Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-24 / 146. szám
Összehangolt munkával még eredményesebben FEKETE ISTVÁN Tapasztalatokról, feladatokról — őszintén Kettős célt, kettős feladatot tűztek maguk elé a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezetői, amikor tegnap egész napos tanácskozásra hívták össze az erdészetek vezetőit, párttitkárait és üzemi bizottsági titkárait. Olyan kettős cél ez, amely végső soron, ösz- szefügg egymással, szerves kapcsolatban van. Ahogy Illés Dezső, a gazdaság igazgatója bevezető szavaiban mondta, a a X. kongresszusra való Készülődés, az egyre szélesedő versenymozgalom nem öncél, azt szolgálja, hogy a gazdaság egésze maradéktalanul hajtsa végre feladatait, még teljesebb, jobb eredményeket érjen el. Ezért határoztak úgy, hogy amikor a nagy szervezeti változás, az egyesülés óta eltelt időszak tapasztalatait elemzik, megvitatják az eredményeket és a fogyatékosságokat, ezzel összefüggésben tanácskoznak arról is, hogy a kongresszusi versenymozgalom miként szolgálhatja még jobban a kitűzött feladatok valóra váltását. Átfogóan, összefüggéseiben Január elsejével, az erdőgazdaságok és a fafeldolgozó üzemek összevonása után új alapokon indult a gazdaság. Változtak a lehetőségek, az adottságok, módosultak a feladatok. Most — ahogy elhangzott a tegnapi tanácskozáson — a gazdaság törzskara egy mérleget készített: mi történt az.év első öt hónapjában, hányadán állnak megnövekedett feladataik elvégzésével, melyek azok a munkaterületek, ahol aggodalom nélkül tekinthetnek a holnap elé, és mely hibák, fogyatékosságok, lemaradások igényelnek fokozottabb figyelmet, több törődést és több munkát. Varga János közgazdasági osztályvezető beszámolójában átfogó, teljes képet nyújtott a gazdaság egészéről, összefüggéseiben elemezte a végzett munkát, különös figyelmet fordítva azokra a területekre, ahol öt hónap után lemaradások tapasztalhatók. Ennék a részletes, az okokat és összefüggéseket pontosan feltáró A Balaton déli partján június 15 óta valamennyi szálloda, étterem, vendéglő teljes üzemmel dolgozik, sőt a napokban 350 emberrel megerősítették a személyzetet. Július első felében megnyílik a fo- nyódi 1500 személyes Delta étterem, Balatonbogláron pedig egy kastélyszerű épületben a Kinizsi udvar borozó-söröző. A rendkívül sikeres előszezon után forgalmas főidényre beszámolónak bizonyára nagy része volt abban, hogy valóban alkotó, felelősségteljes munkaértekezletté válhatott ez a tanácskozás. A nyolcvanhét és fél ezer hektárral rendelkező gazdaság 424 millió forint teljes termelési érték előállítását határozta el. Sorolhatnánk még számokat, adatokat, de megítélésünk szerint ez a néhány mutató is jól szemlélteti, hogy a megye egész gazdaságában jelentős helyet foglal el ez az 5200 főt foglalkoztató gazdaság. — A feladatokat, a terveket magunknak: készítjük '— hangzott el a tanácskozáson —, végrehajtásukról, gondjainkról nyíltan, őszintén kell beszélnünk. Bár az erdőművelési feladatokat a jelenlegi időszakban még nem lehet értékelni, az azért megállapítható, hogy az eddigi tennivalókat többnyire jól végezték el az erdészetek. Nagy figyelmet kell fordítani továbbra is az ápolások, a tisztítások ütemének fokozódására, az ősszel erdősítésre kerülő több mint kétezer hektár előkészítésére. Jól áll a gazdaság fakitermelési feladatainak végrehajtásával; május végéig 44 százalékra teljesítették tervüket, és az iparifa-kihozatal is két százalékkal több a tervezettnél. Ezen a téren kedvező képet mutat a mérleg, ugyanakkor számos gond és nehézség jelentkezik az anyagmozgatásnál, a szállításoknál. Bár a gazdaság a nagy nyári munkák előtt igyekezett igénybe venni a társgazdaságok — állami gazdaságok, termelőszövetkezetek — fölösleges gépeit, mégis mintegy tízszázalékos lemaradás mutatkozik a szállításoknál. Ennek