Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-22 / 196. szám

Augusztus 20-át ünnepelte az ország

Családi — vagy társasház

Öt évvel ezelőtt egy esseni1 hamaioak. Sot, a falvakból el(Folytatás az 1. oldalról.)

jelentősek eredményeink, s ebben döntő szerepe van iskoláinknak, amelyeknek szelleme, munkája a tanulóifjúságon túl is messze kihat a társadalom eleiének szélesebb területeire.

A kalocsai megemlékezés

Kalocsán, az L István által alapított érsekség székhelyén csütörtökön ünnepi nagygyűlésen méltatták szocialista alkotmányunkat, s emlékeztek az államalapító királyra, születésének 1000. évfordulója alkalmából. A Beloiannisz-kertben megtartott nagygyűlést Molnár István, Kalocsa város ország- gyűlési képviselője nyitotta meg, majd dr. Bencsik István, a Hazafias «Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartott beszédet.

Bevezetőben az országalapító I. István királyra emlékezett a szónok, majd arról beszélt, hogy nagy történelmi korszak formálódott ki az elmúlt 25 esztendőben Magyar- országon,

— Ez a negyedszázad — hangsúlyozta — méltó örököse és folytatója a nagy nemzeti eszméknek, a magyarság igazi, érdekeinek, s ilyen értelemben I. István örökségének is. Új életet, történelmi fennmaradást jelentett az ezer évvel ezelőtti időben az országalapítás. A második világháború pusztító viharai után ugyanilyen történeti érdemű a mi új honfoglalásunk, a népi állam, a szocialista rendszer kialakítása.

A nemzeti egységről szólva Bencsik István aláhúzta, hogy Lenin eszméinek szellemében járunk el, amikor a két nagy nemzetfenntartó osztály — a munkásosztály és a parasztság >— szoros szövetségének mindinkább szocialista tartalmú megerősítésén munkálkodunk.

— A gazdaságirányítás rendszere sokat segít abban — mondotta —, hogy e két nagy osztály jobban megértse egymás problémáit, s a mindennapi élet teendőin keresztül érzékelje egymásra utalságát és egymás segítésének szükségességét.

— Munkásosztályunk, parasztságunk és értelmiségünk ma merőben más, mint negyedszázaddal ezelőtt volt. A fejlődés évről évre fokozódik, minden osztálynak és dolgozó rétegnek az egyetértése a szocializmus, a béke, nemzeti függetlenség megszilárdítása érdekében egyre nagyobbá válik.

— A Hazafias Népfront tovább munkálkodik" azon — hangoztatta Bencsik István —, hogy a nemzeti egység — világnézetre való tekintet nélkül — a szocializmus teljes felépítése érdekében tovább szilárduljon. Azon is munkálkodik, hogy a népi összefogás minél mélyebb tartalmat kapjon.

Alkotmány napi ünnepség Balassagyarmaton

A zászlódiszbe öltözött Balassagyarmat alkotmánynapi ünnepségén mintegy ötezren vettek részt. Dunántúli körútja befejeztével ez alkalommal érkezett Nógrád megyébe, illetve Balassagyarmatra Lenin páncélautója. A salgótarjáni Szalvai Mihály altábornagy úttörő honvédelmi század díszsorfala között gördült a Palóc Múzeum elé, a nagygyűlés színhelyére.

A nagygyűlésen dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott beszédet.

Dimény Imre bevezetőben utalt arra, hogy augusztus 20-a a magyar nép legrégibb ünnepe, amelynek tartalma az évszázadok során rendkívül sokat gazdagodott. Évszázadokon át számos hagyomány,

szokás fonódott e nap köré, de legfőbb jelentősége mindig a magyar államiság, a törvény és az alkotmány tisztelete, az új kenyér ünneplése volt. A mostani augusztus 20-ának pedig különös jelentősége, hogy I. István születésének 1000. évfordulóját is ünnepeljük.

