Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-23 / 145. szám

I Kambodzsai helyzetkép Százezren sínylődnek gyűjtőtáborokban Ham-Joachim, ■ Bargmann, • DPA Phnom Penih-i tudósí­tója megrázó képet fest az ál­talános kambodzsai helyzet­ről. Az országban 80—100 000 vietnami él ma leírhatatlan körülmények között a kam­bodzsai főváros gyűjtőtábo- raiban. A kambodzsaiak nyíl­tan beszélnek ezekről a »koncentrációs táborokról«. Senki sem tudja, hogy a tábor lakói mikor és egy­általán elhagyhatják-e va­laha Kambodzsát. A gyűjtőtálborofc foglyai a Phnom Fenh-i puccsig tisztes állampolgároknak számítottak, üzlettulajdonosokként, bazár­árusokként, vagy kisiparosok­ként keresték meg kenyerü­ket Egy részüket a kambod­zsai h atóságdk kényszerítet­ték arra, hogy ürítsék ki há zukat, más részük pedig újabb pogromoktól tartva ön­ként vonult be a szöges dró­tokkal körülvett gyűjtőtábo- rokba. Ma iskolák udvarán és templomiban szoronganak, csaknem minden egészség- ügyi ellátás né’kül. A legtöbb Maurer az NSZK-ban Ion Gheorghe Maurer, a ro­mán Minisztertanács elnöke hivatalos látogatásra Bonnba érkezett.\ A köln-bonni repü­lőtéren az NSZK hivatalos személyiségei fogadták, élü­kön Brandt kancellárral és Bahr államtitkárral, a kan­cellári hivatal helyettes veze­tőjével. A román miniszterelnök — a tervek szerint — két napot Bonnban tölt, és megbeszélé­seket folytat Brandt kancel­lárral, majd utána ellátogat Hamburgba, Düsseldorfba és Münchenbe. tábor lakóit semmi sem védi a forró trópusi nap sugarai és az órákig tartó momsziumesők ellen. Bár a puccsista Lón Nol- kormány úgyszólván óráról órára jobban rá van utalva saigoni cinkosaiknak fegyve­reire és katonai segítségére, egyre inkább éleződnek a kambodzsai khmerek és a vietnami anamiták kö­zötti mélyen gyökerező ellentétek. Magasrangú saigoni táborno­kok cáfolatai ellenére egyre több szemtanú számol be a Kambodzsában tartózkodó dél-vietnami intervenciósok túlkapásairól. A DPA Phnom Penth-i tu­dósítója kiemeli, hogy a dél­vietnami koimánykatonák ga­rázdálkodásaival szöges ellen­tétben a Kambodzsában harcoló partizánegységek rendkí­vül fegyelmezettek. Mint a hírügynökség írja, a hazafiak egységei azon van­nak, hogy megnyerjék a 1St kosságot. (MTI) Megkezdődött Bonnban a Szabad Demokrata Párt kongresszusa Nagy érdeklődés mellett kezdődött meg tegnap a Sza­bad Demokrata Párt (FDP) 21. országos kongresszusa Bonnban. A nagy figyelem oka, hogy az FDP a legutóbbi választásokon elszenvedett szavazatveszteségei miatt fennmaradásáért küzd. A kongresszus első délelőtt- jének hangulata ellentmon­dott a baljóslatú híresztelé­seknek. Mind Walter Scheel pártelnök referátuma, mind az első felszólalások offenzív elhatározást tükröztek a kor­mánykoalíció fenntartására és az eddigi politika folytatásá­ra. Mende-t és jobboldali tár­sait élesen elítélték pártelle­nes nyilatkozatai miatt, sőt 51 delegátus határozati javas­latot nyújtott be Mendé-nek az FDP-ből való eltávolítá­sára. Walter Scheel pártelnök beszámolója is határozottsá­got tükrözött. Hangoztatta, hogy az FDP politikája a jö­vőben a következő elveken fog alakulni: 1. Az FDP nem fogja fé­kezni a kormánypolitikát ab­ban a reményben, hogy így merítheti meg magát; 2. A kormány változatlanul folytam fogja programjának megvalósítását; 3. A keleti politikát nem fogják likvidálni, hanem kö­vetkezetesen folytatják; 4. A belpolitikai reformokat energikusabban fogják meg­valósítani. , Scheel aláhúzta, hogy az NSZK továbbra is a NATO tagja marad. Keleti politikai programját így foglalta össze: egyezmények kicserélése a szocialista országokkal az erőszakról való lemondásról, az európai határok tisztelet- bentartása, normális kapcsola­tok felvétele a kelet-európai országokkal és a hideg pol­gárháború leépítése a két né­met állam között, fokozatos átmenettel az együttműködés­re az egyenjogúság és nem — diszkriminálás alapján. Scheel-t beszéde után hatal­mas ovációban részesítették. Csillagváros •• Üvegfalú szobában a kozmosz két hőse A Szojuz—9 leszállása után most a tudományos kutatás legfőbb alanyai maguk a »ma­ratoni űrrepülés« hősei. Kü­lönlegesen fölszerelt csillagvá­rosi házuk egy hatalmas fe­nyőerdő közepén helyezkedik el. Üvegfalú szobáikat, s min­den tárgyat, amihez csak hoz­zányúlnak, több napos kvar­colással fertőtlenítették. Nyikolajev és Szevasztyja- nov tréfásan panaszolta: »tel­jesen az orvosak hatalmába kerültek«. Elszigetelésük okai közül egyik legfontosabb, hogy i a kozmonauták — a földi vi­szonyok közé visszatérve — rendkívül fogékonnyá váltak a legkülönbözőbb fertőzéses megbetegedésekre. A huzamos űrutazás alatt ugyanis Nyiko­lajev és Szevasztyjanov szer­vezete »átállt« a Szojuz—9 mikroflórájával kapcsolatos hatásokra és védelemre, s idő kell ahhoz, hogy »átrendezze sorait« a földi baktériumok el­leni védekezésre. A szovjet orvostudósokat, de amerikai kollégáikat is most legjobban az a kérdés izgatja: A két Nílus országa Szudán az afrikai kontinens, területileg egyik legterjedel­mesebb országa. K£>. 2,5 millió négyzetkilométernyi területén 14,8 millió ember él. Az or­szág lakosságának 39. százalé­ka arab, 36 százaléka núbiai néger, 2 százaléka pedig egyip­tomi, angol és görög. A gaz­daságilag gyengén fejlett or­szágban napjainkban még a lakosság 95 százaléka írástu­datlan, főleg nomád és félno­mád állattenyésztésből szerzi be napi fenntartási szükségle­teit. Szudán elmúlt másfél évszá­zados története bővelkedett eseményekben. A XIX. század elején, 1819—1822 között Mo­hamed Ali egyiptomi uralko­dó elfoglalta az országot és ez­zel létrejött az angol behatolás bázisa, miután az egykori egyiptomi kormány is fokozó­dó brit gyarmati elnyomás alatt állott. 1899-ben Szudán Angol—egyiptomi Szudán né­ven a két ország kondominiu- ma lett, a brit főkormányzó irányítása alatt. 1925-ben a brit kormányzó meggyilkolása alkal—iat adott Nagy-Britan- niának, hogy egyoldalúan fel­bontsa az 1899-ben kötött szer­ződést és eltávolítsa az egyip­tomi csapatokat Szudánból. Csak a második világháború után alapvetően megváltozott nemzetközi viszonyok hoztak újabb fordulatot az ország életében. 1955-ben kivonták az angol csapatokat Szudánból, 1956. január 1-én pedig kikiál­tották alkotmányjogi függet­lenségét. A fiatal köztársaságot több politikai megrázkódtatás érte, három éven keresztül Dolgár- háborús állapotok uralkodtak az országban. Az 1969. máius "25-én hiva­talába lépett kormány a ha­ladó pártok, körtük a Szudáni Kommunista Párt képviselői­ből alakult meg, s programnyi­latkozatában leszögezte, hogy haladó, demokratikus belpoli­tikát, antiimperiatista külpoli­tikát kíván folytatni, barát­ságban akar élni a haladó arab országokkal és fejleszte­ni kívánja kapcsolatait a szo­cialista világgal. Az ország földrajzi magvát a Nílus két ágának, a Kék- és Fehér-Nílusnak tál alakú me­dencéje képezi. Területének 4 százalékát művelik rendsze­százalék erdő, A többi szűz­föld, illetve hasznosításra alkalmatlan si­vatag vagy mo­csár. Szudán gyen­gén fejlett ag­rárország. ahol az ipar és a bá­nyászat jelen­téktelen szere­pet tölt be a nemzeti jöve­delem létreho­zásában. A fel­dolgozó ipart Khartoumban az élelmiszer-, a bőr- és a fém­ipar, a Nílus- menti Atbará- ban az élelmi­szer- és