Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-30 / 177. szám

SOMOGYI NÉPLAP

Csütörtök, 1970. július 30.

Szövetkezeti néptáncosok országos találkozója

Csaknem ezer hazai és külföldi táncos

Augusztus 1-án Balatonlel- lén és Balatonfüi-eden, augusztus 2-án pedig Siófokon rendezi meg a SZÖVOSZ és a KISZ központi bizottsága a megyei szövetkezeti szövetségekkel és a KISZ megyed bizottságaival a szövetkezeti neptáncQsok IIL országos találkozóját.

Megyénkben két rendezvényt tartanak. Augusztus 1-én Balatoniéitól a táncosak fele mutatkozik be, majd augusztus 2-án a Lellén és Faireden szereplő húsz együttes Siófok vendége lesz.

Balatoniellen augusztus 1-én délután indul a felvonulási és menettánc-verseny, melyet a

Egy óceánkutatóé volt

KIoss kapitány is kíváncsi

szabadtéri színpadon műsor követ

Bemutatkozik a sárospatáki Bodrog Táncegyüttes és a dombóvári együttes. Az esztergomiak fennállásuk 15 éve alatt 500 műsort adták; most ők képviselik Komárom megyét. Csemegének ígérkezik az Európa-hírű mátészalkai cigányegyüttes műsora.

Megyénket a mesztegnyői táncosok képviselik, akik néhány héttel ezelőtt Lengyelországban turnéztak. A külföldieket a Stara Moravicajj jugoszláv együttes képviseli.

Siófokon augusztus 2-án ösz- szesen 20 táncegyüttes, a magyarokon kívül egy bolgár és jugoszláv csoport, közel ezer táncos szerepel.

Bizonyára felejthetetlen lesz a nézőiknek az a felvonulás és menettanc-verseny, amely a siófoki szállodasoron és a Petőfi sétányon halad majd át. A táncosok a szabadtéri színpadhoz vonulnak, ahol a SZÖ- VOSZ-nak és a KISZ központi bizottságának vezetői üdyözük a szereplőket.

Este rendezik a találkozó gálaestjét a siófoki szabadtéri színpadon. Itt azok az együttesek lépnék pódiumra, amelyéket a balatonfüredi és bala- tonléllei műsorok zsűrije a legjobbnak tart

A találkozót augusztus 3-án a művészeti vezetők szakmai tanácskozása zárja.

D. Z.

Ahol a munka is nyaralás

Kedves fekete lány fogadja a siófoki banzínkúthoz érkező autósakat és a presszóba lépő utasokat Mosolyogva kínálja áruját, amely két teljes szekrényt tölt meg. Van itt legalább húszféle cigaretta, képeslap, csokoládé, jégkrém, rágógumi. Kinek mi kell egy hosszú autóúthoz, mindent megtalál nála.

— Ez .az első munkahelyem életemben — kezdi Horváth Kati. — Június 29-én jöttem, és nagyon örülök, hogy hallgattam barátnőmre. Ö ajánlotta ezt a helyet. 900 forintot, plusz százalékot kapok havonta. A kutaknál és itt a presszóban még vannak né- hányan ilyen iskolás korú »dolgozók«. Minden másnap kell csak dolgozniuk, és ez szinte fél nyaralás. Siófoki vagyok, a szállásom és az étkezésem megoldott. Könnyen vagyok. Szabadnapjaimon és munka után strand, tánc és mozi teszi mozgalmassá amúgy sem egyhangú napjaimat.

— Milyen érzés a pult túlsó oldalán?

— Nagyon érdekes. Egész nap jöinnék-meninek az emberek. Még a tv-sztarok is gyakori vendégek itt. Állandó változás jellemzi az útsaéli benzinkutakat. Itt a szó szoros értelmében minden rohan, az autók és az idő is. A forgalom változó, az időjárás függvénye. Szamlbat és vasárnap az, ami talán kiugró. Egy ilyen hétvégi napon ötezer forinton felül is árulok. Főleg a jégkrémet, a Fecskét és Fűtőit és a Pannóniát viszik, de két-három kerámiaikanicsót és hamutálcát is eladok naponta. Ezt leginkább külföldiek viszik. Mivel egy kicsit beszélek németül, még biztatni s tudom őket. f

— Az emberek milyenek?

