Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-24 / 172. szám
Vietnami vendégek a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról.) Kedves elvtársak! A magyar nép őszintén örül a vietnami nép sikereinek, és szívből gratulál nagy ered- ínényeihez. Kormányunk — népünk óhaját kifejezve — arra törekszik, hogy továbbfejlessze országaink széle» körű együttműködését, népeink megbonthatatlan barátságát. Közös érdekeink parancsolóan írják elő, hogy szorosra vonjuk sorainkat. Az imperializmus ellen vívott világméretű harcban a szocialista országok egységes ereje képezi azt a legyőzhetetlen legfőbb erőit, amely le tudja fogni az imperialista agresszorok kezét, és biztosíthatja, hogy népeink békésen végezzék alkotó munkájukat. Internacionalista politikánkból eredően a Magyar Népköz tá rsaság a jövőben is minden tőle telhető segítséget, erkölcsi és politikai támogatást megad, hogy a Vietnami Demokratkus Köztársaság népe megvédhesse nemzeti függetlenségét, biztosíthassa hazája szocialista fejlődését. Meggyőződésünk, hogy a testvéri vietnami nép igazságos harca győzedelmeskedik. Kívánom, hogy a vietnami népnek az ország helyreállításáért, a szocializmus felépítéséért végzett munkáját is újabb sikerek koronázzák. Az országgyűlés elnökének szavaira válaszolva Hoang Van Hoan pohárköszöntőjében hangsúlyozta: — A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének küldöttsége örömmel tesz látogatást a Magyar Népköz- társaságban. Örömmel állapítjuk meg, hogy az elmúlt 25 esztendő alatt a magyar nép országa új élete építésében — a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével — lendületes, alkotó munkát végzett, bebizonyította munkaszeretetét, és nagy eredményeket ért el .minden területen. Ezeket az eredményeket nemcsak a magyar nép, hanem az egész szocialista tábor, a világ forradalmi népei eredményének is tekintjük. — Kedven elvtársak! Barátaink! A Vietnami Demdkra- tikus Köztársaság megalapítása óta a vietnami nép — a Vietnami Dolgozók Pártja vezetésével — minden nehézséget leküzdve, állandóan harcol és elszántan védi országának függetlenségét és szabadságát — mondotta, majd emlékeztetett a dicsőséges Dien Bien Phu-i győzelemre, amely az 1954-es genfi egyezményhez vezetett. — Alig száradt meg a tinta a genfi egyezményen, az imperialisták eddig nem látott, nagyméretű háborút indítottak országunk ellen. A vietnami nép hősies ellenállása nyomán azonban vereséget vereség után szenvedtek. Hogy kikerüljenek szánalmas helyzetükből, az elmúlt napokiban az amerikai imperialisták fokozták bombatámadásaikat a laoszi felszabadított területek ellen, intervenciót kezdtek Kambodzsa ellen, kiterjesztették háborújukat egész Indokinára. Arra számítottak, hogy ilyen formán elszigetelik a vietnami népet, térdre kényszeríthetik az indokínai népet. Hoang Van Hoan a továbbiakban arról szólt, hogy 1970 áprilisában összeült az indokínai nép csúcskonferenciája, amelynek részvevői állásfoglalásukban rámutattak, hogy az amerikai agresszordk gyengesége mind nyilvánvalóbb; nehézségeik fokozódtak, elszigeteltségük soha nem látott mértékben megnőtt. Az amerikai imperialisták azonban még mindig nem adták fel sötét terveiket. Nixon, ■ a kambodzsai helyzetről június végén elmondott beszédében már nem tudta elhallgatni nehézségeiket Indokínában, de továbbra is makacsul kitartott harcias, sötét tervei mellett A vietnami nép ugyanúgy, mint a laoszi és a kambodzsai nép, nagyon kívánja a békét, de azt tartja, hogy a békének együtt kell járnia a függetlenséggel és a szabadsággal. Amíg az amerikaiak nem hagynak fel agresszív terveikkel, a vietnami, a kam/bodzsai és a laoszi nép egyaránt elszánt harcot folytait, és a végső győzelemig fokozza