Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-26 / 174. szám
EGY UTASÍTÁS HATÁSA A vándormadarak meglepődtek A krónikus fluktuáció ellenszere — Oda küldik a jelentkezőt, ahol a legnagyobb szükség van rá AUG EGY HÓNAPJA lépett hatályba a megyei tanács vrb-ednökénak a kötelező mun- kaerő-Jíözvetitest elrendelő utasítása. Létrehozását az egészségesnél jóval nagyobb munkaerőmozgás tette indokolttá. Maiga az a tény, hogy a somogyi iparban tavaly minden száz munkás közül ötvenhárom cserélt munkahelyet, a vállalatokat is aggasztotta. Bizonyítják ezt azok a megállapodások, amelyek egyes üzemek között létrejöttek: ezekben kölcsönösen biztosították egymást, hogy a másiktól kilépő munkást nem veszik feL Az ilyen megállapodások azonban nem adhattak elég biztosítékot arra, hogy a népgazdaság, a vállalat és a munkások számára is káros, nagyarányú fluktuáció csökken. Ezért vált szükségessé a megyei szintű szabályozás. A nagyarányú mozgás káros hatására egy szám jól rávilágít: minden munkahelyváltoztatás — a különböző költségeket, betanítási időt figyelembe véve — 6—8000 forintjába kerül a népgazdaságnak. Azt a kárt, amelyet a vállalatok munkamoráljában a vándormadarak okoztak, nem lehet pénzben kifejezni. Ilyen előzmények után indokolt a kérdés: Az utasítás megjelenése óta élteit nem egészen egy hónapnak milyenek a tapasztalatai? K A vándormadarak meglepődtek — mondta Balogh László, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője. — Nem olyan könnyű a mirn- kahelyváltoztatás, mint korábban. Nem lehet egyik helyen odavágni a kalapácsot, a másik helyen — esetleg néhány forinttal többért — felvenni. A közvetítő irodák elsősorban oda irányítják a náluk jelentkezőket, ahol a népgazdaság szempontjából a legnagyobb szükség van rájuk, s nem oda mennek, ahová akarnak. Amikor a munkaközvetítőben jelentkeznek a vándormadarak, azt is megkérdik tő* lük: mi a szándékuk, miért nem telepedtek már le. A napokban találkoztunk olyan emberrel is, akinek tíz év alatt tizenkilenc munkahelye volt. Sok volt a vándormadár, ezt a közvetítő irodák megnövekedett forgalma is bizonyítja. Mi az utasítás hatását abban is látjuk, hogy jobban meggondolják magukat a távozni akarók. ÉRDEKES A VÁLLALATOK REAGÁLÁSA. Alig lépett hatályba az utasítás, már mentek a munkaügyi osztályhoz, hogy a kötelező közvetítés alól mentesítést kérjenek. Egyedül ugyanis ennek a szervnek van joga, hogy nagyon indokolt esetben ezt megtegye. Eddig még egyetlen mentesítést sem adtak ki. A jelenlegi munkaerőhelyzet ugyanis nem teszi indokolttá, viszont nehezítene az utasítás céljának megvalósulását: a Bővülő nemzetközi kapcsolatok az MGV-nél A Kaposvári Mezögazdasagi Gépjavító Vállalat erőgépei nemrég sikeresen szerepeltek a Növi Sad-i nemzetközi kiállításon. Az ősszel újabb külföldi bemutatóra készülnek; erre Bukarestben és Varsóban kerül sor. Boros József, a vállalat főmérnöke és Nagy Pál kereskedelmi főosztályvezető nemrég tért vissza, tapasztalata szerző útjáról: Svédországban, Norvégiában és Dániában járt a két szakember. Velük beszélgettünk az MGV külföldi kapcsolatairóL — Szerződést kötöttünk a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalattal Ez a cég képviseli az érdekeinket. Piacot keres, főképp erdészeti gépeinknek, és kijelöli számunkra a külföldi vásárokat, ahol részt vehetünk. Időnként a hazai vevők részére is szervez kiállításokat, s elkészíti a bemutató programját. — Ügy tudom, a Budapesti Nemzetközi Vásárt »kihagyták« idei programjukból. Mi volt az oka? — Az, hogy ebben az évben a hazai nagy seregszemlék közül a jubileumi mezőgazdasági kiállításra készültünk, és készülünk most is. Ez szerepel elsődlegesen a terveinkben, aztán a csurgói mezőgazdasági gépesítési napokon való részvétel. Az ősszel pedig gyakorlati bemutatót tartunk az ország valamelyik erdőgazdaságában. Tanulságok Jugoszláviából... _ Milyen tapasztalatokat a dott az újvidéki kiállítás? — Különösen erdőművelő és szállító gépeink iránt mutatkozott élénk érdeklődés. Két jugoszláv céggel kötöttünk megállapodást arra, hogy piackutatást végeznek és forgalmazzák munkaeszközeinket. A rönkszállító, a csörlő, a so;- feözművelő tárcsa és a cseme- teültető tetszést aratott, az Eszéki Mezőgazdasági Gépgyár kooperációs lehetőséget ajánlott fel. Tanulság bőven adódott. Több mint kilencven cég jelent meg ezen a seregszemlén, és kitűnt, hogy nagy a komlcurrencia, különösen a háztáji célra készülő gépeknél: a kisebb súly, a jobb minőségű anyag, a tarósság. az üzembiztonság jelent előnyt. Ezek a döntő szempontok Nekünk nem volt sízámottevő riválisunk, mert rajtunk kívül alig mutatott be más erdőgazdasági gépet A mi gyártmányainkkal szemben viszont az volt az igény, hogy jó volna univerzálissá tenni egyiket-másikat; csemeteültetővel például lehessen mást is ültetni. ...és Skandináviából — Milyen haszonnal járt a skandináviai út? — A meglátogatott három országban erdőgazdaságokat kerestünk fel tapasztalatszerzési céllal*, mert náluk az erdőgazdasági gépesítés jóval fejlettebb, mint nálunk. A MUNCK-cég módot adott rá, hogy megismerkedjünk az er- dőgépesítéssel. Egyúttal azt is igyekeztünk felmérni mindhárom országban, milyen lehetőség van gépeink elhelyezésére a skandináv piacon, eseleg kooperációra kapunk-e kedvező ajánlatot. Hasznos volt az út összehasonlítás szempontjából. Csak így tudjuk helyesen megítélni saját helyzetünket, fölfedezni legközelebbi tennivalóinkat. Egyebek között az ragadta meg a figyelmüket, és véleményünk szerint ezt kell itthon az eddiginél sokkal komolyabban venni, hogy az erdőgazdasági gépekkel dolgozó emberek tökéletesen el vannak látva munkavédelmi fölszereléssel. És mindegyikük hordja is azt! A látottakról a közelmúltban beszámoltunk vállalatunknál, s már a múlt héten születtek itthon olyan intézkedések, amelyek a skandimaviai tapasztalatokra épülnék. Remélhetőleg a számos hasznos tapasztalat egészséges gyümölcsöt érlel majd a vállalatnál. S akkor máris elmondható: eredményes a külföldi szereplés, az ismeretgyűjtés. EL F. kmóikus munkaerővándorlás egészséges mederbe terelését, a fluktuáció csökkentését. Korábban ugyanis volt a megyében olyan vállalat, amelyik egy új munkaerő szerzéséért száz forintot fizetett a dolgozójának. Ezt a pénzt megkapta akkor is, ha az új munkás csak agy napig dolgozott. Az ilyen szemlélet éppen a nem kívánatos fluktuációt, a »gyere hozzánk, nálunk jobb!« szemlélet kialakulását siegitet- te elő. A munkaerő megszerzésének nem lehet alapja a csábítás: a bánásmód, a jobb munkahelyi környezet megteremtése a legjobb munkáscsa- logató és munkásmegtartó. Ha szakmunkásokról van szó, sok esetben el kell isimerni a vállalatok türelmetlenségét, mert nem egyszer kevés a szakember. Á másik helyről való hivogatás, a többet ígé- rés viszont ebben az esetben sem lehet megoldás, mert oda vezet, hogy a megyében meglévő szakmunkások kihasználása — vagy ha úgy tetszik- tenmedékenysége -i- csökken. Helyette inkább a meglévő létszámmal kell okosan gazdálkodni. Az utasítás a vállalati »érdekeket« szolgáló csábítással szemben a tanácsok kezében eszközt is jelent: módot teremtett arra, hogy a munkahelyek között sorolj anale, és oda irányítsák az embereket, ahol a legjobban szükség van rájuk. A KEDVEZŐ HATÁSOK már érezhetőek. Igaz, az első jelekből biztos következtetést még nem lehet levonni. De máris sokkal fegyelmezettebb a munkaerő-gazdálkodás a megyében. S ebben része van annak is, hogy az utasítást — mielőtt hatályba lépett — egyeztették a könnyező megyék hasonló intézkedéseivel. Kercza Imre Vetélkedés susogó lombok alatt A meghívó: »A Somogy Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, Kaposvár — meghívja önt és kedves családját a IV. erdőgazdasági fakitermelők összetett egyéni bajnokságára. Színhely az iharosi erdészet ágneslaki kerülete.« A helyszín: Mielőtt hosszabb elemzésbe kezdenék, csak egy jelzőt: gyönyörű. Sima tükrű halastavakon sárga kiskacsák úszkálnak, és néha egy-egy hal ezüstös csillanájzíneit is elválasztották egymástól. Felsorakoznak a versenyzők. ?ontosan húszán vannak. Valamennyien szakmunkásiskolát végeztek. Trikóiban, kék nadrágban állnak; mellükön a számjegy, mély a zsűri tagja: előtt megkülönbözteti őket. Mert, bár »nagyágyúk« varrnak jelen, itt mindenki egyforma eséllyel indul. Országosan elfogadott és közzétett versenyLáncélesités. sa látszik. Túl az egyik tavon fenyőfák állnak őrt a vadászház előtt. A verseny színhelyére földút vezet. Hosszú, simára csiszolt zász- lórudak tetején kis zászlók lengenek. Rajtuk az erdészetek neve olvasható. A főbejáratnál. díszkapu. A felirat: »Üdvözöljük a IV. fakitermelő verseny résztvevőit!« A díszkapu melletti területen a régebbi nagy vetélkedések érmeiből, ajándékaiból kiállítás. A valamikori vízmosás partjai között most embersereg hullámzása asszociálja a vizet. Köröskörül nyírből ácsolt korlátok, kis hidak és padok. S az összetett verseny egyes helyszabályok biztosítják a pártatlanságot. A magas ógerfák egy éve nem láttak ennyi jókedvű embert. Csak a vetélkedők arcán ül szorongás. S a kezek már teszik is azt, amit az ész parancsol. Láncélezés. Nem kapnak pontot ennél a feladatnál. A további versenyszámok ugyanis bizonyítják majd, ki milyen gondossággal élezte fűrészgépének láncát. Ha majd fába harap a fém, minden kiierül. Igen. a döntésnél. Rögzített rönkökből szeletet vágjak, a fül dőlést előző reccs©- isst hazudik, a szem azonban negcáfolja az illúziót. A cél, ahogy az országos elő- rás közli: »állványhoz rögzített, 35 cm átmérőjű, kéreg léiküli blikkből (hengeres fa) ék alakú vízszintes hajk ki- iűrészelése, a megadott dön- ;ési iránynak megfelelően.« A kezek könnyedén fogják a fűrészt. A darabolás. Szűkül a szemrés, izzad a homlok. A feladat a vízszintessel bét fokot bezáró 35 cm átmérőjű, 5 cm vastag korong lefűrészelése. Felülről lefelé vezetett vágással. De van még egy fajtája a vágásnak. Ezt is végrehajtják. Jöhet a célbavágás. Fejszék csapódnak a »céltáblába«. Gyűlnek a pontok. A sarango- lás: előre meghatározott helyre kell berakni a dorongokat és a hasábokat Ha a halom méreteinek összege meghaladja a 4200 millimétert, a feladat végrehajtása nem érvényes. És vége... A nap is kíváncsian kukucskál be a levelek között, hogy lássa a győzteseket. Németh Vilmos igazgatóhelyettes eredményt hirdet. Első lett Hiiber József Lipótfáról; a második Helman József kardosfai versenyző. A harmadik hely Kőszegi Károlyé, a negyedik Kern Béláé, ötödik: Nagy József, hatodik Kulcsár István. ök jutnak el az országos versenyre. Szalagon érmek kerülnek a nyakba; pénzjutalmakat vesznek át Az első helyezett ezerötszáz forintot leap. Fenyő István, a megyei KISZ-bizottság munkatársa három fényképezőgépet ad át Ebéd — festői környezetben. Győztesek, együtt. Mert vesztes nincs. Tapasztalatok gyűltek itt a szorgos hétköznapok munkájához is. Leskő László Mindene a mezőgazdaság A művelődési otthon előtt találkoztam vele, amint lassan bandukolva hazafelé tartott A falu népieden, kihaltnak látszik. A művelődés otthona zárva. — Csak minden másnap van nyitva — mondja a kísérőm. Együtt sétálunk tovább, beszélgetve a falu utcáján. Fenyvesi Henriknek hívják, a kötcsei tsz fiatal agrármérnöke. Jelenleg gyakornoki idejét tölti a tsz-ben. 1965- ben jelentkezett Keszthelyre, az Agrártudományi Főiskola nappali tagozatára. A termelőszövetkezet ösztöndíjasa volt öt éven keresztül, havi nyolcszáz forinttaL Mint mondja: falusi ember, a szó valódi értelmében, és benne él a mezőgazdaságban. Minden ídeköti a faluhoz, az emberekhez és a tájhoz, a szőlőkhöz, a lágyan ringó gabonatáblákhoz. Nem tudná másutt elképzelni az életét, öccse épp ellentétes típus: ő a gépeket szereti, e mindig nyakig olajos. — Nincs szebb — mondja, mint reggelenként kimenni a mezőre, s végigtekinteni »birodalmán«, a ringó aranysárga kalászokon, amelyek roskadoznak az érett gabonaszemektől, várva a kombájnt, hogy learassa őket Sokszor megcsodálta az itteni emberek ügyességét is, amint a domoldalakon dolgoznak gépeikkel Szép ez a táj. A dombok lankáin húsos szemű, súlyos szőlőfürtök teremnék; ebből lesz a dombok aljába vágott hideg pincékben érlelődve aranysárga nedűvé a híres kötcsei bor. Meg kell azonban dolgozni minden talpalattnyi földön. Míg másutt a gabona holdanként 20—25 mázsás termést i hoz, itt bizony jó közepes termésnek felel meg a 15—16 mázsás átlag. Nagy a terület 2400 hold. Ebből 65 a szőlő és 24 hold a szőlőiskola területe. A gond mindenüvé elkíséri Fenyvesi Henriket Lassan lejár a gyakorlati ideje, s ha lehetne az ágazatok közül választani, ő a növénytermesztést választaná. Szeret a növényekkel foglalkozni. Épp most kísérleteznek a tsz-ben más területen jól bevált kukoricafajtával, miként állja meg helyét a kötcsei földben. Ha sikerül, akkor gazdag termés várható. Sokat olvas, mindene a könyv, amely megtölti lakásának polcait. Heti- és napilapokat járat, ezek számára a világ megismerését jelentik. Sokat jár színházba. Állandó látogatója a Csiky Gergely és a Déryné Színház előadásainak. Tíz éve KISZ-tag. A rendezvények az összejövetelek mindig is a legerősebb kapcsot jelentették közte és a falu fiataljai között. Feleségével együtt népi táncot is tanult — Csak egy a baj — teszi hozzá, — hogy a nyárra megszűnnek ezek az összejövetelek. Pedig táncolni mindennél jobban szeret Talán az ősszel újból elkezdődnek a foglalkozások. A nap lassan eltűnik a dombok mögött, a falu utcáján fáradt emberek ballagnak haza a munkából — Sokat kell itt az embereknek dolgozniuk hogy eredményt tudjanak felmutatni — mondja. — Hozzánőttek a tájhoz, a dombok között meghúzódó kicsiny falujukhoz, velem együtt. Ha választanom kellene, újból csak ezt választanám, mert ez az életem. . Gyertyás László Első: Hüber József. Áz első félév a barcsi halászoknál 139000 forint bevétel Az ismert népdal egyik sorával kérdezhettem volna a Drávái Határőr Halászati Tsz elnökétől, Sulin Györgytől és a könyvelőtől, Balogh Ernőtől: »Hej halászok, halászok, mit fogott a hálótok?«. Az első félév fogási eredménye nem a legkedvezőbb — erről tájékoztattak. A tavasz óta a Dráván és a Murán közepes a vízállás. Ez akadályozza a halkitermelést. Az 1970-es év első hat hónapjában 180 mázsa ezüstpikkelyű halat fogtak ki a folyókból, a tavakból pedig 107 mázsát. A szövetkezet a hetesi és a ráksi tsz-től, valamint az Alsó-Somogyi Halgazdaságtól veszi a tenyészhalat. A múlt év őszén 250 mázsát vásároltak. Ezeket az egyenként negyven dekás átlagsú- lyű halakat a Drávái Határőr Tsz halastavaiba tették. Tavaly december 31-ig ugyanis kilenc tó került a szövetkezet birtokába: a. babócsai, a so- mogytarnócai és a zimonai egységek. Fölszerelésben nincs hiány, annál inkább munkaerőben. Harminchat tag van nyilvántartásban; egy részük idősebb ember, nyugdíjas. Az első félévi árbevétel 139 000 forint A halakat Barcson és Kaposváron értékesítik. Nyáron Csokonyavisontára is szállítanak a gépkocsijukon. Munkájukat hátráltatják a halmérgezések. Ahogy Sulin György elmondta: a folyók közelében a mezőgazdasági vegyszerezések gyakran okoznak pusztulást a halállományban, mert az esők a vízbe továbbítják a vegyszert — Az országhatár negyvenkilenc helyen szakítja meg a Drávát — mondja. — Megállapodás született, amely szerint augusztustól jugoszláviai területen is hajózhatunk. Ez az időmegtakarítás remélhetőleg emeli majd a termelési eredményt Erre szükség is van, hiszen év végére a folyókiból és a, tavakból is 550—550 mázsa hal kifogását tervezték. L. L. SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. július 26. 3
