Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-10 / 108. szám

2S esztendő után AZ M $ Z M l>: i OMO C T M (OVII BÍZÓT T S A O A NA E LAT J A XXVI. évfolyam, 108. szám. Vasárnap, 1970. május 10. Vass Mássá álma Nem mindennapi pályán tűnt fal. Apja és bátyja nyom­dokába, lépve azt tervezi, hogy népi. iparművész' lesz. A pingálas,' a hímzés ősi lány-, asszohyfoglalkozás, az efféle kedv meg Is volt ben­ne, amikor a Pécsi Képzőmű­vészeti Gimnáziumba beiratko­zott Két és fél évet végzett a szőnyegtervező szakon.' De gyerekkorában is inkább a for­mák érdekelték, agyagból ké­szített figurákat. Most vissza­tért. a faszobrászathoz, illetve népi ihletésű faragásokat ké­sőit. Kezében tű, pingáié ecset helyett szlöjdöt, kést látunk. Marcaliban, " a járási "műve­lődési házban hívta fél magá­ra a figyelmet kiállított mun­káival. Aztán egy kedves he­lyi ismerős vezetett él hozzá. Vass Rózsa — most már férje után Kómán Istvánná — szép kisgyereke gondozása mellett, a családi munka ellátása után szorgalmasan készül a népi iparművész cím elnyerésére. Rendszeresen küldi munkáit Budapestre a Népi Iparművé­szeti Tanácsnak, hogy onnan irányítást kapva biztosított le­gyen fejlődése. Tavaly a bala- tonlellei Kapoli-kiállításon né­hány 'faragását már ki is állí­tották, az idén ismét részt kí­ván venni a pályázaton. Asztalán az évekkel ezelőtti figurák sorakoznak. Az Anya gyermekkel, ez a legkedvesebb J^maköré, aztán a Horgász, a vándor és a Fiú: Az egyik fi­gura már sejtéti is, hogy Vass Rózsa a díszítő népi iparmű­vészet felé hajlik, díszített fe­lülettel bontja meg a kisplasz­tika egyensúlyát. Amit otthon látott, még ab­ból tanul, de már saját kép­zeletét is próbálgatja. Ezt mu­tatják díszdobozai, és a növé­nyi motívumokkal díszített karperecek, sakkfigurák is. Vass Rózsa szép álmának teljesülésében —■ hiszünk. Még csak huszonegy éves. H. R A tavalyi helyi kiállításon nyert -somogyi bicskával-« Vége! ért a XIII. balatoni közegészségügyi napok tanácskozása A tanácskozás harmadik napján hazai és külföldi orvo­sok, közegészségügyi dolgozók felszólalásait követően dr. Be- rencsi György, a Szegedi Or­vostudományi Egyetem köz- egészségtani professzora mon­dott zárszót Hasznosnak ítél­te a tanácskozást, és vala­mennyi részvevő nevében kér­te a rendező szerveket a ta­nácskozás jövő évi megrende­zésére. Kiállítás — tanteremben BalatMhoglárra látogatnak a lengyel háborús veteránok Május 2-án érkezett Magyar- országra a második világhábo­rú lengyel menekültjeinek és internáltjainak egy csoportja: a 25 év előtti földalatti mozga­lom veterán harcosai. Arra emlékeznek, hogy 25 esztendő­vel ezelőtt — ötévi magyaror­szági tartózkodás után — tud­tak ismét visszatérni hazájuk­ba, családjukhoz. Még 1939 őszén lépték át az akkori len­gyel—magyar határt, többsé­gükben zárt, katonai alakula­tot alkotva. Nem akarták fel­adni magukat a németeknek, behódolni az elnyomóknak. So­kan voltak közöttük civilek, akik tartottak a Gestapo meg­torló akcióitól, börtönétől, ki­végzésétől. Joggal tartottak tő­le, mert a hitleristák .több mint 6 millió lengyelt végeztek ki. A lengyel csoport látogatásá­nak célja, hogy megköszönjék a magyar népnek a fogadta­tást, melyben annak idején részesültek, hiszen mindig ott­honosan érezték magukat Ma­gyarországon. , A veteránok csoportja fölke­reste Győrt, ahol megkoszo­rúzták a lengyel katona tavaly felállított emlékművét. Győr­ben külön lengyel katonakór­ház működött annak idején; és Budapest után itt található a legtöbb lengyel sir is. i A következő. állomás Veszp- * rém. A vendegek itt arra em­lékeznek, hogy a város az el­ső és egyben legnagyobb len­gyel királynak, Boleslav Bátor­nak a fiától — Beszprymtői — kapta a nevét. Ez is magyaráz­za, hogy ezeréves a magyar— lengyel barátság, amelynek szellemében ezekben a napok­ban kiállítás nyílt az ősi Krak­kóban. A Kiállítás címe: A ma­gyar—lengyel kapcsolatok ezer éve. Hasonló kiállítást rendez­nek a nyáron Budapesten is. A veszprémi látogatás után a lengyel csoport Balatonboglár- ra indul, ahol a háború alatt Európában az egyetlen lengyel gimnázium működött. Balaton- bogláron emlékeznek dr. Du- benska Helénára, aki annak idején kitűnő tánc- és ének- együttest irányított Magyaror­szágon. Többen magyar felesé­gekkel' tértek vissza a háború végén a Balaton mellől Len gyelországba. Emlékeznek és együtt örül­nek azokkal, akik negyedszá­zaddal korábban szeretettel vették körül a hazájuktól el­szakadt lengyel barátokat. Zdzislaw Antoniewicz Jó munka — nyugodt lelkiismeret Szentlászlo ezer lelkes köz­ség a szomszédos ESaranya megyeben.' 