— Ez a hangulatuktól függ. Van, amelyik mérges, az siet, sürget, még az asztalt is veri. Pedig én tényleg igyekszem. Ilyenkor elszomorodom, de aztán jönnek vidámak, kedvesek, és elfeledtetik velem az előző típust. ,

— Hiánycikk?

— Sajnos, akad. Többen is keresték már a Kleopátra és Porti cigarettákat. Ez még a raktárban sins.

— Mit csinál, amikor nincs forgalom?

— Ez csak esős időben fordulhat elő. Ilyenkor segítek a presszóban, olvasgatok, vagy beszélgetek az itt dolgozó fiúkkal, lányokkal. Néha be-beál- l£t egy autóbusz, akkor aztán fél óráig nincs megállás. Egymást érik a kirándulók, s fogy a képeslap, csokoládé, jégkrém, cigaretta. Olyankor szinte üres lesz ez a kis asztal, de én egy cseppet sem haragszom érte.

— Nyaralni nem megy?

— Minek? Hisz nyáron a Baiaton-partan még a munka is nyaralás. Ügy egyeztem meg a szüleimmel, hogy augusztus 20-ig itt maradok. Jól érzem magam, ez a lényeg.

Gy. A.

Negyvenfilléres bélyeg a sláger

Már több éve kinn látom a Baiaton-partan, amint nagy sárgaréz távcsöve mellett all, s magyaráz a kíváncsiskodóknak, hogy mit érdemes megnézni, hogyan használják a távcsövet Napbarnítottá arca, szikár, magas alakja népszerű a siófoki kikötő bejáratánál. Mindenki csak Józsi bácsinak hívja.

A távcsöves bácsi, mondják a gyerekek. Mindig sokan állnak sorban, mint mondja, legtöbben férfiak.

— Persze, ők tudják, hogy mit érdemes nézni — mondja Tóth József, a távcső tulajdonosa. — Kinn vagyok mindennap este 11 óráig. Állandóan jönnek kíváncsiskodók, sőt

1 még törzsvendégeim is. Törő- esdk Mari művésznő, amikor itt nyaral Siófokon, mindennap eljön, hogy nézegessen a távcsőveL A múltkor KIoss kapitány is itt volt Amint nézem a távcsövön keresztül a fürdőzőket, megszólal mellettem:

— Tudja, hogy müyen régi ez a távcső? Van vagy ötvenéves, Valamikor egy óceánku- tatóé volt, s egy árverés alkalmával jutott hozzám.

S aztán mesélni kezd egy hajó történetéről, amelyen ő volt az első hajógépész. A Balaton legelső motoros hajóján, az Elzán. S most 72 évesen, naponta a kikötő mellett, a rózsakertben figyeli a karcsú hajókat

Nyáron a Balaton partján minden és mindenki a nyaralók szolgálatában áll, s ez gyakran nem is olyan köny- nyű feladat. A forgalom sokszor három-négysizeresére is. emelkedik. Ez alól a posták sem kivételek. A balatonlel- lei postahivatal télen tizenkét, nyáron harminc fővel dolgozik. Fekecs Lajos hivatalvezető így beszél a forgalomról:

— Még egy erős hónapunk lesz, aztán marad a négyezer helybeli lakos, és egy-két télen is nyitva tartó, nagyobb üdülő. Az idei forgalom, ösz- szehasonlítva a tavalyival, havonta átlag egymillió forinttal több. Mivel az idei összesítések még teljesen nem állnak rendelkezésünkre, két tavalyi adattal szemléltetném a nyár érkezését Júniusban 13 300 000 forint júliusban már 22 000 000 forint volt az összes pénzforgalmunk- Az idén is legjobban. a bélyeg és a képes levelezőlap fogy, mivel a nyaralók levelezésük nyolcvan százalékát levelezőlapokkal intézik el. Egy-egy nyári hónapban 14—15 ezer képeslapot és mintegy 70—80 ezer negyven filléres bélyeget adunk el. Legtöbbször a külföldiek veszik igénybe a telefont Főleg az osztrákok és a csehszlovákok szeretnek telefonálgatni, de a nyugatnémetek sem nagyon maradnak el mögöttük. Az idén a legtávolabbi telefonunk az Egyesült Államak-beli Ohió államba szólt

Belvárosiból Central

Érkezésünkre a két sátor- lapkupac először megmoz- dúlt, majd meg is szólalt. Egyszerre szegezték nekünk a kérdést.

— Kit tetszenek keresni?

Az ezt követő öt percben

»villámgyors« mozdulatokkal két tizenhat év körüli leányzó hámozódott ki a pokrócok és az ezt burkoló sátorlapokból. Csak ekkor kezdtem kapcsolni, hogy a »félelmetes« tábori őrség előtt állok. Ók a Balatonúj- helyi Állami Gazdaság Geister Eta önkéntes leánytábor lakóinak pillanatnyi őrzői. Szeplős arcukat pillanatok alatt eláztatja a lassan, de kitartóan zuhogó eső. A sátorlapokra, pokrócokra meredő pillantásaimra csengő kacagás a válasz.

— Tíz perce jöttünk, és kell égy kis aklimatizáció a meleg szoba után.

Közben megpróbálok magam is behúzódni az apró lepketető alá, mely napsütéses időben kiválóan betölti hivatását, de ilyen zápor ellen semmit sem ér.

— Szerencsére csak két órát leszünk itt, utána megyünk aludni. Ilyen rossz időben mi mást lehet csinálni? Mi még csak jól jártaink, de bezzeg akik majd éjszaka jönnek... — közli velem az egyik őr.

Barátnője jelentősen bólogat.

— Űk hárman szoktak lenni.

— Olyan veszélyes?

— MiazhOgy! Hiszen egész éjjel sötét van.

Ahogy a távolodó gépkocsiból visszanéztem, már újból csak a terepszínű két sátorkupacot láttam. Őrizték a tábort.

(Gy.)

Július 1-én megváltozott a Balaton somogyi partján az 53 vendéglátóhelyet fenntartó Belvárosi Üzemi Vendéglátó Vállalat neve: ezentúl Centrál Vendéglátó Vállalatnak nevezik.

— A névváltozás jelent-e a balatoni egységeik tevékenységében is változást? — érdeklődtünk Farkas Jánostól, a vállalat balatoni területi vezetőjétől.

— Ugyanazt a feladatot látjuk el, mint eddig. A névváltozást az tette • szükségessé, hogy nagyvállalat lettünk, s az eddigi üzemi tevékenységet a jövőben nem gyakoroljuk; csak kereskedelmi-vendéglátói feladatot látunk el

A vállalat fő területe Balatonszárszó, Balatonszemes és Balatonlelle, de több büfét és üdülőkonyhát működtetnek Balatonszéplakon, Balaton- fenyvesen, Fonyódligeten és Balatonberenyben is. A területi vezetőtől arról is érdeklődtünk, milyen eredménnyel zárták az első félévet.

— A kedvezőtlen időjárás ellenére is elégedettek lehetünk. Tervünket 117 százalékra teljesítettük; tízmillió helyett 11 millió 700 ezer forint forgalmat értünk el. Különösen a június volt kiemelkedő: csaknem egymillióval értünk el magasabb forgalmat, mint a múlt év júniusában. Legjobb egységeinknek, például a szárszói Vénöiófának júniusi forgalma 416 000 forint. A leilei Becsal: 275 000, és az ugyancsak leilei Vörös CsilMűködésben a grillsütő a Ielli

lag étterem 608 000 forint forgalmat ért el a múlt hónapban,

A szárszói Véndiófa évről évre jelentősen növelj forgalmát. Júniusban — változatlan árakkal — több mint százezer forinttal nagyobb forgalmat ért el, mint tavaly.

