Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-06 / 131. szám
Ha vége as i... Kertészeti egyetem. Vizsgaidőszak, vizsgaláz. A kollégiumi szobákban késő estig égnek a villanyok. Könyvekbe, jegyzetekbe mélyedé fiúk, lányok. Vitatkozó csoportokban tanácskozó diákok. Az egyik társaságban arról folyik a szó, milyen fogadtatás vár rájuk, ha tényleges szakterületükre kerülnek. Arról, hogy milyen reményekkel indulnak útjukra, hová kerülnek, ha elvégezték az egyetemet. — Az elhelyezkedés nem gond — mondják szinte egyöntetűen — mindig több a munkahely, a meghirdetett állás, mint a végzett hallgató. Gyümölcsöt, zöldséget, szőlőt termelő gazdaságok, kertészkedő szövetkezetek igénylik a fiatal szakembereket. Körülbelül mindenki tudja már — harmad-, negyedéves korára —, hová készül, hol fog dolgozni. Ki szülőfalujában, ki távolabbra, van akit szerződés köt egy gazdasághoz. — Egy kis szorongás azért mindegyikünkben van — mondja a negyedéves Kulka Gábor. — Milyen feladatokat bíznak ránk, mit várnak tőlünk, túl sokat-e vagy túl keveset? —i Valóságos diplomatának kell lennünk, hogy megtaláljuk a magunk elsősorban elméleti képzettsége és a gazdaságok szakembereinek gyakorlata között az összhangot — vélekedik Bagoly László. — A fogadtatás attól is függ, hogy elődeink, a környéken dolgozó fiatal diplomások hogyan állták meg helyüket. Milyen vélemény alakult ki a fiatalokról. Ahol nem váltak be. ott érthetően idegenkedve nézik az új jövevényeket. Nekem ilyen szempontból szerencsém van — fűzi hozzá a mindszenti Szép István. — A Szentes környéki termelőszövetkezetekben rangot ad a felsőfokú szakképzettség. — Könnyű nektek, fiúknak — veszi át a szót Székely Tünde. — A pályázható állások legtöbbje mellett ott a zárójelbe tett megjegyzés, csak férfiak pályázhatnak. Dísznövény, technológia, esetleg hajtató zöldségtermesztő szakon végzett lányokat még csak keresnek, de gyümölcskertészt vagy szőlészt egyáltalán nem. Meggondolandók ezek a megkötöttségek, mert évfolyamonként a hallgatók 30—50 százaléka lány. — Én se tudom, mi lesz velem — magyarázza Link Teréz. — Növényvédelmi szakra járok, de mire elvégzem az egyetemet, nálunk már meg is szűnik ez a szak. Mert az új rendelkezés szerint a tsz-ek növényvédelmi szakemberei csak az agráregyetemen végzett növényvédő szakmérnök lehet. NEVELÉS Kérdez a gyerek A KISGYERMEK folyton kérdez. Kérdést kérdésre halmoz. Értetlenül áll a világgal szemben, természetes. hogy mindent tudni akar róla. — Miért kék az ég? — kérdezte egy kisfiú. — Azért, mert kék! — válaszolta az újságot olvasó papa. — Miért azért? — kérdezett tovább lankadatlanul a kicsi. Sose hagyj uk a gyermek kérdéseit válaszolatlanul. Értelmes választ adjunk, értelmi képességeinek megfelelőt. A gyermek kérdezősködése nem zaklatás, örüljünk, hogy kérdez, és hogy tőlünk kérdezi. Ahogy nő a gyermek, egyre több kifejezéssel kerül szembe, amit nem ért, de szeretne érteni. A kérdések egyre kri- tikusabbak lesznek, az élet keletkezéséről, a nemek kapcsolatáról. A szülők legtöbbje irtózik a helyes felelettől. Szeméremérzetük — legalábbis ők annak érzik — elodázzák a magyarázatot. A gyermek meg egyszer csak tudja. Honnan tudja? A többi gyerektől. Pedig nem mindegy, milyen formában tudja meg. Sokkal egészségesebb lenne, ha a szülők adnának józan magyarázatot, mint a hasonló korú vagy alig valmivel idősebb barátok. Félünk a magyarázattól. Hiszen még olyan gyermek, mondogatjuk. És addig félünk, míg úgyis megtudja, mert nem nyugszik addig, amíg problémáira magyarázatot nem kap. Valakinek mégiscsak válaszolni kell, mert napjaink úgy festenek, hogy senki sem igyekszik válaszolni. Különféle meggondolások alapján