honvédő harcát. Kedves elvtársak! Barátaim! Nagy örömmel látjuk, hogy országaink népei között a harci szolidaritás és a testvéri együttműködés mind szilárdabb, s gyümölcsözően fejlődik. A vietnami nép honvédő harcában, valamint északon, a szocialista, építés ben állandóan élvezi a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt, az országgyűlés és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány rokon szenvét, értékes segítségéit. Ebiből az alkalomból őszinte köszönetét mondunk ezért az értékes segítségért, és biztosítjuk önöket, hogy minden erőnkkel még szorosabbá tesszük az országaink népei közötti harci szolidaritást és testvért együttműködést, fokozzuk anti imperial ista harcunkat, hozzájárulunk a világ népeinek a békéért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért vívott harcához. Poihárköszöntője végén Hoang Van Hoan a magyar nép további sikereire, a vietnami és magyar nép szilárd, megbonthatatlan szolidaritására, testvéri együttműködésére, a magyar vezetők egészségére emelte poharát. (MTI) Szükségállapot Dél-Laoszban A laoszi királyi kormány Dél-Laosz területére csütörtökön kihirdette a szükségállapotot, miután a felszabadító erők nagy területeket vontak ellenőrzésük alá. A kormány a szükségállapot elrendeléséről a hadsereg főparancsnokság jelentésének meghallgatása után döntött. A . Laoszi Hazafias Front Pártja rövidesen újabb küldöttet indít útnak Vientia- ne-ba, hogy a központi kormánnyal előzetes béketárgyalásokat folytaston. HANOI A kambodzsai nemzeti egységfront tájékoztató irodájának közleményét ismertette a VNA hírügynökség. A közlemény szerint a kambodzsai hazafias erők július 11 és 15 között az ország különböző részein a saigoni bábhadsereg 1500-nál több katonáját tették harcképtelenné, nagy mennyiségű fegyvert és hadianyagot zsákmányoltak. PHNOM PENH Phnom Penh-i jelentés szerint a partizánok újból elvágták a fővárosból Kompong Son kikötővárosba vezető negyedik főútvonalat. Az AP katonai körökből úgy értesült, hogy a kormánycsapatok több zászlóalját Kirí Rom körzetében a partizánok körülzárták. Varsó Megkezdődött a lengyel -nyugatnémet tárgyalásuk ötödik fordulója SORTŰZ ELŐTT, GRANADÁBAN. Aczél Endre, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Tegnap délelőtt 10 órakor a varsói külügyminisztérium épületében megkezdődött a lengyel—nyugatnémet politikai véleménycsere ötödik fordulója. ' A Lengyel Népköztársaság küldöttségét Jozef Winiewicz külügyminiszter-helyettes, a BRAZÍLIA Négyezer szavas dokumentum a politikai íoglyok kínzásáról A jogászok nemzetközi bizottsága, négyezer szavas jelentést adott ki »A brazíliai rendszer politikát ellenfelei éi foglyai ellen alkalmazott rendőri megtorló intézkedések ét kínzások« címmel. A dokumentum, amely jórészt a brazil börtönökből megszökött foglyok tanúvallomásain alapul, megállapítja, hogy a foglyok kínzása politikai fegyver lett Brazíliában, ahol ugyanakkor a polgári ruhás rendőrökből, hivatásos gyilkosokból és »jobb útra tért-« egykori bűnözőkből álló, úgynevéziett »halálbrigádok« rendre elrabolják és meggyilkolják a kormánnyal szembenállókat. A dokumentum felsorolja azokat a rendőri és katonai szerveket, amelyek részt vesznek a politikai foglyok kínzásában. A jelenté» tanúvallomások alapján ismerteti, hogy a Belő Horizonte-i katonai börtönben különlegesen idomított rend- őrkutyák a védtelen foglyok érzékeny testrészeit marcangolják, a Sao Paulo-i rendőrségen rendszeresen kitépik a foglyok körmeit, más börtönökben a foglyokat fehérre izzított? tűkkel sziurkáljáik. RIO DE JANEIRO A brazil kormány nyilatkozatban próbálta cáfolni a jogászok nemzetközi bizottságának vádjait. Alfredo Búzáid A brazillal halálkommandó tette