Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-20 / 143. szám

Filmesek Székesfehérváron A harmincas évek Magyarországa elevenedett meg Székes- fehérvár főterén, ahol a Magyar Televízió forgatócsoportja Zsurzs Éva rendező irányításával filmet készít Szabó Pál novellájából »Soo Mihály kalandjai-» címmel. A látványos képviselőválasztás felszínes csillogását bemutató filmrészlet humoros epizódjain sokat derül a mintegy 200 statiszta és a nagyszámú érdeklődő. Részlet a készülő filmből. A produktum —reklám Nem hangosan, inkább ma­ga elé mondta nemrégiben egy létesítmény átadásakor a ki­vitelezésért felelős műszaki vezető: »-Nekem is érdekem a jó munka.« A lényegre tapin­tott rá mondatával. De jó len­ne, ha mindenki minden alka­lommal így gondolkodna! En­nek a szemléletnek kell, vagy: kellene alapvetőnek lennie minden esetben. A gyakorlat, és az idő min­dig bizonyít valamit. Vagy azt, hogy lelkiismeretes mun­kát végzett a kivitelező, vagy az ellenkezőjét. Minden mun­ka, amelyet egy vállalat vagy gyár Vagy üzem végez, doku­mentum tevékenységéről. De nemcsak bizonylat, hanem bi­zonyos mértekig reklám is. Rossz munka esetén ellenrek­lám. »Ezt a, létesítményt még nagyon sok. ember nézi majd meg« — mondta később vala­ki. S ez is helytálló. A jól végzett munka további meg­rendeléseket eredményez, s a kevésbé lelkiismeretesen elké­szített ellenkező hatást vált ki. A gazda igényességével kell tehát mindent végignézni, még akkor is, ha más üzemnek, más vállalatnak készül a mun­ka. A gazda pedig mindig a legjobbat, a legtetszetősebbet szeretné magának. Ezzel a szemlélettel nézve a készülő munkát — kinek lenne szük­sége rossz reklámra? t* U Noteszlap A »»mundér” védelmében A Kedves Vevő felháboro­dottan vitte vissza a kapos­vári Május 1. utcában levő 323. sz. Ifjúsági Csemege­boltba a néhány perccel előbb vásárolt füstölt sertés­fejet. Az árut ugyanis ehe­tetlennek tartotta. Ügy véle­kedett, hogy azt mély sajnál­kozások közepette cserélik ki. Hát nem egészen igy tör­tént! — Ugyan, kérem, nem is olyan veszélyes! Mennyit el­adtunk már belőle, s maga az egyetlen, aki visszahozta. Mit gondol, majd én szagol­gatni fogok minden',hysárut kiszolgálás előtt...? Körülbelül ez volt a vá­lasz panaszára. Végül, ami­kor a pénztáros is meggyő­zödön' arról, hogy a ' kérdé­ses áru — enyhén szólva is —büdös, mégis visszavették. Akadnak persze »kényes« orrú, gyomrú vásárlók, akik már a kissé állott, alig »illa­tozó’« felvágottat sem képe­sek elfogyasztani, s az időt sem sajnálják, hogy az üz­letbe visszavigyék. Olyanok is vannak, akik viszont a néhány forint miatt nem »szégyenkeznek«, inkább a szemétbe hajítják az élvezhetetlen árut. Sokan vettek belőle, s csupán egyetlen reklamáló akadt. Ne keressük ennek okát, s ne firtassuk, kinek a kötelessége kiszolgálás előtt — szaglással, vagy más mó­don — meggyőződni arról, hogy az eladásra kínált élel­miszer fogyasztásra alkal­mas. Egy tény: nyár van. s ilyenkor még a hűtőszek­rényben, vitrinben tárolt élelmiszer is — főleg a hús­áru — gyorsabban válik él­vezhetetlenné. Azt, hogy csak teljesen ki­fogástalan élelmiszeri áru­sítsanak, joggal várja el minden vevő, még ha ol­csóbb fajta, húsról van is szó! A »mundér« becsületének ilyen védelme csak egyre jo: gyengíteni a vásárig bizal­mát. S bizony ezzel csak ár­tottak a különben kifogásta­lan munkájáról ismert Ifjú­sági Csemegebolt hírnevé­nek! Sz. L. T4KM AZ MSZHP somoc r Htom bizottságának lapja XXVL évfolyam, 143. szám. Szombat, 1970. június 20. * 1 Általános orvosok tudományos ülése Marcaliban (Tudósitónktól.) Tegnap reggel Marcaliban, a Fegyveres Erők Klubjában kezdődött a MÁOTE (Magyar Általános Orvosol: Tudomá­nyos Egyesülete) Somogy me­gyei szervezetének második tudományos ülése. A tanács­kozás részvevőit dr Török Sándor, a MAOTE megyei tit­kára üdvözölte, majd a ven­déglátók nevében dr. Ress Zol­tán, a Marcali Járási Tanács párttitkára köszöntötte