokkal együtemű­ködő németek biztosították a konzulátust. Felfedezték a tit­kos jövevényeket, s most olyan helyre viszik őket, ahol megpróbálják szóra bírni... Le kellene őket tartóztatni — gondolta a hadnagy. De az­tán elhessegetette ezt a badar gondolatot, hiszen még arra sincs módja, hogy kivegye a zsebében lapuló igazolványát. A kis fényképezőgép egyelőre ott lapult a zsebében, s bár , nem tudta, mit tartalmaznak a filmkockák, ösztöne meg­súgta, hogy nagyon nagy fo­gást csinált. A négy támadó szótlanul ült a kocsiban. Szótlanok voltak az amerikai tengerészet elhá­rítótisztjei is. Az utóbbiak szótlanságát sok minden egyéb mellett azzal is lehet magya­rázni, hogy attól tartottak: nagy botrányba keverik a haditengerészetet, ha kiderül, amit csináltak. Az alig egy év­vel előbb született védelmi törvény ugyanis csak megerő­sítette azokat a korábbi ren­delkezéseket, miszerint a kü­lönböző fregyvememek — így a haditengerészet — hírszerző és elhárító szerveinek szigo­rúan tilos amerikai földön »tevékenykedniük«. . . Csak ki­vételes esetben tehették ezt meg, akkor is az FBI-tól kel­lett engedélyt kérniük min- des egyes akcióhoz. (Folytatjuk) Bizony még egy tűt is ne­héz lett volna leejtem, ,any- nyian szorongtak a falubeliek az új létesítményiben, és tü­relmetlen monmolással várták az első műsort az első bodro­gi színpadon... Már a színpadról mondott köszönetét Horváth Imre mindazoknak, akik a legtöb­bet tették a kultúra új, falusi otthonáért. Első helyre kíván­kozik a Bréda házaspár neve; ők voltak talán a legmegha- tottabbak. Több mint két év­tizede tanítanak Bodrogon, ők vezetik az iskolát, és ők az új létesítmény első számú »patrónusai« is. ök tanították, rendezték az avatóműsort. Kellner Bernát, a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár igazgatója nyitotta meg a könyvtárat és a művelődési házat. A lehetőségről és a lelkesedésről beszélt, amely e falakat emelte, és a segítség­ről, amelyet az Országos Nép­művelési Tanácstól kapott a falu. Azután Csánki Dezső Ismerkedők... Igaz, a könyvtár autója megrekedt még az »ünnepron­tó« sárban, mert út is kelle­ne, és a réten van a kerülő. De úgy tűnik, hogy az az igény, amely ezt a művelődési házat emelte, nem talált ke­rülőt és nem tűrt halasztást. Ezt találták fontosabbnak a bodrogiak... A létesítmény első birtoko­sai — mondani sem kell ta­relésre, 10 000 forintot a könyvekre. A LÁNYOK CSIZMÁJA a második táncban már ottho­nosan kopogott, cifrázott a ci- terakíséretre a színpadon. Út­törők i mondtak verseket könyvtárról, könyvről, állam- alapítóról. És,hosszan hangzó taps úszott ki a nyitott abla­kon át a bodrogi utcára ... SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1970. augusztus 22. XVII. századi hangulat Siófokon Tea és barátsás: A faasztalok, szamovárok mellől szinte hiányoznak a rubáskába öltözött, ráérősen teázó emberek. A csütörtökön megnyílt sió­foki orosz teaháznak XVII. századi hangulata van. Vendé­gei viszont nagyon is maiak: a Szovjetunió különböző tájairól érkezett turisták, s Európa sok nemzetiségének egy-egy. kép­viselője. Strandöltözékben megjelennek az ajtóban, körül­néznek, meglepődnek. De a meglepetés csak egy pillanatig tart. Leülnek az asztalhoz a gőzölgő szamovárok mellé, és vodkát isznak, teát szürcsöl- nek. A hangulatot szovjet építé­szek, tervezők varázsolták ide a Vénusz Szálló szomszédsá­gába. Az épület mindössze há­rom hét alatt készült