magát hírhedtté. Cjabb ban találták meg. igazságügyminiszter nyilatkozatot adott ki, amely azt állítja, hogy a vádak nem felelnek meg a valóságnak, mivel »Brazíliában nincsenek politikai foglyok és senkit sem tartanak fogságban azért, mert ellenzi a kormánypolitikát«. SAO FAULO A brazil rendőrség szerdán Sao Paulo közelében rajtaütött egy kunyhón, és szilává lőtte véres gyilkosság-sorozataival áldozatait a minap Sao Pau(Telefoto —■ AP—MTI—KS) Adjuvan Nunes gengsztert, akit felelősnek tartanák GoncalveS de Carvalho .detektívfelügyelő haláláért. A detektív a múlt hót pénteken tűzharcban esett el, és temetésén kollégái bosz- szút esküdtek. De nemcsak a rendőrség indított hajtóvadé- szatot Nunes ellen, hanem a hírhedt »halálbrigád« is, amely bosszúállás címén tíz kisebb gengsztert intézett el négy nap alatt. (MTI) Német Szövetségi Köztársaság delegációját pedig Georg Ferdinand DUCkwitz külügyi államtitkár vezeti. A tanácskozáson részt vesznek., .tanácsadók és szakértők is, A tegnap délelőtt Varsóban kiadott kommüniké ezúttal már konkrétan megjelöli a megbeszélések témáját: az ötödik forduló során a küldöttségek hozzálátnak a kétoldalú kapcsolatok rendezésének alapjaira vonatkozó megállapodás kidolgozásához és megszövegezéséhez. Mostantól fogva tehát nem pusztán tapogatózásról, szondázásról van szó, hanem azoknak a pontoknak okmányba foglalásáról, amelyekben az előző négy forduló során és azt követően egyetértés mutatkozott a felek között. Lengyel részről soha nem hagytak kétséget afelől, hogy az államközi kapcsolatok normalizálásának alapkérdése az Odera—Neisse határ bonni részről történő elismerése. Ha Bonn valóban letett arról, hogy »hátsó kaput« tartson nyitva a határkérdésben, akkor elhárulhat a fő akadály a két ország kapcsolatai normalizálásának útjából. A mostani megbeszélések feltehetően választ adnak majd erre a kérdésre. (MTI) Wmmm A spanyolországi Granadában ezer építőmunkás békés tüntetésére véres sortűzzel válaszolt a rendőrség: három halott és hat sebesült maradt a kövezeten. Ez a felvétel néhány perccel a rendőrroham előtt készült.., (Telefoto — AP—MTI—KS) Toryk a porcelánboltban Tévedhetetlen tory ösztönnel találja meg az új brit Kormány a vihart kavaró politikai témákat. Ha az elefántot, mint jelképet nem sajátította volna ki az amerikai republikánus párt, az angol konzervatívok bízvást igényel-. hetnék, hiszen elefánt módjába látszanak mozogni a politikai porcelánboltban. Általában szét napos türelmi idő jár egy új kormánynak, annak lejárta- kot vonják meg először tevékenysége mérlegét: a jól nevelt ellenzék is akkortól tartja illőnek a parlamenti csaták megkezdését. Hogy most mégis álig harminc nap múltán már eseménydús tory kormányzási tevékenységre tekinthetünk vissza, az aligha válik Heath és kabinetje dicsőségére. Ritkán volt kormánynak ennyire meghökkentő nyitánya; lehet, hogy a konzervatívok rá akartak licitálni a világszerte megrökönyödést okozó választási eredményre? Mindenesetre alig foglalták vissza a bársonyszékeket a toryk, máris börtönbe hurcolhatták Észak-lrországban az elnyomott katolikus kisebbség parlamenti képviselőjét, Bernadette Deviint. Mintha csak jelezni kívánta volrfa a londoni kormány, miként kezeli majd a faji, vallási és egyéb társadalmi problémákat — otthon és a világban is. Hasonló makacsságra buzdította a konzervatív kormány a brit kikötők gazdáit, — ennek eredményeként robbant ki a dokkmunkások sztrájkja, amit a kormány szükségállapot bevezetésével akar letörni. Igaz, az ellenzéki padsorokba került Munkáspárt mit sem vethet a toryk szemére, hiszen maga is ezzel az eszközzel élt 1906-bam. A lé^veg azonban az, hogy a jórészt a dolgozók választási passzivitása folytán