Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-09 / 159. szám

Francia pedagógusok Kaposváron Francia pedagógusokat lá­tott vendégül tegnap délután a Pedagógus Szakszervezet Somogy megyei bizottsága. A négy tanár a szakszervezet nemzetközi osztályának meg­hívására érkezett Kaposvárra Előadóként vesznek részt a francia nyelvtanárok nyári szabadegyetemén, amelynek a Tanítóképző Intézet adott he­lyet. A csoportot Gavora Zoltán­ná, a Pedagógus Szakszerve­zet megyei titkára és Ember- sics Imre, a városi tanács mű­velődésügyi osztályának veze­tője fogadta az SZMT ta­nácstermében. Vendégeink­Közismert dolog, hogy az ülés közben elalvó emberek eHőrebuknak. Ha az idegek, amelyek az alvás ellenére éb­ren maradnak, érzik, hogy a súlypont túlságosan eltávolodik a székről, a fejet megbillentik. Az illető fekapja a fejét, és az úgynevezett szundizás elölről kezdődhet. Ha azonban az ide­gek a kellő pillanatban késle­kednek, az alvó lepottyan a székroL Ez történt Alfredo Torresszel, Buenos Aires egyik polgárával. Ha ez otthon tör­tént volna vele, senki sem ér­tesült volna róla, és a közvé­lemény az esetről ma semmit sem tudna. Ámde Torres úr esete nem otthon, hanem a színházban történt. A székso­rok keskenyek voltak Torres ítélet a rendörgyilkosok ügyében A Legfelsőbb Bíróság felleb­bezés folytán szerdán ítéletet hirdetett a rendőrgyilkosok ügyében; az első fokon eljárt fővárosi bíróság ítéletének helybenhagyásával Sági Ist­vánt halálra, Berényi Sándort 20 évi szabadságvesztésre ítél­te. Mint ismeretes, a többszörö­sen büntetett előéletű, 29 éves Sági István munkakerülő, csa­vargó életmódot folytatott, a legkülönbözőbb bűncselekmé­nyeket követte éL, szám szerint 47-et. A legsúlyosabb bűncselek­mény 1969. október 24-én a szolgálatot teljesítő Börcsök András rendőrtörzsormester életének kioltása volt; ezt tár­sával, Berényi Sándorral együtt követte el. A Legfelsőbb Bíróság ítéle­tében a többi között rámuta­tott arra, hogy a büntetett elő­életű és bűncselekmények so­rozatát elkövető, veszélyes hűnözóvel szemben a társada­lom védelme a halálbüntetés alkalmazását teszi szükségessé Kiemelte azt is, hogy a köte­lességüket teljesítő rendőrök élete ellen támadókkal szem­beni szigorú büntetés kiszabá­sa indokolt. Berényi Sándor 20. életévét a cselekmény el­követésekor meg nem töltötte be, így vele szemben a 20 évi szabadságvesztés a legsúlyo­sabb büntetés. mák a pedagógus szakszervezet felépítéséről, feladatairól és törekvéseiről beszéltek. Szó esett még egyebek között az iskolák munkarendjéről, a tehetséges gyerekek továbbta­nulási lehetőségeiről, és a ta­nár-diák szocialista viszonyá­ról is. A francia pedagógusok ne­vében Guy Robin, a csoport vezetője köszönte meg a szí­ves vendéglátást. Elmondta, hogy kollégái, Clara Robin, Marisé Martinand és Anne Risse is nagyon örülnek, hogy alkalom nyílott a magyar ok­tatásügy rendszerének tanul­mányozására. Sok érdekessé­úr megütötte magát, és kény­telen volt orvoshoz fordulni. És íme most egy egész város érdeklődik az ügy iránt. Tor­res úr ugyanis a számlát, ame­lyet az orvostól kapóit, nem fizette meg, hanem elküldte a darab szerzőjének, aki szerin­te a szerencsétlenségért fele­lős. Mert — érvel a sértett ügyvédje —, ha a színdarab érdekesebb lett volna, Torres úr nem aludt volna el. Ha nem aludt volna el, nem esett vol­na le a székről. Ha nem esett volna le a székről, nem ütötte volna meg magát. Tehát: meg sérült, mert a darab rossz volt. Az eset tulajdonképpen vi­lágos. De csak Torres úr es ügyvédje számára. A szerzőnek, és ügyvédjének persze egészen más a véleménye. Mivel a előadás alatt — még akkor is, ha rossz volt — a 2000 láto­gató közül csak egyet'enegy esett le a székről, az eset úgy látszik mégiscsak inkább a szóban forgó látogató, mint a darab terhére írandó. Mindenesetre a pereskedés még nem ért véget. Reméljük, hogy Torres úr panaszát eluta sítják. Mert hová jutnánk, ha a szerzőknek megnehezítenék, hogy