— Ezer évhez képest csekélységnek tűnik egy negyed század — hangsúlyozta beszédében a miniszter. — Hazánk történetében azonban a legutóbbi 25 esztendő megkülönböztetett figyelmet érdemel, mert erre az időszakra esik népünk második országalapítása, a társadalmi rend újabb átépítése, amely méreteiben és hatásában minden korábbit felülmúl.

nemzetközi építésztanácskozáson a világ minden tájáról összesereglett építészek és tervezők rendkívül világosan, tömören összefoglalták korunk város- és lakásépítési problémáit. Eszerint az emberiség és az egyes országok lakóinak lakásigényeit tömegtermelés nélkül nem lehet megoldani. A népesség szaporodása és a korszakra jellemző gazdasági fejlődés, a városi lakóterekbe való tömörülés egyaránt megköveteli az építés magas fokú és szintű szakosodását. Ez nem csupán technikai és építészeti kérdés, hanem alapvető társadalompolitikai feladat is. Mit jelent ez? Mindenekelőtt az előre gyártást és a gépi erővel történő tömeges építési módot. Csak így gyorsítható az építés sebessége — a legkisebb munkaerő-felhasználás mellett, a tudomány és a technika legújabb vívmányainak alkalmazásával.

Persze hiába a koncentrált, városias építés igénye is szükségessége a gyorsan iparosodó hazai vidékeken is, az egyéni kis családi házaknak, a hagyományos kézműves építési módoknak

még hosszú élete van a földön

— nálunk is. A családi ház a fejlődő és fejlett ipari országokban is eddig még ellenállt az iparosodás forradalmi roVita a megbírált nélkül

Több mint százezer somogyi iskolás és fiatal honvédelmi neveléséről tanácskozott nemrégiben a megyei KISZ-bi- zottság.

Erről a témáról nem lehet tanácskozni anélkül, hogy a megyei KISZ-bizottság számba ne vegye az állami és társadalmi szervekkel kialakult kapcsolatát. Az írásos anyag megállapította, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztályával csak alkalomszerű, a megyei KISZ-bizottság kapcsolata, noha együttműködési terv is készült. A kölcsönös tájékoztatás is hiányzik. A megyei pártbizottság munkatársa, aki részt vett az ülésen, megállapította, hogy nem megnyugtató ez a helyzet. S tegyük mindehhez hozzá, hogy az írásos anyagban és az üléÚt épül

Panaszkodnak az utca lakói

Nagy teljesítményű földgyalu mélyíti, szélesíti az árkot, amelyet rövidesen kő lep el, hogy bitumennel fedve szilárd kérgű út alakuljon ki.

Megszűnik az évtizedes sár- tenger az Árvaház utcában. A gyalogos- és autóközlekedést nem hátráltatja többé.

Az utca lakói mégis elégedetlenkednek.

— Régóta szerettünk volna ide egy utat. De nem így. Nézze meg! Az út szintje magasabban van a járdáénál. Ősszel itt nagy mennyiségű víz zúdul le. Nedves lesz a lakás, kimossa a vakolatot. Legalább öt centivel süllyesztették volna meg a szintet. Mit jelent az a földgyalunak? Félnapot, egy napot?

Az utca másik oldalán:

— A szegélykő magasabb a járdánál. Nincs a víznek útja. Milyen járda az, amelyen esőié folyik végig? Lerakja az iszapot, aztán minden kjs vacak csapadék után lapátolhatjuk.

Az utat a Vegyesipari Vállalat építi. Amikor telefonon megkerestem őket, készségesen, minden, felvilágosítást megígértek.! A helyszínre siettünk.

— Az utca jobb oldalán könnyen segíthetünk — mondta Korompay Viktor főmérnök. — Úgynevezett kapunyí— Miért?

— Ügy terveztük, hogy enyhe lejtése legyen, s ne álljon meg rajta a csapadék. A lejtés mindössze 0,3 százalékos, lehetetlen tovább egyenesíteni. Az út egészét pedig azért nem tudjuk süllyeszteni, mert a Mérei köz felé eső szakasza túlságosan mélyre kerülne.

— Valahogy meg kell oldani a csapadék elvezetését.

— Természetesen. Az út bal oldalán levezető árkot építünk, s ez kitűnően megfelel majd.

— Hamar megtelik iszappal. Ki kellene bélelni cementtel.

— Rajtunk nem múlik. Ha a városi tanács kér bennünket, megcsináljuk. Úgy tudom, keret is van rá.

