Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-12 / 162. szám

MÍNUSZ 3000 BEUTALÓ Százezres kötbérek — Bútorok a terményraktárban Minden beutaló aranyat ér ezekben a napokban. Van aki minden követ és ismerőst megmozgat, hogy bárhova el­mehessen üdülni. Egyre több család vágya, hogy az egész évi munka fáradalmait vala­melyik SZOT-üdülőben pi­henhesse ki. Arról nincs statisztika, hány embert utasítanak el beutaló hiányában. Arról viszont van, hogy hányán üdülhettek vol­na Balatonföldváron és Sió­fokon, ha időben megépül a Jázmin és a Viola üdülő. körül volt. Az egy turnusban száz felnőttnek és ötven gyer­meknek otthont nyújtó üdülő átadásának első határideje múlt év március 31-e, majd 1970. március 31-e volt, végül az idén május 11-én adták át. Egy teljes nyári szezon ki­esett tehát, pedig még ezer- ötszázan pihenhettek volna a múlt évben Földváron. A me­gyei döntőbizottság három­százötvennégyezer forint köt­bért szabott ki a késedele­mért. S még most folyik a Olyan szép a neve ennek á két üdülőnek, a földváriaknak és as iófokiaknak mégsem a pompázó virág jut róla eszünkbe, hanem az, hogy a leglassabban épülő üdülők a tó déli és északi partján. S hogy ennek az elhúzódó mun­kának milyen nagy ára volt, csupán egy adat: tavaly és az idén háromezerrel több fel­nőtt és gyerek üdülhetett vol­na, illetve üdülhetne a Bala­tonon, ha legalább a módosí­tott határidőre elkészül a két üdülő. A SZOT Dél­balatoni Üdü­lési Igazgató­ságát több­szörösen kelle­metlen hely­zetbe hozta aa építők késleke­dése. A föld­vári Jázmin üdülőt Tillay Ernő, a Pécsi Tervező Vál­lalat építész­mérnöke ter­vezte, s olyan ragyogóan el­rendezett min­per az üdülési igazgatóság kártérítési igényét illetően. Egy évig ugyanis egy ter­ményraktárban tárolták a bútorokat, textíliákat, ame­lyeket a vállalatok pontos időre Földvárra szállítottak. Másfél hónapja benépesült á földvári Jázmin üdülő, a ja­vítgatások; tol dások-f oldások azonban még nem fejeződtek be, állványok csúfítják el az épületet. Nemcsak lassan épül az üdülő, hanem sok hibával is. Például csúnyán rakták föl a csempét a szobákhoz tarto­dent, hogy az igazgatóság más helyekre is szívesen adaptálná ezt a tervet. A kivitelezésről azonban már nem lehet ^ második határidő lejárta után így néz ki ennyi jót el- a Viola. mondani. Kezdjük talán azzal a kál- I zó mellékhelyiségekben, a sok I váriával, amely a határidők | fölszedés miatt nem szép a | metlachitburkolat. A múlt­kori nagy vihar idején a fém ablakkeretek mellett (!) víz csörgött a szobákba. S még csak a legkirívóbb hibákat említettük. A siófoki Viola üdülőt egy évvel később kezdték el épí­teni, de semmivel nem készül előbb, mint a társa. Az első határidő múlt év május 31-e volt, a második ez év májusa. A legújabb tárgyalások sze­rint szeptember 15-e. Száz­harminc felnőtt üdülhetne csoportonként már ebben a szezonban. Plusz helyett azon­ban mínusz ezerötszáz beutalt a késlekedés mérlege. Egyszer már fizetett az építővállalat háromszázezer forint kötbért, s várható, hogy újabbat szab­nak ki. A kőművesmunkák lényegében elkészültek, a va­kolás azonban megállt, mert mindig más munkára viszik a dolgozókat. Pedig csöppet sem mindegy, mikorra