Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-04 / 155. szám

KIVÁLÓ KLUBOK Csütörtök este Barcson A zenekar tagjai fél hétkor felvonulnak a színpadra. Han­godnak, a hangszerekkel bíbe­lődnek. Kinek akarnak muzsi­kálni? — kérdezem. — A klubtagoknak — mondják ne­vetve. — Minden csütörtökön összejövetelünk van, most is itt lesznek. Hét óra után a tereim teljes világítása át­süt a vastag esőfüggönyön is, mert kint mennydörög, vil- lámlik és zuhog. Ám az ajtó­ban esőkabátban, esernyővel, csuromvizesen'megjelennek az első vendégek. A gitárok hang­ja robbanásszerűen töri meg a csendet. Az ablak alatt kis- katona áll. Nem jöhet be, szol­gálatban van. Arcát az üveg­hez nyomja, ujjaival fegyve­rén dobol. Középről idegen szavak röppennek szét. Jugo- szlávok. Átjöttek zenét hall­gatni, szórakozni. Nyolc óra­kor vagyunk már vagy százan. A társaság fiatalokból áll: dolgozók, munkástanulók, bar­csiak, vagy környékbeliek. A büfé mellett Horváth Gyula rendőr őrnagy. Nem hi­vatalból ... Szereti a zenét, jól érzi magát a klubban, a rend­re a klubvezetőség vigyáz. Kígyóznak a táncosok, har­sog a rock-and-roE. Nézem őket. Hosszabb hajú fiúk, te­nyérnyi szoknyás lányok. Ked­vesek, szerények, összeszok­tak, ismerik egymást. Most mikrofonnal a kezében Vértes György, a művelődési központ vezetője kér Csendet. — Tartsunk szünetet a tánc­ban, gyerekek. Beszélgessünk, vitatkozzunk kicsit. Ma né­hány érdekes cikket olvasok föl a fiatalkorúak bűnözéséről és túlkapásairól. Ki mit tud, hozzáteszi, véleményt mond. Mielőtt azonban elkezdenénk, egy meglepetést tartogatok nektek. Az örömhír: a barcsi Fábián Béla ifjúsági klub má­sodszor is elnyerte a kiváló cí­met ... Feszült csend, majd hirtelen taps. éljenzés. Boldogan adják kézről kézre a díszes oklevelet. Utam célját most értettem meg igazán. Kiváló lett egy klub másodszor is. Nyolcvan­két ember egyévi lelkes munká­ja nyomán. Az erőfeszítések­ről — míg a többiek vitatkoz­nak — a klubtagokat fagga­tom. Kuti Erzsébet adminisztrá­tor, alapító tag: — Kezdet­A klubélet tartalma ben alig lehetett összeszedni a gyerekeket. Kötött program? El sem tudták képzelni, mi mindent lehet egy klubban csinálni. Három éve húszán kezdtük, most minden csütör­tökön vagyunk százan is. Nyá­ron sokkal többen. Jönnek a környékből is. A jugoszláv Stupica Vlado — kérésére — tiszteletbeli tagja lett a klub­nak. Mit tanulnak, hol szerepelnek? Ez lesz a nyári programunk... Megyénkben tíznél is több az eredményesen működő, or­szágos nevű műkedvelő együt­tesek száma. Többen a kiváló címet vagy a Szocialista kultú­ráért kitüntetést is megkapták. Négyen az idén is elnyerték a megye legjobb műkedvelő együttesének járó hétezer fo­rintos díjat. A Somogy együt­tes nemrégen tért haza Nyu- gat-Németországból; a mesz- tegnyői népi együttes most ér­kezett vissza a lengyel tenger­partról; több együttesünk és a pedagóguskórus nyáron Jugo­szláviába indul. De az itt­hon maradók is szép és gazdag szereplésre és egy-két alapos művészeti erőpróbára készül­nek. Az ő számukra nincs »nyári szünet«, nincs, uborka- szezon. Vezetőiktől megkérdeztük, hogyan alakul az