Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-18 / 167. szám
Fonoda a termelőszövetkezetben A böhönyei Szabadság TerVránics Hona és Landek Má rta a kaposvári gyárban tanult, most mindketten kiugró teljesítményt érnek el. A parasztiijúsÉii parlamentben melőszövetkezetben az idén április 20-án indult ez a rész leg a kaposvári gyárral kötött szerződés alapján, két orsózó- val és tizenöt tanulóval, illet ve a kisegítő személyzettel. A szerződés egyebek kozott kimondta, hogy a mintegy más- fél millió forintos átalakítási munkákhoz a tsz 300 000 forinttal járul hozzá, a többit a gyár vállalja, mint ahogyan a berendezés is a gyáré. A részleg teljes évi üzemelése után 310 ezer forint tiszta nyereség illeti meg a szövetkezetét, ha a termelés eléri az évi 3100 tonnát. Szabó Kálmán tsz-elnökke1 járjuk az üzemet, ahol Tamás László üzemvezető kalauzolásával ismerkedünk az itt folyó munkával. A tsz raktáraibó' alakították át a munkacsarnokot, de most is dolgoznak a kaposvári gyár építőmunkásai: szociális létesítményekkel toldják meg az épületet. Ügy igyekszenek, hogy augusztus 20-ra elkészüljenek. — Három orsózó géppíl kezdtünk — hallom a tájékoztatást. — Az eddig végzett munka szerint nem lesz baj a kapott tervek teljesítésével. A három műszakban összesen több mint száztízen dolgoznak. A foglalkoztatottaknak mintegy a tizenhárom százaléka tsz-tag, a többi a szövetkezei alkalmazottja. Körülbelül hetven olyan böhönyei és környékbeli lány meg asszony ta látható a gépek mellett, akik azelőtt a kaposvári gyárban tanulták ezt a munkát, sőt többen közülük orsózóként dolgoztak ott... A fürge ujjak megszokott, gyors mozdulattal tesznek rendet a vékony szálak között. Mondják, hogy csak kevés kiesésük volt anyaghiány miat*, a gyakori szakadás viszont rontja a mennyiségi teljesítést. Mint említettük, április második feleben indult az üzem. Májusban már a 84 tonnás előirányzat helyett 109 tonnát, júniusban pedig a 146 helyeit 162 tonnát teljesítettek. Ebben a hónapban a tervezett 162 tonnával szemben 180—190 tonnára számítanak, erre az eddigi jó munka alapján vannak meg a kilátások. S össze1 már szeretnék elérni a napi 12 tonnát. Gyorsan megtaláljuk a »•motorjait" a gyors munkának — két lány személyében. Mindketten a kaposvári gyárban tanulták és szerették meg ezt a szakmát, az orsózást. Vró- nics Ilona júniusi fizetése kicsi híján 2000 forint, Landek Máriáé megközelíti az 190ö forintot. Az orsózók júniusi átlagkeresete 1400—1500 forint között volt. S egyre többen jönnek bele a szakmába, ismerik meg a mesterség fortélyait, s innen a remény arra, hogy őszre, amikor már meglesz a hatodik orsózó gép is, jóval túlszárnyalhatják a mostari napi 7 tonnás teljesítményt. A lányok, asszonyok, no és a kevés férfi, aki a csamoKban foglalatoskodik, máris tanú leiét adta összefogásának és segítőkészségének, jóllehet alig néhány hónapja dolgoznál! csak együtt. Az árvízkárosultak támogatására mindhárom műszak vállalta, hogy egy vasárnapi műszakot dolgozik, és az ezért járó összeget adja erre a célra. Egy másik vasárnapon ugyancsak terven félül A 2500 kát. holdas nagy- csepelyi termelőszövetkezetet évekig mint negatív példát emlegették a siófoki járásban. Az idén viszont már úgy fogadtak bennünket, hogy semmi szégyenkeznivalójuk sincs. Tavasszal az