Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-18 / 167. szám

Fonoda a termelőszövetkezetben A böhönyei Szabadság Ter­Vránics Hona és Landek Má rta a kaposvári gyárban ta­nult, most mindketten kiugró teljesítményt érnek el. A parasztiijúsÉii parlamentben melőszövetkezetben az idén április 20-án indult ez a rész leg a kaposvári gyárral kötött szerződés alapján, két orsózó- val és tizenöt tanulóval, illet ve a kisegítő személyzettel. A szerződés egyebek kozott ki­mondta, hogy a mintegy más- fél millió forintos átalakítási munkákhoz a tsz 300 000 forint­tal járul hozzá, a többit a gyár vállalja, mint ahogyan a be­rendezés is a gyáré. A részleg teljes évi üzemelése után 310 ezer forint tiszta nyereség illeti meg a szövetkezetét, ha a ter­melés eléri az évi 3100 tonnát. Szabó Kálmán tsz-elnökke1 járjuk az üzemet, ahol Tamás László üzemvezető kalauzolá­sával ismerkedünk az itt folyó munkával. A tsz raktáraibó' alakították át a munkacsarno­kot, de most is dolgoznak a kaposvári gyár építőmunkásai: szociális létesítményekkel told­ják meg az épületet. Ügy igyekszenek, hogy augusztus 20-ra elkészüljenek. — Három orsózó géppíl kezdtünk — hallom a tájékoz­tatást. — Az eddig végzett munka szerint nem lesz baj a kapott tervek teljesítésével. A három műszakban összesen több mint száztízen dolgoznak. A foglalkoztatottaknak mint­egy a tizenhárom százaléka tsz-tag, a többi a szövetkezei alkalmazottja. Körülbelül het­ven olyan böhönyei és kör­nyékbeli lány meg asszony ta látható a gépek mellett, akik azelőtt a kaposvári gyárban tanulták ezt a munkát, sőt többen közülük orsózóként dolgoztak ott... A fürge ujjak megszokott, gyors mozdulattal tesznek ren­det a vékony szálak között. Mondják, hogy csak kevés ki­esésük volt anyaghiány miat*, a gyakori szakadás viszont rontja a mennyiségi teljesí­tést. Mint említettük, április má­sodik feleben indult az üzem. Májusban már a 84 tonnás előirányzat helyett 109 tonnát, júniusban pedig a 146 helyeit 162 tonnát teljesítettek. Ebben a hónapban a tervezett 162 tonnával szemben 180—190 tonnára számítanak, erre az eddigi jó munka alapján van­nak meg a kilátások. S össze1 már szeretnék elérni a napi 12 tonnát. Gyorsan megtaláljuk a »•mo­torjait" a gyors munkának — két lány személyében. Mind­ketten a kaposvári gyárban tanulták és szerették meg ezt a szakmát, az orsózást. Vró- nics Ilona júniusi fizetése ki­csi híján 2000 forint, Landek Máriáé megközelíti az 190ö forintot. Az orsózók júniusi át­lagkeresete 1400—1500 forint között volt. S egyre többen jönnek bele a szakmába, isme­rik meg a mesterség fortélyait, s innen a remény arra, hogy őszre, amikor már meglesz a hatodik orsózó gép is, jóval túlszárnyalhatják a mostari napi 7 tonnás teljesítményt. A lányok, asszonyok, no és a kevés férfi, aki a csamoKban foglalatoskodik, máris tanú le­iét adta összefogásának és se­gítőkészségének, jóllehet alig néhány hónapja dolgoznál! csak együtt. Az árvízkárosul­tak támogatására mindhárom műszak vállalta, hogy egy va­sárnapi műszakot dolgozik, és az ezért járó összeget adja er­re a célra. Egy másik vasárna­pon ugyancsak terven félül A 2500 kát. holdas nagy- csepelyi termelőszövetkezetet évekig mint negatív példát emlegették a siófoki járásban. Az idén viszont már úgy fo­gadtak bennünket, hogy sem­mi szégyenkeznivalójuk sincs. Tavasszal az előző évi ta­pasztalatokkal