együttes nyá­ri programja, műsora? BM Táncegyüttes — Az idén eddig húsz fel­lépésünk volt — tájékoztatott Gyarmati János százados, az együttes vezetője. — Jelenleg két új számot tanulnak, mind­kettő Somogyi Tibornak, a Du­na Művészegyüttes tánctervező­jének koreográfiája: az Ünnep a pusztán és egy lánytánc. Mintegy 14 hosszabb-rövidebb táncból, szvitből, táncjátékból álló teljes műsorunk van. Leg­közelebb július 10-én Balaton- aligán, majd KlSZ-építőtábo- rokban és a földvári folklór­napokon lépünk fel ebben a hónapban. Augusztusra hat meghívás érkezett eddig: Bu- zsákon, a cseri parkban, Tö- rökkoppányban, Nagyberki­ben, Attalán, végül a Buda­pesti Mezőgazdasági Vásár szabadtéri színpadán lép kö­zönség elé a BM-együttes. Szeptemberben ismét részt veszünk a szekszárdi szüret táncversenyén. Erre készülünk az Ünnep a pusztán című kom­pozícióval is. Ezt egy kis évad­záró ünnepség követi, amelyen kiosztjuk a megye idei leg jobb táncegyüttesének adott hétezer forintot a táncosok kö­zött — ajándékok formájában. Majd néhány hetes pihenő kö­vetkezik ... Nem vitás: mindkettőre iga­zán rászolgáltak. Sztár Együttes A kaposvári Fegyveres Erők Klubjában fiatal, de igen te­hetséges moderntánc-együttes még nem kaptak fellépési le­hetőséget, szép sikereket arat­tak és jó nevet szereztek ma­guknak is, Kaposvárnak is — a megye határain kívül. Leg­közelebbi terveikről vezetőjük, Csíkvár József szólt: — Július 4-én indulunk a barcsi járási művelődési ház zenekarával Jugoszláviába, Spisics-Bukovicára háromna­pos vendégszereplésre. Kétórás műsort adunk. Első felében folklór jellegű számokat és táncokat; majd dzsesszbaléti­ből és beat-táncokból adjuk a műsor második felét. Augusz­tus végén, a mezőgazdasági vásár protkollnapján a műsor második félidejére kértek föl bennünket. Itt ugyancsak mo- derntánc-feldolgozásokkal sze­repelünk. — Az együttes szorgalmasan próbál minden este. Űj száma a Pásztortánc és egy horvát kóló a mostani külföldi sze­replésen. — A terveink? Rátérünk a dzsesszbalett-tréningre. Ennek lényege, hogy más a kéztartás, mások a mozdulatok, mint a klasszikus balettgyakorlatok- t hál. Itt minden testrész moz­gásban, »tréningben« van. A továbbiakban dzsesszbalett és folkbeat műsorral szeretnénk közönség elé állni, együttmű­ködve — most már állandó partnerként — a barcsi zene­karral. Fonómunkás Kisszínpad Kuti Ágnes: — Mit lehet csi­nálni? Játékok, vetélkedők, vi­ták. Egy kis politika, egy kis történelem, művészet. Minden klubestre más-más asztaltár­saság készül programmal. Volt már riporterek, költők, zenei szerkesztők, népdalénekesek asztala. Körmendi Vera adminiszt­rátor: — Filmesztétikai elő­adássorozatot szerveztünk, iro­dalmi színpadot alakítottunk. A nemzeti és nemzetközi ün­nepekre készülünk, a költészet napjára és más jubileumra. Az idén vendégünk volt Győ­ri László, Kiss Benedek és egy gyarmati fiatal. Sajtos Márta: — Rendszere­sen járunk műsort adni Viro- viticára, a jugoszláv fiatalok meg ide. Szoros a kapcsola­tunk a barcsi pinceklubbal, a bolhói és a darányi KISZ- esekkel. Horváth József kazánfűtő: — Nehéz lenne elfogultság nélkül