előző évi tapasztalatokkal ellentétben már ők mentek a környező termelőszövetkezeteknek segíteni a szántásban. Az éves terv teljesítésében sem járnak hátrább, mint szomszédaik. Természetesen nem megy minden simán, de láthatóan sokat behoztak az elmúlt évek hátrányaiból. Mindezt a háztáji állatállomány gyarapodásán is lemérhetjük. A tavalyihoz viszonyítva 25—30 százalékkal nőtt a kocák, s mintegy tíz százalékkal a tehenek száma. A termelőszövetkezet pillanatnyi munkáiról, problémáiról Szabó Lajos elnökkel beszélgettünk. — Hatszáz hold kalászos aratását kezdtük meg. Most az árpánál tartunk, s két hét múlva szeretnénk befejezni. Két menetben aratunk. Így a szemet rögtön átadhatjuk a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak. A rossz időjárásra is számítva: mintegy ötszáz mázsa árpát tárolnak a fedett komibéjnszérün. Így az ilyen esős időben is tuvállalták a munkát az anyag- termelés pótlására. A böhönyei Szabadság Termelőszövetkezet nemcsak az anyagi haszon miatt döntött az üzem beindítása mellett, hanem azért is, mert ezzel növel ték a foglalkoztatási lehetőseget, helyben biztosítottak munkát, keresetet főként a böhö- nyeieknek. Az indulás biztató, hasonló folytatást, egyre emelkedő teljesítményeket várnak — valószínűleg nemhiába. dunk szálhtani. Termésátlagaink megfelelően alakulnak, sőt zabból túl is teljesítjük a tervet. A kombájn után rögtön megy a szalmalehúzás. A major közelében csak kazalba rakjuk, távolabbi tábláinkon pedig bálázzuk. A műtrágyázás folyamatos, így a tarlóbuktatást is megkezdtük. Eddig huszonegy holddal végeztünk. Két lánctalpassal csináljuk, mert területünkön nem ritka a húsz-harmincszázalékos lejtő. Gépeink a jobb kihasználás érdekében nyújtott műszakban üzeméinek. Közben használható rétjeinken is befejeztük a kaszálást. Lucernából még tíz hold van vissza. Ez a második kaszálás azt mutatja, hogy meglesz az egész évre tervezett 35 mázsás szénatermés. — Hogy állnak a másodvetésekkel? — A tavaszi zöldtakarmányokat borsós napraforgó, a kiöregedett és az első kaszálás után kiszántott lucernát pedig pannonbükkönyös árpa követte. A gabonatarlőba húsz hold napraforgós csalamálét és húsz hold zöldtrágyát terveztünk. — Az ilyen kampánymunkák idején a környező termelőszövetkezetekkel van-e valamilyen együttműködésük? Két napon át tanácskoztak az állami, a vízügyi és az erdőgazdaságokban dolgozó fiatalok küldöttei a fővárosban. A Somogy megyét képviselő küldöttek közül Szabó Józseffel, a Kutasi Állami Gazdaság állattenyésztési brigádvezetőtjével és Szabó Ferenccel, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság beruházó-fejlesztő előadójával, a gazdaság KISZ- szarvezetének csúcstitkárával beszélgettünk a tanácskozásról. — Először üzemi tanácskozásokat szerveztünk — mondta Szabó József —, s az ott összegyűjtött kérdéseket egy közös, megyei tanácskozáson vitattuk meg. Ezeket a problé- . mákat, javaslatokat elmondták a budapesti tanácskozáson, ahol Somogy megyét csaknem százhúsz fiatal képviselte. — Milyen kérdések szerepeltek a tanácskozáson? — Elsősorban a mezőgazda- sági szakmunkásképzés. Ez nagyon rossz például a gépészeti ágazatokban. A szakmunkástanulók ugyanis nem kapják meg az egyes szakmákhoz nélkülözhetetlen speciális ismereteket. A küldöttek ezért azt javasolták, hogy a