Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-02 / 153. szám
Vezetőség választás elfftt Középpontban a pártmunka A hogy közeledünk a párt X. kongresszusának, a pártértekezietek és a vezetőségválasztások időpontjához, szinte valamennyi szinten előtérbe kerül annak vizsgálata és összegezése, milyen fokon áll a párt általános tevékenysége, miben és menynyiben jutottunk előbbre a IX. kongresszus óta a pártmunka tartalmának fejlesztésében, megfelel-e a korszerű követelményeknek a párt munkastílusa, munkamódszere, a szervezeti keretek alkalmasak-e a tartalmi munka színvonalának biztosítására, esetleg hol kívánnak mindezek módosítást A vizsgált kérdéseken beiül gyakran szóba kerül, hogy a pártmunka személyi föltételeinek dolgában tulajdonképpen merre kellene haladnunk. Né- hányan olyan állásponton vannak ugyanis, hogy a függetlenített apparátust kellene számarányában növelni, s mert mint mondják: az utóbbi időben a párt «lőtt álló feladatok állandóan szaporodtak, a pártapparátus létszáma pedig csökkent Mások szerint a közigazgatási területrendezések, s különösen a járási tanácsok átszervezése újabb munkákkal terheli majd a pártszerveket, különösen a járási pártbizottságokat. Természetesen a függetlenített pártapparátus munkájának fontosságát, szükségességét és létszámának — a terület adottságaihoz, a munka mennyiségéhez és minőségéhez, a szervezeti fölépítéshez mérve — egészséges kialakítását súlyos hiba lenne lebecsülni. Ismereteim szerint is van néhány olyan terület, ahol például létszámában is erősíteni kell a függetlenített apparátust, különösen ott, ahol az utóbbi időkben létrejöttek a feltételek új pártbizottságok megalakítására (nagyközségekben, üzemekben stb.). Abban az időszakban, amikor mindenhol számot vetnek a pártmunka gyakorlati eredményeivel és hiányosságaival a személyi feltételek oldaláról vizsgálva a legfontosabb kérdésnek azt tartom, megtettünk-e mindent az egész párttagság aktív cselekvésének kibontakoztatásáért, s az milyen fokon áll, eredményre ve- zettek-e a központi és a területi pártszervek ilyen irányú kezdeményezései, hatá'ozata5 *, és hogy ezen a téren melyek n további tennivalók? A bból keE kiindulnunk, hogy a pártmunka döntő részt társadalmi munkában végzett olyan sajátos politikai tevékenység, amely a párt tagjai számára egyrészt a szervezeti szabályzatból adódó kötelesség; a párttagság munkájában, aktivitásában azonban nagy szerepe van az öntevékenységnek is miután a pártmunka nemcsak pártimegbízatások formájában. fejeződik ki. Vizsgálódásunk alapkérdése tehát, hogy a párttagság aktív cselekvéséhez milyen feltételeket biztosítunk, másrészt párttagságunk hogyan él ezekkel a lehe óségek- Uel. A párttagság cselekvő egységének, aktivitásának, vagy más szóval a pártmunka társadalmi jellegének fejlesztése pártunkban nem formai kérUj gépek a Patyolatnál Négy NDK-gyártmányü, W 100-as Spezima, teljesen automatizált mosógép. Egyenként 100 kg ruhát mosnak. dés. Annak nem is az a lényege, milyen a »fizetett« pártmunkások aránya, vagy hogy mennyi státust és béralapot lehet megtakarítani. A pártunk jellegéből, politikájából és azzal összhangban álló szervezeti elveiből fakadó állandó kötelesség, a párt gyakorlati működését tartalmiakban is meghatározó olyan fontos kérdés, mely biztosítja annak lehetőségét, hogy ne csak a választott szervek vagy az azok mellett dolgozó aktívák, hanem az egész párttagság részt vegyen a politika alakításában. Növeli a felelősséget a közös ügy iránt, bizonyos értelemben megóvja a pártot a bürokratizmustól, és attól, hogy az apparátus a választott szervek »fölé nőjön«, a legjobb lehetőség és biztosíték a párttagok fejlődésére, vezető káderek kinevelésére stb. Pártunk — különösen a IX. kongresszus óta eltelt időben — nagy figyelmet fordított a párt gyakorlati tevékenységét és a pártmunka jellegét is alapvetően meghatározó föltételek fejlesztésére. Ez mindenekelőtt a párt általános politikájának helyes elveiben és gyakorlatában fejeződik ki. Olyan politikai irányvonalban, amelyet egész dolgozó népünk híven követ és elfogad, ennélfogva az ilyen politika képviselete, a végrehajtásában való részvétel a párt tagjai számára egyénileg is biztonságot, jő feltételt teremt a kiegyensúlyozott, következetes pártmunkához. Az ilyen politikát másokkal is könnyebb megértetni és elfogadtatni. A párt szervezeti működésének »alaptörvénye« a szervezeti szabályzat, a legutóbbi kongresszuson elfogadott módosításokkal együtt a kötelességek rögzítése mellett széleskörűen biztosítja a párttagság jogait és lehetőségeit a párt általános tevékenységében való részvételhez. Hozzá kell tenni, hogy éppen ilyen irányban érkezett máris több javaslat a X. kongresszus munkájával kapcsolatban. A központi vezető szervek és a területi pártszervek részben a XX. kongresszus határozatai nyomán, részben a X. kongresszus, a pártértekezietek előkészítése során több olyan határozatot hoztak, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a párttagság alkotó tevékenységének biztosításával, annak továbbfejlesztésével. Például a különböző szintű pártszervek felépítése, feladatköre és munkamódszere, vagy a pártdemokrácia kérdése, de az egyes pártszervek hatáskörének növelése, önállóságuk fejlesztése is magába foglalja és serkenti a párttagság aktivitását. A gyakorlati tapasztalatok szerint a pártszervek ás a párttagság túlnyomó többsége jól él ezekkel a lehetőségekkel. Különösen sokat javult a választott szervek és a párttagság kapcsolata az utóbbi időben, s ez hatékonyabb és megalapozottabb testületi tevékenységet, a párttagság körében felelősségteljesebb munkát vált ki. F igyelemre méltó a kongresszusi előkészítő munkában az egész párttagság bekapcsolása, munkájának igénye a különböző dokumentumok előzetes megvitatásában és kidolgozásában, végül a választás mechanizmusának néhány új vonása is, mely szélesebb lehetőséget biztosít arra, hogy párttagságunk érvényesíteni tudja jogait. Or. Latos István, az MSZMP KB párt- és tömegszervezeték osztályának munkatársa (Folytatjuk.) MAI KOMMENTÁRUNK Fokozatosság, több helyi kezdeményezés Egy műszak alatt 1800 kilogramm ruhát vasal ez a szintén NDK-gjúrtmányú, nagy teljesítményű gép. A dunántúli Patyolat Társulás szervezésében gépismer- tető-bemutatót tartottak a kaposvári központban a dunántúli Patyolat vállalatok képviselői részére. A bemutatón részt vett Hardtmuth Hille, az NDK külkereskedelmi Vállalata, az UNITECHNA mérnöke is, aki nagy sikerű tájékoztatót tartott az NDK mosodai és vegy tisztítási gépgyártásának jelenlegi helyzetéről, s egyben diafilmek segítségével bemutatta a legkorszerűbb gépeket. A részvevők egyöntetű megállapítása szerint az automatizált, modern gépek beállítása nagymértékben segíti a megnövekedett igények kielégítését,. sőt a szolgáltatások további bővítését is. A kaposvári üzem gépesítési programja tízmillió forintba kerül. Jelenleg — ha a helyzet úgy adódna — három műszakiban napi 120 mázsa ruha mosását tudnák elvégezni. Prognózis a szellemi és a fizikai munka arányváltozásairól Az Országós Tervhivatal i közeljövőben, vagy legalábbis más szervek közreműködésé- a közeli egy-kót évtizedben vél prognózist készített a | megtörténik, dolgozók összetételének, képzettségének várható alakulásáról. Eszerint 1980-ig a tudományos és technikai fejlődés és a gazdaság szerkezeti változásai nyomán a szellemi és a fizikai munka aránya eltolódik a szellemi munka javára. Az összdolgozóknak várhatóan 23,8 százaléka végez 1980-ban szellemi munkát, a jelenlegi 19,9 százalékkal szemben ezen belül a növekedés még gyorsabb lesz az egészségügyi és a műszaki szakmákban. A fizikai munkások aránya 80,1-ről 76,2 százalékra csökken, ezen belül 18,7-ről majdnem 25 százalékra nő a szakmunkások aránya s jóval kevesebb segédmunkásra és betanított munkásra lesz szükség, mint jelenleg. A korábbi tendenciáktól eltérően az egyetemi képzettségű szakemberek aránya csak kis mértékben növekszik, sőt az egészségügy területén csökken. A szakosodás miatt ugyanis sokkal hatékonyabbnak tűnik a felsőfokú technikumi képzettség, ennek az aránya a mostani 7-ről 15 százalékra nő. A legnagyobb előrehaladás a középfokú képzésben várható. A gazdasági és ügyviteli területeken dolgozó szakemberek 60 százaléka, a mezőgazdaságban dolgozókénak pedig keréken egy- harmada rendelkezik 1980-ban középiskolai végzettséggel a jelenlegi 43, illetve 20 százalékkal szemben. A dolgozók általános műveltsége és szakképzettsége tehát jelentősen növekedni fog. Egyre többen már az iskolában megszerzik a munkakörükhöz szükséges általános műveltséget és szakmai ismereteket. A prognózis szerint indokolatlan azonban az az illúzió, hogy a fizikai munka kiküszöbölése már a Izgalmas, egész társadalmunkat érintő kérdésekről nyilatkozott kedden este a televízióban Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, A Központi Bizottság határozata nyomán a nők gazdasági, politikai és szociális helyzetének vizsgálata, a tapasztalatokból következő tennivalók elsődleges társadalompolitikai feladataink közé kerültek. Szükséges, de úgy is mondhatnánk törvényszerű, hogy így van, mert bár az elmúlt huszonöt év során a nők egyenjogúságában jelentős fejlődés ment végbe, mégis — ahogy Pullai Árpád mondta — »a gyakorlat, a szavak, a tettek nem mindig estek egybe«. Hosszú évszázadok beidegzödött életformája, szokásai, makacsul tartják magukat, s ezeken a szemléletbeli hibákon csak nagyon lassan lehet változtatni. A televízió nyilvánossága előtt szóba kerültek mindazok a fontos nőpolitikái kérdések, melyek kifejezően mutatják: rendkívül sok tennivalónk van. Nemcsak egyes személyeknek, szerveknek, intézményeknek, hanem a társadalom egészének feladata, hogy a meglevő hibák — sőt nem égy esetben törvénytelenségek — megszűnjenek. Mi az, ami leginkább megragadta a figyelmet? Először is a fokozatosság elve. Több ízben és több vonatkozásban is visszatérő gondolat volt ez. A nők helyzetének javítása — jól tükrözi ezt a Központi Bizottság kritikai állásfoglalása — részben politikai, részben gazdasági intézkedéseket kivan. Tudatot formálni, véleményt kialakítani, embereket meggyőzni adminisztratív eszközökkel nem lehet. Csak türelemmel, következetesen, fokozatosan. És ugyanez a céltudatosság, fokozatosság vonatkozik a gazdasági jellegű tennivalókra is. Jól érzékeltette ezt Pullai Árpád az éjszakai műszak megszüntetésével kapcsolatos véleményében. Köztudott, hogy országszerte, a dolgozó nők körében, rendkívül sok problémát, gondot okoz a három műszak. Ám, ha a nőket foglalkoztató iparágakban megszüntetnék az éjszakai műszakot, akkor ez a népgazdaságnak hatmilliárd forint termeléskiesést jelentene, majdnem akkora összeget, mint az ez évi egészségügyi és szociális költségvetés. Marói holnapra tehát ez a feladat nem hajtható ‘ végre, csak fokozatosan és úgy, hogy ne okozzon termeléskiesést. A másik gondolat, mely lényegében szervesen kapcsolódik az előbb említetthez, s melynek döntő jelentősége van a feladat sikeres elvégzésében az, hogy sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a helyi kezdeményezésekre. Mert igaz, hogy a hibák megszüntetésének egy része országos intézkedéseket kíván — gondolunk itt a nőket foglalkoztató iparágakban kialakult alacsony bérszínvonalra —, de van egy sor lehetőség, amellyel »házon« belül lehet és kell élni. Nemcsak a példaként említett Győri Vagongyárban van meg annak a lehetősége, hogy a dolgozó nők helyzetén javítsanak, hanem másutt is. Elhatározás, akarat, politikai felelősségérzet dolga ez olyan munka, mely semmiképpen sem nélkülözhető! Ügy érzem, most, amikor ismertek a célok, tudjuk azt, hogy mit miért kell tennünkr és megkezdtük ennek a hosz- szú időre szóló társadalompolitikai feladatnak gyakorlati végrehajtását, megkülönböztetett figyelmet kell fordítani arra, hogy helyben, az adott üzem, gyár, intézmény vagy gazdaság viszonyai között milyen lehetőségek vannak a nők gazdasági, politikai és szociális helyzetének javítására. Mert mindenütt van, csak meg kell találni a módját. Izgalmas, egész társadalmunkat érintő téma a nőpolitikái kérdés. Pullai Árpád televiziónyilatkozata nem csupán elgondolkodtató volt, hanem nagyon határozottan kifejezte azt is: összefogásra, nagy társadalmi erők megmozdulására van szükség ahhoz, hogy a meglevő hibák, fogyatékosságok megszűnjenek. V. M. 154 helyen napi 1200 ragon gabonát résznek át Felkészült a termény fosadására a Gabonafelvásárló és Feldolsozó Vállalat A Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatóhelyettesével, Tárkányi Lászlóval beszélgettünk az aratási és betakarítási időszakra való felkészü- lésrőL — 1969-ben 14 500 vagon kenyérgabonát vettünk át Ebben az évben 13 500 vagomnyi- ra számítunk. A szerződéskötések is erre utalnak. Ezeket előre rendeztük, de ez nem jelenti, hogy már nem tárgyalunk pótsezrződéskötésről mezőgazdasági üzemekkel. — Van-e valamilyen eltérés az átvételnél az előző évhez viszonyítva? — A takarmánybúza termelési és kereskedelmi tényező lett A megfelelő minőséget el nem érő kenyérgabonákat és egyes fajtákat soroljuk ide. Rendelet szabályozza a minősítést. Bízunk benne, hogy vita, nézeteltérés a megítélésben nem lesz köztünk és a termelő gazdaságok között Az átvételre felkészültünk. Dolgozóink oktatását befejeztük. Különösen a takarmánygabonák ismérveire hívtuk fel figyelmüket Természetesen felújítottuk a kenyérgabonára vonatkozó ismereteiket is. Mindhárom területi tez-szövétséggé! megállapodtunk abban, hogy a szövetkezetek raktárosait felkészítik a feladatokra. Ez Nagyatádon és Fonyódon már megtörtént, Kaposváron ezen a héten tartják. Nagyon fontos, hogy a minősítéseket egyformán végezzük. Ennek már az átvétel előtt meg kell történnie. — Hány átvevőhelyre szállíthatnak a termelőszövetkezetek? — Százötvennégy átvevőhelyünk van a megyében. Tízórás m unkanapot, számítva 1200 vagon gabonát tudunk átvenni egy nap alatt. 56 raktárunknál 4—5 gépkocsi is ürítheti egyszerre rakományát. Általában ömlesztve hozzák a vontatók és a gépkocsik a gabonát, csak az oldalfalaik mentén állnak tele zsákok. Felkészültünk arra is, hogy kombájntiszta állapotban vegyük át a terményt, mégis az a kérésünk, ahol lehet, tisztítsák. Tíz telephelyünkön szárítani is tudunk; napi 150 vagon gabona a kapacitásunk. Vannak szárítóberendezéssel rendelkező termelőszövetkezetek is, ezzel ezt a problémát megoldottnak tekintjük. Tavaly csak 2000 vagon árut kellett szellőztetnünk. — Mekkora raktárkapacitással rendelkeznek? — Az idén 1800 vagonnal többet tudunk tárolni raktárban. Ezer vagonnyi gabonát raktározhatunk a kaposvári silóépületben, 360-at pedig a barcsi fémsilótelepen. Csak az a kedvezőtlen, hogy elég nagy készietünk van még a tavalyi termésből. Szabadtéri tárolásunk 1400 vagonnal kevesebb lesz, mint a múlt évben. .A mezőgazdasági üzmek 1969- ben 3200—3300 vagon termés tárolását vállalták. Most is ennyit kérünk tőlük. Minőségi javulásról is beszámolhatok. 2200 vagonnyi termést úgynevezett kalodákban tárolnak majd a szövetkezetek. Ez á raktározás tulaj donltép pen csak félig nevezhető szabadtérinek. Az árvízvédelemnél sok zsákra volt szükség, így egy kicsit a kényszer szülte ezt a jó megoldást. A »kalöda« falai deszkából készülnek. Fóliával is bélelik, a tetejére pedig ponyvát tesznek. Így csaknem teljesen megvédik az időjárás viszontagságaitól a termést. Kiskorpádon már el is készült a »kaloda« rendszerű raktár, Tabon, Somogyszilban, Marcaliban is létesítenek ilyen tárolót Mi — hogy hozzájáruljunk az eredményesebb munkához — hat helyen bővítettük a kapacitást. Nagyobb teljesítményű szállítós-7'alagokat vásároltunk. A területi szövetségekkel tárgyaltunk az átvétel megkezdése előtt — ez már szinte ha-’vnrnány —. s úgy érezzük, minden kérd ár\ tisztáztunk annak céljából, hogv a tern1"1 őszövetkezetek elégedettek lehessenek velünk csakúgy, mint tavaly. Leskó László SOMOGTI NÉPLAP Csütörtök, 1970. július 2. 3