vi- szolyog szülő és pedagógus. Pedig nem titkolni való, hogy a világ kétnemű. Minél előbb tudja meg azt, annál könnyebb lesz megértetni vele, hogy a nemek kapcsolata természetes életjelenség. Példázza az egész földi élet. A nemiség problémájára az első válasz adó a szülő kell, azaz kellene legyen. A pedagógus és az orvos a tovább építők. Elsődlegesen csak szülő és gyermek közt alakulhat ki olyan lelki kapcsolat, amely megkönnyíti ezeket a beszélgetéseket. Ha a szülő és gyermek között kölcsönös a bizalom, akkor sem minden megy köny- nyen. Félmegoldással többet ártunk, mint amennyit használunk. Egy tíz év körüli kislány ezzel fogadta munkából hazatérő mamáját: — Mami, keresett egy nő! — Ejnye, kislányom, talán néni? — Nem, mamikám, ez nő volt! — A nő az nem néni? — kérdezte a mama. — Nem! Van néni, nő, hölgy és k... Ez nő volt! A mamában természetesen megszakadt a lélegzet, de hősiesen folytatta a megkezdett mosolyt és okosan kérdezett tovább. — Engem hová sorolsz? — Te nő vagy, mamikám! — Miért? — kérdezte most már kíváncsian a mama. —• Hát a néniknek nincs szép ruhájuk, csúnya a kezük és a hajuk. A nőknek szép ruhájuk is van és néha elmennek a fodrászhoz. A hölgyek azok mindig szép ruhában járnak, festik a hajukat, a körmüket, a szájukat, de nem tudom, hogy milyen a k... Te tudod, mami? Az édesanya archaikus mosolya nem tűnt el ugyan, de a helyes kezdés után mégis lépést vétett zavarában, mert ugyan mit lehet erre felelni egy ilyen kislánynak, aki eddig vígan varrogatta a babaru- hát és még nem lépett ki tel- J jesen a meséből. J — Hát, azok mgg jobban fes- J tik magukat, még több ruhá-i juk van, nagyon élénkek és j hangosan beszélnek — mondta. A kislány be is érte ennyivel,‘a mama még inkább. Pedig ha a gyerek érzelmi és értelmi szintje még nem bírja el a magyarázat terhét, még mindig jobb, ha azt mondjuk: ezt később meg fogom neked magyarázni. Ezért volt ügyes az a mama, aki a Pabar Irén mondja: — Érdekes, hogy a világviszonylatban elismert kertészeti egyetem itthon nem elég népszerű. (Külföldön a mi diplománkat elfogadják, a gödöl- lőiekét nem.) A következő tanévre is mindössze kétszeres a túljelentkezés. Mityók Ferenc társadalmi ösztöndíjas. Egy Veszprém megyei termelőszövetkezettel szerződött — mivel jeles rendű, havonta ezer forintot kap. — A társadalmi ösztöndíjnak előnyei mellett (az állami ösztöndíjnál magasabb) egy csomó hátránya is van. Például, hogy a szerződést a hallgató első éves korában köti. Akkor még nem tisztázott az érdeklődési területe. Csak harmadéves korukban szakosodnak, hogy szőlész lesz-e vagy dísznövényszakos. És mit csináljon mondjuk a zöldségtermelő szövetkezet, ha gyümölcskertészt kap. Aztán a szerződést az üzem bármikor felbonthatja. A végzett hallgatónak pedig olyan fizetést adnak, amilyet akarnak. Arról nem is szólva, hogy sokunknak a legnagyobb problémát okozzák, amikor hónapokig «■elfelejtik« az ösztöndíjat elküldeni. Egy másik társadalmi ösztöndíjas mesélte: a szövetkezet vezetői nyári gyakorlata idején közölték vele, nem tartanak igényt munkájára, a tsz nem kíván szőlőt termelni. A fiatalember kérte a járási tanácsot, jelöljön ki számára másik szövetkezetét, ahol dolgozhat majd. Amikor a járás illetékesei érdeklődtek a szerződött tsz-től, merőben más választ kaptak. Nagy szükségük lesz a szőlészre, alig várják, hogy befejezze az egyetemet. Nem csoda, hogy a fiatal-, ember szorongva néz leendő főnökére, munkahelyére. A régi és az újharcáról, ösz- szeütközéséről könyveket írtak. Könyvtárnyi az irodalma az idős és az ifjú generáció konfliktusának is. Olykor tragédiákba torkollik a tegnap és a ma ellentéte. Máskor csak összezördülésre ad okot. Egyszer a fiatalok védelmére kényszerül az ember, máskor az öregekére. Legtöbbször mindkét félnek igaza van. Az idős szakemberek évtizedes gyakorlata, tapasztalata olykor kétkedve fogadja az egyetemekről, főiskolákról kikerülő, korszerűbben képzett ifjakat. Ha valahol, hát éppen a mezőgazdaságban még mindig sok fiatal szakembernek kell küzdenie a bizalmatlan fogadtatással. És többszörösen — generációjuk védelmében is — bizonyítaniuk. Kádár Márta Könyvvásár Katowicében Nehéz volt odajutni a könyvekhez. Miskolc testvérvárosa, a nemzetközi gyorsvonatok első megállóhelye órák alatt is megszeretett! magát az idegenekkel. Innen indul tovább a magyar turista Krakkóba, Varsóba, vagy kiáll az országúira, és autóstoppal folytatja útját Katowice amolyan »-átutazó« város féle. A hajnali érkezés után. néhány órás pihenés következett, aztán irány a város. A kellemes napsütés több ezer emberrel együtt minket is az utcára csalogatott. A kirakatok előtt ugyanannyian mint nálunk, a presszókban minden asztal foglalt. A főtéren nehéz továbbjutni, mert a május tizenhetedikén kezdődött könyvvásár mindenkit a sátrakhoz vonzott Lengyel barátaink mondták el, hogy Katowicében a tavaszi kulturális események bevezetőjeként rendezik meg a könyvheteket, a sátrak és pavilonok három hétig tartanak nyitva. Ez így önmagában még nem is volna különös saenzáA sok nézelődésnek vásárlás a vége. ció, hiszen a könyvvásár nálunk is több éves tradíció, íróink, költőink ugyanúgy dedikálnak, mint Lengyelországban, de egy valami nálunk hiányzik, s talán nem is volna érdemtelen »ellopni« az ötletet A könyvsátrak tőszomszédságában tablósort állítottak fel világhírű festmények szebbnél- szebb reprodukcióival. Corot, Dürer, Monet, Von Gogh, Cezanne — és sorolhatnám még az általunk is ismert neveket — mellett a híres lengyelek: Jan Matejko, Wispianski egy- egy alkotása. Nehéz volna összehasonlítást tenni, hogy a könyvsátrak vagy reprodukciók előtt álldogálnak és vásárolnak-e többen. Egyformán nehéz volt odajutni a könyvekhez és a képekhez, itt ugyanis nincs sorbaállás. A reprodukciók nem drágák. Nyolcvantól háromszáz zlotyiig terjed az áruk, s az alatt a két óra alatt, amíg mindent tüzetesen megnéztünk, az egyik legszebbet, Cezanne Az elhagyott ház című képét már meg is vásárolták, de a többin is ott volt a cédula: eladva. A könyvvásárról alkotott véleményünket három szóban foglaltuk össze: Nálunk is elkelne! Saly Géza jfxaiMidáiiiL Ingyen cirkusz kell á marhának! Mellettük Eberhardt csak halványan mosolyog, a különleges megbízott viszont pohárral a kezében meredten bámul maga elé. Nyilván megint tökrészeg. A hosszú asztal túlsó végén, illő távolságban gazdáitól, az a két mexikói ül, aki az öngyilkosok parcelláin dolgozik. Gonzales és Camacho. Gonzales alacsony, szikkadt, menyét25. még sohasem fordult elő, a benyakalt fél üveg rum eljenére 2. Ha egy olyan okos, tapasz- a zseniális Honda mellett nem a kislányával ^ ta.lt, a körülményeket alaposan tűnt el, nem szorult háttérbe együtt írta fel egy füzetbe a \ ismerő, jószándékú és tévé- a köznapi, meglehetősen mű- arcú, a másik hórihorgas, a gyerek »kényes« kérdéseit. így (»kény embernek, mint Plombái veletlen, szürke Honda sem! képe ragyavert. Egyikkel sem olyan bizalmas kapcsolat kötő- fatya, aki itt, az aranyásók kö- Eleinte csak berzenkedett dött közöttük, hogy később érében egyedül örvend általá- tiltakozott, s kijelentette hogy együtt is húzhatták ki a kér- fnos bizalomnak és tiszteletnek, köp az érvekre. Aztán már trá- dések közül egy-egy bizalmas fha nfki se™ sikerült semmit gar szavakat is kiabált, hango- beszélgetés témáját. fsem tennie a gengszterek ellen san és cifran káromkodott maDe térjünk vissza az előbbi fegy év alatt, ugyan milyen gyarui. végül nagyot ütött ök- kislányhoz. Aznap este vendé- f eredményre vezethetne az o jével az asztalra gek érkeztek hozzájuk, köztük f gyermeteg próbálkozásuk a egy fiatal házaspár. A szépim®£ Ciduróban eltöltendő né- Hangos nevetés harsant fel fiatalasszony kacagva, jóked- \ hány nap során? körülötte. Révedezve, meglevőén beszélt.^ A kislány bű- 1 3, Lelkiismeretük megnyug- petten nézett szét az ivóban, voltén szemlélte ^csodás szőke itatására az egyetlen, amit te- Úgy látszik, annyira mélyen, s oly sokáig merült «, gonü.kr lőle, le nem vette volna róla a szemét. A FIATALASSZONY észrevette ezt a néma csodálatot. Magához ölelte a gyereket és megcsókolta. A kislány elragadtatva kapaszkodott a nyakába és gyönyörűségében így kiáltott fel: — Ugye, mamikám, ez a néni k... Azt többet len. Mihályi Margit lentik az itteni állapotokat. taiban> ho^ észre ^ vetteSzentelt víz. Semmi bizonyíték amikor benépesült a nagytenincs a kezükben a gaztettek- rém. Tessék, most meg rajta re vonatkozólag. Ami pedig kacag mindenki! Azt hiszik, Ciduróban a felszínen zajlik, , __. _ ,, . , J ! hogy berúgott, s élvezik szilái az a kapitalizmus viszonyai , ’ , , J között nem számít bűntettnek, dallamú, furcsán hangzó szitNegyedszer, ötödször, ha- kait. todszor... A söntés melletti nagy aszÉs ahogyan sorjáztak a meg- tálnál Hans Müller ül a főhe- já"k a szemüket a fényhez, és győző argumentumok, a hideg lyen. Hátradől a székén, s a megvárják, amíg lecsurog róhiszem a történethez Kés kristálytiszta logika szüle- térdeit csapkodva röhög, luk a víz. Körülnéznek, mosohozzáfűzni szükségte- *ményei, úgy növekedett a fel- Ugyanúgy Ernest a jobbján, lyogva üdvözlik Madame Duháborodás, az ellenállás tüze De az ordít is. Azt, hogy: vált és a másodosztályú ismeHonda lelkében^ Ami eddig Noch einmal! Noch einmall rősöket. Aztán letelepednek az szívesen találkozna az enjber sötétben. Hátul a sarokban is minden hely foglalt. Vagy tízen ülnek a hosszú, keskeny asztal körüli lócákon. Csak az öreg guapi indián, Xingu apót ismeri közülük, meg a félszemű Kri- moszt, a görögöt. A kisebbik asztalnál három brazil minei- ro, ők is bádogbögréből isznak, miként Xinguék. Ügy látszik, az ivó jobb oldali része másodosztály. Ugyanitt a harmadik kisasztal még gazdára vár. De már nem is kell várnia. Meglebben a bejárati háncsfüggöny, s a Borelli fivérek lépnek be. Megállnak, szoktatüres asztal mellé. Ninette mái1 ott is terem, egy üveg pálinkát, két bögrét tesz eléjük. Honda László mámon az új vendégeket nézi, hanem az elsőosztályú társaságot. És így sikerült elkapnia Eberhardt pillantását, amelyet a két mexikóival vált, miközben alig észrevehetően az olaszok felé int. Azok bólintanak, aztán összekoccintják poharaikat. A kis kopasz magyar, akiről már rég elterelődött a közfigyelem, mindent ért. És a józan ész, sőt a zsenialitás ellenére dönt. Feláll, botladozik, lassan kitántorog a teremből, le a tornácon. De kint már siet, szalad. Iránv a barakk! Odabent egykettőre felfedezi Ewans professzort, aki a priccsen ül és jegyzetfüzetét olvassa. Honda néhány szót súg a fülébe. A prof először csodálkozva néz rá. aztán vállat von. Egv oapírd arabkára néhány sort ír. előveszi a csekk-könyvét, kitölt egy, lapot, aláírja, kitépi, s átnyújtja. Tíz másodperc múlva Honda László már a női szakaszban van, a Mamához lép. aki az eső miatt épn a másnapi edzésterv módosításán töpreng. Anna asszony elolvassa a kezébe nyomott cédulát. Tüzetesen megvizsgálja a csekket, ránéz a küldöncre, s csibésze- sen hunyorít, hogy rendben van. (Folytatjuk) SOMOGYI NÉPLAP 5