a me­gye különböző részeiből meg­jelent 102 orvost. Hangsúlyoz­ta, hogy Marcaliban első ízben rendeznek tudományos mun­kaülést. Megjelent az ülésen dr. Szőnyi András, a MAOTE országos vezető titkára is. Az ülésszak elnöke, dr. ta­kács Gyula, a marcali járás főorvosa, megnyitó beszédében a körzeti orvosok alapellátását nyújtó tevékenységéről beszélt, majd szakmai ismereteik fo­kozásának szükségességét hangsúlyozta. Járási példák­kal bizonyította a körzeti or­vosok betegforgalmának növe­kedését. Különösen kiemelte belgyógyászati tevékenységük fontosságát, továbbá az egész­ségügyi szolgálat összehangolt munkájának szükségességét. Az ülés a délelőtt folyamán három előadással folytatódott. Délután dr. Balogh János, az egészségügyi miniszter szakta­nácsadója Az általános orvosi munka a szocialista egészség­ügy alapelveinek megvalósítáJ sában címmel tartott előadást, melyet hozzászólások követtek. A tanácskozás részvevői este Balatonmárián baráti vacsorán vetteli részt. Ma folytatódik a tanácskozás, ezúttal négy tudo­mányos előadás hangzik eh Sör és cucli Jugoszláv importsörböl két­millió kétszázezer palackkal juttatnak él a boltokba jú­nius végéig. A Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Válla­lat ebben az évben körülbelül ötmillió félliteres paladk sört hoz be Jugoszláviából. Mint Darvasi Károly főosztályveze­tő elmondta, csak júliusban nyolcszázezer palackot külde­nek a Balatonra. Ez a meny- nyiség meglehetősen nagy, ám sörből így sincs telítettség. Ezt bizonyítja az is, hogy eddig még soha nem okozott gondot ennek az árunak az eladása. Igaz, nemcsak a nagyobb bol­tokba, hanem a kisebb üzle­tekbe is viszi a vállalat gép­kocsija az árut. A magyar—jugoszláv kisha- tármenti árucsereforgalom ke­retében a jövő hónapban nem kevesebb, mint harminc vagon száraztésztát és nagy mennyi­ségű ételízesítőt várnak. Jú­lius elején érkezik meg a hi­giénikusan, műanyagba cso­magolt csecsemőcucli és dudli. Itt elsősorban nem az áru, ha­nem a csomagolás az érdekes. Hosszú évéken át ugyanis ez az áru ömlesztve került a bol­tokba, s a gyerek legföljebb lemosva kapta meg. A vállalat ezzel ösztönözni akarja a ha­zai ipart a korszerűbb csoma­golásra. Miből élünk Több mint kétezer háziasz- szony »konyhatitkaiba-« pillan­tottak be a statisztikusok, hogy megállapíthassák: változott-e az elmúlt esztendőkben az étel­divat, többet vagy kevesebbet eszünk, mint korábban. A rep­rezentatív kosztfébnérés nem kecsegtet karcsúbb generációk­kal — az elfogyasztott étel­mennyiség egyelőre inkább nö­vekvő, sem mint csökkenő ten­denciát mutat Igaz, néhány kalóriadús élelmiszer többé- kevésbé háttérbe szorult, s né­mileg egészségesebb, *köny- nyebb« a magyar konyha, mint korábban volt — a nemzetközi rangsor szerint azonban még mindig a legbőségesebben táp­lálkozó nációk-közé tartozunk. Örvendetes viszont, hogy a háztartási naplók tanúsága szerint kisebbfajta reneszán­szát éljük a tejtermékeknek: esztendőről esztendőre több tej, vaj, tojás és túró kerül asztalunkra. Főként a mun­kás-, alkalmazotti családok kö­rében nő a »fehéráru« népsze­rűsége — amit jól tükröznek a konyhastatisztika adatai is. öt évvel ezelőtt az egy-egy sze­mélyre jutó tej mennyisége át­lagosan 7,14 liter volt havonta, ma már a 8 liter közelében já­runk. (Érdekes, hogy a parasz­ti háztartásokban ugyan szin­tén megfigyelhető a tejfo­gyasztás emelkedése, itt azon­ban még mindössze 7.02 1 az egy hónapra jutó kvóta.) Szem­beötlő a vaj gyors térhódítása is. Fel évtizede még a mun­kás-, alkalmazotti famíliák sze­mélyenkénti havi átlagfogyasz­tása 15 deka körül mozgott — a következő években a 15 de­kát sem érte el —. jelenleg pe­dig több mint 19 deka. A paraszti étrendben a vaj jóval ritkább »vendég«; az öt évvel ezelőtti 6 dekás havon­kénti átlagról még mindig csal: alig 10 dekára emelkedett a fo­gyasztás. lassan, de egyenlete­sen emelkedik magasabb ré­giókba a tojás grafikonja: öt éve nem egészén 14 volt, je­lenleg 16 darab az egy hónap­ra jutó fejadag. Kenyérből, péksüteményből — úgy tűnik — megállapod­tak, állandósultak az igények: évek óta 8,60—8,70 kiló között ingadozik a havi fogyasztás (a vidéki lakosság körében ugyan ■majdnem 10 kiló az átlag), lisztből és száraztésztából azonban határozottan nyomon követhető a visszaesés. A mun­kás- és alkalmazotti családok fogyasztása havi átlagban ke­reken negyven dekával, a pa­raszti famíliáké mintegy 70 dekával csökkent. Makacsul tartja pozícióját a teltkarcsúak két »közellensé­ge«: a cukor és a burgonya. Előbbiből a fogyasztás városon és falun egyaránt emelkedett, s jelenleg fejenként körülbelül 2 kiló, burgonyából pedig 4— 5 kiló közötti az átlag havon­ként. Pozitív irányú' változást tükröz ellenben a zöldség-gyü­mölcs növekvő kelendősége: mind a munkás- és alkalma­zotti, mind a paraszti háztar­tásokban tetemesen -— 5.0—100 dekával — emelkedett öt év alatt a havi fogyasztási átlag. GYERMEK ÉS A KUTYA t 1 % m 1 m 9 t a Új szovjet kom bájn § €% Szibirjak iá, Stem karikatúrája.) A szovjet mezőgazdaság hatalmas iramú komplex gépesíté­se során egymás után jelennek meg az új, modem géptí­pusok, A típusválaszték kialakításakor a tervezőknek gon­doskodniuk kel! az ország rendkívül sokrétű geológiai kfimatikai adottságaira. Ilyen szempontok figyelembe­vételével alakították ki a Szibirjak elnevezésű gabonaarató kombájnt, mely a nedves levegőjű vidékeken kerülhet fel­használásra, A gép, amelynek eséplesi sebessége 240 kg ga­bona percenként, minimális átalakítássá! más szemes ter­mények betakarítására is alkalmas. A Szovjetunióban éven­te több mint kétmilliárd rubelt fordítanak mezőgazdasági gépek mártására. 1 Munkamegosztás Az édesapa este maga köré gyűjtötte négy gyer­mekét. Mindenkinek szá­mot kellett adni aznapi munkájáról. Éva, a legidősebb büsz­kén mondta: — A szennyes edényt mind elmosogattam. A második folytatta: — Én mindent eltöröl- gettem. — Én beraktam a kony­haszekrénybe — szólalt meg a harmadik gyerek. Péter, a legkisebb vígan tette hozzá: — Én meg a cserepeket szedtem össze. Óhaj Falermóban betér egy szállodába egy tengerész: — Kérek egy szárazföld­re néző szobát! Dicséret? Bertrand Russel részt vett pszichiáter barátjá­nak élőadásán. Az előadó többek között a következő­ket mondta: »Biztos vagyak benne, kedves hallgatóim, hogy sikerült bebizonyítanom, a zseni nem létezik, mivel a zsenialitás tiszta őrült­ség, tehát csak őrültek vannak, zsenik nincse­nek ...« Előadás után megkér­dezte Bertrand Russelt: — Nos, milyen voltam? ■*— Zseniális! — hangzott a válasz. Kifogyott a kifogás Négy gyerek elkésett az iskolából Az igazgató a folyosón találkozik velük. — Miért késtél el — kér­dezi az elsőtől. — Édesanyám beteg, s be kellett jelentenem a rendelőben. — És te? — kérdezi a másodikat — Késett az óránk A harmadik felé fordul. — Nagyon meleg volt a kávé — mondja a gyerek. Ekkor az utolsó, a leg­kisebb, keserves sírásra fakad. — Miért sírsz? — kérdi az igazgató szigorúan. — ök már... mindent,. elmondtak. _ Nem tudok... több kifogást. Torkosság Jól öltözött idős hölgy tér be Firenze egyik cuk­rászdájába. Miután elfo­gyaszt négy süteményt, odahívja a felszolgálót: — Nagyon ízletesek a süteményeik. Csak egy hi­bájuk van, hogy mindent összemaszatolnak. Nézze csak á ruhámat! — Ha megenged egy ta­nácsol, asszonyom — vála­szol a felszolgáló — legkö­zelebb hajtsa fel a kalap­járól a fátylat, úgy köny- nyebben megy az evés­Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, tatinka Sándor U. 2. Telefons 11-510, 11-Sil, 11-512. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár» Latinka S. u. 2. Telefon: 11-51& Felelős kiadó: Dómján Sándor* Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézhesítőknéL Előfizetési díj egy hónapra 20 Fő­index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. felelős vezető; Mautner Józasf

Next

/
Thumbnails
Contents