fejezik be a Violát, itt ugyanis kony­ha és étterem is épül, s a be­rendezés is hosszú időt vesz el. A megyei vállalati döntőbi­zottság nemegyszer foglalko­zott a lassú építkezéssel, s mindig elmarasztalta a Taná­csi Építőipari Vállalatot a munka rossz ütemezéséért, a munkások többszöri elvonul- tatásáért. A nagy összegű köt­bért elsősorban azért szabták ki, mert az amúgy is hosszú vállalási határidőt alaposan túllépték: a Jázmin több mint egy évvel később épült meg, a Viola pedig kétséges, hogy kész lesz-e egy és negyedév­vel a módosított határidő után. A szakértők egyébként most vizsgálják a késlekedés pontos okait. Jövőre is sokan kérnék be­utalót a Balaton partjára. Re­méljük, hogy a siófoki Vio­lába is kaphatnak majd, nem kell ezerötszáz embernek ott­hon maradnia egy esetleges újabb elcsúszás miatt. Lajos Géza Holnap este: Lengyel és csehszlovák népi együttes mutatta be műsorát Kaposváron A lengyel Jaworzno együttes Rangos kulturális esemény színhelye lesz holnap este a .kaposvári Latinka Sándor Mű­velődési Központ: színházter­mében a lengyel Jaworzno és a csehszlovák Jasenka nép» együttes mutatja be műsorát. A két művészeti együttes a szegedi nemzetközi szakszerve­zeti néptáncfesztivál vendége­ként és részvevőiéként érke­zett hazánkba s a Tisza-parti rendezvény (július 15—13) előtt bemutatkozik a somogyi közönségnek is. A Jaworzno együttes annak a bányavárosnak a nevét vi­seli, melynek fiataljaiból ala­egyik tánca kult, s tízéves működése alali számos szép sikert ért már ei. Az együttes napjainkig töbo mint háromszáz koncertet adott, s magas szintű tevé­kenységéért a Lengyel Állam 1000 Éve érdeméremmel tün­tették ki. Részt vett a IX. ií- iúsági és diákfesztiválon Szó fiában, ahol második helyezést ért el, tavaly pedig a miele'.i folklór vásáron elnyerte az •Ikarusz szárnya« fődíjat. A lengyel együttes műsora a folklór és a bányászkörnye­zet hagyományait őrzi, annak fnotívumait zenekari és tánc- számókban dolgozta fel. A negyven tagú csoport rzeszówi és Lublin vidéki táncokat is bemutat. A csehszlovák Jasenka együttes a kelet-morvaországi Wsetin városából érkezik So­mogyba. Ez a 39 tagú művé­szeti csoport is számos sikert ért el a nemzetközi fesztivá­lokon, a Kiváló munkáért ki­tüntetés tulajdonosa. Műsorá­ban a tánc és a zene nyelvén a nép életének legszebb érzel­meit, hitét és örömét tolmá­csolja. Az érdeklődéssel várt hét­fői bemutató 19.30 órakor k»z dődik. Tízéves a GELKA Beszélgetés Hiczó Györgygyel, a kaposvári szervizállomás vezetőjével Jelenleg mintegy 25 milliárd ’ forint értékű hír­adástechnikai és elektromos háztartási készülék van a lakosság tulajdonában. Javítása, karbantartása felelős­ségteljes és jól szervezett munkát kíván. A vállalat, amely ezt végzi — tízesztendős. garancialeveléről hiányzik a javítási jegy, pedig nem a mi műszerészeink tépték le. Mi csak három javítást végez­tünk, így nem cserélhetjük ki a hibás darabot. — Mi volt a GELKA fel­adata tíz év­vel ezelőtt, és ______________ hogyan válto­zott, bővült tevékenysége az­óta? I gények — A Corsó cukrászda épületé­ben kezdett négy-öt műszerész 1960-ban. Havonta öt-hatszáz elektromos készüléket, rádiót javítottak meg. 1969-ben