unalmas színdarabokat írhassanak? get, újdonságot láttak már ed­dig is hazánkban; számtalan követésre méltó példával tér­nek haza Dél-Franciaország- ba, Lyonba és Nancyba. A fracia pedagógusok a két­hetes szabadegyetemen (az or­szág különböző részéről érke­zett 20 francia szakos tanár­nak) előadásokat, valamint nyelvi és stilisztikai gyakor­latokat tartanak. A program­ban francia filmek vetítése, filmvíták, kötetlen beszélge­tések is szerepelnek. A ven­dégek Somogy és Kaposvár nevezetességeivel, új létesít­ményeivel is megismerkedhet­nek esténként Senelweis-ünnepség a retuielőinlézetben A kaposvári rendelőintézet dolgozói minden évben július első felében rövid ünnepségen emlékeznek meg a magyar népegészségügy világhírű alak­járól, az anyák megmentő jó­ról, Semmelweis Ignácról. Er­re az ünnepségre gyülekezel, tegnap délután is a rendelőin­tézet mintegy háromszáz dol­gozója. » Asztalos Farkas Mihályné asszisztens, a rendelőintézet szakszervezeti bizottságának titkára az ünnepség keretében méltatta az egészségügyi dol­gozók törzsgárdatagságának je­lentőségét, majd kiosztották a törzsgárdajelvényeket. A jelvényeket dr. Zsigmond Kázmér, a szakszervezeti bi­zottság elnöke nyújtotta át, összesen tizenöt dolgozónak. Dr. Baudiss Kázmér főorvos, aki a megyei kórház és a rendelőintézet szolgálatában harminc évet töltött el, az arany fokozatú törzsgárdajel • vényt és a vele járó 3000 fo­rintos jutalmat vette át. Dr. László Béla, Singer Imre es dr. Török József húsz-hűszévi folyamatosan eltöltött szolgála­ti ideje alapján ezüst jelvényt és 2300 forint jutalmat; tizen­egy dolgozó pedig bronz törzs- gárdajelvényt és 1500 forintos jutalmat, valaAiint négy-liatna- pos jutalomszabadságot kapott. A rendelőintézet dolgozóinak mintegy ötven százaléka tórzs- gárdatag. Népes szakembercsoport járt a közelmúltban a Német De­mokratikus Köztársaságban az Észak-somogyi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­gének tagszövetkezeteiből. A gazdag szakmai programot a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola iránymutatása szerint állították össze, de emellett maradt idő arra is, hogy ide­genforgalmi érdekességeket nézzenek meg több NDK-beli városban. Szakmai szempontból a me­zőgazdasági szövetkezetek sza­kosított termelése, a különfé­le társulások módszere, az egyes növényi kultúrák ter­mesztési technológiája és ered­ménye váltotta ki a legnagyobb érdeklődést Mezőgazdasági Útmutatásokat arról, hogyan viselkedjenek az emberek az asztalnál, már nagyon régen írtak. A legrégibb »illemtan- bizonyára Petrus Alfónsi (meg­halt 1105-ben) »Discipline kle- rikalis«-a. A XIII. században a salzbur­gi térségből származó költő, Tannhäuser közölt olyan sza­bályokat, hogy egyenesen kell ülni, a kezeket és a körmöket meg kell tisztítani, nem szabad a széken hintázni, a kenyér­hez nem illik nyúlni, mielőtt az első fogást felszolgálják, és illetlen a késsel fogat pisz­kálni. A bécsi udvari hivatal 1624- ben kibocsátott egyik rendel­kezése óvja a főhercegi asztal­hoz meghívottakat attól, hogy túl sokat és túl mohón igya­termelőszövetkezeteket láto­gattak meg, beszélgettek ott dolgozó emberekkel. Sok hasz nos tapasztalattal és számos kedves emlékkel tértek haza. Vendéglátóik ajándéka egye­bek között egy jókora album, amely egy szövetkezet festő- szakkörének a munkájából ad ízelítőt Nagyméretű festmé­nyek ezek, s akik készítették: kertészek, állattenyésztők, traktorosok. Kétkezi munká­sok örökítették meg tussal, ecsettel gazdaságuk eleiének egy-egv mozzanatát. Jólesik elnézni ezeket a ké­peket — jólesik emlékezni Nyilván megtalálják majd a megfelelő helyet mindegyik­nek nak, a lerágott csontokat az asztal alá dobják, az abroszba töröljék az orrukat, és kézzel a tálba nyúljanak. Az ételek erős borsozasa és fűszerezése természetesen nagy szomjúságot váltott ki. A sör volt egyike a legrégibb ita­loknak. A kolostori serfőzdék már a/XV. században nagysze­rű