el. Ez alatt a rövid idő alatt még ar­ra is volt módjuk a szerelők­nek, hogy megtanítsák a tea­ház személyzetét, hogyan kell igazi orosz teát főzni. A megnyitón — mielőtt a szamovárok gőzölögni kezdtek volna — Sz. A. Trifonov, a Szovjetunió kereskedelmi mi­niszterének első helyettese be­szélt. Öt, Peke Takov bolgár belkereskedelmi minisztert és A. P. Gorbacsov lett kereske­delmi miniszterhelyettest dr. Sághy Vilmos, a belkercsjke- deimi miniszter első helyette­se kísérte el a siófoki megnyi­tóra. — Engedjék meg — mondta Sz. A. Trifonov —, hogy a szovjet kül- és belkereskedel­mi minisztérium nevében örö­mömet fejezzem ki, amiért a magyar nép e nagy ünnepén itt. Siófokon megnyithatjuk az első Magyarországon épült orosz teaházat. A berendezé­sek — és maga az épület — a Volga mellett, Gorkijban ké­szült. Most, hogy itt felállítot­ták, jelképpé vált: együttmű­ködésünket, barátságunkat szimbolizálja. Az orosz tea nagyszerű ital: javítja a közér­zetet, elősegíti a szívműködést, s ami talán a lefontosabb: a baráti beszélgetések legjobb módszere a teázás .. . Tudom azt, hogy itt a Balaton környé­kén kitűnő borok teremnek. Az orosz tea ezzel nem verse­nyezni akar, de biztos vagyok benne, hogy jól kiegészítik egymást. A miniszterhelyettes, amikor elvágta az ajtót elzáró vörös szalagot, egy darabkát zsebre tett belőle. Emléknek a Ma­gyarországon épült első orosz teaházból. A teaházat a Pannónia Szál­ló- és Vendéglátó Vállalatnak az ÁRTEX Külkereskedelmi Vállalat a Szojuz lnterag szov­jet külkeresKedelmi vállalat segítségével szerezte. Most a vállalat nevében is szólt dr. Sághy Vilmos: — Köszönjük azoknak, akik létrehozták ezt az épületet. A kezdeményezés Trifonov elv­társé volt. A végrehajtás a gorkiji gyár munkásaié. Ök a szó szoros értelmében éjt nap­pallá téve dolgoztak. Jártunk Itt az építés ideje alatt: tud­juk, hogy este kilenckor is dolgoztak. Most megbizonyo­sodhatnak arról, hogy ez a lé­tesítmény újabb színfolttal gazdagította Balaton-parti egy­ségeinket. Meggyőződésem, hogy sikere lesz ennek az üz­letnek, hiszen olyan árukat kínál, amilyeneket így együtt nem lehetett kapni. Az oroszos népviseletbe öl­tözött pincérlány vodkát és pezsgőt kínál. S a szamovár te­tején ott a sűrű tealé. Ki-ki íz­lése szerint hígítja. S folyik a beszélgetés, a Balatonról, a nyárról. A szomszéd asztalnál még órákig ünnepelnek a mun­kások: azok, akik létrehozták. Száváik közé egyre több ma­gyar vegyül. A gőzölgő tea mellett barát­ság szövődik. K. I. A kultúra bodrogi otthonában Avatóünnep Három termelőszövetkezet Lány tánc. CSAKNEM EGYMILLIÓ forintba került az új művelő­dési ház, a klubkönyvtár, a pártszervezet klubhelyisége. Ha már az összegnél .tartunk, akkor elmondhatjuk, hogy nemcsak anyagiakban áldoz­tak sokat a bodrogiak, hanem kétkezi munkával is. Horváth Imre vb-eln-ök elmondta, hogy mindenki jött segíteni, ami­kor hívták, mert mindenki érezte, hogy kell az új műve­lődési ház. immár régies monográfiájából a Bodrogra vonatkozó adato­kat idézte — földesurakat, földpereket. De vajon mit ír­na a ma krónikása? — kér­dezte a szónok. Azt biztosan, hogy gazdagodik, szépül a fa­lu, és augusztus 20-án megint gazdagabb lett. ián — a fiatalok. Néptáncos ruhában mustrálták a könyv­tár szép, világos helyiségében, az új televíziót, a könyveket. Kétezer kötet vár rájuk. Az Országos Népművelési Tanács adott 90 000 forintot a fölsze-

Next

/
Thumbnails
Contents