Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-10 / 108. szám

>»£’! K0/Vv % Uy y>. * ------->£« 0\fV rf 1 •f/r- v*11"»*», O i. Ára: 1 forint­XXVi. évfolyam, 108 szám 17/u. május iu„ vasárnap VILÁG.. PROLETÁRJA!, EGYES 0 LJ ETE KI t MSZMP SiziMti Bizsilsága és a maivar farrada?ii munkás-garaszt kormány ggySittes ülésének Siaiirazata II lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről Mint ismeretes, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- pönti Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1970. április 16-án együttes ülést tartott, és úgy döntött, hogy a lakásépítés, -elosztás és -fenntartás kér­déseit rendező állásfoglalást e hónapban nyilvánosságra kell hozni, valamint az állami intézkedésekről tájékoztatást kell adni. Az alábbiakban közöljük az együttes ülés határozatát. A Központi Bizottság és a kormány megvizsgálta dolgo­zó népünk lakáshelyzetét, a jövőbeni fejlődés irányát, fel­tételeit és anyagi forrásait A vizsgálatokból es tanácskozá­sokból arra ' a végkövetkezte­tésre jut, hogy a tervszerű fejlődés érdekében a közeli jövőben újonnan, komplex módon kall szabályozni a la­kásépítést, a lakáselosztást és a lakásalappal való gazdál­kodást A Szakszervezetek Országos. Tanácsának vélemé­nyét; valamint a budapesti ás megyéi párt- és tanácsi vég­rehajtó bizottságokkal, a tár­sadalmi és állami szervekkel folytatott széles körű konzul­táció tapasztalatait figyelembe véve határozza meg a szüksé­ges tennivalókat. I. A Központ: Bizottság és a kormány megállapítja, hogy a lakáshelyzet hazánkban javu­ló. Az elmúlt két évtizedben, 1950 és 1970 között egymillió új lakás épült, a családoknak majdnem egyharmada költö­zött új lakásba, csökkent a lakások zsúfoltsága, kedve­zőbb a lakásállomány minősé­gi összetétele, felszereltség: szintje. A lakások összmeny- nyisége azonban ma is elma­rad . a lakásigények mögött. Részint még mindig jelentke­zik a hatása azoknak az éveknek, amikor nem folyt érdemleges lakásépítés, a há­borús időkben és a helyreállí­tás: időszakban, továbbá a szocialista építés első évei­ben, amikor a termelő beru­házások elsőbbséget élveztek a lakásépítéssel szemben is. Részint pedig a reáljövedel­mek viszonylagos gyors növe­kedésének hatására az adott elosztási rendszerben gyorsan nőnék a pótlólagosan jelent­kező új lakásigényeik. 1957 óta a gazdasági fejlesz­tésben nagyobb szerepet kap a? lakásépítés, növekszik az ájlami befektetés, és bővülnek a források a lakosság anyag: eszközeinek bekapcsolásával, így jóváhagyásra kerülhetett az 1961—71975. évekre szóló 15 éves- terv egymillió új lakás felépítésére. Ez a terv meg­valósulóban van. 1975-ig meg­épül a 15 éves lakásépítési programban kitűzött egymil­lió lakás, ettől azonban nem várhatjuk az igények teljes kielégítését, mert közben a városiasodás folyamata Is fel­gyorsult, és a városokban a Lakásépítés nem növekszik a lakásigények teljes kielégíté­sének mértékéig. Reálisan kell számolni az­zal, högy a lak4skérdés teljes megoldásai a számítottnál hosszabb idő alatt — a nép­gazdaság fejlődésével 'össz­hangban — lehetséges. A mai elemzések és tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakásépítés és -elosztás adott rendszerét tovább kell fejleszteni, bizo­nyos részeit pedig gyökeresen meg kell változtatni ahhoz, hogy a mainál gyorsabban ha­ladhassunk az igények kielé­gítésének irányába. A lakásépítés és -elosztás, mai rendszerének legfőbb problémája az, hogy a jelen­tős lakásépítés éllenére rend­szeresen újratermelődik a la­káshiány, ez fékezi bizonyos rétegek szociális' helyeiének javulását. és negatívan hat a népszaporulatra. Az állandó­sult lakáshiány körülményei között kialakultak az elosztás­ban, a fenntartásban a »hiánygazdálkodás'* jellegze­tességei, a bürokrácia, az ál­lam és a lakosság gazdasági ellenérdekeltsége, s ezek a po­litikai elégedetlenségnek is táptalajt nyújtanak. A hely­zeten úgy kell változtatni, hogy reálisan szembenézünk a tényekkel, és megoldjuk az arra érett problémákat. A fő problémák a gyakorlatban a következőkben jelentkeznek: — a nemzet: jövedelem, s azon