Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-19 / 142. szám

A megyebizottség üti$e nyomán Erősödik a szövetkezeti demokrácia A szövetkezeti demokrácia szerves része szocialista de­mokráciánknak. Fejlődésük, erősödésük együttesen, egymás­sal kölcsönhatásban jnegy vég­be. Pártunk agrár- és szövet­kezetpolitikájában megkülön­böztetett figyelmet fordít a szövetkezetekre. Az állásfog­lalások, a határozatok hatha­tós segítséget nyújtottak és nyújtanak a szövetkezeti de­mokrácia erőteljes fejlődésé­hez. mind teljesebb kibontako­zásához. Az új tsz-törvény alapvető változást hozott a szövetkeze­tek életében, sok lényeges kérdést szabályozott: erősíti a szövetkezeti demokráciát, biz­tosítja az önálló, vállalatszerű gazdálkodást, rendezi a tagok jogait és kötelességeit, vala­mint a választott szervek, tes­tületek feladatát és jogkörét. Ügy lehet összegezni, hogy nagy lehetőségeket biztosított a demokrácia elmélyítésé­hez, — s a szövetkezetek köz­vetlen érdeke, hogy éljenek ezefkkel. Egységben és a vezetőség A megyebizottság ülésén nemegyszer elhangzott: pa­rasztságunk jól érzi magát a szövetkezetekben, megtalálja helyét, számítását. Ez a gon­dolat lényégében kimondja a szövetkezeti demokrácia erősö­dését, ami a legkifejezéttebben a tagok és a szövetkezet vi­szonyában mutatkozik meg. Ez a kapcsolat az új törvény élet­be lépése óta sokat mélyült, változott, tartalmában alakult át. Erősödött a tagsági viszony tulajdonosi és munkavállalói jellege. A szövetkezeti tagok megíté­lésének alapja a közösben végzett munka. Ennek megfe­lelően gyakorolhatják jogai­kat. Jól megfigyelhető falva- inkban, hogy a szorgalmas, jól dolgozó szövetkezeti tagoknak van egyre nagyobb tekinté­lyük a közösségben. A szövetkezeti demokráciá­nak fontos része a kellő tájé­kozottság. Tudja, ismerje a közösség minden tagja, mi miért történik gazdaságukban, tudomása legyen a termelőszö­vetkezet minden jelentősebb ügyéről, elhatározásáról. Az elmúlt öt évben a legutóbbi pártértekezlet óta sokat javult, változott a vezetőség ilyen irá­nyú tevékenysége. Meg kell ' jegyezni azonban azt, hogy még nem mindenütt és nem minden vonatkozásban tesz­nek eleget ennék a követel­ménynek, Most, amikor meg­indult szövetkezeteink területi koncentrációja, négy-öt község lakói tartoznak egy termelő- szövetkezethez, a korábbinál sokkal több gondot kell fordí­tani a megfelelő tájékoztatás­ra. Nem lghet a véletlenre, az esetlegességre bízni ezt, hanem céltudatos szervezettséggel kell biztosítani, hogy a közösség­hez tartozó minden ember — területileg bármilyen távol él is —, kellően ismerje a terme­lőszövetkezet ügyeit, s módja legyen elmondani véleményét, javaslatát. A tapasztalatok igazolják, hogy ezekre az ész­revételekre szüksége van a ve­zetésnek, hiszen demokratiku­san irányítani csak így lehet. Jól nyomon követhető, hogy jelentős minőségi változáson ment át a termelőszövetkeze­tek legfelső fórumának, a köz­gyűlésnek a munkája is. A köz­gyűléseken elmélyülten és fele­lősségérzettel tanácskoznak a tagok a gazdaságuk fejlesztését érintő kérdésekről. S míg ko­rábban apróbb személyi ü°vek­kel foglalkozott ez a testület, ma már ez mind ritkább, he­lyettük előtérbe kerültek a szövetkezet, az egész tagság sorsát érintő kérdések. Sok vonatkozásban lehetne elemezni, méltatni a szövetke­zeti demokrácia' erősödését — ezúttal még egyet kívánunk megemlíteni, ami ugyancsak a határozott fejlődést . mutatja. A különlegesen fontos esetek­ben — elnökválasztás, egyesü­lés stb. — titkosan szavaz a tagság. A