Elismerőleg kell szólni a vállalatnak arról a törekvéséről is, hogy csökkenti a drága, s növelj az olcsó, a kispénzű emberek számára, is elérhető éttermek és szórakozóhelyek számát. A leilei Becsal! és a Vörös Csillag tavaly nyáron még első osztályú helyként üzemeltek; az ősztől kezdve azonban mindkettő másodosztályú lett, és az ma1 Gyöngyszem bisztróban.

radt a szezonban is. Olcsóbb árakkal is nagyobb forgalmat értek éL Többen látogatták ezeket az éttermeket, s ez igazolta a vállalat vezetőinek "számítását.

Az idén öt egységük részére vásároltak grillsütőt. A vendégek, különösen a németek, igen kedvelik így a csirkét.

Farkas János területvezető elmondta, hogy balatoni vendéglátóhelyeik számat az idén és jövőre nem növelik. Tervezik azonban, hogy Balatonszárszón és Balatoniéitól a közeljövőben 120—150 ágyas szállodát építenek, jól működő, nagy konyhával fölszerelt éttermeik mellett.

Sz. I»

Jó ebédhez szól a beat

Balatonlelle egyik legforgalmasabb pontján, az Ady Endre utca sarkán áll a Pipacs bisztró. A szomszédos nagyhírű rokon, az Omnia bár egy cseppet sem befolyásolja a forgalmat Hogy miért? Több oka van. Itt ebédelni lehet, s jó a konyha, harmadosztályú árai pedig, mint méz a légyet, úgy csalogatják a vendégeket

S még egy dolog, amivel sokakat vonz. Ősz óta üzemel náluk egy zenegép, amelynek hangja a szomszéd utcákban is jól hallatszik. Kell ennél jobb reklám egy fiatalokkal zsúfolt üdülőhelyen?

Különösen déltájban élénkül meg a forgalom, bár egész nap sűrűn jönnek-mennek az emberek. Ki ebédelni, ki csak egy kávéra, sörre (ha van), vagy jaffára tér be, a sarki kerthelyiség asztalaihoz. Közben mintegy szórakozásképpen a zenegép nyílásába ejti a pénztárnál visszakapott kétforintost. Nyomában felhang- zanak az Omega- és a Metró- slágerek. De Tom Jones, a Beach Bys vagy a Beatles- együttes sem panaszkodhat, mert ők talán még gyakrabban kerülnek korongra. Az idősebb generáció — mert ők is jönnek jócskán — cigányzene dallamaira kanalazgat- hatja az ízletes gulyáslevest

Egy hónapra felszolgáló lett

— Legyen kedves kétszer két deci jó bort adni...

— Szürkebarát vagy Kéknyelű, melyiket óhajtja...?

S amikor a vendég választott, a fiatal lány megszokott, ügyes kézmozdulattal méri pohárba az aranylóan csillogó bort, s nyújtja át a vendégnek. Pedig Harámy Máriának nem szakmája a felszolgálás, a vendéglátás, csupán egy hónapra választotta ezt.

— Elektronikai műszerésztanuló vagyok. Eddig a MüM. 14-es tanműhelyében voltam, az ősszel pedig az Elektronikai Mérőműszerek Gyárában folytatom a tanulást, illetve a második esztendőt.

— Melyik szakma tetszik jobban? Nem gondolt arra, hogy a műszerész-pályát fölcserélje a felszolgálással?

— őszintén? Nem tetszik a pincér-szakma. Legföljebb, ha egy-két évet tudnék itt dolgozni. Tovább nem vállalnám, bár érdekes, főleg itt, a Balatonon. Azért is hasznosítom így a szabadságomat, hogy közben felszolgáló, pincér is vagyok. Fürdeni, strandolni nem nagyon jut időm, mert késő délután, vagy este végzek. Annál többet járok viszont táncolni. Keresetemből gyűrűt veszek, s ha futja, egy nadrágkosztümöt...

Marika négyféle bort kínál a borozó vendégeinek. Csak akkor lenne bajban, ha valaki azt kérdezné, hogy ő melyiket ajánlja, eddig ugyanis még egyiket sem kóstolta meg.

— Az utolsó napra hagytam ezt, akkor a Szürkebarátból és a Kéknyelűből is iszom majd egy-egy decit, hogy tanulótársaimnak el tudjam mondani. milyen volt az a bor, amiből sok száz vendéget kiszolgáltam — mondja búcsúzóul.

Szt L