Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-01 / 152. szám

AZHSZHP SOHOGT HEGYI! ■! ZO TT I A O A N A K LAPJA XXVI évfolyam, 152. szám. Szerda, 1970. július 1. Eszperantó nyári egyetem, várszínház a gyulai nyár idei programjában Nyolcadik alkalommal ren­dezik meg a Gyulai nyár című kulturális programot. Az el­telt évek alatt nyári bemutatói, műsorai, idegenforgalma révén már-már új, fiatal »-fesztivál- várossá« magasodott a kedves, hangulatos alföldi fürdőváros, Gyula. A Gyulai nyár 197p című program több kiemelkedő ren­dezvényt ígér az oda látogató kül- és belföldi turistáknak. Köztük a két legfontosabb ese­mény a várszínház és az esz­perantótalálkozó. A várszínház ezen a héten, július 3-án nyílik meg a ha­gyományos ünnepi aktussal. Az idén is irodalmi-színháztörté­neti csemegét ígérnek a várjá­tékok. Július 3-án este Szigli­geti -Ede A trónkeresők című történelmi drámáját mutatják be Miszlay István rendezésé­ben. Július 18-tól Calderon Két szék közt a pad alatt című víg­játéka szerepel a műsoron Sán­dor János rendezésében. Mind­két darabot nyolc-nyolc al­kalommal mutatják be. tők Béla munkásságát ismer­tető előadással. A továbbiak­ban Magyar tájak címmel Bé­kés megyéről; az egymásra épülő képzőművészeti sorozat­ban pedig Kohán György fes­tőművészről; ezen kívül Lenin­ről; majd a magyar népművé­szetről hangzanak el előadá­sok. Az osztrák előadó geofizi­kai témakörből, egy angol egyetemi tanár Shakespeare­Az évente hagyományosan ' ről, egy másik angol előadó visszatérő eszperantó nyári egyetem híre egész Európába, sőt a tengeren túlra is eljutott. Minden évben több mint tíz országból keresik föl Gyulát az eszperantisták. Az idei sorozat július 5-én kezdődik egy Bar­Noteszlap Három cent konyak Nem sok, csupán egyetlen kis pohárka ital. Bárki — fő­ként, aki szereti — egy haj­tásra felhörpintheti, és meg sem látszik rajta. Kérdezhetik: Miért is kell ezt szóvá tenni, kifogásolni, hogy valaki elfogyasztotta? Azért, mert ez június 24-én reggel történt, amikor a kö­zelgő 30 fokosnál is nagyobb kánikula már jelezte érkezé­sét. S főként: mert aki kérte, s a konyakot nyomban, egyet­len hajtásra »hátradobta«, gépkocsivezető volt, a Kapos­vári Húskombinát egyik jár­műjének vezetője. Kocsijával jó hátra, az épület mögötti udvarba állt, s azután tért csak be a kadarkúti Jóbarát vendéglőbe. Ott kérte a már említett három cent konyakot. Ezen a reggelen a rádió be­mondója arra figyelmeztette a járművezetőket és a gyalogo­sokat, hogy legyenek körülte­kintőbbek, óvatosabbak, mert a kánikula következtében már az előző napon is nagyon sok közlekedési baleset történt. Ilyen 30 fokos, illetve az ezt is meghaladó melegben tiszta fejjel is nagyon nehéz a bal­eseteket elkerülni, megelőzni. Forr, gőzölög az aszfalt, a vakító naptól káprázik a szem, s a szédelgő gyalogosok bizony nem nagyon gondol­nak a járművek okozta ve­szélyre. S a vezetőfülkében — főként a tehergépkocsikéban, ahol nincs megfelelő hűtési lehetőség — a motor melegé­től még jobban átforrósodik az amúgy is forró levegő. Ilyen forróságban tiszta, nyugodt fejre, biztos ref­lexekre van szükség, amit bi­zony még egyetlen pohárka — három cent — konyak is megzavar. Önmaga és mások ellen vét az, aki erről — mint a példánkban szereplő gépko­csivezető is tette — elfelejt­kezik! Sz. L. Hogyan élnek az óceánok örök vándorai a Balatonban ? pedig az eszperantó mozga­lom szerepéről tart előadást. A Gyulai nyár zenei prog­ramjában különböző témájú hanglemezestek, szabadtéri hangversenyek, majd befejezé­sül a város nagy szülöttének, Erkel Ferencnek a tiszteletére rendezett hangversenyek hang­zanak el. Kiállításokat nézhet­nek az érdeklődők a gyulai vár történetéről, a gyulai szőlőter­melés múltjáról; a művészet­kedvelők pedig a július 5-én megnyíló Kohán György-em- lékkiállitást, majd augusztus­ban a Székely Aladár fotókiál­lítást tekinthetik meg. A nyári program kedvező a filmeseknek is: augusztusban