Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-25 / 147. szám

A inegyebizottság ülés® nyomán A nőmozgalom helyzete, jövője Somogybán A megyei pártbizottság el- mélyülten, felelősséggel és sok­oldalúan elemezte a nőmozga­lom helyzetét. A hibáknak, a nehézségeknek sok összetevő­jük van, ebből az következik, hogy a nők továbbfejlődését politikai, gazdasági téren csak széles körű társadalmi össze­fogással, következtés és közös erőfeszítéssel biztosíthatjuk. A párt Központi Bizottságának határozata hosszú időre meg­szabja a munka irányát azt ja­vasolva, hogy az eddigi veze­tés helyebe a párt központi vezetése lépjen. »A politikai munka irányítását a párt­munka szerves részeként kell kezelni, a nők gondjainak megoldását célzó határozatok végrehajtásának ellenőrzését, koordinálását minden fokon az illetékes pártszervezetek és vártszervek végezzék.* Eezel párhuzamosan feltétlenül szükség van a nők körében végzett munka és az érdekvé­delem további szélesítésére. Ezt a feladatot hivatottak el­látni a létrehozandó új nőbi­zottságok. Alapvetően fontos, hogy a nők érdekképviselete hangot kapjon minden politi­kai, gazdasági, társadalmi szer­vezetben. A szervezés után tartalmi munkát Az elsődleges mumika — ahogy állást foglalt a megyei pártbizottság — az új szerve­zeti forma kialakítása, a szer­vezés elvégzése: A megyei, járási, városi pártbizottságon függetlenített nőfelelősök lesznek, az alap- szervezetek nőfelelősei pedig választott tisztségviselők, tag­jai a pártvezetőségnek. Nagyon fontos, hogy a pártszervek és pártszervezetek a nőket érintő kérdésekben nélkülük ne dönt­senek. A pártirányítás — a ki­alakult gyakorlatnak megfele­lően — az állami és a gazda­sági szervekben, a tömegszer­vezetekben és -mozgalmakban az ott dolgozók kommunistá­kon keresztül valósul meg. Szemléletbeli, gondolkodás­módbeli fogyatékosságra, hi­bára vezethető vissza a jelen­legi problémák túlnyomó több­sége. Bár rangsort nem lehet felállítani, mégis úgy mond­juk, hogy elsődleges és nagyon következetes munkát igénylő feladatuk a pártszervezetek­nek, hogy fellépjenek a kon­zervatív, a nőket nem egy esetben elmarasztaló szemlé­letbeli hibák ellen. Az iskolá­zásnál, a káderfejlesztésnél a korábbinál fokozottabban ve­gyék számításba a nőket, tuda­tosan készítsék föl az arra al­kalmasakat a vezetésre, a köz­életi tevékenységre. Már utaltunk rá: az érdek- védelem fokozása megkívánja, hogy a szákszervezet, a KISZ, a Hazafias Népfront, a szövet­kezetek minden szintjén nobi- zottságok alakuljanak. Áxn ezekre a szövetkezetekre, tö­megmozgalmakra további fel­adatok is várnak. Gondolunk itt többek között arra, hogy a szákszervezetek a jövőben többet foglalkozzanak a dol­gozó nők politikai, kulturális nevelésével, a szociális körül­mények javításával és nem utolsósorban az egyedülálló nők támogatásával. Megyénk­ben több ezerre tehető az egyedülálló, magányos, nyug­díjas vagy nyugdíj előtt álló nők száma. Helyzetük, sorsuk sok esetben nyugtalanító. Fe­lelősséggel tartozunk azért, hogy gondjaik, problémáik megszűnjenek. A szövetkezet, a Hazafias Népfront, a KISZ sokat tehet — és szükséges, hogy tegyen — a nőket elmarasztaló szem­lélet és gyakorlat ellen. Külö­nösen jelentős szerepe van a KISZ-nek az ifjúság, a közvé­lemény formálásában. Több helyi kezdeményezést Az általános feladatokat csak fő vonásokban soroltuk feL Feltétlenül szólni kell ar­ról, hogy az új szervezeti for­ma csak keretet, lehetőséget teremt a tartalmi munka job­bá tételére. A nők politikai, gazdasági és szociális helyze­tének javításában döntő fon­tosságú az, hogy mennyiben sikerül felkutatni és kihasz­nálni a helyi lehetőségeket. Érthető, hogy fokozott figyel­met kell erre fordítani, hiszen helyi — vállalati, szövetkezeti, intézményi — hatáskörben dől el ma már politikai, gazdasági életünk legtöbb kérdése. Min­den munkahelyen mások a kö­rülmények, és az ott dolgozó nőknek lehetnek az átlagostól eltérő, sajátos gondjaik, nehéz­ségeik. Ezek megszüntetésé­nek módját ott, helyben kell megkeresni. »A feladatok, a határozatok ismertek, ne várakozzunk, kezdjük el a munkát« — a me­gyei pártbizottság vitája ezzel a gondolattal összegeződött. Ehhez mindössze annyit tehe­tünk hozzá: ki-ki a maga terü­letén olyan felelősséggel, lelki­ismerettel lásson munkához mint amilyet megkíván az egész társadalmi fejlődésünket befolyásoló feladat elvégzése. V. M. Róluk csak az elismerés hangján ERŐSEN TŰZ a kora dél­utáni nap. A nehezen érkezett nyár mintha pótolni akarná a mulasztást, olyan hőséget le­hel a zöldellő határra. A mező nem néptelen. Lelkes asszony­brigádok viaskodnak a hirte­len jött kánikulával. A hepe­hupás dűlőúton haladva elő­ször egy kiterjedt, de már vi­rágdíszbe öltözött burgonya­tábla mellett robog el gépko­csink, ahol 10—15 főből álló asszonybrigád »-szelektál", a satnya, a növésben elmaradt bokrokat távolítják el. Tőlük távolabb, a domb mögött pe­dig egy másik csoport a répa­sorok között szorgoskodik. Fel­tűnő, hogy közöttük alig talál­kozni fiatallal. Inkább a kö­zép- és az idősebb korosztály képviselteti magát mindkét brigádban. Amikor elindulásunk előtt az irodában beszélgettem a berzencei termelőszövetkezet vezetőivel, Kiss István főagro- nómus nagy tisztelettel és el­ismerően szólt az asszonyok munkájáról. Nem titkolta: nél­külük a fő dologidőben nem sokra mennének. Különösen a növénytermesztésben nélkü­li A virágzó burgonyatábla mindig ad nyoknak. munkát az asszo* lözhetetleriek. Ilyenkor a me- [miközben mosolyogva szemlé­zni munkák zöme az ő vállu­kon nyugszik. A burgonya-, a kukorica- és a répatáblákon kívül még a csaknem hatvan­holdas kertészet tennivalói is rájuk várnak. Követve a dúlőút kacskarin- gós futását, hamarosan egy szénarendekkel, boglyákkal éj* A fiatalok villái nyomán gyorsan szaporodnak a boglyák. Tervszerűen készül a megye a p á rtveze tőség-vá laszlásra Pto-főelőadók tanácskozása Kaposváron Á megye egész párttagsága tervszerűen készül a vezető- ségvátasztásra. Az eddigi fel­adatok elvégzéséről tanácskoz­tak a. városi, járási pártbi­zottságok párt- és tömegszer­vezeti főelőadói tegnap dél­előtt a megyei pártbizottság székházában. Az értekezleten részt vett dr. hatos István, az MSZMP KB párt- és tömeg­szervezetek osztályának mun­katársa is. A főelőadók beszámoltak ar­ról, hogyan készülnék a vá­rosokban, járásokban a pártve- zetőség-választásra. Szikszói László, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osz­tályának vezetője megállapítot­ta, hogy az elhangzott tájékoz­tatás szerint tervszerűen foly­nak a vezetőség-választás, a pártértékezletek előkészületei. Felhívta a figyelmet arra, hogy minden pártbizottság ösz- szegezze az adatok egyezteté­sekor elhangzott beszélgetések tartalmát, hiszen a föltett kér­désekre válaszolni kell. A megye párttagsága meg­ismerkedett a választással kap­csolatos feladatokkal és tenni­valókkal. A hátralevő időben az alapszervezetek fontos fel­adata, hogy minden párttaggal megismertessék a teendőket. Most kezdik el a pártvezető­ségek a beszámolók összeállí­tását. Nagyon fontos, hogy az alapszervezeteket patronáló pártbizottsági tagok, aktívák, a városi és a járási pártbizott­ságok minden segítséget meg- adjanaik elkészítésükhöz. Dr. Látos István azt emelte ki ez­zel kapcsolatban, hogy a párt­vezetőségek a gyakorlati kér­désekre adjanak választ. Ha vitára késztető, jó beszámolók készülnek az alapszervezetek­ben, akkor sokkal többen mon­danak majd véleményt a tag­gyűlésen, s az elhangzottakat a járási, városi pártbizottsá­gok, a megyei pártbizottság is alkotóbban hasznosíthatja. Göllei tapasztalatok - Fejér megyeieknek A Fejér megyei Allatforgahni és Húsipari Vállalat szakembe­reiből, valamint a lajoskomá- romi termelőszövetkezet veze­tőiből és tagjaiból álló népes csoport látogatott Göllébe. Az út célja az volt, hogy megnéz­zék az átalakított háztáji is­tállókban folyó sertéshizlalást. A tapasztalatcserét a Kapos­vári Húskombinát szervezte a Fejér megyei vendégek részé­re. A húskombinát ugyanis anyagilag és szakmailag — például szaktanácsadással — segíti a háztáji sertéshizlalás­nak ezt a módját, és eddig figyelemre méltó eredménye­ket értek el. Ezt tanúsítják a göllei tapasztalatok is. Csoko­nai János, a húskombinát osz­tályvezetője. kísérte ide a Fe­jér megyei érdeklődőket, s a látottak megnyerték a vendé­gek tetszését. A tapasztalat- csere eredményeként úgy ha­tároztak a lajoskomáromi tsz képviselői, hogy községükben hasznosítják majd a frissen szerzett tapasztalatokat, átve­szik a gölleiek módszerét borított tábla kerül elő. A hosszúra nyúlt szénarendék mellett is asszonyok dolgoz­nak, villájuk előtt gyorsan sza­porodnak a szénarakások. Tő­lük valamivel távolabb, a táb­la közepén pedig egy szokat­lan kép tárul elénk. Fiatal is­kolások göngyölgetik nagy szorgalommal a sorokat A szalmakalapok alól elővillanó arcokon verejtékcseppek csil­lognak. — A gyerekek szerződéssel dolgoznak nálunk a nyári szü­netben. Nagyon szorgalmasak. Igaz, még csak az elején tarta­nak. Munkájukkal elsősorban az asszonyokon könnyítünk — tájékoztat Kovács Istvánná, Agitációs tanácskozás Kaposváron Lakbérek, lakásépítés A jogi rendezés még nem fejeződött be — Az agitátorok feladata A lakáselosztás és a la­kásgazdálkodás helyzetéről, feladatairól szóló határozat, amely a Központi Bizottság és a kormány együttes ülése után májusban került nyilvános­ságra, nem véletlenül áll az érdeklődés középpontjában. Az irányelvek ismeretében számolnak a családok, hiszen életszínvonaluk egyik megha­tározó tényezőjéről, a lakás­ról van szó. Számolás közben aztán újabb kérdések vetőd­nek fel, s ezekre választ vár­nak. Az irányelvek ugyanis minden részletkérdésre nem adhattak feleletet. Ez a jogal­kotás feladata lesz. Az agitá­ciós tanácskozás második nap­ján. a megyei pártbizottság székházéiban Erdős Zoltán, a megyei tanács építési, közle­kedési és vízügyi osztályának vezetője elsősorban az ezzel kapcsolatos kérdésekre adott választ. A tanácskozáson, me­lyet dr. Szőke Pál, az SZMT vezető titkára nyitott meg, felszólalt és az eddigi állás­foglalásokat ismertette Szigeti István, a megyei pártbizott­ság titkára. A tanácsterem­ben helyet foglaló vállalatve­zetőknek, párt-, szakszerveze­ti és KlSZ-funlkcianáriusok- nak is feladatuk, hogy az emberek kérdéseire az üze­mekben választ adjanak. A tanácskozáson többször hangsúlyozták: az újonnan megállapítandó lakbérek nye­reséget és amortizációt nem tartalmaznak, de fedezniük kell az üzemeltetési, felújítási és karbantartási költségeket. Az új lakbérek viszont nem csökkenthetik az életszínvona­lat. A régi és az új lakbér közötti különbözetet azért ad­ja meg az állam egy ideig. A fizetések emelkedését is fi­gyelembe véve — természetei sen csökkenő nagyságrendben — előreláthatólag 4—5 évig folyósítják. Ez ad választ az első kérdésre is, amely el­hangzott: miért nem kapnak lakbérhozzájárulást az 1971. július 1. után lakáshoz jutók? A felelet: maga a lakáskiuta­lás ténye életszínvonal-emel­kedést jelent. A második kér­dés: milyen ismérvek alapján döntik el, hogy üdülőről vagy mondták — az elkészült ren­dezési tervek egyértelműen feleletet adnak. Mivel csak egy üdülő és egy lakás lehet a család tulajdonában, mit tesznek akkor, ha valaki ez­után örököl? A választ erre majd a részletes jogszabály adja meg. Mi foglalkoztatja meg az embereket? Csak szemelvény- szerűen néhány kérdés: ho­gyan emelkedik a lakibér, ha lakó tette komfortossá a bér­leményt, vagy hozzáépített a lakáshoz? A 'bérek megállapí­tásánál hogyan számítják ki az alapterületet? Ugyanannyit fizetnek a társbérlők is, mint­ha egyedül bérelnék a lakást? Ki fizeti a bért eltartási szer­ződés esetén? Csak. a vállala­tok, vagy pedig a ktsz-ek és a szövetkezetek is fizetik dol­gozóiknak. a régi és az új bér közötti különbözetet? A fele­let már a Központi Bizottság és a kormány együttes hatá­rozatából is következik: mind­egyik szerv megfizeti, az ál­lam pedig megtéríti. Ez az összeg nem terheli a nyeresé­get S egy különös kérdés: lakásról van-e szó? Erre — a lakbér különbözette! meg­emelt fizetés milyen adózás alá esik, kell-e fizetni utána például szakszervezeti tagdí­jat? A válasz: nem. És nem is adóztatják meg ezt az ösz- szeget Valamennyi kérdésre ter­mészetesen nem lehet még egyértelműen válaszolni. Aho­gyan a jogi rendezés előreha­lad, úgy tűnnek el a kérdője­lek is. A rendezéssel kapcso­latban , egy másik kérdés: ki állapítja meg a lakbérkategó­riát, s ellene van-e jogorvos­latnak helye? Ez a feladat az ingatlankezelő vállalatokra hárul, a lakókkal azonban a tanácsok közük az összeget A föllebbezésnek indokolt helyet adni, de az eljárás semmikép­pen sem lehet hosszadalmas. S végül még egy érdekes kérdés: hogyan lehet csök­kenteni a lakásépítési költsé­geket? Somogybán volt már kezdeményezés: azt kérték, adja át az építőipari vállalat a nyers lakást, s a belső sze­reléseket végezhessék el a tu­lajdonosok. Ezt eddig valójá­ban nem sikerült megoldani. De megoldható, ha a lakók együttesen vállalják, s az ilyen munkákkal járó kelle­metlenségeket is viselik, hi­szen így lassabban készül el az épület SE, L li a lelkesen ügyködő brigádot A berzencei asszonyok szin­te minden fontosabb feladat­ból kiveszik a részüket. Még a kimondottan férfimunkának nevezett állattenyésztésben is ott találhatók. Dómján László- né például minden előítéletre rácáfolt. Nagyszerűen végzi munkáját. Májusban több mint háromezer forintot vitt haza a családnak. De nincs különö­sebb panasz a növénytermesz­tésben dolgozóknál sem. Sze­rintük aki nem húzódik félre a munkától és lelkiismeretesen dolgozik, megtalálhatja szá­mítását. Panics Istvánná úgy mondja, a havi 1600 forintja megvan, de hasonló eredméhy- nye] dolgozik Filipovics Imré- né és Dergec Jánosné is. Ezer forint körüli keresettel pedig gyakran találkozhatunk. Berzence öregedő község. A mezőn látottak is erről tanús­kodnak. Pillanatnyilag azon­ban ez még nem okoz különö­sebb gondot a vezetőségnek, mert néhány idősebb asszony a fiatalokat is pótolja. Elmond­hatjuk ezt például özv. Der- venkár Antalnéról is, aki mér túl van a hetvenen, mégis 160 órát teljesített a múlt hónap­ban, s ezzel több mint 1000 fo­rintot keresett Beszélgetés közben Kovács Istvánná — érthetően — védi az asszonyokat. Együttérez ve­lük bajban, örömben. A tsz- vez-e tőkkel karöltve erélyesén lép föl azokkal szemben, akik az asszonyt munka értékét a legcsekélyebb mértékben is kétségbe vonják. Volt már erre is példa..: A BRIGÁDVEZETŐK szin­te mindannyian dicsérik az asszonyokat. Elmondják, hogy velük szívesebben dolgoznak, mint a férfiakkal, mert job­ban összetartanak, s talán a terheket is kitartóbban vise­lik. Csak elismeréssel lehet beszélni róluk. K. Varga József A Pártélet júliusi száma mindenekelőtt a kongresszus előkészítésével kapcsolatos munkához kíván segítséget nyújtani. Különösen figyelem­re méltóak ilyen szempontból az alapszervezeti taggyűlések­kel, a beszámoló tartalmi problémáival foglalkozó írá­sok. A párt társadálomirányító szerepe című vezércikk a párt­irányítás alapvető kérdéseivel foglalkozik a szocialista építés viszonyai között. Több írás ad mószerbeli segítséget a be­számoló egyes részeinek össze­állításához. A pártmunka idő­szerű kérdései rovatban a párt belső életéről szóló informá­ciók; A tanácsok szerepe és feladata a nők helyzetéről szó­ló KB-határozat végrehajtásá­ban; A gazdaságpolitikai osz­tályok Összevonásának tapasz­talatai stb. című cikkek sze­repelnek. A tények, tanulsá­gok rovatban a lakásépítés fejlesztéséről és a mezőgazda^ sági üzemek állattenyésztési gazdálkodásáról olvashatunk. A folyóiratban folytatódik a vita a pártszervek hatásköré­re vonatkozó irányelv terve, aetről és koraink kommunis­táiról, SOMOGYI NÉPLAP Cteüíöríők, 1970, június 25. 1

Next

/
Thumbnails
Contents