a ténynek számos kihatása van, nem véletlen tehát, hogy mint központi téma forgott szóban a tanácskozáson a szállítási feladatok gazdaságos végrehajtása. Igen jelentős a gazdaság fa- feldolgozó tevékenysége, fokozott figyelmet érdemel tehát, hogy összességében az időarányos tervhez viszonyítva mintegy nyolcszázalékos lemaradás mutatkozik. Ahogy számítanak a Balaton északi partján is. Tihanyban, Balatonalmádiban, Balatonfüreden, Badacsonyban az év eddigi szakaszában 15 százalékkal több vendéget fogadtak, mint tavaly ilyenkor, s a főszezonra a Balatonnál és a fővárosban a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat valamennyi szálláshelyét előre lefoglalták a külföldiek. Szabó János Igazgatóhelyettes hozzászólásában hangsúlyozta: »...arra kell fordítani minden igyekezetünket, figyelmünket, hogy ezt a lemaradást hogyan szüntethetjük meg, arról kell beszélnünk, mit tehetünk közösen.-« t Ehhez hasonló problémát jelent és természetesen kapcsolódik a szállításnál tapasztalható hibákhoz az értékesítésnél jelentkező mintegy 12 százalékos lemaradás. Egyaránt vonatkozik ez a belföldi értékesítésekre és az exportszállításokra is. A gazdaság érdeke egységes Sorolhatnánk még azokat a feladatokat, munkaterületeket, melyeknek tapasztalatait részletesen elemezték tegnap. A készletgazdálkodástól a szakmunkásképzésig minden olyan tevékenység, munka szóba került, amely szervesen hozzátartozik a gazdaság életéhez. Hogy van mit tenni és van mit javítani a munkán — az kiderül az elmondottakból. — Tervszerűen, ütemesen, sokat kell dolgoznunk —■ mondta Varga János. — Ezt segíti, támogatja az a versenymozgalom, amely kibontakozott dolgozóink között a kongresszus tiszteletére. Most azzal egészítjük ki feladataikat, hogy a központi felhívás nyomán az év végéig 1 °/a-kal túlteljesítjük terveinket. Ezzel KEDVES VENDÉGEKET ünnepelt a közönség hétfőn este a Csiky Gergely Színházban. A lengyel néphadsereg hazánkban szereplő központi művészegyüttesének tánckarát, kórusát, zenekarát és szólistáit köszönthettük Kaposváron. Szívből jött ez az ünneplés, amely meggyőződésem szerint akkor is elragadta volna a közönséget, ha ezt a magas művészi hitelű, ugyanakkor káprázatos, színes produkciót hozzánk távolabb álló nép művészeitől látjuk. Az együttes műsorösszeállítása jellegénél fogva a történelmet idézte. A dalok, táncok, kórusművek a lengyel nép szabadságküzdelmeiről emlékeznek. Ezek évszázadokon át összefonódtak a magyar nép felkeléseivel, szabadságharcaival. Az egymásra épülő produkciók stílusa hagyománytartó. Nem sokat változhatott az együttes fennállásának 25 éve alatt. A néptáncok és tematikus kompozíciók közt nem találkoztunk mai modem formai törekvésekkel és zenével. A koreográfia általában folklór és nemzeti társastáncelemekből építkezik. Rendkívül változatosan, színesen, de körülbelül úgy, ahogyan nálunk is a ma már klasszikusnak mondható, húsz Megkezdődött az idegenforgalmi idény Zseb Fiam, aki a közelmúltban hagyta el a biztonságot jelentő pelenkát, nemrégiben így szólt hozzám: — Beszédem van veled, fater. Foglalj helyet! — Köszönöm — mondom megilletödötten, és szerényen elhelyezkedtem a karosszék támláján. — Rágyújtasz? — nyújtotta felém elegáns ezüst cigaretta- tárcáját. — Köszönöm, nem dohányzóm. — Parancsolj valami italt! Edeset vagy erőset töltsék? — Csak szörpön élek — közöltem vele ülő tisztelettel. — Na jó, hát térjünk a tárgyra! — mondta ö, és szórakozottan megrázta rózsaszín celluloid csörgőjét. — Ez így nem mehet tovább. Havi 100 forint zsebpénz, az nekem smafu. — És miért smafu? — kérdeztem kíváncsian. pénz — Ugyan, kérlek! Hogy tudok én heti 25 forintból társadalmi életet élni? — legyintett idegesen. — A múltkor bent ültem egy lánnyal a »Jereván«-ban, s két gin után le kellett állítanom a rendelést. Majd kisült a szemem