ellentétben már ők mentek a környező termelőszövetkezeteknek se­gíteni a szántásban. Az éves terv teljesítésében sem járnak hátrább, mint szomszédaik. Természetesen nem megy min­den simán, de láthatóan sokat behoztak az elmúlt évek hát­rányaiból. Mindezt a háztáji állatállomány gyarapodásán is lemérhetjük. A tavalyihoz viszonyítva 25—30 százalékkal nőtt a kocák, s mintegy tíz százalékkal a tehenek száma. A termelőszövetkezet pilla­natnyi munkáiról, problémái­ról Szabó Lajos elnökkel be­szélgettünk. — Hatszáz hold kalászos aratását kezdtük meg. Most az árpánál tartunk, s két hét múlva szeretnénk befejezni. Két menetben aratunk. Így a szemet rögtön átadhatjuk a Gabonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalatnak. A rossz idő­járásra is számítva: mintegy ötszáz mázsa árpát tárolnak a fedett komibéjnszérün. Így az ilyen esős időben is tu­vállalták a munkát az anyag- termelés pótlására. A böhönyei Szabadság Ter­melőszövetkezet nemcsak az anyagi haszon miatt döntött az üzem beindítása mellett, ha­nem azért is, mert ezzel növel ték a foglalkoztatási lehetőse­get, helyben biztosítottak mun­kát, keresetet főként a böhö- nyeieknek. Az indulás biztató, hasonló folytatást, egyre emel­kedő teljesítményeket várnak — valószínűleg nemhiába. dunk szálhtani. Termésátla­gaink megfelelően alakulnak, sőt zabból túl is teljesítjük a tervet. A kombájn után rög­tön megy a szalmalehúzás. A major közelében csak kazalba rakjuk, távolabbi tábláinkon pedig bálázzuk. A műtrágyá­zás folyamatos, így a tarló­buktatást is megkezdtük. Ed­dig huszonegy holddal végez­tünk. Két lánctalpassal csi­náljuk, mert területünkön nem ritka a húsz-harmincszá­zalékos lejtő. Gépeink a jobb kihasználás érdekében nyúj­tott műszakban üzeméinek. Közben használható rétjein­ken is befejeztük a kaszálást. Lucernából még tíz hold van vissza. Ez a második kaszá­lás azt mutatja, hogy meglesz az egész évre tervezett 35 má­zsás szénatermés. — Hogy állnak a másodve­tésekkel? — A tavaszi zöldtakarmá­nyokat borsós napraforgó, a kiöregedett és az első kaszá­lás után kiszántott lucernát pedig pannonbükkönyös árpa követte. A gabonatarlőba húsz hold napraforgós csalamálét és húsz hold zöldtrágyát ter­veztünk. — Az ilyen kampánymun­kák idején a környező terme­lőszövetkezetekkel van-e va­lamilyen együttműködésük? Két napon át tanácskoztak az állami, a vízügyi és az er­dőgazdaságokban dolgozó fia­talok küldöttei a fővárosban. A Somogy megyét képviselő küldöttek közül Szabó József­fel, a Kutasi Állami Gazdaság állattenyésztési brigádvezetőt­jével és Szabó Ferenccel, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság beruházó-fejlesztő előadójával, a gazdaság KISZ- szarvezetének csúcstitkárával beszélgettünk a tanácskozás­ról. — Először üzemi tanácsko­zásokat szerveztünk — mond­ta Szabó József —, s az ott összegyűjtött kérdéseket egy közös, megyei tanácskozáson vitattuk meg. Ezeket a problé- . mákat, javaslatokat elmond­ták a budapesti tanácskozáson, ahol Somogy megyét csaknem százhúsz fiatal képviselte. — Milyen kérdések szere­peltek a tanácskozáson? — Elsősorban a mezőgazda- sági szakmunkásképzés. Ez nagyon rossz például a gépé­szeti ágazatokban. A szak­munkástanulók ugyanis nem kapják meg az egyes szak­mákhoz nélkülözhetetlen spe­ciális ismereteket. A küldöt­tek ezért azt javasolták, hogy a fejlettebb nagyüzemek önál­lóan