A telefonnál dr. Siedler Fe- rencné, a városi tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának helyettes vezetője:

— Ismerjük az ügyet, a lakók már értesítettek bennünket is. Kötelező ígéretet nem tehetünk, egyelőre a pénzügyi fedezetről tárgyalunk, s a kivitelezőtől várunk pontos, írásba foglalt választ arról, hogy a pótlólagos munkákat az eredeti határidőn belül be tud- ják-e fejezni. Mindenesetre szeretnénk mi is, ha minél előbb elintéződne a dolog.

Az utca lakóinak panasza

lásokat hagyunk a szegélyben, j g ^ g megal_

ahol lefolyhat a víz.

— Nem lehetne az út szintjét öt-tíz centivel süllyeszteni?

— Műszakilag képtelenség — válaszolt Pojtli Lajos építésvezető.

lapítás is: ha már elkezdtek valamit, akkor csinálják meg kifogástalanul. Nehogy egy év múlva újra kelljen kezdeni.

Cs. T.

sen is megbírált művelődés- ügyi osztályt senki sem képviselte a tanácskozáson, noha még Nagykanizsáról is jöttek hozzászólni a honvédelmi neveléshez.

Nagy kár, hogy senki sem jött el, hiszen sok kérdés maradt így 'megválaszolatlanul. A teljesség igénye nélkül kiragadnék néhányat az anyagból és a vitából. Még mindig nincs minden iskolának pártfogoló honvédelmi egysége. Az új tanévben meg kell teremteni a föltételeit a honvédelmi jellegű szakkörök megalakításának az általános iskolákban. Általában hatékonyabbá kell tenni a honvédelmi nevelést a tanintézetekben. A honvédelmi felelős tanárokat más fontos feladattal is megbízzák, így nem fordíthatják minden energiájukat a honvédelmi nevelés színvonalának emelésére. Gondot okoz, hogy sok helyen nő oktatja a tantárgyat, vagy pedig olyan férfi, akinek nincsenek katonai ismeretei. Ahogy az egyik felszólaló megállapította, ők nem nevelhetnek kielégítően, feltétlenül helyes volna az ilyen helyeken tartalékos tiszteket is bevonni a munkába. Azokban a községekben, ahol működik határőr úttörőszakasz, a pedagógusok nem vesznek részt a foglalkozásokon, nem segítenek a határőr tiszteknek.

Azt hiszem, hogy mindebből érezhető, mennyire fontos lett volna a művelődésügyi osztály részvétele a megyei KISZ-bi- zottság ülésén. Hiába veszik tudomásul később az elhangzottakat, adnak választ ezekre a kérdésekre, a választott testület szeretett volna akkor és tőlük választ kapni. Nem először fordul elő, hogy nem képviselteti valamelyik szén/ magát egy-egv fontos testületi ülésen. Éppen ezért érdemes felhívni a figyelmet e gyakorlat mielőbbi megszüntetésére. Az ilyen ülésről rossz szájízzel megy haza mindenki, hiszen a megbírált — saját hibájából — nem válaszolhatott. S az sem derült ki, lesz-e változás.

L. G.

vándorló _ tömegek , »magukkal viszik« ezt az építési módot és hagyományos igényt a városokba, a városiasodó településekre is. Végső soron ez a magyarázata annak a lappangó vagy nyílt vitának, amely nálunk is akörül folyik: családi házakat vagy tömörebb lakótelepüléseket — emeletes, sűrűbb beépítésű városi otthonokat, társas-, szövetkezeti, állami lakásokat — épitse- nek-e a fejlődő kisvárosokban, a nagyvárosok peremén, az iparosodó, városiasodásra alkalmas településeken? Ä vitapartnerek két tábora pedig: az egyik oldalon az építtetni szándékozók, akiknek zöme szívesebben fektetné anyagi erőit családi házba; a másik oldalon a településfejlesztés, az építés «hivatalos« emberei: tanácsi vezetők, tervezők, az építővállalatok képviselői, illetve az építés finanszírozói, ök a korszerűségre, a gazdaságosságra hivatkozva a városias, tömegesebb építkezést szorgalmazzák, segítik elsősorban.