italt készítettek. A borok közül a rajnaiak, a franciák és a délvidékiek voltak híre­sek. Amit régebben ittak, túlszár­nyal minden mai fogalmat. A híres heidélbergi törpe, Perkeo naponta 18 üveg pfalzi bori fo­gyasztott. A férfiak azzal lcér- kedtek, hogy lehetőleg minél többet igyanak és minél többet bírjanak, és a nők sem eppen szemérmesen kortyolgattak a lakomákon. Szinte mindig pá­rosával ültek, és egy kehelybő7 ittak szomszédjukkal. A várakban vezetett ital­könyvek tanúskodnak a szép nem italszeretetéröl és -bírá­sáról. A tiroli főherceg neje, Philippine Welser nyitotta meg a sort 1567-ben, és 1577-ig sok más hölgy is hozzá hasonlóan ürítette a három meszelyes felköszöntő korsót. Abroszt már nagyon régóta használnak. Az evőeszköz azonban rendkívül primitiv volt. Leveshez, mártáshoz ét kocsonyához kisebb és na­gyobb kanalakat használtak. A hús többnyire már felaprítva került az asztalra. Mindenki a magával hozott késsel és az ujjaival evett. Ezért hordtak étkezés előtt és után kézmosóvizet körbe. Ve­lencében ugyan 1100 táján előbb egyágú, majd később kétágú villákat használtak, de majdnem a XVIII. századig tartott, amíg a villák teljesen meghonosultak az étkezésnél. Tányért nem tettek minden vendég elé. Közös tálból ettek — mint falun még ma is gyak­ran —, vagy közös tányérból. A tányérok többnyire fából készültek, majd később cinből és agyagból. A harmincéves háború befe­jeztével ismét nemesfémből készítették az asztalneműt, de már becsülni kezdték a porce­lánt, amely egyre inkább hát­térbe szorította a cserepet, az agyagot. wm fOROk K-..r-w _______ -n.— V állalkozó szellemű házastárs Egy New York-i férfi elvesz feleségül egy texasi özvegyet és a nászút után az asszony tágas farmjára költözik Az első este, levetkőzve, a férj négy rovátkát vesz észre a hitvesi ágy fejébe vésve. —• Mik ezek? — kér- dezL — Óh, semmi különös — feleli a feleség. — A negyedik rovátka te vagy. * * • Nino Gelmino huszon­három éves trentói mun­kás egy csomagoló ládá­ra a következőt írta: —• Szeretette vágyom. Meg akarok nősülni, sze­retnék megismerkedni egy lánnyal A címem... A láda végül is egy pa­lermói kávéházba jutott Az üzenetet elolvasta egy szicíliai leány, azonnal je- lentkezett is a fiatalem- ' beméi Esküvő lett a vége. Párbeszéd ' — Látod, Péter, Ková­csék már több mint tíz éve házasok és Kovács nap mint nap otthon tölti az estéjét a felesége mel­lett, jóformán ki sem mozdul hazulról. Látod, ez aztán a szerelem. —- Tévedsz. Kovács nem szerelmes. Reumás. Bemutatkozás Nemere az utcán talál­kozott Fahajassal, aki egy nővel sétált — Engedd meg — mondja Fahajas —, hogy bemutassam a menyasz- szonyomat. Tudod, a mo­ziban ismerkedtünk meg, ahogy mondani szokás, a sötétben. Nemere int egyet az uj javai: — Na barátom, csak ne mentegetődz! Egy mosolyt megér Afrikai filmfelvétel közben hirtelen oroszlán támadja meg a stábot. Az egyik afrikai kísérő rálő a váratlan vendégre és gyorsan . felkúszik a legközelebbi fára, majd onnan kiált rá a rende­zőre: — Meneküljön! A rendező értelmetle­nül néz fel a fára és nyu­godtan visszafelel: — Miért? Én lőttem rá vagy maga? Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI B&LA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon? 11-510. 11-5U, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u- 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Fi. Index: 25 067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. 6. Felelős vezető: Mautner József Világraszóló találmány \ törökszentmiklósi Aranykalász Tsz-ben Baranyi József laborvezető és Lakatos Lász­ló tsz-elnök gyümölcsérésmérő készülékét szerkesztett. A berendezéssel meghatározható a tárolásra legalkalmasabb érési fok. A találmány aranyérmet nyert a brüsszeli talál­mányi világkiállításon. Képünkön: Baranyi József és Lakatos László feltalálók. Egy úr leesik a székről H. F. Udvari illemtan: Ne törölje orrát az abroszba ! í

Next

/
Thumbnails
Contents