hatalomra került konzervatívok a tőke szemében állni akariák az erőnróbát. A küloolitikában először egy viszonylag kellemesnek ígérkező közös piaci csatlakozási Elnökválasztás előtt Libanonban A libanoni elnökválasztási kampány befejezéshez közeledik. A pártok és a parlamenti tömbök többsége elvben már meghatározta álláspontját, A »sehabisték« tömbje —, arrtely a parlamentben »Demokratikus Parlamenti Front« néven szerepel — Fuad Sehabot jelöli az elnöki tisztségre. Egy másik politikai csoportosulás, az úgynevezett »Hármas szövetség« élén Camille Chamoun volt elnökkel, Pierre Gemajelt, a Kataib Párt vezetőjét jelöli az elnöki tisztségre. A választási harcban mind nagyobb szerepet tölt be az úgynevezett »harmadik erő«; amely Dzsumblat pártjából. Szálam, Kemal el Asszad, Skaf csoportjából és több független képviselőből alakult. A’ Libanoni Kommunista Párt az elnökválasztásokkal kapcsolatos nyilatkozatában hangoztatja: a párt megvitatta az országban kialakult helyzetet. A központi bizottság jóváhagyta a politikai bizottság beszámolóját, elfogadta a párt programját, amely a harc fokozását tűzi ki célul az imperializmus, különösen az amerikai és az izraeli imperializmus, és a belső reakció ellen. (MTI) tárgyalássorozat megnyitása várt a Heath-konmáhyra. Hiszen immár nem kell félnie Londonnak a de Gaulle-1 vétótól, sőt: éppen Párizsba vezetett a kormány »legelegán- sabbjának«, Douglas-Home külügyminiszternek az első hivatalos útja. A nyugatnémet gazdasági túlsúly és a két polgári-konzervatív kormányzat gyanakvása a bonni szociáldemokratákkal szemben, ösztönösen is közelítette Londont és Párizst. Szóba került még a brit és a francia nukleáris együttműködés már de Gaulle által javallott terve, amihez azonban Párizsnak még egyet kell lépnie a NATO katonai szervezete felé. Ha pedig a franciák és az angolok politikailag közelednek egymáshoz, megoldhatóbbnak látszik a közös piaci, csatlakozás útjában ma is ott álló, a brit gazdaságra nagy terheket rovó akadályok, a mezőgazdaságiak, és a nemzetközősségiek. Ha tehát a nyugat-európai lépéseivel nem bizonyult is elefántnak az új brit külpolitika, annál több porcelánt vert le Afrikában és Ázsiában. A toryik eleinte a wilsoni Szueztől keletre kivonulási program teljes elvetését vallották, mostanság viszont már maguk kezdik fontolgatni a visszavonulást korábbi elképzeléseiktől. Hiszen Taz 1908-ban bejelentett brit katonai kivonulásra építette terveit a Perzsa-öböl valamennyi állama, s ekként az angol csapatok és támaszpontok megmaradásának eshetősége heves tiltakozásokat váltott ki olyan nyugatbarát rendszerekben is. aminő az iráni vagy a kuwaiti, a haladó irakiról nem is szólva. A toryk elérték, hogy a perzsa sah követelje tőlük a gyarmatosítás felszámolását az öbölben ... Szerves része a tory külpolitikának az afrikai fehér rezsimekkel való »szót értés«. Már Wilson megpróbálta, s kiderült, hogv ez csak London engedményeivel képzelhető el. S amitől a nemzetközi tiltakozó hullámot félve a Munkáspárt elállt (noha suba alatt megőrzött létfontosságú gazdasági kapcsolatokat), azt a konzervatívok konokul vállalják. A nemzetközösség többségének tiltakozása ellenére bejelentették a londoni alsóháziban a fegyverszállítást a dél-afrikai fajüldözőknek. Ráadásul a brit kormány jelezte, hogy kész megvétózni bármi- ilyen embargót kötelezően (tehát nemcsak »ajánlva«) kimondó biztonsági tanácsi határozatot. Ezután aligha lesz meglepő, ha következik — logikusan — a lépás a rhodesiai lázadó fajüldözőknek a korona kebelébe való visszaosábíté- sára. S történt mindez alig harminc nap alatt. Nem hiába tartják a korzeirvatívokat »kormányzásra termetteknek«. A. J. SOMOGYI NÄPIjAP Péntek, 1970. július 24, \