első alkalommal rendezik meg Gyulán az alföldi amatörfilm- szemlét. Borsócséplés Száz holdon termesztett ebben az évben borsót a da­rányi Üj Élet Tsz. Rendrevá- góval aratják, s a kastélyos- dombói üzemegységük major­jában aratás után nyomban el is csépelik a borsót. A csép­lőgép mellett készenlétben állnak a rekeszek százai, ab­ba rakják a kicsépelt ter­ményt és szállítják azonnal a Szigetvári Konzervgyárbá. A termelőszövetkezetnek a borsótermésből ebiben az esz­tendőben 800 000 forint bevé­tele lesz. A munka nyújtott műszakban nappal és éjjel is folyik, hogy a gyár kifogásta­lan minőséget kapjon. A le­aratott területet silókukoricá­val vetik be. Kaposvölgyi napok: 1970. augusztus 21., 22., 23. Előadások, tapasztalatcserék, ip szakmai bemutatók (Tudósítónktól.) A már hagyományossá váló kaposvölgyi napok program­jának összeállítására jöttek össze a megyei, járási illeté­kesek és az érintett községek vezetői a nagyberki klub­könyvtárban. A két évenként megrendezésre kerülő ese­ménysorozat célja a Kapós- völgy gazdálkodási és kultu­rális életének bemutatása, fejlődésének segítése. Az idén harmadszor rende­zik meg a kaposvölgyi napo­kat Az elgondolás szerint to­vább bővül a program a Me­ta­dálkcdókkal folytatandó pcasztalatcserével is. Az első két napon az állat- tenyésztés legidőszerűbb kér­déseiről tartanak előadásokat, valamint a negyedik ötéves terv időszakában a mezőgaz­daságra váró feladatokról kapnak tájékoztatást a rész­vevők. Az előadásokat szak­mai bemutatók és kiállítások egészítik ki. Augusztus 23-án nagygyű­lés lesz Nagyberkiben, majd sport- és kultúrműsorral zá­ródik a rendezvénysorozat. Sikeres szereplés Abaligeten Parrag Lajos magyar bajnok Az MHSZ kaposvári, megyei mo­dellező szakköreiben, klubjaiban évek óta eredményes munka fo­lyik. Ezt már több versenyen bi­zonyították, s erről adtak számot az MHSZ országos vezetősége által Abaligeten most megrendezett rá­diótávirányítású hajőmodellczo bajnokságon is. Európa- és magyar bajnokok, válogatott versenyzők indultak ezen az országos bajnokságon. Me­gyénket háromtagú csapat — mind­három részvevő az MHSZ váloga­tott versenyzője — képviselte. Sikeres szereplésükről adhatunk számot: Parrag Lajos magyar baj­nok lett. Sasvári János második, Münnich Gyula pedig harmadik helyezést ért el, s szereztek még egy ötödik, illetve egy hatodik he­lyezést is. Ez a nagyszerű siker újabb ran­got adott az MHSZ szakköreiben, klubjaiban folyó eredményes mun­kának. Az angolnákat az óceánok örök vándorainak nevezik. Ez az értékes halfajta megfigye­lések szerint csak a Karib- szorosban szaporodik. A ha­lak, a világ bármely vízén tartózkodnak is, ívás idején megkezdik — sokszor re­ménytelen — vándorlásukat a tenyészhely felé. A Balatonba becslések sze­rint 16—18 millió angolnaiva­dékot telepítettek az elmúlt években. A horgászok zsák­mányai azt bizonyították, hogy megfelelő életteret ta­lált a magyar tengerben ez a halfajta. A kérdés az volt, hogyan sikerül megtalálni az üzemszerű halászás módját. A terelőszámyakkal fölsze­relt nagy varsás fogási mód­szer az elmúlt évek kísérletei szerint nem vezetett ered­ményre. Ehelyett — az an­golnák vándorlására számítva — a Sió-zsilipnél, mint 'az egyetlen kivezető vízi útnál, csapdákat szereltek föl. A ha­lászok idei terve 300 mázsa volt. A tavaszi vonulásnál ez azonban ezt a mennyiséget 50 mázsával máris túlszárnyal­ták. A tapasztalatok szerint — ha az angolna szaporítására nincs is mód a Balatoniban — a halhústermelést és az ex­portlehetőségeket számítva, a halászati szakemberek vállal­kozása eredményesnek bizo­nyult. tógazdasági Technikum által rendezendő szakmai napokkal, valamint a Kapós-völgy me­gyénkén kívüli területén gaz­Beérett a „Csabagyöngye66 Egerben, a Szőlészeti Kutató Intézet üvegházában beértek a legkorábbi fajták, a »Csabagyöngye« és a »Gárdonyi Gé­za« fürtjei. Az utóbbi a nagyközönség előtt még kevéssé ismert fajta, sötétkék színű. A »Csabagyöngye« és a »Mé­doc noir« kereszteződéséből állították elő. Az intézetben a fotóriporter megörökítette azt a mozzanatot, amikor a beérett fürtről letépett szem nedvéből refraktométer se­gítségével állapítják meg a cukorfokot. A „láthatatlan ember66 — A tanú neve? — Tomity József. — Foglalkozása? — Mezőőr. — Munkája látszólagos pa­radoxon: »az emberektől az emberekért« védi a köz va­gyonát. A vádlott tehát az Ember. Vagy inkább egy csú­nya tulajdonsága: a kapzsi­ság. Mit tud mondani erről? — Egy éve vagyok mezőőr. Azóta viselem ezt az egyen­ruhát meg ezt a nagy jel­vényt. Társammal, a Mackó kutyával járjuk az öreglaki Kertészeti Termelőszövetkezet határát. 1300 holdnyi termés­re kell vigyáznom. Vállamon puska, lábamon gumicsizma, így járok ékelek. Télen-nyáron egyaránt. A szolgálat napi ti­zenkét óra. De ebben a be­osztásban mindig szükség le­het az emberre. Régen elje­gyeztem magam már a föld­del. Itt is születtem ebben a faluban, itt neveltéin fel két gyermekemet is. A lányom 1 már férjhez ment, a fiaim meg katonának készül. A szövet­kezetbe már megalakuláskor beléptem- Brigádvezető is voltam. Szeretem a mostani munkámat. Egyedül vagyok. Egyedül? Aki napjait itt kint a természetben tölti, az nincs egyedül. Barátai a fák, a bok­rok, a növények. Reggel ko­rán kelek, este (későn térek nyugovóra. Amolyan »látha­tatlan ember« vagyok. Az előbb azt mondtam: jó egye­dül. Azért ha a mezőn dol­gozó emberekkel találkozom, annál nincs jobb. Egy ne­gyedórás beszélgetés alatt olyan sok mindent el lehet mondani. Hogy halad a mun­ka, milyen termés lesz az idén. Meg más, emberi dol­gokról is szó esik ilyenkor. A természet szépsége megoldja mindenkinek a nyejvét. Mi­lyenek az emberek? Ezt én tudom leginkább lemérni. Mezőőr vagyok, .hisz mond­tam már. A kapzsiságot, a közös tulajdon megkárosítá­sát nemigen tapasztaltam. Inkább a gyerekek csintalan- kodnak néha. De hát ők még olyanok, mint az a növény, amelyik nem hozott termést. Csak most érleli. — A vádlott tehát az Em­ber. Vagy inkább egy tulaj­donsága: a kapzsiság. S az ítélet? — Felmentés. 7ARM COROIC „Odaát“ olcsóbb Tábla egy benzinkúton Browns Valley^ben (Min­nesota): »Figyelem, államhatár. Utolsó alkalom, hogy 30 centért tankoljon!« Egy beszédes kedvű tu­rista, aki megfogadta a ta­nácsot, fizetéskor megkér­dezte: — Mennyibe kerül a benzin odaát? A benzinkút kezelője fa­gyosan válaszolt: — Huszonnyolc centbe, Sir. Úgy sem értené... Társaságban egy különö­sen tolakodó fecsegő, aki amúgvis egész idő alatt csak fontoskodott, a követ­kező szavakkal fordult a göttingeni egyetem híres fizikusához, Georg Chris­tof Lichtenberghez: — Megmagyarázná ön nekem az idő és az örök­kévalóság közötti különb­séget? — Sajnálom, nem — fe­lelte Lichtenberg —, ha szakítanék is időt arra, hogy ezt elmagyarázzam, az ön számára az örökké­valóságig tartana, amíg ezt némiképpen felfogná. Melyik a nehezebb? Mikor Henri Matisse a tisztáson a festőállványa előtt ült, egy arra jövő sé­táló a következőt kérdezte tőle: — Ugye elég nehéz egy ilyen tarka képet össze­hozni? — Igen, igen — morog­ta Matisse —, még ennél is nehezebb megszabadul­ni tőle.: . Értékes ajándék — Ez a trombita a leg­értékesebb ajándék, ame­lyet valaha is kaptam a papámtól! — Ennyire szereted a zenét? — Nem, hanem a papa minden alkalommal száz lírát ad: hogy abbahagy­jam a trombitálást! Lelkiismeretes páciens — Lehetetlen! — kiált fel az orvos vizsgálat köz­ben. Az ön tüdeje — rom­lik. Lelkiismeretesen be­tartotta előírásaimat? — Természetesen, doktor úr, pontosan tíz cigarettát szívok naponta, eggyel sem többet már egy hónapja. — És azelőtt mennyit szívott? — Azelőtt nem dohá­nyoztam, doktor úr! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megye! Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. a- 2. Telefon: il-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető: Mautner József L. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents