Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-24 / 146. szám

Összehangolt munkával még eredményesebben FEKETE ISTVÁN Tapasztalatokról, feladatokról — őszintén Kettős célt, kettős feladatot tűztek maguk elé a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság vezetői, amikor tegnap egész napos tanácskozásra hív­ták össze az erdészetek veze­tőit, párttitkárait és üzemi bi­zottsági titkárait. Olyan kettős cél ez, amely végső soron, ösz- szefügg egymással, szerves kapcsolatban van. Ahogy Illés Dezső, a gazdaság igazgatója bevezető szavaiban mondta, a a X. kongresszusra való Ké­szülődés, az egyre szélesedő versenymozgalom nem öncél, azt szolgálja, hogy a gazdaság egésze maradéktalanul hajtsa végre feladatait, még telje­sebb, jobb eredményeket ér­jen el. Ezért határoztak úgy, hogy amikor a nagy szervezeti változás, az egyesülés óta el­telt időszak tapasztalatait elemzik, megvitatják az ered­ményeket és a fogyatékossá­gokat, ezzel összefüggésben tanácskoznak arról is, hogy a kongresszusi versenymozga­lom miként szolgálhatja még jobban a kitűzött feladatok valóra váltását. Átfogóan, összefüggéseiben Január elsejével, az erdő­gazdaságok és a fafeldolgozó üzemek összevonása után új alapokon indult a gazdaság. Változtak a lehetőségek, az adottságok, módosultak a fel­adatok. Most — ahogy elhang­zott a tegnapi tanácskozáson — a gazdaság törzskara egy mérleget készített: mi történt az.év első öt hónapjában, há­nyadán állnak megnövekedett feladataik elvégzésével, me­lyek azok a munkaterületek, ahol aggodalom nélkül tekint­hetnek a holnap elé, és mely hibák, fogyatékosságok, lema­radások igényelnek fokozot­tabb figyelmet, több törődést és több munkát. Varga János közgazdasági osztályvezető beszámolójában átfogó, teljes képet nyújtott a gazdaság egészéről, összefüg­géseiben elemezte a végzett munkát, különös figyelmet fordítva azokra a területekre, ahol öt hónap után lemara­dások tapasztalhatók. Ennék a részletes, az okokat és össze­függéseket pontosan feltáró A Balaton déli partján jú­nius 15 óta valamennyi szál­loda, étterem, vendéglő teljes üzemmel dolgozik, sőt a na­pokban 350 emberrel megerő­sítették a személyzetet. Július első felében megnyílik a fo- nyódi 1500 személyes Delta ét­terem, Balatonbogláron pedig egy kastélyszerű épületben a Kinizsi udvar borozó-söröző. A rendkívül sikeres elősze­zon után forgalmas főidényre beszámolónak bizonyára nagy része volt abban, hogy való­ban alkotó, felelősségteljes munkaértekezletté válhatott ez a tanácskozás. A nyolcvanhét és fél ezer hektárral rendelkező gazdaság 424 millió forint teljes terme­lési érték előállítását határoz­ta el. Sorolhatnánk még szá­mokat, adatokat, de megítélé­sünk szerint ez a néhány mu­tató is jól szemlélteti, hogy a megye egész gazdaságában je­lentős helyet foglal el ez az 5200 főt foglalkoztató gazda­ság. — A feladatokat, a terveket magunknak: készítjük '— hang­zott el a tanácskozáson —, végrehajtásukról, gondjaink­ról nyíltan, őszintén kell be­szélnünk. Bár az erdőművelési felada­tokat a jelenlegi időszakban még nem lehet értékelni, az azért megállapítható, hogy az eddigi tennivalókat többnyire jól végezték el az erdészetek. Nagy figyelmet kell fordítani továbbra is az ápolások, a tisztítások ütemének fokozódá­sára, az ősszel erdősítésre ke­rülő több mint kétezer hektár előkészítésére. Jól áll a gazdaság fakiter­melési feladatainak végrehaj­tásával; május végéig 44 szá­zalékra teljesítették tervüket, és az iparifa-kihozatal is két százalékkal több a tervezett­nél. Ezen a téren kedvező ké­pet mutat a mérleg, ugyanak­kor számos gond és nehézség jelentkezik az anyagmozgatás­nál, a szállításoknál. Bár a gazdaság a nagy nyári mun­kák előtt igyekezett igénybe venni a társgazdaságok — ál­lami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek — fölösleges gé­peit, mégis mintegy tízszázalé­kos lemaradás mutatkozik a szállításoknál. Ennek a tény­nek számos kihatása van, nem véletlen tehát, hogy mint köz­ponti téma forgott szóban a tanácskozáson a szállítási fel­adatok gazdaságos végrehajtá­sa. ­Igen jelentős a gazdaság fa- feldolgozó tevékenysége, foko­zott figyelmet érdemel tehát, hogy összességében az idő­arányos tervhez viszonyítva mintegy nyolcszázalékos le­maradás mutatkozik. Ahogy számítanak a Balaton északi partján is. Tihanyban, Bala­tonalmádiban, Balatonfüreden, Badacsonyban az év eddigi szakaszában 15 százalékkal több vendéget fogadtak, mint tavaly ilyenkor, s a főszezon­ra a Balatonnál és a főváros­ban a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat valamennyi szálláshelyét előre lefoglalták a külföldiek. Szabó János Igazgatóhelyettes hozzászólásában hangsúlyoz­ta: »...arra kell fordítani min­den igyekezetünket, figyelmün­ket, hogy ezt a lemaradást ho­gyan szüntethetjük meg, arról kell beszélnünk, mit tehetünk közösen.-« t Ehhez hasonló problémát je­lent és természetesen kapcso­lódik a szállításnál tapasztal­ható hibákhoz az értékesítés­nél jelentkező mintegy 12 szá­zalékos lemaradás. Egyaránt vonatkozik ez a belföldi érté­kesítésekre és az exportszállí­tásokra is. A gazdaság érdeke egységes Sorolhatnánk még azokat a feladatokat, munkaterületeket, melyeknek tapasztalatait rész­letesen elemezték tegnap. A készletgazdálkodástól a szak­munkásképzésig minden olyan tevékenység, munka szóba ke­rült, amely szervesen hozzá­tartozik a gazdaság életéhez. Hogy van mit tenni és van mit javítani a munkán — az kiderül az elmondottakból. — Tervszerűen, ütemesen, sokat kell dolgoznunk —■ mondta Varga János. — Ezt segíti, támogatja az a verseny­mozgalom, amely kibontako­zott dolgozóink között a kong­resszus tiszteletére. Most azzal egészítjük ki feladataikat, hogy a központi felhívás nyo­mán az év végéig 1 °/a-kal túlteljesítjük terveinket. Ezzel KEDVES VENDÉGEKET ünnepelt a közönség hétfőn este a Csiky Gergely Színház­ban. A lengyel néphadsereg hazánkban szereplő központi művészegyüttesének táncka­rát, kórusát, zenekarát és szólistáit köszönthettük Ka­posváron. Szívből jött ez az ünneplés, amely meggyőződé­sem szerint akkor is elragad­ta volna a közönséget, ha ezt a magas művészi hitelű, ugyanakkor káprázatos, színes produkciót hozzánk távolabb álló nép művészeitől látjuk. Az együttes műsorösszeállí­tása jellegénél fogva a törté­nelmet idézte. A dalok, tán­cok, kórusművek a lengyel nép szabadságküzdelmeiről emlékeznek. Ezek évszázado­kon át összefonódtak a ma­gyar nép felkeléseivel, szabad­ságharcaival. Az egymásra épülő produkciók stílusa ha­gyománytartó. Nem sokat vál­tozhatott az együttes fennállá­sának 25 éve alatt. A néptán­cok és tematikus kompozíciók közt nem találkoztunk mai modem formai törekvésekkel és zenével. A koreográfia ál­talában folklór és nemzeti társastáncelemekből építke­zik. Rendkívül változatosan, színesen, de körülbelül úgy, ahogyan nálunk is a ma már klasszikusnak mondható, húsz Megkezdődött az idegenforgalmi idény Zseb Fiam, aki a közelmúltban hagyta el a biztonságot jelen­tő pelenkát, nemrégiben így szólt hozzám: — Beszédem van veled, fa­ter. Foglalj helyet! — Köszönöm — mondom megilletödötten, és szerényen elhelyezkedtem a karosszék támláján. — Rágyújtasz? — nyújtotta felém elegáns ezüst cigaretta- tárcáját. — Köszönöm, nem dohány­zóm. — Parancsolj valami italt! Edeset vagy erőset töltsék? — Csak szörpön élek — kö­zöltem vele ülő tisztelettel. — Na jó, hát térjünk a tárgyra! — mondta ö, és szó­rakozottan megrázta rózsa­szín celluloid csörgőjét. — Ez így nem mehet tovább. Havi 100 forint zsebpénz, az ne­kem smafu. — És miért smafu? — kér­deztem kíváncsian. pénz — Ugyan, kérlek! Hogy tu­dok én heti 25 forintból társa­dalmi életet élni? — legyin­tett idegesen. — A múltkor bent ültem egy lánnyal a »Jereván«-ban, s két gin után le kellett állítanom a rende­lést. Majd kisült a szemem a szégyentől. És azt hiszed, fa­ter, hogy az ötórai teákat in­gyen adják? Színház, mozi, dzsesszfesztivál, az mind pénzbe kerül. A barátomnak, Stancek Árpinak már robogót vett az apja, én meg egy nyomorul biciklin karikázha- tok! — A Stancek apjának gebi- nes boltja van — próbáltam védekezni. — Neked kutyakötelessé­ged, hogy mindent megadjál a tulajdon édes gyermekednek — intett le szigorúan a srác. Majd folytatta: — Milyen gyerekkorod volt neked a húszas években? — Ne is beszéljünk róla! — válaszoltam borongósass — De igenis, beszéljünk ró­la! — erősködött a fiam. — Remélhetted, hogy lesz vala­ha is biciklid? Milyen játé­kaid voltam? Magad mesél­ted, hogy hattól tizennégy éves korodig egy ócska rongy­labdával játszottál. — Hát igen — vallottam be töredelmesen. — Ha már neked ilyen si­vár volt a fiatalságod, sze­rezz örömet a gyermekednek! — parancsolt rám, és kezét nyújtotta. — Most adjál egy kis köl­tőpénzt, mondjuk 800 forintot! A meghatottság könnyei csillogtak szememben, miköz­ben leszámoltam az ezrest. — Kösz — biccentett, és hanyagul zsebrevágta a ban­kókat. — Most benézek vala­mi éjjeli lokálba. Ha későn jönnék haza, a tejbegrízt hagyjátok a konyhaasztalon! E hó elsején hazaadtam az egész fizetésemet a fiamnak. Azóta nagyon rendesen visel­kedik velem szemben. Kapok tőle 20 forint zsebpénzt, sőt még a moziba is elvitt a múltkor. Galambos Szilveszter is hozzájárulunk az árvíz okozta károk helyreállításához. Nálunk az egy százalék millió­kat jelent. Most, hogy elkészí­tettük ezt az év közi számve­tésünket, tudjuk, hol kell töb­bet, hol kell jobban dolgoz­nunk, hogy céljainkat elérjük. Korábban úgy említettük, hogy alkotó munkaértekezlet volt ez a tegnapi tanácskozás. Méltó példa arra: miként le­het és kell foglalkozó egy üzem belső életével. Jó volt hallgatni a felelősségteljes, ön­kritikus hozzászólásdkat, a hi­bák megszüntetésére vonatko­zó ésszerű javaslatokat. Ahogy Illés Dezső összegezésében hangoztatta: **■.. .azért jöttünk össze, hogy menet közben, őszintén beszéljünk gondjaink­ról. Az egyesülés utáni új helyzetben nagyon szoros együttműködésre, ütemes ösz- szehangolt munkára van szükség. Nem elég csak dolgozni, gazdálkodni is kell. Feladatainkat össze­függésükben kell látnia és megítélnie mindenkinek. Nem lehetnek különálló ága­zati érdekek, csak a gazdaság egységes érdeke érvényesül­het.« Ezen a tanácskozáson így került szóba az egyesült, nagy gazdaság első öt hónapjának tapasztalata, s bizonyára- az itt elhangzottak szellemében .foly­tatja ki-ki a munkáját azért, hogy a hibák megszűnjenek, hogy a célok megvalósuljanak. V. M. Nemrégen ünnepeltük 70. születésnapját, öregen, meg­történ. szemében mégis biza­kodó fényekkel ült a tv-ka- merák előtt. A szemlélődés bölcsességével válaszolt a kérdésekre. Abban a tudat­ban, hogy sok százezer tiszte­lőjének tekintetével találkoz­hat így a képernyő közvetíté­sével. Könyvtári statisztikák a tudói, hogy falun, városon egyaránt az egyik legolvasot­tabb mai magyar Írónak szá mit; a széles körű olvasótá­bor és az ifjúság egyik leg­kedvesebb írója a tegnap el­hunyt Fekete István. Göllén született, a kaposvári felsőkereskedelmi iskolában, majd a fővárosban tanult és dolgozott. Harminchét éves koráiban A koppányi aga tes­tamentuma című történeti regényével tűnt fel egy iro­dalmi pályázaton. Indulásának szakaszában — főleg elbeszé léseiben — gyakran nyúlt tár­sadalmi témákhoz. Szemléle­tében nem volt mentes a pa­rasztábrázolás idealista voná­saitól ; az osztályellentétek tu­datos elkenésének törekvései­től sem. Ahogy mindattól nem volt mentes, amit a hivatalos irodalom és koronázatlan csá­szára, Hercegül Ferenc elvárt az induló fiatal tehetségektől. Ezt tükrözi 1937-ben megje­lent második regénye, az ugyancsak pályadíjnyertes Zsellérek is. Rendkívüli ter­mékenységgel dolgozott. Sorra követték egymást regényei, elbeszéléskötetei. Közülük —■ talán nem véletlenül —"''állat- történetei lettek a legnépsze­rűbbek; gyerekeink és jóma­gunk kedves, felejthetetlen ol­vasmányai: a Csi. a Kele. a Bogáncs, a Lútra. Nagy sikert aratott két Ifjúsági regénye: a Tüskevár és a Téli berek is. Halászat című kézikönyve a maga nemében hézagpótló munkát Nemcsak író, hanem kép­zett mezőgazdász. Ismert szak­író is volt. Korszerű gondol­kodását jelzi, hogy már a negyvenes években számos rövidfilmet irt és rendezett a művészi megoldású ismeret- terjesztés filmműfajával kí­sérletezve. 1960-ban Pepi-Kert címmel megírta a szarvasi arborétum monográfiáját. El­beszéléseit. karcolatait gyak­ran hallottuk a rádióban is. Szépírói értékeit méltatva a Magyar Irodalmi Lexikon ezt jegyzi föl róla: »Írásainak sa­játos varázsát a természetkö­zelség adja meg, a meseszövés frissesége és eleven bája, mellyel minden élőlényt az emberi világ részesévé tesz.« Életművének értékelése, fel­tárása az irodalomtörténetre, értékes műveinek sora újabb hívekre, olvasókra vár. Meg­őrizve és hirdetve egy sajáto­san lírai hangú elbeszélőnk emlékét, művészetét, aki a somogyi lankák mögül indult el szép ívű, tartalmas életút- jára. W. E. Lengyel művészek Kaposváron évvel ezelőtti néptáncfeldol- gozásokiban, például a Ma­gyar Állami Népi Együttes­nél. Sajátos vonása, egyben fő értéke és erőssége azonban az együttesnek a nagy tömegek (kórus, tánckar) lenyűgöző mozgatása, revűszerű összha­tásokkal. Főleg térforma-vál­tásokkal az énekkari produk­ciók is gyakran hordoznak funkcionális táncelemeket. Ezt érezhettük a kezdő tánekép- ben, a Köntös szvitben, amely — ragyogó és korhű kosztü­mökben — a lengyel történe­lem jellegzetes hazafias da­laiból és egy bájos polonézből épült fel — eredeti előadás­ban. A gurálok fokostánca a mi pásztortáincainkhoz ha­sonló motívumokból szövő­dött. Külsőségeiben, látvá­nyosságban csakúgy, mint mélyebb érzelmi tartalmában megkapó volt az ének, zene és tánc tagozódásé Kosciuszko harcosai és a nagy záró kép, a műsor címadó táncszvitje. A tánckar önálló számai között különös örömmel fi­gyeltük a lengyelek nemesi, udvari, majd nemzeti, haza­fias táncát, a Mazurt; a ka- tonsálét bájos humorát tük­röző táncoltat és a bájos han­gulatú Kazacsokot, amely orosz és lengyel motívumok­ból állt. Kitűnő képességű tánckart láthattunk. Ez az együttes rutinja, biztonsága mellett mindig képes a kife­jezés érzelmi, hangulati ere­jére is. Kórusuk nagy létszámú, egynemű férfikar. Hangszín­ben, hangzáskultúrában elő­kelő helyen állnak. Történel­mi hangulatú népdalok, kato­nadalok feldolgozásait éne* kelték megkapó szépséggel. Kiemelkedő száma volt az estnek Tadeusz Dobrzanski A II. világháború dalai című feldolgozása. A hitleri meg­szállók ellen és a különböző frontokon harcoló lengyel ka­tonák dalait kötötte csokorba ez a kórusmű. De nekünk ta­lán ennél is többet jelentett Erkel-operaáriákat magyar nyelven visszahallaná tőlük. Csakúgy, mint meggyőződni arról, hogy érzik és értik Kodály művészetét. A Háry- toborzó előadása zeneileg az est legértékesebb műsorszáma volt. A zenekart és a kórust vezénylő Benedykt Kono- walski személyében nagyszerű muzsikust ismerhettünk meg. ■ A FERGETEGES sikerű elő­adás végén a közönség per­cekig forró ünneplésben ré­szesítette a mintegy százötven tagú együttest. Wallinger Endre Fizikusok kfiifiurazeuekara A legutóbb (1968-ban) megrendezett »-Ki mit tud« legjobb kamarazenekarának minősítet­ték a fizikusokból szerveződött együttest, amely Albinoni nevét viseli. Azóta új tagok, hivatásos zenészek és műkedvelő egyetemisták csatlakoztak hozzájuk. Népművelő cél­zattal hangversenyeznek. A kevésbé ismert barokk zeneszerzők eddig még miiünk egyál­talán elő nem adott, vagy csak ritkán játszott müveit mutat ják be. Képünkön: Próbál az Albinoni zenekar. liii SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. június 24.

Next

/
Thumbnails
Contents