a szégyentől. És azt hiszed, fater, hogy az ötórai teákat ingyen adják? Színház, mozi, dzsesszfesztivál, az mind pénzbe kerül. A barátomnak, Stancek Árpinak már robogót vett az apja, én meg egy nyomorul biciklin karikázha- tok! — A Stancek apjának gebi- nes boltja van — próbáltam védekezni. — Neked kutyakötelességed, hogy mindent megadjál a tulajdon édes gyermekednek — intett le szigorúan a srác. Majd folytatta: — Milyen gyerekkorod volt neked a húszas években? — Ne is beszéljünk róla! — válaszoltam borongósass — De igenis, beszéljünk róla! — erősködött a fiam. — Remélhetted, hogy lesz valaha is biciklid? Milyen játékaid voltam? Magad mesélted, hogy hattól tizennégy éves korodig egy ócska rongylabdával játszottál. — Hát igen — vallottam be töredelmesen. — Ha már neked ilyen sivár volt a fiatalságod, szerezz örömet a gyermekednek! — parancsolt rám, és kezét nyújtotta. — Most adjál egy kis költőpénzt, mondjuk 800 forintot! A meghatottság könnyei csillogtak szememben, miközben leszámoltam az ezrest. — Kösz — biccentett, és hanyagul zsebrevágta a bankókat. — Most benézek valami éjjeli lokálba. Ha későn jönnék haza, a tejbegrízt hagyjátok a konyhaasztalon! E hó elsején hazaadtam az egész fizetésemet a fiamnak. Azóta nagyon rendesen viselkedik velem szemben. Kapok tőle 20 forint zsebpénzt, sőt még a moziba is elvitt a múltkor. Galambos Szilveszter is hozzájárulunk az árvíz okozta károk helyreállításához. Nálunk az egy százalék milliókat jelent. Most, hogy elkészítettük ezt az év közi számvetésünket, tudjuk, hol kell többet, hol kell jobban dolgoznunk, hogy céljainkat elérjük. Korábban úgy említettük, hogy alkotó munkaértekezlet volt ez a tegnapi tanácskozás. Méltó példa arra: miként lehet és kell foglalkozó egy üzem belső életével. Jó volt hallgatni a felelősségteljes, önkritikus hozzászólásdkat, a hibák megszüntetésére vonatkozó ésszerű javaslatokat. Ahogy Illés Dezső összegezésében hangoztatta: **■.. .azért jöttünk össze, hogy menet közben, őszintén beszéljünk gondjainkról. Az egyesülés utáni új helyzetben nagyon szoros együttműködésre, ütemes ösz- szehangolt munkára van szükség. Nem elég csak dolgozni, gazdálkodni is kell. Feladatainkat összefüggésükben kell látnia és megítélnie mindenkinek. Nem lehetnek különálló ágazati érdekek, csak a gazdaság egységes érdeke érvényesülhet.« Ezen a tanácskozáson így került szóba az egyesült, nagy gazdaság első öt hónapjának tapasztalata, s bizonyára- az itt elhangzottak szellemében .folytatja ki-ki a munkáját azért, hogy a hibák megszűnjenek, hogy a célok megvalósuljanak. V. M. Nemrégen ünnepeltük 70. születésnapját, öregen, megtörtén. szemében mégis bizakodó fényekkel ült a tv-ka- merák előtt. A szemlélődés bölcsességével válaszolt a kérdésekre. Abban a tudatban, hogy sok százezer tisztelőjének tekintetével találkozhat így a képernyő közvetítésével. Könyvtári statisztikák a tudói, hogy falun, városon egyaránt az egyik legolvasottabb mai magyar Írónak szá mit; a széles körű olvasótábor és az ifjúság egyik legkedvesebb írója a tegnap elhunyt Fekete István. Göllén született, a kaposvári felsőkereskedelmi iskolában, majd a fővárosban tanult és dolgozott. Harminchét éves koráiban A koppányi aga testamentuma című történeti regényével tűnt fel egy irodalmi pályázaton. Indulásának szakaszában — főleg elbeszé léseiben — gyakran nyúlt társadalmi témákhoz. Szemléletében nem volt mentes a parasztábrázolás idealista vonásaitól ; az osztályellentétek tudatos elkenésének törekvéseitől sem. Ahogy mindattól nem volt mentes, amit a hivatalos irodalom és koronázatlan császára, Hercegül Ferenc elvárt az induló fiatal tehetségektől. Ezt tükrözi 1937-ben megjelent második regénye, az ugyancsak pályadíjnyertes Zsellérek is. Rendkívüli termékenységgel dolgozott. Sorra követték egymást regényei, elbeszéléskötetei. Közülük —■ talán nem véletlenül —"''állat- történetei lettek a legnépszerűbbek; gyerekeink és jómagunk kedves, felejthetetlen olvasmányai: a Csi. a Kele. a Bogáncs, a Lútra. Nagy sikert aratott két Ifjúsági regénye: a Tüskevár és a Téli berek is. Halászat című kézikönyve a maga nemében hézagpótló munkát Nemcsak író, hanem képzett mezőgazdász. Ismert szakíró is volt. Korszerű gondolkodását jelzi, hogy már a negyvenes években számos rövidfilmet irt és rendezett a művészi megoldású ismeret- terjesztés filmműfajával kísérletezve. 1960-ban Pepi-Kert címmel megírta a szarvasi arborétum monográfiáját. Elbeszéléseit. karcolatait gyakran hallottuk a rádióban is. Szépírói értékeit méltatva a Magyar Irodalmi Lexikon ezt jegyzi föl róla: »Írásainak sajátos varázsát a természetközelség adja meg, a meseszövés frissesége és eleven bája, mellyel minden élőlényt az emberi világ részesévé tesz.« Életművének értékelése, feltárása az irodalomtörténetre, értékes műveinek sora újabb hívekre, olvasókra vár. Megőrizve és hirdetve egy sajátosan lírai hangú elbeszélőnk emlékét, művészetét, aki a somogyi lankák mögül indult el szép ívű, tartalmas életút- jára. W. E. Lengyel művészek Kaposváron évvel ezelőtti néptáncfeldol- gozásokiban, például a Magyar Állami Népi Együttesnél. Sajátos vonása, egyben fő értéke és erőssége azonban az együttesnek a nagy tömegek (kórus, tánckar) lenyűgöző mozgatása, revűszerű összhatásokkal. Főleg térforma-váltásokkal az énekkari produkciók is gyakran hordoznak funkcionális táncelemeket. Ezt érezhettük a kezdő tánekép- ben, a Köntös szvitben, amely — ragyogó és korhű kosztümökben — a lengyel történelem jellegzetes hazafias dalaiból és egy bájos polonézből épült fel — eredeti előadásban. A gurálok fokostánca a mi pásztortáincainkhoz hasonló motívumokból szövődött. Külsőségeiben, látványosságban csakúgy, mint mélyebb érzelmi tartalmában megkapó volt az ének, zene és tánc tagozódásé Kosciuszko harcosai és a nagy záró kép, a műsor címadó táncszvitje. A tánckar önálló számai között különös örömmel figyeltük a lengyelek nemesi, udvari, majd nemzeti, hazafias táncát, a Mazurt; a ka- tonsálét bájos humorát tükröző táncoltat és a bájos hangulatú Kazacsokot, amely orosz és lengyel motívumokból állt. Kitűnő képességű tánckart láthattunk. Ez az együttes rutinja, biztonsága mellett mindig képes a kifejezés érzelmi, hangulati erejére is. Kórusuk nagy létszámú, egynemű férfikar. Hangszínben, hangzáskultúrában előkelő helyen állnak. Történelmi hangulatú népdalok, katonadalok feldolgozásait éne* kelték megkapó szépséggel. Kiemelkedő száma volt az estnek Tadeusz Dobrzanski A II. világháború dalai című feldolgozása. A hitleri megszállók ellen és a különböző frontokon harcoló lengyel katonák dalait kötötte csokorba ez a kórusmű. De nekünk talán ennél is többet jelentett Erkel-operaáriákat magyar nyelven visszahallaná tőlük. Csakúgy, mint meggyőződni arról, hogy érzik és értik Kodály művészetét. A Háry- toborzó előadása zeneileg az est legértékesebb műsorszáma volt. A zenekart és a kórust vezénylő Benedykt Kono- walski személyében nagyszerű muzsikust ismerhettünk meg. ■ A FERGETEGES sikerű előadás végén a közönség percekig forró ünneplésben részesítette a mintegy százötven tagú együttest. Wallinger Endre Fizikusok kfiifiurazeuekara A legutóbb (1968-ban) megrendezett »-Ki mit tud« legjobb kamarazenekarának minősítették a fizikusokból szerveződött együttest, amely Albinoni nevét viseli. Azóta új tagok, hivatásos zenészek és műkedvelő egyetemisták csatlakoztak hozzájuk. Népművelő célzattal hangversenyeznek. A kevésbé ismert barokk zeneszerzők eddig még miiünk egyáltalán elő nem adott, vagy csak ritkán játszott müveit mutat ják be. Képünkön: Próbál az Albinoni zenekar. liii SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. június 24.