Magyarország lakásállománya 1970. január 1-én 3 millió 157 ezer lakás volt. Ebből a városokban lévő lakások száma 1 millió 442 ezer. A lakásállomány nagyobb része az utóbbi 20 esztendőben is a községekben épült. Ennek következtében a községek lakáshiánya csökkent, egyes helyeken — az elvándorlás következtében — már

bizonyos fölösleg

is jelentkezik. Nem csökkent viszont az utóbbi 20 évben a fővárosi, és általában növekedett a városi lakáshiány. A problémáknak azonban ez csak az egyik oldala. A másik, ami nem kevésbé lényeges: épp az lenne a cél és az igény, hogy koncentrált lakásépítéssel a városi lakásszám és a városias építésű lakás legyen túlsúlyban. Ezt követeli a már városi rangra emelt 76 település jövője, s annak a mintegy további 50 kiemelt településnek, nagyközségnek a fejlődése, amely 25— 30 év alatt, az ezredfordulóig érheti el a városi rangot.

Közművesítés, közlekedési hálózat, utak, járdák, üzletek, bölcsőde, óvoda, esetleg iskola és még sok más közintézmény — mindez már természetes igényük azoknak akik utcákat, utcasorokat, kisebb-na- gyobb településeket népesítenek be családi házakkal. A telek, a közművesítés és minden egyéb járulék azonban

jobban,- gazdaságosabban hasznosítható, ha emeletes házak épülnek.

A fejlődő nagyközségekben, kisvárosokban hitelkedvezményekkel igyekeznek verseny^, képesebbé tenni' a társasházépítést, s a városias lakásépítkezés más formáit. Újabban bővebb a választék az ilyen célokat szolgáló tervgyűjteményekből, tervvariációkból is, sőt: a városiasodó nagyközségek fejlődésének gyorsítására ma már az OTP kis társasházak és sorházak építésére tsz-tagoknak is nyújt kölcsönt. Ez bizonyára a fiatalabb tsz-tagok, szakemberek körében vált ki érdeklődést.

Mindezek ellenére ma még sok tekintetben könnyebb csa ládi házat építeni, mint egy társas- vagy lakásszövetkezeti építkezésbe belevágni. A családi háznál kisebb gond a telek fekvése, a beépítés mikéntje; beszerezhetik apránként is az anyagot, s ez a «természetbeli előtakarékosság« előnyös,- míg a társult építkezők nem is tárgyalóképesek, amíg egy összegben le nem fizetik az építkezés «belépődíját«. S mindezen felül: a családi ház építtetőinek kisebb a függősége a kivitelezőktől, míg a.‘ társasházak, lakásszövetkezeti építkezések zöme magánszervezésű, s a jogi garanciák az építtetóket nem védik eléggé a hivatalok és az énitők lassúságától, költségtúllépésétől, számtalan egyéb idegtépő, pénzt rabló packázá- satóL

A negyedik ötéves tervben az összes lakásnak legalább kétharmadát a városokban kell fölépíteni, és jobbára több szintes lakóházak formájában. Ezért a kormány az eddiginél

jobb pénzügyi feltételellet nyúlt

A vermegkia társuló építtetőknek, seny azonban azt is vánná, hogy hasonló előnyöket és biztonságot élvezhessenek, mint akik egyedül építkeznek. Ha azok apránként gyűjtik az anyagot, ezeknél az előtakarékosság játszhatná ugyanezt a szerepet, s a garancia, hogy mire a kezdéshez szükséges pénz összegyűlik, lesz is mibe fektetni. A magánszervezést fokozatosan visszaszoríthatná a vállalati, szövetkezeti, tanácsi és OTP-szervezés. Ak- kpr talán az építési vállalatok is kevesebbet packázhatnának, mint ha magánszervezőkkel állnak szemben.

Sz. S,

Közműépítő válallat Kaposváron

é

Meglesz a hiányzó 1,8 milliárd

(5épek dollárért — Ezerhétszáz dolgozóból még csak háromszáz Az évi kapacitás 300 millió forint

VÁLLALAT született a Közművekért.