a tex­tiliparon kívül az építőanyag­ipar képviseli. Port Szudán­nál külföldi tő­kével évi egy­millió tonna kapacitású olajfinomítót építettek. Az ország mezőgazdasá­ga szempont­jából igen nagy jelentősége van Szennár köze­makvai duz­mikor tér vissza az űrhajósok szervezete a kozmikus utazás előtti állapothoz. Ami a súlytalanság viszo­nyaihoz való alkalmazkodást illeti: a szovjet orvosok elis­merik, hogy — szerencsére — tévedtek a prognózisaikban. Az űrhajósok állapota ugyanis az utazás utolsó pillanatáig sokkal jobbnak bizonyult, mint előre feltételezték. Való­színűleg azért, mert az űrto na, amelynek időtartamát menet közben hosszabbították i&, a véltnél hatékonyabb esz­köznek bizonyult a súlytalan­ság gátló tényeződnek gyengí­tésére. A szovjet orvostudósok nagy figyelemmel elemzik az űrha­jósok útjának lélektani tapasz­talatait is. Vérmérséklet szem­pontjából ugyanis Nyikolajev és Szevasztyjanov teljesen kü­lönböző alkatú. A földi irányító központ egyes tagjai ezért nyugtalan­kodtak a felbocsátás előtt: va­jon alkalmasak-e a közös, cso­portos munkára ilyen ellen­tétes természetű emberek. A vitát az űrhajósok» döntötték el: »a maratoni űrutazás« so­rán egyetlen konfliktusra sem került sor. Az orvosi és lélektani meg­figyelés tovább folyik, ezért még senki se tudja, mikor fagyhatja el a két hős az 'üvegfalú erdei házikót. a Kék-Níluson, lében létesített zasztónak. Ez 550 ezer hektár föld öntözését tette lehetővé. A duzzasztó környéke a hosz- szúszálú gyapot hazája. Ez szolgáltatja a nemzeti jöve­delem -65 százalékát, illetve az export 50—70 százalékát. Az elmaradottság leküzdé— I professzort. Eltemették Sukarnét Indnézia-szerte kegyelettel búcsúztatták Ahmed Sukarno ex-elnököt. Képünkön: Sari Dewi Sukarno felesége (közé­pen) a karján tartja kislányát, az elnök felravatalozott koporsója előtt. Jobbóldalon nők felesége. t Sukarno volt indonéz állam­elnök vasárnapra virradóan — magyar idő szerint hajnali egy órakor — 69 éves korában a djakartai katonai kórháaban elhunyt. A volt elnököt teg­nap temették el teljes katonai gyászpompával _ szülővárosá­* i Sukarno 1901-ben született egy surabajai tanító gyerme­keként. 1925-ben a bandungi műegyetemen szerzett építész- mérnöki oklevelet. 1927-ben több társával együtt megala­pította az Indonéz Nemzeti Pártot, amely a holland gyar­mati uralom megszüntetését tűzte ki céljául, s többször is börtönbe került ezért. 1945. augusztus 17-én Sukar- nót egyhangúlag az akkor szü­letett köztársaság elnökévé vá­lasztották. 1946-ban, amikor a hollandok több helyen partra szálltak Indonéziában, az in­donéz hazafiak Sukarno ve­zetésével folytattak hősies ge­rillaharcot. 1949. augusztus 17- től, Indonézia függetlenségé­Tien Suharto, a jelenlegi el­bán, Ölitarban. A légierő, a haditengerészet és a szárazföl­di hadsereg katonáiból álló ala­kulat díszsortűzzel búcsúztatta Sukamót. Mintegy 50 ezren je­lentek meg a volt elnök álla­mi temetésén. * nek' végleges elismerésétől, 1967-ig megszakítás nélkül lát­ta el az elnöki teendőket. 1966- ban henin-békedíjjal tüntették ki. Sukamo politikája a nacio­nalista, mohamedán és kom­munista erőket tömörítette. Nevéhez fűződik az el nem kötelezett országok első érte­kezletének, a híres bandungi konferenciának az összehívása. (1055i) A külföldi — elsősor­ban amerikai — olajtársasá­gok államosítása után, 1965 októberében, egy tábornoki ■puccs fokozatosan a politikai élet peremére szorította, s 1967. március 11-én megfosz­totta tisztségétől is. Ismét feszültebb a helyzet Jordániában Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Ammanban a helyzet ismét "feszültebbé vált. Nem tartják kizártnak, hogy Husszein király és a Palesz­tinái gerillák között újabb erőpróbára kerül' sor. A kor­mány és a gerillák képviselői­ből álló vegyes bizottság most készíti összefoglaló jelentését a két héttel ezelőtt Amman­ban lefolyt harcokról. Nem hivatalos becslések szerint a háromnapos harcok során a Jordániái hadsereg mintegy 350 főt, a gerillák és a pol­gári lakosság pedig 1300 em­bert vesztett halottakban sebesültekben. A Palesztinái gerillák köré­ben nagyfokú elégedetlensé­get váltott ki az, hogy Seri) Nasszer Ben Dzsámit vezér­őrnagy, akit Husszein június 11-én kénytelen volt felmen­teni hadseregfőparancsnoki tisztéből, továbbra is az ural­kodó egyik fő tanácsadója maradt. Az utóbbi napokban a király a volt főparancsnok­kal, aki egyébként nagybátyja, szemleutat tett a hozzá hű beduin csapatoknál, és igye­kezett azoknak a főpárancs-. nők eltávolítása miatt érzett elégedetlenségét lecsillapítani. A hét végén azonban némi _ enyhülés következett be, ami- és kor bejelentették, hogy Dzsa- mil vezérőrnagy meghatáro­zatlan időre Londonba utazik szabadságra. (MTI) Felfüggesztette az alkotmányt Elnöki államcsíny Ecuadorban Jósé Velasco Ibarra ecua­dori elnök a hadsereg főpa­rancsnokságának jóváhagyá­sával a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka diktátori ha­talommal ruházta fel önma­gát. Az AP tudósítójának ér­tesülése szerint az elnök lé­pését az ország legfelső bíró­ságának egyik döntése vál­totta ki, amely alkotmányéi lenesnek minősítette az el­nöknek az adókra vonatkozó­an a közelmúltban kiadott törvényerejű rendeletét: A hadsereg az elnöki intéz­kedés nyomán hajtóvadásza­tot kezdett baloldali vezetők után, ejtőernyősök szállták meg az ország egyetemeit. A quitoi központi egyetem terü­letén harcok voltak. A kato­naság sok személyt őrizetbe vett, köztük Manuel Aquirrt a központi egye­I résén, se érdekében az idén ötéves ‘l fejlesztési tervet indítanak legelő, 37 Szudánban. tem rektorát. Velasco Ibarra 77 éves, éá általános vélemény szerint az államcsíny szervezője az el­nök unokaöccse, Jorge Acosta Velasco hadügyminiszter. Je­lentések szerint az állam­csínyt a kormány tagjai is támogatják. Két héttel ezelőtt Velascc Ibarro elnök négy törvény erejű rendeletet bocsátott ki, új adókat vetve ki. Amikor a hét végén megtudta, hogy i legfelső bíróság az általa ho­zott rendelet alkotmányelle­nesnek nyilvánítására készül mivel csak a kongresszus vet­het ki új adókat, elhatározta lemondását. A hétfőre virradó éjszaka közölte is a hadsereg főparancsnoksággal, hogy nem kíván hivatalában maradni, A főparancsnokság azonban nem volt hajlandó elfogadni a lemondást, sőt sürgette az elnököt, hogy ruházza fel ma­gát teljtha,ta1ommal. Guayaquil] jelentések sze­rint az ottani helyőrség egy ideig ellenezte az elnöki pucs- csőt, később azonban mellé állt. Más jelentések tudni vé­lik, hogy az elnök ostromál­lapot kihirdetésére készül. A tervezett elnöki intézkedései közé tartozik a kommunista párt törvényen kívül helye­zése. Amikor Velasco Ibarra át­vette a--teljhatalmat, elrendel­te a kongresszus feloszlatá­sát, felfüggesztette az alkot­mányt, kormányellenőrzés alá helyezett minden bankot é- valutatőzsdét. Ecuadori jelentések szerint a hadsereg készen áll, hogy az elnöki államcsínnyel szem­beni minden esetleges meg­mozdulást letörjön. De — mint az AP quitói tudósítói« megjegyzi — a legtöbb ecua­dori nyugodtan végigaludta az éjszakát, és nem tudta, mi­lyen fordulat következett be. / (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1970. június 23.

Next

/
Thumbnails
Contents