elmondani, mit jeient nekünk, dolgozó fiataloknak ez a klub. A jég sem verhet szét egy klubestet. A rendre mi őr­ködünk a társadalmi vezetőség irányításával. A művelődési központban kapott helyet a te­rületi KISZ-szervezet is. ök is tagok. Óriási vonzerő a klub. Meg is becsüljük. Ifj. Vértes György klubtit­kár, a zenekar vezetője: — Ok­tóbertől játszunk együtt, azóta különösen feUendült a forga­lom. Katona voltam, előtte pe­dig Pécsen tanultam. Amikor haza-hazaruccan tam, nem akartam hinni a szememnek, hogy egy községben ilyen léte­zik. Hazajöttem édesapám mellé dolgozni a művelődési központba. Zoltán és Gábor öcsémmel meg Gálosi János barátommal megalakítottuk a zenekart. Egy dolog keserít el bennünket. A gimnazistákat nem engedik közénk. Színt, változatosságot, nagyobb vitá­zó szellemet jelentene. Ez rosz- szuí esik nekünk. Fél tizenegy­kor takarodót fújt a zene­kar. A fiata­lok elköszön­tek, a teremben négyen ma­radtunk. Vértes igazgató há­rom fiával a villanyokat olto- gatta. ‘ Az apa, aki lélekben ízig-vérig mai fiatal, minden klubesten szívesen cseveg, vi­tázik, beszélget a fiatalokkal. Barcs nem nagy hely, mégis ritka és irigylésre méltó a lel­kesedés, amellyel néhányan az egész községet megmozgatták a művelődés, a tartalmas szó­rakozás érdekében. A klub a kultúra fontos bázisa itt. Va­lóban egy jelző illik rá: kivá­ló. Bán Zsuzsa M ■ Uvegházbővítés Új iivegházzal bővül a Siófoki Kertészeti és Parképítő Vállalat siófoki telepe. A jelen­legi 2000 négyzetméteres terület újabb ezer négyzetméterrel bővül. Az üvegház fűté­sére meleg vizet használnak. Jelenleg a csőváz szerelése folyik, júliusban fejezik be a munkát. Dolgozó diákok A GIMNÁZIUMI osztály harminchárom tanulója kö­zül az idén csupán három nem jelentkezett nyári mun­kára. Az egyikük beteg, a másik külföldi rokonainál nyaral, a harmadik pedig pót­vizsgára készül. A többiek néhány hetet, ipari, mezőgaz­dasági üzemben vagy építő­táborban töltenek. Miért dolgozik? Miért nem pihen inkább? — kérdeztem az egyik tsz-be készülődő fiatalembertől. Azt válaszolta, hogy két és fél hónap pihe­nésre nincs szüksége. S fele­lőtlen dolognak tartaná ló­gással, kószálással agyonütni az időt. A többiek is mind­annyian megszívlelendő ma­gyarázatot adtak. Volt kö­zöttük, aki olyan üzembe ké­szült, amelyik segíti a jöven­dő életpályára való felkészü­lésben, Néhányuk szerint a sok szeUemi megerőltetés után a fizikai munka jó ki- 1- ípcsolódást jelent, és az sem árt, ha már diákkorában --életszagot szippant az em­ber«. Akadtak olyan diákok is, akik kertelés nélkül be­vallották, hogv pózt akarnak keresni. Egyikük táskarádió­ra, a másik balatoni üdülés­re fordítja majd a pénzt, a harmadik ruhát vesz, félrete­szi a tankönyvre valót, hogy ezzel is enyhítse kis pénzű szülei gondjait. Nem minden üzem és nem minden felnőtt fogadja egy­hangú lelkesedéssel a munká­ra jelentkező diákokat. So­kan vélekednek úgy, hogy csak baj van velük. Csak ki­rándulásnak, kedvtelésnek te­kintik a néhány hetes mun­kát. S még a kiválóbbaknál is az a helyzet, hogy mire belejönnének a tennivalókba, kezdődik a tanítás. Nincs igazuk azoknak, akik