Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-20 / 143. szám
Filmesek Székesfehérváron A harmincas évek Magyarországa elevenedett meg Székes- fehérvár főterén, ahol a Magyar Televízió forgatócsoportja Zsurzs Éva rendező irányításával filmet készít Szabó Pál novellájából »Soo Mihály kalandjai-» címmel. A látványos képviselőválasztás felszínes csillogását bemutató filmrészlet humoros epizódjain sokat derül a mintegy 200 statiszta és a nagyszámú érdeklődő. Részlet a készülő filmből. A produktum —reklám Nem hangosan, inkább maga elé mondta nemrégiben egy létesítmény átadásakor a kivitelezésért felelős műszaki vezető: »-Nekem is érdekem a jó munka.« A lényegre tapintott rá mondatával. De jó lenne, ha mindenki minden alkalommal így gondolkodna! Ennek a szemléletnek kell, vagy: kellene alapvetőnek lennie minden esetben. A gyakorlat, és az idő mindig bizonyít valamit. Vagy azt, hogy lelkiismeretes munkát végzett a kivitelező, vagy az ellenkezőjét. Minden munka, amelyet egy vállalat vagy gyár Vagy üzem végez, dokumentum tevékenységéről. De nemcsak bizonylat, hanem bizonyos mértekig reklám is. Rossz munka esetén ellenreklám. »Ezt a, létesítményt még nagyon sok. ember nézi majd meg« — mondta később valaki. S ez is helytálló. A jól végzett munka további megrendeléseket eredményez, s a kevésbé lelkiismeretesen elkészített ellenkező hatást vált ki. A gazda igényességével kell tehát mindent végignézni, még akkor is, ha más üzemnek, más vállalatnak készül a munka. A gazda pedig mindig a legjobbat, a legtetszetősebbet szeretné magának. Ezzel a szemlélettel nézve a készülő munkát — kinek lenne szüksége rossz reklámra? t* U Noteszlap A »»mundér” védelmében A Kedves Vevő felháborodottan vitte vissza a kaposvári Május 1. utcában levő 323. sz. Ifjúsági Csemegeboltba a néhány perccel előbb vásárolt füstölt sertésfejet. Az árut ugyanis ehetetlennek tartotta. Ügy vélekedett, hogy azt mély sajnálkozások közepette cserélik ki. Hát nem egészen igy történt! — Ugyan, kérem, nem is olyan veszélyes! Mennyit eladtunk már belőle, s maga az egyetlen, aki visszahozta. Mit gondol, majd én szagolgatni fogok minden',hysárut kiszolgálás előtt...? Körülbelül ez volt a válasz panaszára. Végül, amikor a pénztáros is meggyőzödön' arról, hogy a ' kérdéses áru — enyhén szólva is —büdös, mégis visszavették. Akadnak persze »kényes« orrú, gyomrú vásárlók, akik már a kissé állott, alig »illatozó’« felvágottat sem képesek elfogyasztani, s az időt sem sajnálják, hogy az üzletbe visszavigyék. Olyanok is vannak, akik viszont a néhány forint miatt nem »szégyenkeznek«, inkább a szemétbe hajítják az élvezhetetlen árut. Sokan vettek belőle, s csupán egyetlen reklamáló akadt. Ne keressük ennek okát, s ne firtassuk, kinek a kötelessége kiszolgálás előtt — szaglással, vagy más módon — meggyőződni arról, hogy az eladásra kínált élelmiszer fogyasztásra alkalmas. Egy tény: nyár van. s ilyenkor még a hűtőszekrényben, vitrinben tárolt élelmiszer is — főleg a húsáru — gyorsabban válik élvezhetetlenné. Azt, hogy csak teljesen kifogástalan élelmiszeri árusítsanak, joggal várja el minden vevő, még ha olcsóbb fajta, húsról van is szó! A »mundér« becsületének ilyen védelme csak egyre jo: gyengíteni a vásárig bizalmát. S bizony ezzel csak ártottak a különben kifogástalan munkájáról ismert Ifjúsági Csemegebolt hírnevének! Sz. L. T4KM AZ MSZHP somoc r Htom bizottságának lapja XXVL évfolyam, 143. szám. Szombat, 1970. június 20. * 1 Általános orvosok tudományos ülése Marcaliban (Tudósitónktól.) Tegnap reggel Marcaliban, a Fegyveres Erők Klubjában kezdődött a MÁOTE (Magyar Általános Orvosol: Tudományos Egyesülete) Somogy megyei szervezetének második tudományos ülése. A tanácskozás részvevőit dr Török Sándor, a MAOTE megyei titkára üdvözölte, majd a vendéglátók nevében dr. Ress Zoltán, a Marcali Járási Tanács párttitkára köszöntötte a megye különböző részeiből megjelent 102 orvost. Hangsúlyozta, hogy Marcaliban első ízben rendeznek tudományos munkaülést. Megjelent az ülésen dr. Szőnyi András, a MAOTE országos vezető titkára is. Az ülésszak elnöke, dr. takács Gyula, a marcali járás főorvosa, megnyitó beszédében a körzeti orvosok alapellátását nyújtó tevékenységéről beszélt, majd szakmai ismereteik fokozásának szükségességét hangsúlyozta. Járási példákkal bizonyította a körzeti orvosok betegforgalmának növekedését. Különösen kiemelte belgyógyászati tevékenységük fontosságát, továbbá az egészségügyi szolgálat összehangolt munkájának szükségességét. Az ülés a délelőtt folyamán három előadással folytatódott. Délután dr. Balogh János, az egészségügyi miniszter szaktanácsadója Az általános orvosi munka a szocialista egészségügy alapelveinek megvalósítáJ sában címmel tartott előadást, melyet hozzászólások követtek. A tanácskozás részvevői este Balatonmárián baráti vacsorán vetteli részt. Ma folytatódik a tanácskozás, ezúttal négy tudományos előadás hangzik eh Sör és cucli Jugoszláv importsörböl kétmillió kétszázezer palackkal juttatnak él a boltokba június végéig. A Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat ebben az évben körülbelül ötmillió félliteres paladk sört hoz be Jugoszláviából. Mint Darvasi Károly főosztályvezető elmondta, csak júliusban nyolcszázezer palackot küldenek a Balatonra. Ez a meny- nyiség meglehetősen nagy, ám sörből így sincs telítettség. Ezt bizonyítja az is, hogy eddig még soha nem okozott gondot ennek az árunak az eladása. Igaz, nemcsak a nagyobb boltokba, hanem a kisebb üzletekbe is viszi a vállalat gépkocsija az árut. A magyar—jugoszláv kisha- tármenti árucsereforgalom keretében a jövő hónapban nem kevesebb, mint harminc vagon száraztésztát és nagy mennyiségű ételízesítőt várnak. Július elején érkezik meg a higiénikusan, műanyagba csomagolt csecsemőcucli és dudli. Itt elsősorban nem az áru, hanem a csomagolás az érdekes. Hosszú évéken át ugyanis ez az áru ömlesztve került a boltokba, s a gyerek legföljebb lemosva kapta meg. A vállalat ezzel ösztönözni akarja a hazai ipart a korszerűbb csomagolásra. Miből élünk Több mint kétezer háziasz- szony »konyhatitkaiba-« pillantottak be a statisztikusok, hogy megállapíthassák: változott-e az elmúlt esztendőkben az ételdivat, többet vagy kevesebbet eszünk, mint korábban. A reprezentatív kosztfébnérés nem kecsegtet karcsúbb generációkkal — az elfogyasztott ételmennyiség egyelőre inkább növekvő, sem mint csökkenő tendenciát mutat Igaz, néhány kalóriadús élelmiszer többé- kevésbé háttérbe szorult, s némileg egészségesebb, *köny- nyebb« a magyar konyha, mint korábban volt — a nemzetközi rangsor szerint azonban még mindig a legbőségesebben táplálkozó nációk-közé tartozunk. Örvendetes viszont, hogy a háztartási naplók tanúsága szerint kisebbfajta reneszánszát éljük a tejtermékeknek: esztendőről esztendőre több tej, vaj, tojás és túró kerül asztalunkra. Főként a munkás-, alkalmazotti családok körében nő a »fehéráru« népszerűsége — amit jól tükröznek a konyhastatisztika adatai is. öt évvel ezelőtt az egy-egy személyre jutó tej mennyisége átlagosan 7,14 liter volt havonta, ma már a 8 liter közelében járunk. (Érdekes, hogy a paraszti háztartásokban ugyan szintén megfigyelhető a tejfogyasztás emelkedése, itt azonban még mindössze 7.02 1 az egy hónapra jutó kvóta.) Szembeötlő a vaj gyors térhódítása is. Fel évtizede még a munkás-, alkalmazotti famíliák személyenkénti havi átlagfogyasztása 15 deka körül mozgott — a következő években a 15 dekát sem érte el —. jelenleg pedig több mint 19 deka. A paraszti étrendben a vaj jóval ritkább »vendég«; az öt évvel ezelőtti 6 dekás havonkénti átlagról még mindig csal: alig 10 dekára emelkedett a fogyasztás. lassan, de egyenletesen emelkedik magasabb régiókba a tojás grafikonja: öt éve nem egészén 14 volt, jelenleg 16 darab az egy hónapra jutó fejadag. Kenyérből, péksüteményből — úgy tűnik — megállapodtak, állandósultak az igények: évek óta 8,60—8,70 kiló között ingadozik a havi fogyasztás (a vidéki lakosság körében ugyan ■majdnem 10 kiló az átlag), lisztből és száraztésztából azonban határozottan nyomon követhető a visszaesés. A munkás- és alkalmazotti családok fogyasztása havi átlagban kereken negyven dekával, a paraszti famíliáké mintegy 70 dekával csökkent. Makacsul tartja pozícióját a teltkarcsúak két »közellensége«: a cukor és a burgonya. Előbbiből a fogyasztás városon és falun egyaránt emelkedett, s jelenleg fejenként körülbelül 2 kiló, burgonyából pedig 4— 5 kiló közötti az átlag havonként. Pozitív irányú' változást tükröz ellenben a zöldség-gyümölcs növekvő kelendősége: mind a munkás- és alkalmazotti, mind a paraszti háztartásokban tetemesen -— 5.0—100 dekával — emelkedett öt év alatt a havi fogyasztási átlag. GYERMEK ÉS A KUTYA t 1 % m 1 m 9 t a Új szovjet kom bájn § €% Szibirjak iá, Stem karikatúrája.) A szovjet mezőgazdaság hatalmas iramú komplex gépesítése során egymás után jelennek meg az új, modem géptípusok, A típusválaszték kialakításakor a tervezőknek gondoskodniuk kel! az ország rendkívül sokrétű geológiai kfimatikai adottságaira. Ilyen szempontok figyelembevételével alakították ki a Szibirjak elnevezésű gabonaarató kombájnt, mely a nedves levegőjű vidékeken kerülhet felhasználásra, A gép, amelynek eséplesi sebessége 240 kg gabona percenként, minimális átalakítássá! más szemes termények betakarítására is alkalmas. A Szovjetunióban évente több mint kétmilliárd rubelt fordítanak mezőgazdasági gépek mártására. 1 Munkamegosztás Az édesapa este maga köré gyűjtötte négy gyermekét. Mindenkinek számot kellett adni aznapi munkájáról. Éva, a legidősebb büszkén mondta: — A szennyes edényt mind elmosogattam. A második folytatta: — Én mindent eltöröl- gettem. — Én beraktam a konyhaszekrénybe — szólalt meg a harmadik gyerek. Péter, a legkisebb vígan tette hozzá: — Én meg a cserepeket szedtem össze. Óhaj Falermóban betér egy szállodába egy tengerész: — Kérek egy szárazföldre néző szobát! Dicséret? Bertrand Russel részt vett pszichiáter barátjának élőadásán. Az előadó többek között a következőket mondta: »Biztos vagyak benne, kedves hallgatóim, hogy sikerült bebizonyítanom, a zseni nem létezik, mivel a zsenialitás tiszta őrültség, tehát csak őrültek vannak, zsenik nincsenek ...« Előadás után megkérdezte Bertrand Russelt: — Nos, milyen voltam? ■*— Zseniális! — hangzott a válasz. Kifogyott a kifogás Négy gyerek elkésett az iskolából Az igazgató a folyosón találkozik velük. — Miért késtél el — kérdezi az elsőtől. — Édesanyám beteg, s be kellett jelentenem a rendelőben. — És te? — kérdezi a másodikat — Késett az óránk A harmadik felé fordul. — Nagyon meleg volt a kávé — mondja a gyerek. Ekkor az utolsó, a legkisebb, keserves sírásra fakad. — Miért sírsz? — kérdi az igazgató szigorúan. — ök már... mindent,. elmondtak. _ Nem tudok... több kifogást. Torkosság Jól öltözött idős hölgy tér be Firenze egyik cukrászdájába. Miután elfogyaszt négy süteményt, odahívja a felszolgálót: — Nagyon ízletesek a süteményeik. Csak egy hibájuk van, hogy mindent összemaszatolnak. Nézze csak á ruhámat! — Ha megenged egy tanácsol, asszonyom — válaszol a felszolgáló — legközelebb hajtsa fel a kalapjáról a fátylat, úgy köny- nyebben megy az evésSomogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, tatinka Sándor U. 2. Telefons 11-510, 11-Sil, 11-512. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár» Latinka S. u. 2. Telefon: 11-51& Felelős kiadó: Dómján Sándor* Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézhesítőknéL Előfizetési díj egy hónapra 20 Főindex: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. felelős vezető; Mautner Józasf