Azt is mondhatom, a Déldunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalatot az urbanizáció támasztotta igény hozta létre. A városok közműrekonstrukciója mellett a villany és kövesút után a falvakban is napirendre került az ivóvízellátás. A törpe vízművek már épülnek, de a csatornarendszerek kialakítása a következő évek feladata. A szükséges vízmennyiség nélkül az' iparosítás is elképzelhetetlen. Az új vállalatnak éppen ez és a korszerp szennyvíztisztító telepek építése a feladata.

Az Országos Vízügyi Hivatal, az Blpítési és Városfejlesztési Minisztérium közös fölmérése szerint Dél-Dunán- túlon a negyedik ötéves terv időszakában négymílliárd forint értékű munkát kell elvégezni. A meglévő építőipari szervezetek körülbelül 2,2 milliárd forintot tudnak ebből vállalni- A többi a július elsején alakult új kaposvári vállalatra vár.

Minderről egy irodának berendezett lakásban beszélgetünk Holl Lajossal, a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat igazgatójával. Az első, amit mond: a vállalatnak még sok mindenre szüksége van, hiszen az alapítólevélen kívül mindössze háromszáz dolgozója és néhány munkahelye van. Kaposváron, Marcaliban és Siófokon dolgoznak. Csatornát építenek. És előkészítés alatt áll a göl- lei és a mikei törpe vízmű.

A vállalat — szervezeti rendszerének teljes kiépítése után — a Dél-Dunántúlon — Somogybán, Baranyában, Tolnában és Zalában — ezerhétszáz emberrel dolgozik majd.

— SZÁZMILLIÓ forintot kaptunk az induláshoz — mondja az igazgató. — Nagy részét — 60—70 millió forintot — a gépekre költjük. Azt szeretnénk elérni, hogy közép-európai szinten is korszerű berendezéseink legyenek: tizenkétmillió forint értékű dollárért a szocialista államokon kívül, a tőkés piacon is

vásárolhatunk. Franciaországból kotrógépet, a svédektől tömörítő eszközöket vettünk. Ez az év még a felkészülés időszaka. Jövőre már százmillió forint termelési értékkel számolunk. 1974-ben — a vállalat teljes kiépítése után — háromszázmillió • forint értékű munkát végzünk évente. Addig azonban létre kell hozni a három fő-épitésvezetőséget. Kaposváron kívül Pécsen és valószínűleg Nagykanizsán működik majd.

— Nagyon sok munkásra lenne szükségünk, olyan képzettséggel, amilyennel nem sokan rendelkeznek. Vállaltuk a képzésüket. A télen munkavezetői tanfolyamot indítunk. Nehézgép-kezelőinket Szegedre küldjük, a könnyű- gép-kezelőket pedig magunk oktatjuk. Akik elvégzik ezeket a tanfolyamokat, nálunk szakmunkásnak számítanak, s ez a fizetésükben is megmutatkozik. Középkádereink egy részét a bajai vízgazdálkodási és a pécsi építőipari technikumból kívánjuk biztosítani. Tanulnak ott somogyi fiatalok is. számítunk rájuk. Teljes létszám esetén ugyanis 183 műszakira lesz szükségünk. A mérnökökön és a technikusokon kívül ide soroljuk a munkavezetőket is. Ők tulajdonképpen szakmunkások, de emellett tanfolyamot is végeztek. Ha ehhez hozzáveszem, hogy jelenleg mindössze 8 mérnökünk és 14 technikusunk van, akkor látni lehet: sok utánjárásra van még szükség, hogy biztosítsuk á szükséges műszaki létszámot.

Akik a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalatnál dolgoznak, már törzsgár- dátagok, ugyanakkor alapító tagok is. Vállalták a kezdéssel járó nehézségeket, s cserébe részesei a vállalat fejlődésének.

A FEJLŐDÉSRŐL még

ilyen adatokat jegyeztem föl: elkészült az ötemeletes irodaház kiviteli terve. Megvan az a kilencholdas terület a keleti ipartelepen, ahol az új telephely felépül. Központi javítóműhely, anyagraktár és egy nagy kapacitású betonkeverő kerül ide. Hárommillió forintja van a vállalatnak lakások vásárlására; 1,2 nvliiót már befizettek a tanácsnak, a többit jövőre költik el.

Mindezek egy induló vállalat napi gondjai.

Kercaa Imre

SOMOGYI Kt-PLAP í Szombaí, KPM. augusztus 22. l“