úgy vélekednek. Még akkor sem, ha igaz, hogy a diákok nem szakemberek, s jó néhá­nyan nem is végzik elég ko- Imolyán a rájuk bízott mun­kát. A többség szorgalmasan dolgozik. S ezek életében, jö­vendő boldogulásában fon'os szerep juthat a jól megszerve­zett nyári munkának. Az sem szorul bizonyításra, hogy a sok tízezer diák munkája az üzemek, sőt a népgazdaság szem-pontjából jelentős lehet, ha a fiatalok buzgalmával, tettrekészségével jól gazdál­kodnak a munkahelyek fe­lelősei. Sok függ persze attól is, hogy az iskola hogyan készí­ti föl a diákokat, de a siker érdekében az üzemek tehet­nek a legtöbbet. Ahol a diá­kok foglalkoztatását csak va­lami szükséges rossznak te­kintik, ott valóban nincs sok köszönet a fiatalok nyári vál­lalkozásában. Ahol azonban számítanak rájuk, komolyan veszik őket, felelősséget ró­nak rájuk, ott csak nyerhet­nek a diákok munkáján. Van olyan igazgató, aki egész éven át kapcsolatot tart egy-egy iskolával. Az üzem nemcsak rendes fizetéssel és üdüléssel jutalmazza a jó diákmunkásokat, hanem az iskolai eszközök pótlásával, javításával is. Az igazgató a gyár leendő szakembereit lát­ja az iskola tanulóiban, s sze­retné, ha a fiatalok idejeko­rán vonzó, második otthonuk­nak tekintenék a jövendő munkahelyet. A TANULSÁG tehát az, hogy a nyári munkát vállaló diákokban ne csupán a pil­lanatnyilag hasznos vagy ke­vésbé hasznos munkaerőt lás­sák az illetékesek. Sokkal inkább az életre készülődő fiatalt, akinek helyes bekap­csolása az építő munkába na­gyon felelős dolog. A néhány hét során tehát nemcsak a diákok vizsgáznak munkára való érettségből és főként fe­lelősségtudatból, hanem a szü­lők, az iskola és a munkahe­lyi koEektíva is. K. Gy. SZABÓ LÁSZLÓ - SÓLYOM JÓZSEF volt benne biztos, ezért kan még megkérdezte: — Ma tízkor? — Igen... hal- kor, ha a pénzt azonnal meg­kapom. De tudom, hogy utána ismét jelentkezni fognak újabb friss anyagokért. Erről meg vagyok győződve. Én itt va­Cicero jelentkezik! A náci ügynök visszaült gép- gyök, el nem szököm. Idead- kccsijába, s elhajtatott. ják a pénzt, én átadom az Már kilenc órakor odaállt a anyagot önök előhívják a fil- orakorodaa met, s máris megállapíthatják. Westend-bar ele, hatha előbb kaptak a k8e2Ük^e. Arra találna érkezni az inas, s így 14. Mojzisoh jó hosszan csönge­tett a kapun. Az ott strázsáló török rendőr unottan nézte a Egy kávéházban találkoztak, hosszan csöngető európait.- .. ., , , ,. - . nézve, hogy más nem jut ezek­^tSSSTSJSSirSS: !» “ anyagokhoz. Mzto.l.é­j Azután gépkocsiba szálltak, I majd összevissza száguldoztak az Il)as >a városban. Ezalatt adta át Jenke az P utasításokat és a húszezer ion- ltot. Moj zisch aznap estére már Rövidesen megjelent a kapu­De Ciceróról a pontosság szob­rát lehetett volna megmintáz­ni, sem előbb, sem később, ha­nem pontosan tízkor érkezett a Westend-bár elé. Mojzisoh szótlanul megérin­Kkiti jkiGT'GS^ felé intett. Mindketten beszáll- — Egy hivatalos okmányt, ^ vízumot szeretnék lepecsétel­A náci hírszerző tiszt gép­kocsija robogott az utcákon, s működik. Syóllehet-asvárosbag. ntmk. Klujber László művészeti ve­zető: — A hét végén