tapasztalatok bízó-, nyitják, hogy szövetkezeti tag­jaink jól élnek ezzel a joguk­kal, felelősséggel, fegyelme­zetten, józanul döntenek a gazdaságuk egészét érintő leg­fontosabb kérdésekben. il szövetkezetek érdekeli en A IX. kongresszus kezdemé­nyezése alapján alakult meg a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa, majd pedig a te­rületi tsz-^zövetségek sora. Az egész mozgalom történetében jelentős állomás ez, részben a szövetkezeti demokrácia el­mélyítését, részben a mozga­lom társadalmi( elismerését, megbecsülését jelenti. Megyénk három területi szö­vetsége az általános elveknek megfelelően három fő funk­ciót lát el: biztosítja a társa­dalmi képviseletet, az érdek- képviseletet és segíti a szövet­kezetek egyre szélesebb körű, hatékony együttműködését. Az eltelt két és fél^ év alatt szö­vetségeink többnyire eleget tettek ezeknek a feladatoknak, és egyre eredményesebb és több irányú az a kapcsolat, amely kibontakozik a szövetsé­gek és az őket létrehozó szö­vetkezetek között. A szövetsé­gek munkája, a szövetkezetek igényének megfelelően első­sorban gazdasági jellegű, ám ahogy ez már több fórumon felvetődött, a jövőben feltétle­nül szükség lenne tevékenysé­gük további szélesítésére. Gondoltunk itt főként arra, hogy új arányokat teremtve munkájukban, a korábbinál többet foglalkozzanak a szövet­kezeti mozgalom általános kér­déseivel, összegezve úgy foglalt ál­lást a megyebizottság: » ... a megye szövetkezeti mozgalmá­ban a szövetkezeti demokrá­cia fejlődése egyértelműen bi­zonyítható. Ám az eszközsze­génység és sok szövetkezetben az alacsony részesedési szín­vonal nemcsak a vállalatszerű gazdálkodás kibontakozását gátolja, hanem fékezi a szö­vetkezeti demokrácia egészsé­ges fejlődését is.-* V. M. i Ipari és mezőgazdasági üzemeket látogattak meg a megyei pártbizottság tagjai A Kaposvári Húskombinát telepén. Gazdag munkaprogramot teljesítettek tegnap az MSZMP Somogy megyei Bizottságának tagjai: több ipari és mezőgaz­dasági üzemibe látogattak el, s ismerkedtek meg dolgozóikkal, termelésükkel, munkakörülmé­nyeikkel. Reggel a megyei pártbizott­ság székházának nagytermé­ben Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára üd­vözölte a pártbizottság tag­jait, majd Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a testületet a X. pártkongresszus somogyi elő­készületeiről. Mint elmondta, a pártalapszervezetek vezető­ségválasztó taggyűléséinél?:, az egyes járások, városok pártér­tekezleteinék, s a megyei párt­értekezletnek megtartásával kapcsolatos időszerű teendők végrehajtása késedelem nél­kül megtörtént. Választási fel- adattervék készültek, melyek a szükséges szervezeti tenni­valókat és a tartalmi intézke­déseket egyaránt magukban foglalják. — Arra törekszünk — hang­súlyozta Szigeti elvtárs —, hogy az egész párttagság be­kapcsolódjék a párt politiká­jának formálásába. Ezért va­lamennyi alapszervezet meg­tárgyalja a kongresszusi tézi­seket, a szervezeti szabályzat módosításának tervezetét, s a parttagság egészének vélemé­nye alapján dönt majd a kong­resszus. Sürgős szükség van a gépekre Megszüntetik a munkaerőhiányt Gyékényesen A középkötött, jobbára ön­téstalajon gazdálkodó gyéké- nyesi Március 15.' Termelőszö­vetkezet már évek óta mun­kaerőhiánnyal küszködik. Gyakran csak külső segítség­gel, elsősorban szerződtetett dolgozókkal tudják elvégezni a legsürgősebb tennivalókat. Bár Gyékényesen a gazdaság fő bevételi forrása az állatte­nyésztés, a legtöbb munkaerőt a növénytermesztés köti le. Az idei nagy dologidőre Berzencéről kérnek segítséget, hogy az amúgy is szorongatott helyzetben levő gazdaságnál minél előbb behozhassák a ta­vaszi lemaradást. Ez azonban átmeneti megoldás. Feltétlenül további intézkedésre van szük­ség ahhoz, hogy a jövő fel­adatait külső segítség nélkül is megoldhassák. Darab Csaba főagronómus szerint elsősor­ban az erőgépállományt kell gyarapítani. A gazdaság helyzetét nehe­zíti; hogy a múlt évi járvány megtizedelte az állatállo­mányt, s emiatt a szövetkezet készpénzkészlete, anyagi bevé­tele jelentősen csappant Szo­rult helyzetében a tsz mint­egy másfél millió forint bank­hitellel igyekszik úrrá lenni a megnövekedett gondokon — remélhetően sikerrel. Ugyanis a pénz csak akkor enyhít azo­kon, ha a vezetőségnek sike­rül beszereznie a szükséges gépeket. A főagronómus szerint pil­lanatnyilag a szálas takar­mány, ezen belül is elsősorban a szénabetakarításnál van na­gyon sürgősen szükség újabb gépekre. Több mint két és fél millió forint értékű széna fek­szik kinn a réteken. A géppark fejlesztésével együtt a termelőszövetkezet megfelelő létszámú traktorve­zetőről és gépszerelőről is gon­doskodik. Az irodán elmond­ták, hogy elsősorban azokra a fiatalokra számítanak, akik az iskola befejezése után hazatér­nek falujukba, vagy akik ott­hagyva az üzemet, a termelő- szövetkezetnél vállalnak mun­kát Ülést tartott az országgyűlési képviselők Somogy megyei csoportja Tegnap délután a Hazafias Népfront megyei klubjában ülést tartott az orsszágyűlési képviselők Somogy megyei csoportja. Illés Dezső, a cso­port elnöke tájékoztatta a kép­viselőket a legközelebbi or­szággyűlés napirendjéről. A csoportülésen részt vevő képviselők: Böhm József, Gombaszögi Jenő, dr: Guba Sándor, Horváth Sándomé, Szerecz László, Szokola Ká- rolyné, dr., Varga Károly, Val­ter Imre megvitatták megyénk gazdasági, kulturális és szo­ciális helyzetét, szóba került a kereskedelem, az árpolitika, a szolgáltatás, valamint a, beru­házási és a termelőszövetkeze­ti hitelpolitika helyzete is. Az ülésen megállapodtak abban, hogy a közeljövőben együttesen tanácskoznak a Veszprém megyei képviselők­kel a Balaton-part Somogy és Veszprém megyei oldalának fejlesztésével kapcsolatos fel­adatairól. Fokozott elő vigyázattal kell megelőzni mezőgazdasági baleseteket a nvan A STATISZTIKA szerint az állami gazdaságokban az üze­mi baleseteknek jóval ' több mint a fele a második és a harmadik negyedévben követ­kezik be. A termelőszövetke­zetekben a május eleje és szep­tember vége közötti öt hónap a legveszélyesebb. Tavaly eb­ben az időszakiban a halálos balesetek száma több mint kétszerese volt a többi hét hó­nap átlagának. A balesetek megelőzésének lehetőségeiről a következőket mondták el a SZOT munkavé­delmi osztályán az MTI mun­katársának : Az általános nagy veszély- forrás, a hőség ellen csaló az óvórendszabályoknak megfe­lelő módon szabad és kell vé­dekezni. A gazdaságok lássák el dolgozóikat könnyű munka­ruhával, szalmakalappal, a kombájnvezetőt védjék ernyő­vel a napsugarak ellen, és le­gyen mindenütt szódavíz vagv autosZifon, mellyel a hely­színen készíthetnek szódavizet. Egyébként vízről mindig bőven gondoskodjanak, hogy az em­berek munka közben mosako­dással hűsíthessék magukat, mert fürdeni viszont szigorúan tilos. Minden évben több ha­lálos balesetet okoz, hogy fel- hev-ült testtel ugranak hideg vízbe, vagy hogy úszni nem tudók merészkednek a mély vízbe. Legyen mindig elég frissítő ital, limonádé, cukros tea, gyümölcslé stb., ezzel szemben a sör és általában a szeszes italok fogyasztása rendkívül káros. Jó védelmet nyújt a vjllám- csapások ellen a munkába in­duló traktorral reggel kivon­tatott autóbusz-pótkocsi, amibe zivatar esetén bemenekülhet­nek a mezőn dolgozók. Az állami gazdaságokban a halálos balesetek 65,4, a tsz-ek- ben pedig 57,6 százaléka a jár­művekkel kapcsolatos. Megelő­zésük feltétele egyfelől a jár­müvek vezetőinek fegyelme­zettsége és a józanság, másfe­lől a járművek és nem utolsó­sorban az utak megfelelő kar­bantartása, a hibák azonnali kijavítása. A gazdaságok vezetőinek ál­talában is gondoskodniuk kell a gépek megfelelő műszaki ál­lapotáról es a szükséges védő- felszerelésekről. A gépek fel­újításánál ne feledkezzenek meg a védőberendezések kor­szerűsítéséről sem. Külön felhívják a figyelmet a SZOT munkavédelmi szak­emberei a növényvédő szerek­kel kapcsolatos veszélyekre. Meg kell jelölni és mindenki elől le is teli zárni a mérge­zett, veszélyes területeket. A vegyszert szóró repülőgé­peket csal? reggel és késő dél­után szabad »bevetni«, a na­gyon meleg napszakokban nem. A pilóta számára pedig megfelelő szállásról és rend­szeres ellátásról kell gondos­kodni. KÜLÖNÖS NYOMATEK­KAL utaltak a SZOT üűetéke- sei a gyermekek védelmére. Nemcsak az aratógép, a kom­bájn stb. közelében nem sza­bad engedni a gyerekeket, ha­nem az érvényes jogszabályok­nak megfelelően ki kell tilta­ni őket a munkahelyekről. Kifejtette a megyei pártbi­zottság titkára: noha a soron következő vezetőségválasztás a páit belső ügye, a köréje cso­portosuló események nem jár­hatnak együtt valamiféle be­felé fordulással, nem vonhat­ják el a figyelmet a gazdasá­gi tennivalókról. Éppen ellen­kezőleg: a kongresszusi ver­seny vállalásainak teljesítésé­vel, a harmadik ötéves terv eredményes lezárásával és a következő tervidőszak gondos megalapozásával készüljenek a kommunisták, a megye dol­gozói a pártelet nagy esemé­nyére. Szigeti elvtárs tájékoztatója után autóbuszba ültek a párt- bizottság tagjak Egyik cso­portjuk a Kaposvári Húskom­binátot és a VBKM Kaposvá­ri Gyárát, másik csoportjuk a Kaposvári Ruhagyárat és az Egyesült Izzó Kaposvári Elektroncső Gyárát tekintette meg, majd a Finommechani­kai Vállalat III. sz. Kaposvári Gyáregységében találkoztak ismét a testület tagjai. A hús­kombinátban Kovács Endre főmérnök, a VBKM Villamos- sági Gyárában Szerecz László igazgató, a ruhagyárban Mül­ler László igazgató, az elekt­roncsőgyárban Nagy Lajos igazgató, a finommechanikai gyáregységben Horváth László igazgató mondott rövid tájé­koztatót, majd kérdésekre vá­laszolt. Utána a munkahe­lyekre látogattak a testület tagjai, a termelés egyes mű­veleteit tekintették meg, be­szélgettek a dolgozókkal. Délután a Balatonboglárí Állami Gazdaság lengyeltóti üzemegységét, az ifjúsági épí­tőtábort keresték föl a pártbi­zottság tagjai, s Széli András igazgató, valamint a gazdaság más vezetőinek kíséretében is­merkedtek a gazdaság mun­kájával. A nőmozgalomról, a téli oktatásról tárgyalt a Hazafias Népfront megyei elnöksége Csütörtökön ülést tartott a Hazafias Népfront Somogy megyei elnöksége. Napirend­jén az MSZMP Központi Bi­zottságának a nőmozgalommal kapcsolatos határozata és a népfront, téli oktatásának ta­pasztalatai szerepeltek. Külö­nösen az első napirenddel kapcsolatban alakult ki széles körű vita. tízen mondották el véleményüket, s egyetértettek abban, hogy a Központi Bi­zottság határozatát a népfront minden bizottságának alapo­san meg kell ismernie SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970. tnnins 13 4

Next

/
Thumbnails
Contents