mint­egy 34 000 készüléket, rádiót, televíziót, magnót, zsebrádiót, hűtőszekrényt, háztartási gé­pet javítottunk, 1970-ben 40 000-re számítunk. — A GELKA műszerészei bizony elég mostoha kö­rülmények között dolgoznak. Zsúfolt, korszerűtlen helyiségek ezek. Nyilvánvaló, hogy ez a mun­va rovására megy. Mikor ké­szül el az új szerviz? Lehe­tőségek NYUGDÍ1BAN »A betegség bizony körüi- fonja az embert. Aztán meg a hatvanhetedik évet tiprom ér» is. A faluban, a mi falunkban, Csökölyben minden asszony t a lánynevén emlegetnek. En­gem csak úgy: a Szána Kati­ca. Pedig régóta özvegy Vajda Péterné a nevem. Az urán» még 1942-ben halt meg. A la- nyomékkai éldegélek. Már a megalakuláskor beléptem a termelőszövetkezetbe. Jó volt ott nekem. Csináltunk mi min­dent az asszonytársakkal, amit kellett. Kapáltunk, szedtük a termést. Aztán a betegség nyugdíjba kényszerített. Most csak itthon, a ház körül dol­gozgatok. Megetetem az apró jószágot, felsöpröm a konyhát. Menni nemigen szoktam seho­vá, legföljebb ezekhez a Na- gyékhoz, a szomszédokhoz. Fiatalok, elbeszélgetek velük Háromszáz forintot kapok ha­vonként. Mindennap hozza a postás az újságot, de bizony én már csak a nagybetűket látom.« (A széken ül. Kezei az ölében nyugszanak. Barna szemei sokat láttak már. Nem is annyira a világból, inkább a faluban történtek­ből. Szavai apró szünetekkel követik egymást.) »A napok nagyon egyformák már. Egyszer azonban megvál­toztak egy időre. Filmet for­gattak itt a faluban. Látja, itt van ez az újság, ebben képe:» is vannak belőle. A rendező küldte nekem. Mert én is raj­ta vagyok a filmen. Még aia is írta: Szána Katicának a szép siratókért, Domonkos. Merthogy Moldován Domon­kosnak hívják. A fehér gyász­ról készített filmet.« (Feketében ül a széken. A faluban is csak feketébe öl­tözött asszonyokkal találkoz­tam. Ügy, mint más falvak­ban.) »-Mert az volt a szokás itt régen: ha meghalt valaki, fe­hérbe öltöztek az asszonyok, lányok. Talpig fehérbe. A fe­jükön konty, a vállukon fél­revető. A osipkézett kötény és a szoknya is hozzátartozott az öltözethez. Szép is volt az.« (Kodály Zoltán emlékére forgattak filmet Gondolatok életről, halálról címmel. A három tételű alkotás egyik része készült Csökölyben. A somogyi fehér gyászról, a siratásról, a virrasztásról. A régi szokás kevés helyen él már, hiszen Európában már több évszázada feketében gyászolják halottaikat az emberek.) »•Engem már feketében te­metnek majd egyszer. A fiata lók nem is emlékeznek a fe­hér temetésekre. Valahogy csi- nosabbak is lettek, mint mi voltunk. A régi időket elfújja a szél. Ott álltunk a kidíszített ágy mellett és énekeltünk. A hozzátartozók siratóval bú »sóztak a halottól. Hallgassa fcsak, milyen szép: Édesapám, akit én elvesztettem. Éjjelemet nappallá tettem, hogy a fáj­dalmán segíthessek. Nem tud tam a fájdalmait gyógyítani, elvesztettem az édesapámat. Elment az örömbe, a paradi­csomnak kertjébe, ott találta nyugodalmát... Árva vagyak, mint a madár, aki egyik ág­ról másikra száll... Köszö­nöm a jóságát, köszönöm a hálát, nevelést, ápolást...« (A hang lőtt madárként bukik a mélybe a sorok vé­gén, majd újra ringat, há­tára kap, mint a folyók a könnyű, fecskeszelíd vltor Iátokat.) »Ott voltak a fölvételnél az összes asszonytársaim, akik­kel együtt dolgoztunk a ter­melőszövetkezetben. Kiss La- josné, ülés Mihályné, Nezdei Sándorné meg még sokan. Az­tán, hogy elmentek a filme­sek, újra a régi mederben fo­lyik minden.« (Lehajtja fejét, talán még mindig azokra a mozgalmas napokra gondol meg a régi temetésekre. Nem, mégsem. A macska óvakodik be a nyitott ajtón. Az asszony már mosollyal mondja:) »Látja, ennek a cicának meg le kellett vágni a körmeit, mert nagyon rászokott a ga ’ambhúsra.« (Mosolyát őrzöm. Szép felhőtlen mosoly. Ahogy csak azok tudnak mosolyog ni, akiknek nincs félnivaló juk a múló napokat szám­olgatva.) ­Leskő László — Az a tapasztalat sajnos, hogy elég gyorsan javításra szorulnak elektromos készü­lékeink. Véleménye szerint miért van ez így? Nem ér­tünk eléggé az üzemeltetés­hez? — Ne higgye. Inkább gyár­tási hibák ezek. Ezért vezet­tük be az újfajta garanciális javítást, mely szerint ötszöri javítás után az ügyfél kérésé­re ki kell cserélni a rossz ké­szüléket. A legtöbb baj a kül­földről behozott olcsó zseb­rádiókkal van. Természetesen van javulás is. Régebben sok probléma volt a hűtőszekré­nyekkel, de a mai konstruk­ciókkal már nincs ennyi baj. Tavaly több mint 13 000 rá­ciót, 8000 televíziót* 340 mag­nót, 609 lemezjátszót adtak el Sor. jgyban. Lesz tehát munkánk az idén. — Gyakran cseng szer­kesztőségünk­ben a telefon, A GELKA-ra sok ügyfél panaszkodik. Mit szándékoznak tenni ennek megszüntetésére ? — Elismerjük a panaszok nagy részének jogosságát, van mit javítani szolgáltatásunk színvonalán. Erőnktől telhe­tőén erre törekszünk. Csak ..át vannak türelmetlen ügy­feleink is. A panaszok egy része a javítási időre vonatko­zik. Ha körülnéz szervizünk­ben láthatja, hogy teljes ka­pacitással dolgozunk. És bi­zony akadnak néha jogtalan panaszok is. Egyik ügyfelünk — Nem tudom. Az első át­adási határidő júniusban volt, a Somogy megyei Állami Ép-'tőipari Vállalat szeptem­berre Ígérte a másodikat. Hogy milyen nagy szükség van rá, az nyilvánvaló. És az is nyilvánvaló, hogy nemcsak a mi érdekünk, hanem a me­gye lakosságáé is, hiszen jó val több mint száz falu is tartozik hozzánk. Láthatja, félúton vagyunk ígérjük a magasabb színv'-» lú szolgáltatást, de ez * akkor valósulhat meg, ha ...» rülményeink is változnak. A lehetőségek szerint bő­vítjük gépkocsiparkunkat, és ehhez a megyei tanácstól nagy segítséget kapunk. Egy- r több szakmunkástanulót szeretnénk beiskolázni, hiszen műszerészekre nagy szüksé­günk van. De ilyen szűkös kö­rülmények közé alig-alig tu­dunk fölvenni embert. Ha beköltözhetünk az új szervizállomásra, akkor ide, a Dózsa György utcai telepre vonjuk össze a háztartási gé­pek javítását. Reméljük, a következő évtizedben nagyobb eredményeket érünk el, bár nem szégyenkezünk egy csöp­pet sem az elmúlt évtized miatt. A nagyvállalati ünnep­ségekre több dolgozónk is elutazott és a meghívás nem volt véletlen. Matesz Jenő műszerészt ezüstkoszorús jelvénnyel tün­tették ki, és megjutalmazzák. Jutalomban részesítik a kivá­ló dolgozó Geicz Gézát és Papp Andrást is. T. T. Panaszok SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. július 12.

Next

/
Thumbnails
Contents