fejlettebb nagyüzemek önállóan képezzenek szakmunkásokat, az üzemi ágazatoknak megfelelően. A küldöttek közül az időszakos dolgozók helyzetével sokan foglalkoztak. Kérték, hogy őket is vonják be a KISZ-munkába, és ellenőrizzék, hogy az 1016-os rendeletet hogyan tartják be és hogyan alkalmazzák a mezőgazdasági üzemek. Ezenkívül azt is, hogy a gazdaságokban dolgozó KISZ-vezetőknek biztosítsanak szabad időt a politikai munkára való felkészüléshez. — Sokat foglalkoztak azzal a rendelettel is, amely kötelezi az üzemek vezetőit, hogy ha egy fiatjai továbbtanul, magasabb munkakörbe kell helyezni. A gazdaságok pedig éppen ezért nemigen engedik, hogy a fiatalok továbbtanuljanak. — Fontos, hogy az eddigieknél jobban vonják be az üze— Gyakran vagyunk egymásra utalva. Most aratáskor a telekiekkel tartjuk a kapcsolatot. Ök adnak rendrevá- gót, mi pedig a kombájnolásnál segítünk. A silózásnál szintén tervbe vettünk hasonló együttműködést valamelyik szomszédunkkal, mivel nekünk csak Orkánunk van. — Milyen gondjaik vannak? — Tavasszal 40 hold őszi árpánk kifagyott. Ezt még időben tudtuk pótolni kukoricával. Sajnos, a gépesítési s az alkatrészhiányon már nem ilyen könnyű segíteni. Nyakunkon a szántás, és nem kapunk ekevasat, a kombájnokhoz pedig nincsenek adaptereink. Hidraulikus olajcsövet már hetek óta nem tudunk vásárolni. Állandó cserélgetéssel, átszereléssel igyekszünk a hiányt pótolni. Az egyik DT-nk egy hónapot állt alkatrészhiány miatt. Soroljam még? S ami a legszomocúbb: tizenöt erőgépünkből csak kettő az új. A többi mind nyolc évesnél idősebb, s bizony az amortizációja nem egynek már rég lejárt. Mindenesetre a tagság ma már bizakodó, s ez a munkán is meglátszik. És ez mindennél többet ér. Győri András mek vezetői a vezetésbe a fiatalokat, kérjék ki, és hallgassák meg véleményüket. A legjobb gazdaságokról készí lsének kisfibneket, hogy más gazdaságok is megismerjék munkájukat, eredményeiket. — A mi szekciónkban az erdőgazdaságban dolgozód fiatal értelmiségiek erkölcsi és anyagi megbecsülése állt a vita középpontjában — mondta Szabó Ferenc. — Kitűnt a vitából, hogy még mindig megoldatlan az erdőgazdasági és faipari szakmunkásképzés. Sajnos, még mindig kevés fiatal választja ezt a szakmát Például a technikusok az iskola elvégzése után nem tudják magukat szervezetten továbbképezni. Éppen ezért azt javasolták, hogy minél előbb alakítsák meg a fiatalok műSzabó József. A termelőszövetkezetek zárszámadása formailag nem más, mint viszonylag rövid időre leszűkített számszaki tevékenység, év végi adminisztratív összegezés. Tartalmát illetően azonban jóval több ennél: egy egész esztendő munkájának értékelése. Az adatok január 1-től december 31-ig tükrözik a jó vagy rossz munkát. Tehát csak arról lehet — elemeire bontva a szót — zárás képpen számot adni, amit egy éven át tettünk. Hasonló a helyzet a tervezéssel is. Év elején elkészül a gazdaság termelési és pénzügyi terve, s ez fő vonalaiban megszabja a tennivalókat, mindig megmutatja az előirányzatokat, amelyekhez időről időre igazodni lehet. De év közben is támadhatnak — éppen a tapasztalatokból eredően — újabb és újabb elgondolások, azonnal vagy később megvalósítható ötletek, amelyek előbbre viszik egy-egy részterületen a gazdálkodást. A közelmúltban az attalai termelöazövetktelet elnökével, Gondos Józseffel beszélgettünk az éppen időszerű munkákról Az elnök elmondta, milyen tennivalóval hol tartanak, s közben egyik-másik folyamat már alkalmazott vagy tervezett módszerét is vázolta. — A gépesített szénabetaka- ritáson módosítottunk az idén — mondta. — Néhányan, gépekhez értő emberek, összedugtuk a fejünket, és kialakítottunk egy egyszerű gépi folyamatot, ami a széna gyűjtését, bálázását, kocsira rakását egy menetben megoldja. Kevesebb kézi erő kell hozzá, mint eddig. Ezt az eljárást a szalmabetakarításnál is szeretnénk alkalmazni. A megüresedett táblán mindjárt mehet a szántótraktor. Kaptunk egy Steyer-Dutra traktort, ez a 110 lóerős erőgép könnyedén elviszi az öt ekefejet... Teljes gépesítésre törekszünk a cukorrépa betakarításánál is, erre is van megfelelő kombájnunk. És bátran kísérleteszaki klubját. Nagyon fontos az erdész és faipari szakma jobb megismertetése. Tehát szorosabb kapcsolatra van szükség a gazdaságok és az isSzabó Ferenc. kólák, illetve intézmények között — Több gazdasági igazgató is megjelent megfigyelőként a tanácskozáson — vette át a szót újra Szabó József. — Tőlünk, a Kutasi Állami Gazdaságtól Kopecsni Vince igazgató is felszólalt Ismertette a fiatalok helyzetét a mi gazdaságunkban, s felhívta a többi gazdasági vezető figyelmét arra, hogy milyen fontos dolog a fiatalokat komolyan venni. Hisz a munkában, a feladatok megoldásában mindig támaszkodnak rájuk. zünk. Repcénk és lenünk van, a borsóval és ä mustárral is érdekes próbálkozások folynak, különféle variációkat hasonlítunk össze. Amelyik jobban beválik, azzal a jövőben nagyobb területen foglalkozunk... Szentivánban a juhászat kap az eddiginél nagyobb szerepet. — Az előbb a gépesítésről volt szó, arról, hogy amit csak lehet, a technika bevonásával, a kézi erő lehető legnagyobb kiszorításával akarnak megoldani. Ez nem hozza magával, hogy a későbbiekben nem tudnál! elegendő foglalkoztatási, kereseti lehetőséget biztosítani a tagságnak? Munkalehetőség híján ugyanis a gazdák nem teljesíthetik a nagyobb háztáji területre, a fizetett szabadságra, a nyugdíjra jogosító munkaórát, illetve munkanapot évente. — Ez a veszély nem fenyegeti a mi tagságunkat. Az a célunk, hogy növeljük a tagság jövedelmét, erősítsük gazdaságunkat, s ez nem megy másként, csak a termelékenység fokozásával A munka termelékenysége szempontjából pedig az előnyös, ha — ahol csak lehet — az emberi erő helyett gépeket foglalkoztatunk, mert ez az olcsóbb megoldás, és így mentesülhetnek az emberek a nehéz fizikai munka alól. Gondoskodunk arról is, hogy a felszabaduló kézi erő megfelelő elfoglaltságot találjon. Ilyenkor, év közben látjuk, milyen megoldás látszik a legjobbnak. Úgy döntöttünk, hogy növeljük a kertészetünket. A termelvények elhelyezése és a foglalkoztatás szempontjából egyaránt ez látszik a leginkább elfogadhatónak ... Az év folyamán, a sok-sok munka közepette, felhalmozódnak a tapasztalatok, kialakulnak a további tennivalók főbb vonalai — s mindez helyet kap majd a következő évi tervben. S erre már építeni lehet, mert kiállta a gyakorlat próbáját. ' Hern esz Ferenc H. F. Az átalakított raktárban orsók pörögnek a gépeken. A tagság ma már bizakodó Gyertyás László TERVEZÉS — ÉV KÖZBEN SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1970. július 18. 3