1950-ig - Somogy megyei lákóbelyként tartot­ták számon, azóta legfólebb átutazóként találkoztunk hé­vével. Nejen így most. amikor kedves meghívásnak • tettünk elegei Szirmayné Bayer Er­zsébet, a Kaposvári Tanító­képző Intézet tanára kiállítást rendezett szülőfalujában! vei­nek az alkalomnak a jelentő­ségét az is fokozza, hogy Saantlászló lakosssága első íz­bén láthat képzőművészeti ki­állítást — otthon. A május elsején megnyílt kiállítás az1 általános iskola falai között kapott helyet Az első kéfp, -amely a látogatót fogadja, szen'tlászlói utcakép. Szirmayné Bayer Erzsébet té­mavilága ma is a falusi élet mozzanataiból táplálkozik. K épeinek címei is erről árul­kodnak:: Fellépés előtt — egy falusi néptáncegyuttes izgal­mas pillanata —, Piac után, Öregek stb. A múlt évben tett olaszországi tanulmány- útjáról készült útirajzai egé­szítik -ki bemutatott anyagát: Utca 'Standban, Velence — Grand Candle Szirmayné Bayer Erzsébet -npmcsak festőként vállalko- otthoni beaaztiatiacizás­ra, jelentős pedagógiai, nép­művelési feladatot is elvégzett azzal, !'hogy 7 képéinek, művészi hatásával fejleszteni igyeke­zett egy kis község vikyáljs A konferencia leszögezte hogy ma már nem lehet éle­sen elválasztani a közegészség­ügy egyes területeit: a munka­egészségügyi, az élelmezés­egészségügy, a település-egész- ségüigy és a járványügy szo­ros egységet alkot; a feladatok közösek, a problémákat csak egymást kiegészítve lehet meg­oldani. A korszerű közegészségügyi munka fontos feltételeként je­lölték meg a laboratóriumi há­lózat fejlesztését. A konferencia eredményei között tartották számon, hogy sjkerült szorosabbra Mzni a kápraoiátoKat a környező • or­szágok . higiénikusaival A részvevők elismerésüket és .köszpnetüket fejezték ki a Somogy megyei Tanács' V. B. egészségügyi_ osztályának .a ,ta­nácskozás £ik€lí?s és eredmé­nyes megrendezéséért . . ■' »Lényeges az is, hogy milyen munkát végez az ember. Ne­kem nagyon rossz lenne ké­sőbb elmenni egy olyan tábla mellett, ahol a vetésnél nem végeztem lelkiismeretes mun­kát.« Ezt mondta a traktoros a gépe mellett a nagy táblát kettévágó úton. Elgondolkod­tam szavain. Igen: a lényeget ragadta meg a lényeget fejez­ték ;kj- szavai. Mondanivalójá­nak aktualitását a késői kita­vaszodás okozta munkatempó­gyorsulás adta Az idő sürget, a munkát ke­vesebb nap alatt kell elvégez­ni, mint például tavaly. A siet­ség azonban nem jelentheti a minőség romlását Az a rokon­szenves traktoros' talán nem is gondolt arra, hogy a munka- erk*!cs egvik sarkalatos, alap­vető kérdéséről beszél. Arról, hogy a rábízott munkát min­dig a lehető legpontosabban kell végeznie az egyénnek. Akkor majd nem kelj szé­gyenkeznie, ha a nyáron el­megy a szárba szökkenő ter­més mellett. De folytathatnám így is: akkor majd nem keűl szégyenkeznie a munkásnak az általa készített cipő gyors töhkremenése miatt, vagy az általa épített ház. pergő va­kolata miatti Tehát az aktualitáson tói általános érvényű igazságot fogalmazott meg az a trakto­ros ott a frissen bevetett tábla szélén. A jól. végzett munka biztosítja a nyugodt lelkiismeretet, a könnyű ál­mot, s eleve meggátolja a rek­lamációk születését. Érdek. a gondos munka. Az egyén ér­deke is, hiszen ő Is eszik abból a kenyérből, ő is lábára húzza azt a cipőt, ő is belebújik ab­ba a ruhába. A hevenyészve végzett munka megbosszulja magát. »Dolgozni csak pontosan szé­pen. ..« — ahogy a költő írta L. L. POSTÁNKRÓL Javítsak meg végre! Várkonyi József né Kaposvár, Kanizsai u. 17. sz. alatti olva­sónk a napokban elkeseredett hangú levelet írt szerkesztősé­günknek. »1969-ben a posta dolgozói a házból kivezető szennyvízcsö­vet fölemelték és eltörték. így a szennyvíz nem az utcai csa­tornába, hanem - végig az ud­varon kezdett folyni. Hónapok óta kérjük a hiba kijavítását, mind a Kaposvári Víz- és Csatornamű Vállalat­tól, mind a postától. A vízmű­veknél Kovács Tibor azt vála­szolta: ha a posta a kábelt IC— 15 centire lesüllyeszti, akkor a hibát meg tudja javítani. A postán Gyöngy élvtárssal be széltünk;, ö elismeri, bogy a posta a hibás, de a kábelt nem tudják lesüllyeszteni, mert az óriási költséggel járna. Panaszt tettünk már a váro­si tisztiorvosnál, a KÖJÁL- nál, levélben kértünk segítsé­get a városi tanács elnökétől. Elértük, hogy a járda két ol dalán gödröt ástak, amely máig is nyitva áll, veszélyez­tetve a járókelőket A szenny­víz továbbra is az udvaron ke­resztül folyik. A hónapok óta kifolyó szennyvíz alaposan alááztatta az udvaron levő házat is. Az elviselhetetlen bűz miatt abla­kot napokig alig lehet nyitni. Jönnék a meleg napok, s így a helyzet meg tarthatatlanab­bá válik. Megkérjük önöket, hogy ■ segítsenek megkeresni nekünk azt a fórumot, ahol az igazán jogos panaszunkat or­vosolnák, mielőtt az udvar la­kói fertőző betegséget kapná­nak. Szerintem csak jóakarat szükséges. Ha az ügyintézőnek kellene ezt a levegőt szívni az Udvarban, feltételezem, hogy megtalálta volna a megoldást. Várkonyi József né és még tíz aláírás.# (ÖRÖK A nagyvilág humora PÁRIZS Nem hagyta esténként olvasni a felesége Jean Miller francia mérnököt. Éppen amikor a regény legérdekesebb részéhez ért, az asszony eloltotta a vil­lanyt. A mérnök végső elkese­redésében feltalálóvá ved­lett; világító kesztyűt ké­szített, s esténként annak a fényénél falja a regénye­ket. VARSÖ Egy féltékeny varsói fe­leség nemrégiben kétség- beesett lépésre szánta el magát, hogy férjét elvá­lassza ifjú és csinos szere­tőjétől: jelentkezett a rendőrségen és elmesélte, hogy két évvel ezelőtt fér­jével együtt megölték egy barátjukat Természetesen azonnal letartóztatták őket, s a férjnek alapos munkájá­ba került, hogy bebizonyít­sa kettőjük ártatlanságát Irodalmi pletykák Az irodalomtörténet legrövidebb levelét Voi- taire-nak tulajdonítják. A nagy francia írót nyugta­lanította egyik művének sorsa, és levelet küldött a kiadójának. A levélben mindössze ennyi állt; »?« A kiadó válasza: »!« Amikor Friedrich Schil­ler hárfázni tanult, rossz­májú .szomszédja a kővet­kező kijelentést tette; — ön ügy játszik a hárfán, mint Dávid ki­rály — csak nem olyan jóL Mire a költő: — ön pedig úgy beszél, mint Salamon király — csak nem olyan bölcsen. George Sand XIX. szá­zadi francia írónő ezt mondotta a saját nemerői: »Ö, nő, szakadék vagy, pokol és titok egy sze­mélyben, és aki azt mondja, hogy ismert té­ged, az háromszorosan os­toba.« * • • Adam Middewícz, a nagy lengyel költő 1840- ben előadásokat tartott a párizsi Sorbonne-on. Egyik előadásán kijelen­tette, hogy a lengyelek­nek a franciák iránti sze­rébe te azért olyan nagy, mert minden lengyel ott- tartózkodása negyedik napján már jój beszélt franciául. — Ó — jegyezte mag az egyik hallgató —, a mi professzorunk akkor úgy látszik, csak harmadik napja van Franciaországr t ban. Somogyi Néphit Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JAVOBI BÉLA Szerkesztőség s Kaposvár« Latinka Sándor u. 2. Telefons 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár» Latinka S. u. 2. Telefon; 11-516, Felelős kiadód Dómján Sándor* Beküldött kéziratot nem őrzlink meg és nem adunk vissza. Terjeszti s a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesífcőknéL Előfizetési díj egy hónapra 2ö Ff Indes: 25 067. Készüli a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébéJCL Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelő® vezetőd Mautner Józss*

Next

/
Thumbnails
Contents