képezzenek szakmunká­sokat, az üzemi ágazatoknak megfelelően. A küldöttek közül az idő­szakos dolgozók helyzetével sokan foglalkoztak. Kérték, hogy őket is vonják be a KISZ-munkába, és ellenőriz­zék, hogy az 1016-os rendele­tet hogyan tartják be és ho­gyan alkalmazzák a mezőgaz­dasági üzemek. Ezenkívül azt is, hogy a gazdaságokban dol­gozó KISZ-vezetőknek bizto­sítsanak szabad időt a politi­kai munkára való felkészülés­hez. — Sokat foglalkoztak azzal a rendelettel is, amely kötelezi az üzemek vezetőit, hogy ha egy fiatjai továbbtanul, ma­gasabb munkakörbe kell he­lyezni. A gazdaságok pedig éppen ezért nemigen engedik, hogy a fiatalok továbbtanul­janak. — Fontos, hogy az eddigiek­nél jobban vonják be az üze­— Gyakran vagyunk egy­másra utalva. Most aratáskor a telekiekkel tartjuk a kap­csolatot. Ök adnak rendrevá- gót, mi pedig a kombájnolás­nál segítünk. A silózásnál szin­tén tervbe vettünk hasonló együttműködést valamelyik szomszédunkkal, mivel ne­künk csak Orkánunk van. — Milyen gondjaik vannak? — Tavasszal 40 hold őszi árpánk kifagyott. Ezt még időben tudtuk pótolni kukori­cával. Sajnos, a gépesítési s az alkatrészhiányon már nem ilyen könnyű segíteni. Nya­kunkon a szántás, és nem ka­punk ekevasat, a kombájnok­hoz pedig nincsenek adapte­reink. Hidraulikus olajcsövet már hetek óta nem tudunk vásárolni. Állandó cserélgetés­sel, átszereléssel igyekszünk a hiányt pótolni. Az egyik DT-nk egy hónapot állt alkat­részhiány miatt. Soroljam még? S ami a legszomocúbb: tizenöt erőgépünkből csak ket­tő az új. A többi mind nyolc évesnél idősebb, s bizony az amortizációja nem egynek már rég lejárt. Mindenesetre a tagság ma már bizakodó, s ez a munkán is meglátszik. És ez mindennél többet ér. Győri András mek vezetői a vezetésbe a fia­talokat, kérjék ki, és hallgas­sák meg véleményüket. A leg­jobb gazdaságokról készí lsé­nek kisfibneket, hogy más gazdaságok is megismerjék munkájukat, eredményeiket. — A mi szekciónkban az er­dőgazdaságban dolgozód fiatal értelmiségiek erkölcsi és anyagi megbecsülése állt a vi­ta középpontjában — mondta Szabó Ferenc. — Kitűnt a vi­tából, hogy még mindig meg­oldatlan az erdőgazdasági és faipari szakmunkásképzés. Sajnos, még mindig kevés fia­tal választja ezt a szakmát Például a technikusok az is­kola elvégzése után nem tud­ják magukat szervezetten to­vábbképezni. Éppen ezért azt javasolták, hogy minél előbb alakítsák meg a fiatalok mű­Szabó József. A termelőszövetkezetek zár­számadása formailag nem más, mint viszonylag rövid időre leszűkített számszaki tevékenység, év végi admi­nisztratív összegezés. Tartal­mát illetően azonban jóval több ennél: egy egész esztendő munkájának értékelése. Az adatok január 1-től december 31-ig tükrözik a jó vagy rossz munkát. Tehát csak arról le­het — elemeire bontva a szót — zárás képpen számot adni, amit egy éven át tettünk. Hasonló a helyzet a terve­zéssel is. Év elején elkészül a gazdaság termelési és pénz­ügyi terve, s ez fő vonalaiban megszabja a tennivalókat, mindig megmutatja az elő­irányzatokat, amelyekhez idő­ről időre igazodni lehet. De év közben is támadhatnak — ép­pen a tapasztalatokból ere­dően — újabb és újabb elgon­dolások, azonnal vagy később megvalósítható ötletek, ame­lyek előbbre viszik egy-egy részterületen a gazdálkodást. A közelmúltban az attalai termelöazövetktelet elnökével, Gondos Józseffel beszélget­tünk az éppen időszerű mun­kákról Az elnök elmondta, milyen tennivalóval hol tar­tanak, s közben egyik-másik folyamat már alkalmazott vagy tervezett módszerét is vázolta. — A gépesített szénabetaka- ritáson módosítottunk az idén — mondta. — Néhányan, gé­pekhez értő emberek, össze­dugtuk a fejünket, és kialakí­tottunk egy egyszerű gépi fo­lyamatot, ami a széna gyűjté­sét, bálázását, kocsira rakását egy menetben megoldja. Ke­vesebb kézi erő kell hozzá, mint eddig. Ezt az eljárást a szalmabetakarításnál is sze­retnénk alkalmazni. A meg­üresedett táblán mindjárt me­het a szántótraktor. Kaptunk egy Steyer-Dutra traktort, ez a 110 lóerős erőgép könnye­dén elviszi az öt ekefejet... Teljes gépesítésre törekszünk a cukorrépa betakarításánál is, erre is van megfelelő kom­bájnunk. És bátran kísérlete­szaki klubját. Nagyon fontos az erdész és faipari szakma jobb megismertetése. Tehát szorosabb kapcsolatra van szükség a gazdaságok és az is­Szabó Ferenc. kólák, illetve intézmények kö­zött — Több gazdasági igazgató is megjelent megfigyelőként a tanácskozáson — vette át a szót újra Szabó József. — Tő­lünk, a Kutasi Állami Gazda­ságtól Kopecsni Vince igazga­tó is felszólalt Ismertette a fiatalok helyzetét a mi gazda­ságunkban, s felhívta a többi gazdasági vezető figyelmét ar­ra, hogy milyen fontos dolog a fiatalokat komolyan venni. Hisz a munkában, a feladatok megoldásában mindig támasz­kodnak rájuk. zünk. Repcénk és lenünk van, a borsóval és ä mustárral is érdekes próbálkozások foly­nak, különféle variációkat ha­sonlítunk össze. Amelyik job­ban beválik, azzal a jövőben nagyobb területen foglalko­zunk... Szentivánban a juhá­szat kap az eddiginél nagyobb szerepet. — Az előbb a gépesítésről volt szó, arról, hogy amit csak lehet, a technika bevonásával, a kézi erő lehető legnagyobb kiszorításával akarnak megol­dani. Ez nem hozza magával, hogy a későbbiekben nem tud­nál! elegendő foglalkoztatási, kereseti lehetőséget biztosíta­ni a tagságnak? Munkalehető­ség híján ugyanis a gazdák nem teljesíthetik a nagyobb háztáji területre, a fizetett sza­badságra, a nyugdíjra jogosí­tó munkaórát, illetve munka­napot évente. — Ez a veszély nem fenye­geti a mi tagságunkat. Az a célunk, hogy növeljük a tag­ság jövedelmét, erősítsük gaz­daságunkat, s ez nem megy másként, csak a termelékeny­ség fokozásával A munka ter­melékenysége szempontjából pedig az előnyös, ha — ahol csak lehet — az emberi erő helyett gépeket foglalkozta­tunk, mert ez az olcsóbb meg­oldás, és így mentesülhetnek az emberek a nehéz fizikai munka alól. Gondoskodunk arról is, hogy a felszabaduló kézi erő megfelelő elfoglaltsá­got találjon. Ilyenkor, év köz­ben látjuk, milyen megoldás látszik a legjobbnak. Úgy dön­töttünk, hogy növeljük a ker­tészetünket. A termelvények elhelyezése és a foglalkoztatás szempontjából egyaránt ez lát­szik a leginkább elfogadható­nak ... Az év folyamán, a sok-sok munka közepette, felhalmo­zódnak a tapasztalatok, kiala­kulnak a további tennivalók főbb vonalai — s mindez he­lyet kap majd a következő évi tervben. S erre már építeni le­het, mert kiállta a gyakorlat próbáját. ' Hern esz Ferenc H. F. Az átalakított raktárban orsók pörögnek a gépeken. A tagság ma már bizakodó Gyertyás László TERVEZÉS — ÉV KÖZBEN SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1970. július 18. 3

Next

/
Thumbnails
Contents