indulunk Egerbe. Ott az egri nyári kar­nevál programjában a 16 meg­hívott műkedvelő . színjátszó együttes műsorában egy Boc- caccio-dramatizálással, a Cer- taldói vásár című kétrészes komédiával lépünk fel július 5-én a várszínpadon. Az együt­tes Vértes Elemér rendezésé­ben Brecht Az óceánrepülés angol nagykövetségen. A című oratóriumát tanulja, ^találkozót nyílttá akarta tenni, Ősszel ezt a két művet önálló ^pontosabban véletlennek akar- esten szeretnénk Kaposváron ita beáüítani, mert úgy gon- is bemutatni. Ezenkívül mű- idolta, hogy éjfélkor lejár a sorunkon szerepel Fry Nem J határidő, s Cicero esetleg ritka Főnix című egyfelvoná- ^meggondolja magát, sósa is. A nyári időszakban. KISZ-építőtáborokban, üdü- ) Magahoz vette a lökben szereplünk; eddig négy s az majd halkan odasúgta Moj­meghívást kaptunk egész estes ^nagykovetse*. epuletahez. Pon- zischnak: _ Westend-bár. m űsorra. f tosan hétkor oda is érkezett. A szép tervekhez, progra- f Tudta, hogy itt lakik a nagy- Mojzisoh sejtette, hogy a mohhoz valamennyi működő, f k( t ■ tehát itt kell lennie rrÜísnap délelőttre megadott ------oa-. —------ — s zereplő együttesünknek jó sze- ? £ 1S> „ * idő aznap estere vonatkozik, s anyagot nem vagyok hajlandó replést sok vastapsot kfvá- \az HláSiaJc, a Ciceróra elke- hogy az inas este tízkor várja másképp átadni, csak csere- ™ *■ *—“ Ö«. a JJfestendábáfrtjea», de nem esete alapost. Vagyis csak ak­tot nem tudok adni. Vagy ér­dekli önöket, vagy sem. Moj zisch, miközben könnye­dén vezette gépkocsiját, újra és újra szemügyre vette a kö­tetni — mondta Mojzisch, és készen állt a feladatra, hogy jól szemügyre vette az inast közben Moizlsch beszélt- felkeresse Cicerót, mégpedig Von Papén leírásából ráismert _ a felajánlkozó ügynökre, s Elfogadjuk az ajánlatát, amikor Ciceró az általa meg- mi a biztosíték arra, hogy adott jelszóra válaszolt, már tudta, hogy találkozott az em­berével: tette a váBát, aztán a kocsi zépmagas, sápadt, mélyen ülő szemű, kíméletlen tekintetű embert. Az a benyomás alakult ki benne, hogy ez az inas kons­— Ilyen későn nincs hiva­talos idő... Holnap délelőtt húszezer tiz órakor szíveskedjék ismét angol idefáradni — mondta Ciceró, az anyagok valóban használ­hatóak is? Továbbá: hogyan lehet arra nézve biztosítékot kapnunk, hogy az ön anyagai­ról csupán mi értesülünk? — pirációs tettekre termett, s bár csak a pénz érdekli, minden­képpen használható. De Moj­zisch már azt is elhatározta magában, hogy két ügynökét Cicero nyomába ereszti, s amennyiben becsapja őket, kíméletlenül eltéteti láb alól. Mert amilyen kíméletlen tí­nálható — felelte tökéletes an- másnap délelőttre megadott g'olsággal Ciceró. — Igaz, az kérdezte, és jelentőségteljesen pusnak látszott az angol nagy- az inasra pillantott. követ inasa, legalább olyan — Az első anyag átvételénél kíméletlen és kegyetlen volt önök pontosan meg tudjak ál­lapítani, hogy mennyire hasz­W. E. r resztéit töröknek *. a valóságban Mojzisdh, ez a megrögzött náci, akit már évekkel ezelőtt Ankarába te­lepített az SD. SOMOGYI NÉPEAP 190«. mm 4. B

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents