Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-27 / 149. szám
f* ff// f / . *• /A J f Felelősség es torodes A falut ismerő emberek gyakran elgondolkodnak mostanában afölött, miért van az, hogy a társadalmi élet minden téren tapasztalható felélénkülése valahogy kevésbé tapasztalható az ifjúsági szervezetekben. A felbuzdulásokat sokszor követi az ellanyhulás, sőt helyenként a pangás állapota, emellett viszonylag nagy az olyan falusi KISZ-szervezetek száma, ahol krónikus a gyengeség. Ennek a gyengeségnek még a külső szemlélő előtt is számos jól látható jele van. Ilyen például az, hogy a közösség nem gyarapodik létszámban, a fiataloknak csak egy töredékét olvasztja magába, programja nem nagyon érdekes, épp ezért nem is vonzó a többség számára. Az egész szervezet úgy él, létezik, hogy semmivel nem tudja felhívni magára a figyelmet, ezért mindennapi élete sajnálatos érdektelenségbe fullad. Miért kell ennek így lennie? Van-e kiút ebből a helyzetből? Sorrendben az első ok a fiatalok magukra hagyatottsága. Egy adott község vezetőinek nagyon sok mindenre kell figyelniük, hiszen mindenki tudja, mennyire széttagolt a helyi közélet, s a vezetőknek néha még az is nagy erőt kívánó feladat lehet, hogy megszervezzék a társadalmi élet kisebbnagyobb eseményeit, még a látszateredmények felmutatása is tengernyi munkával jár. Hát még, ha azt akarjuk — márpedig erről nem mondhatunk le , hogy látszateredmények helyett tartalmi vonatkozású eseményeket érjünk el! Mint tudjuk, a KlSZ-szerve- zetek munkájáért elsősorban annak vezetősége felel. Magáért a KISZ-ért mindenütt a helyi pártszervezet a felelős. Ez a körülmény közvetve az ifjúságért való felelősséget is jelenti egyben. A felelősség abban jut kifejezésre, hogy törődik-e — és mennyiben — a párttitkár, a pártvezetőség, maga a pártszervezet a KISZ- szel, ott van-e mindenkor, ha okos eligazításra, tervszerű irányításra van szükség. A pártszervezetek általában törődnek a KISZ- szel. De ez a törődés sokszor bizony eléggé az általánosságokra szorítkozik. Tisztelet a kivételnek, de ma még meglehetősen nagy az olyan pártszervezetek száma, ahol az ifjúsággal való törődésnél sokszor megfigyelhetjük a pusztán formális érdeklődést. Gyakori hiba az ifjúság kérdéskomplexumának merev megközelítése is. Hiányzik sok helyen a fiatalok önállóságra nevelése. Tervszerű foglalkozás helyett a KISZ- vezetők nemegyszer kioktatást kapnak, eligazítás helyett uta- sítgatást. Nem jó dolog ez. Elsősorban azért nem, mert rontja a családiasság szükséges légkörét az idősebb és az ifjú kommunisták között. Elkedvetleníti a KISZ-eseket, akik ilyen helyzetben nem tudnak kibontakozni, szükEgymillió-kétszázezer vendégnap A beutaltak egyharmada a Balatonra jön Több egész éves üdülőt ÉVRŐL, ÉVRE nagyobb feladatok hárulnak a SZOT Dél-balatoni Üdülési Igazgatóságára. Ezért tűzte napirendjére a KPVDSZ megyei bizottsága az üdülőkben dolgozók munka- és életkörülményeinek alakulását. A beutaltak mintegy egyharmada a magyar tenger déli partján piheni ki az év fáradalmait. Az a kilencezer-százkét üdülői hely, amely az igazgatósághoz tartozik, aSZOT-üdül- tetéshez tartozó országos helyeknek csaknem a fele. Évenként 92 660-an üdülnek a Balatonon, a Mecseken, a Velencei-tónál, s több mint egymillió-kétszázezer vendégnapot töltenek az üdülőkben, Ezen felül tizenkétezer olyan vendég étkezik a SZOT-üdü- lők éttermeiben, illetve konyhájáról, aki vállalati, hivatali üdülőben nyaral. A külföldről érkező szakszervezeti csoportok majdnem mind a Balaton déli partján üdülnek. Nemcsak üdülőkben, hanem szállodákban is pihenhetnek a szakszervezeti beutaltak. Ezeken a helyeken javult a szolgáltatás az utóbbi időben, a szállodák alkalmazottai nagyobb megértéssel elégítik ki a beutaltak igényeit. Természetes azonban, hogy azt az otthonos légkört nem lehet megteremteni, amelyet az üdülőkben találnak a vendégek. A SZOT elsősorban a családos üdültetést fejleszti a magyar tenger déli partján " harmadik - ötéves terv', mert a sekély víz és hon kos talaj kiválóan alkalmas strandolásra. A következő ötéves tervben újabb üdülők épülnek Siófokon, Balaton- széplakon, újabb gyermek- üdülőt terveznek Fonyódliget- re, Balatonszabadiba. Szó van arról is, hogy a táskái gyógyvíz hasznosítására gyógyüdülőt építenek Fonyódon. A családos üdültetés kapcsán elmondták az ülésen, hogy olyan szobákra is szükség lenne, amelyekben két felnőtt és két gyermek elfér. A következő ötéves tervben ennek figyelembevételével kellene megtervezni az üdülőket. A Dél-balatoni Üdülési Igazgatóság üdülőiben csaknem kétezren gondoskodnak a beutaltak kényelméről, ebből azonban mindössze négyszázhetvenen dolgoznak egész évben, a többiek időszakosok. A legnagyobb gondot az időszakos dolgozók jelentik, mert egyre nehezebb a létszám betöltése. Jelenleg is üres még az ilyen helyek hat és fél százaléka. A dolgozóknak csak egynegyede tér vissza a következő szezonban, s ez az arány rendkívül alacsony. Valamit'enyhít a gondokon, hogy nyugdíjasokat, középiskolásokat is fölvesznek a főszezon három hónapjában. A két és fél hónapig nyitva tartó gyermeküdülőkben csak középiskolásokat tud fölvenni az igazgatóság. Nagyon érdekes az a tény, hogy ez a munkaterület is elnőiesedett. Tizennégy évvel ezelőtt mintegy negyven százalékban férfiak dolgoztak az üdülőkben, most már csak huszonegy százalék az arányuk. A munka- és életkörülmények fokozatosan javulnak az üdülőkben. Konyhai és szállodai munkagépeket szerez be az igazgatóság a dolog megkönnyítésére. Az elmúlt években száz-, kétszázezer, az idén már egymillió forintot fordítanak erre a célra. A KPVDSZ megyei bizottságával felülvizsgálták a munkásszállásokat, s intézkedtek, hogy ahol indokolt, mérsékeljék a térítési dijakat. A jövőben meg kell teremteni annak az előfeltételét, hogy egységesíthessék az étkezési tétést, rendezzék a nagylaka- '.sl átalányt, megoldják a „úlóra pótlékolását az üdülőkben dolgozóknál. A KPVDSZ megyei bizottsága úgy foglalt állást, hogy több egész évben üzemelő üdülőt kell építeni, mert csak így lehet növelni a törzsgárda létszámát, megtartani a fontos szakembereket. Ezenkívül újabb téli foglalkoztatási lehetőségeket kell teremteni. Például kiválóan alkalmas lenne erre a célra az Ezüstpart új étterme. Szó van róla, hogy szárított tésztát készítenének, lepedőket varmának télen az üdülők dolgozói, hogy közülük minél többet átmenthessenek a következő szezonra. Lajos Géza ségtelen gyámkodásnak érzik azt az egyébként jóakaratai foglalkozást is, amely munkájukat szeretné megkönnyíteni. Ha ma sok községben nincs kellő becsülete az ifjúsági szervezetnek, akkor az elsősorban annak a következménye, hogy a pártszervezetek nem találták még meg a sikeres irányító, helyileg is sikerrel alkalmazható módszereit. Mit kellene csinálni, hogy ezek a módszerek kialakuljanak, és eredményesen alkalmazzák is azokat? Egy kicsit nagyvonalúbban kellene foglalkozni az ifjúsággal, a KISZ-szel, oly módon, hogy legyen az ifjúsági szervezetnek nagyobb önállósága, és rendelkezzen a szükséges eszközökkel az önálló szervezeti élet minél teljesebb kibontakoztatásához. Ma már nem szükséges az egyes ~-árt- szervezeteknek hatalmi szóval érvényesíteni az akaratukat. Hiszen a fiatalok hajlanak az okos, türelmes meggyőzésre kivált akkor, ha látják: a pártszervezet melléjük áll jogos érdekeik védelmében a napi termelőmunkában éppen úgy, mint a kulturális sportolási lehetőségek biztosításában. Az kellene, hogy az eddiginél lényegesen több »-szövetségese« legyen a KISZ-nek a többi társadalmi szervezetnél. Ezt egyedül a KISZ semmikép nem tudja kiharcolni, ehhez nélkülözhetetlen a párt- szervezet erkölcsi-politikai súlya, tekintélye. Nem mintha jelenleg nem lennének szövetségesei az ifjúsági szervezetnek. Főleg a pedagógusok körében találunk jó segítőtársra ilyen vonatkozásban. M a már eljutottunk odáig, hogy az ifjúsági szövetség a KISZ-munka kereteit többé-kevésbé világosan képes megadni. Egy sor olyan kezdeményezés is meggyökeresedett a múlt években, amelyhez érdemes hozzátenni a helyi javaslatokat. A fiatalok sokszor nem tudják, hol kezdjék, miként folytassák. Segítsünk nekik emberi melegséggel, bátorítással, úgy, hogy lássák, bennünket is ércfékei, miként boldogul az ifjúsági szervezet. S hogy mi sem azért foglalkozunk velük kizárólag, hogy időről időre beírhassuk a jelentésekbe: hány beszámoltatás, mennyi kiértékelés történt egy adott időszak folyamán. Lehetséges, hogy ehhez az eddiginél több szeretet és buzgalom szükséges, s a hivatalnok szemlélet teljes elvetése. H. I, Az onkológiai központban Az újjáalakított Marx Károly utcai gondozó onkológiai kezelőhelyisége. Világszerte óriási ösz- szegeket áldoznák a rákszűrés hálózatának kiépítésére. A magyarországi hálózat egyik láncszeme a Somogy megyei onkológiai gondozó a Marx Károly utcában. Nemrégen nagyszabású átalakítással két szűk és elavult szobácskája helyett öt újabbat építettek. Ezzel és a megfelelő új műszerek beszerzésével megteremtették Kaposváron is az onkológiai gondozás korszerű feltételeit. Nagyon időszerű volt ez, mivel a fölfedezett daganatos betegek száma évről évre fokozatosan emelkedik. (A múlt évben összesen 12 650 daganatos beteget tartottak nyilván megyénkben.) Ugyanakkor növekvő tendenciát mutat a rákszűrő vizsgálatok száma, és ezzel együtt a »-kiszűrt« esetek, a pozitív eredményű vizsgálatok száma is. 1969-ben Somogy megyében 14 500 rákszűrő vizsgálatot végeztek el, túlnyomórészt a veszélyeztet- tett korban levő, azaz 30 éven felüli nőknél. Közülük összesen 261 személynél fedeztek föl valamilyen kezdeti, vagyis még tünet nélküli stádiumban levő rákos megbetegedést. (Az illető ilyenkor még nem tud betegségéről.) Az újjáalakított onkológiai gondozóban dr. Molnár Lajos főorvost kértük meg: tájékozSZABÚ LÁSZLÓ - SÚLYOM JÓZSEF Az iigyw&i 8. A Calvet testvéreknek [Algírban, a Michelet utcában [volt egy nőiruha-üzletük. Szájmos bejárattal rendelkezett ez .az üzlet, amelv egy vasaló [alakú sarkon állt. A pincehelyiségekből is kijárat nyílt két [szomszédos üzletre, amelyekének tulajdonosai szintén a Se- (curité Militaire szervezetéhez ^tartoztak, és Calvet-ék ügynökeiként szerepeltek a nyilván- > tartási listán. Az amerikaiak még a partraszállás előtt itt találkoztak többször is Mast tábornokkal, Jousse alezredessel, akik a Vichy-kormány algíri helyőrségének parancsnokai voltak. Találkoztak azonban más francia tisztekkel is, akik később lehetővé tették: végeredményben simán és számottevő véráldozat nélkül történjék a partraszállás. Guy Calvet időben tájékoztatta az amerikai hadvezetést, hogy . Vichy kémelhárító ügynöksé- # gének, a Securité Militaire- ének mit sikerült megtudni ter- f veiből. Ebben az üzletben vette fel p közvetlen kapcsolatokat az OSS-szel d’Astier de la Vigerie ’Az átkozott FBI” francia royalista csoportja is. Később ez a csoport gyilkolta meg a Gestapo egyik hírhedt ügynökét, Darlant. A partraszállás után az ideiglenes Gi- raud-kormány parancsára va- lamennyiüket a Szaharában felállított koncentrációs táborba zárták. Az OSS francia részlegének vezetője Algírba utazott és követelte szabadon bocsátásukat. Az FBI washingtoni központjának küldötte, Robert Murphy kereken megtagadta, hogy közbejárjon érdekükben. — Ezeket a nyavalyás kis franciákat mi tettük hidegre. Remélem, hamar kinyiffannak a Szaharában. Arthur Roseborough, az OSS francia részlegének vezetője tudta, hogy Murphy reményei nem alaptalanok. A Szahara közepén, egy vasbetonból épült pokolban tartották fogva a franciák mindazokat az embereket, akiket a Giraud-kor- mány bűnösnek minősített. Betonpriceseken, szűk cellákban tengették az életüket, naponta egy tányér levesnek nevezett moslékot kaptak. A nappali forróságban szinte égtek a falak, a priccsek, éjszaka viszont meg lehetett fagyta ssa olvasóinkat erről a jelenségről. — Minek tulajdonítja a daganatos betegek számának gyarapodását? — Hangsúlyozni szeretném: ez nemcsak a betegség gyakoribbá válásának a következménye. Egyfelől — jó részben az egészségügyi felvilágosítás hatására — a lakosság mind nagyobb rétege vesz részt a szűrővizsgálatokon. Másfelől sokkal jobbak a diagnosztikai lehetőségeink. Ez év elejétől országos viszonylatban is az egyik legjobban fölszerelt és elhelyezett gondozóval rendelkezik a megye. Olyan a műszeres ellátottsága most, hogy — a többi egészségügyi intézménnyel együttműködve — lehetővé vált a daganatos, illetve daganatgyanús betegek nagy részének bejáró betegként való vizsgálata, gondozása. Olyan vizsgálatokat is el tudunk végezni itt, amelyekre azelőtt csak kórházban volt lehetőség — esetleg több hetes várakozás után. fgy várhatóan az idén is gyarapszik majd a szűrővizsgálatok és ezzel az újonnan fölfedezett betegek száma. — Sokan ma is félnek, viszonoznak a rákszűrő vizsgálatoktól. Nem lenne helyes a tbc-szűrővizsaá'a tokhoz hasonlóan kötelezővé tenni ezt is egy bizonyos kortól? — Nem lenne helyes, ehhez a megfelelő apparátusunk, fel- készültségünk sincs meg. Egyébként ismereteim szerint sehol a világon nem kötelező a rákszűrő vizsgálatokon való részvétel. Viszont — legalábbis a nőknél, harminc éven felül — ajánlatos, méghozzá félévenként egyszer. Ebben sokat tehet a jó egészségügyi propaganda, melynek a célja nem a félelemkeltés, hanem annak a tudatosítása, hogy a rák kezdeti, tünetmentes szakaszában még gyógyítható. Ha tehát a rákos daganatot idejében sikerül észrevenni, a betegség gyógyítható. Kinél bejárókezeléssel, kinél gyógyintézetben. Ám Somogybán ilyen önálló kórházi osztály nincs. Ha valakit emiatt kórházba utalnak, akkor a megyei kórház valamelyik osztályán kémek helyet számára, vagy beutalják máshová, a megyén- kiviül. (A szombathelyi kórházban például 100 ágyas onkológiai osztály is van.) A megyei kórház fejlesztési tervében azonban szerepel egy helyes, előremutató elképzelés. Eszerint a rekonstrukció keretében önálló onko-radiológiai osztályt létesítenek. W. E. ni. Takarót nem kaptak a foglyok, és naponta fél pohár vizet osztottak ki közöttük. Ebben a koncentrációs táborban a köztársaságért harcoló spanyol hazafiak százai és az áruló Vichy-kormány ellen küzdő franciák ezrei szenvedtek. Itt tartották azonban fogva a francia titkosszolgálat kezére került külföldieket is, mindenekelőtt a németeket, olaszokat, magyarokat, akik a fasizmus elől szöktek Franciaországba. hogy ott életüket a nácizmus elleni harcnak szenteljék. Az OSS francia irodája vezetőjének nem sikerült a royalista csoportot megmenteni. — Nincsen jobb dolgod itt Afrikában, mint ezekkel a nyomorult zsidókkal és kommunistákkal törődni? — kérdezte felháborodva Murphy. — Ezek az emberek a mi ügynökeink voltak és Amerika érdekében tették életüket kockára. Nem az ő szabadságukról, hanem a mi becsületünkről van most szó! — érvelt Arthur Roseborough. Hiába magyarázta, hogy a csoport tagjai valamennyien keresztények és egyetlen kommunista sincs közöttük. A legtöbben közülük régi, nagy francia családok nevét és címét viselik. — Mit változtatna a tényeken, ha valóban zsidók és kommunisták lennének?! Azért tették kockára az életüket, a családjuk életét és vagyonukat, hogy Amerika felszabadíthassa Franciaországot. Miértünk harcolták és adósaik voltunk, adósaik is maradtunk. — Fütyülök az ilyen adósságra! Szükségünk volt rájuk, elvégezték a dolgukat és ezzel kész. Washingtonból azt a parancsot kaptam, hogy szabaduljunk meg az ilyen nyughatatlan alakoktól. Nekem kényelmesebb, ha a franciák pusztítják el a saját embereiket. Mert ezek ott, a Szaharában elpusztulnak, erre mérget vehetsz! Robert Murphynak igaza volt: a csoport egyetlen tagja sem hagyta el élve a szaharai koncentrációs tábort. Amikor azonban az FBI így hagyta elpusztulni a legjobb francia hazafiakat, mindent megtett Charles Bedeaux megmentéséért. Az amerikai állampolgárságú Bedeaux-t az egész világ a siettetés királyának ismerte. Az ő agyában született meg az a rendszer, amelynek segítségével az ipari üzemek a lehető legtöbb munkát préselték ki munkásaikból a lehető legkevesebb fizetésért. Bedeaux rendszere hírhedtté vált az egész világon. Nem csupán a szakszervezetek és a legkülönbözőbb munkásszövetségek, szervezeték, egyesületek ítélték el, hanem az emberi jó érzésre, tisztességre valamit is adó üzemvezetők is. Nem véletlen, hogy Bedeáux rendszerét a legkövetkezetesebben Hitler Németországa valósította meg. (iFolytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP 1970. június 27. f