belül a beruházási esz­közök növekedéséhez képest egyenetlenül alakult, egyes években elmaradt a lakásépí­tésre fordított állami eszkö­zök növekedése, s ez különö­sen a városi lakásépítést fé­kezi; — a lakosság jövedelmi vi­szonyai lehetővé teszik a csa­ládok nagy részének fokozódó részvételét a lakáskérdés meg­oldásában, de a lakossági erő­források bevonása ez ideig csak a magánlakás-építésben megoldott, az állami és szövet­kezeti lakásépítésben elmaradt a lehetőségektől, s ez is fékezi az építés ütemét; — a lakásépítés és elosztás, valamint a fenntartás jelenlegi rendszere a társadalmi egyen­lőség és igazságosság szem­pontjából széles körben vita­tott. Aránytalan a lakosság kü­lönböző rétegeinek teherválla­lása. Egyes családok ingyen jutnak olcsó bérű lakáshoz, míg mások lakásépítéssel, illet­ve -vásárlással jelentős terhe­ket vállalnak; — a lakásforgalom és a la­káscsere ma: rendszere kor­szerűtlen, nem ösztönöz z la­káscserére, s ezzel hiányterem­tő tényezővé válik. Hiányzik a lakásbérlet értékének elisme­rése Egyes családok több la­kással is rendelkeznek. A bér­lők nem érdekeltek a lakásalap megfelelő kihasználásában, a lakás tartalékok felszabadítá­sában; — a lakásellátás támogatás; rendszerében nem jutnak kel­lően érvényre a párt szociál­politikai elvei. A lakásépítés­sel- és vásárlással összefüggő kedvezmények nincsenek he­lyes elvi alapon rendezve, az elosztásnál nem veszik figye­lembe a tényleges rászorultsá­got Az állami dotáció az épí­tési formához és a lakás mére­téhez kapcsolódik; — nem biztosítottak a lakás­alapban megtestesülő nemzeti vagyon állagának fenntartásá­hoz szükséges közgazdaság: feltételek. A lakbér a legszük­ségesebb fenntartás: munkála­tokra sem elegendő, és az egy­re fokozódó fenntartás: célú dotáció más területekről — igy, a lakásépítéstől — von él je­lentős eszközöket. . E- főbb problémákat a lakás­építés és -elosztás, a támoga­tás, valamint a fenntartás és a lakbérek rendszerének új el­veken alapuló komplex rende­zésével kell megoldani. Olyan gazdaságpolitikai feltételek ki­alakítás szükséges, amelyek a lakáskérdés megoldásában fo­kozott érdekeltséget teremte­nek mind az állam, mind a la­kosság oldaláról. A lakáshelyzet jövőbeni ja­vítását, az új módszerek beve­zetését a párt életszínvonal- politikájával összhangban, vagyis az életszínvonal tovább: emelésének közepette kell el­végezni. A munka szerint: el­osztás elvével összhangban el keli érni, hogy minden állam­polgár lakásigényének, anyag* teherbíró kénességének megfe­lelően vállaljon részt a lakás énítés és fenntartás költségei­ből Az állami és magánlakásén! tés növelésével kell elősegíto­A lakásépítés fejlesztésével, a lakáselosztás és gazdálkodás új rendszerével kapcsolatban a Központi Bizottság és a kor­mány szükségesnek tartja, hogy • az intézkedések a IV, öt­nl az ellátás és az Igények kö­zötti feszültségek csökkentését, a fennálló társadalmi és szo­ciális problémák megoldását. Ennek érdekében növelni kell a központi. költségvetés lakás­építésre fordítandó eszközeit, egyidejűleg fokozni kell a ta­nácsok saját, valamint a vál­lalatok és a lakosság erőforrá­sainak bevonását a lakáskér­dés megoldásába. Biztosítani kell a meglevő lakásvagyon ál­lagának fenntartását és az eh­hez szükséges műszaki-gazda­ság: háttér megteremtését A lakáseilátásban a terhek arányosabbá tételénél a ked­vezmények tekintetében na­gyobb szerepet keli biztosítani a szociálpolitikai szempontok­nak. Kifejezésre kéül’ juttatni, hogy a kedvezmény alapja el­sősorban a család nagysága: a gyermekék és eltartottak (ke- résőképteléúek) száma, a csa­ládalapító fiatal házasok, to­vábbá á nyugdíjasok és a csök­kent munkaképességűek támo­gatása., Egységes elvek alapján ren­delni kell a lakbéreket. Elv: alapnak kel* tekinteni, hogy a lakbérbevételek fedezzék, vagv közelítsék meg a lakóépületek fenntartási költségeit, ezze’ megteremtődiön a folyamat©' és színvonalas karbantartó,' anyag: forrása, az állam: do­táció pedig szűnjön meg. A lakbérekbe sem amortizációt, sem pedig nyereséget nem sza­bad kalkulálni. A lakások építésében, elosz­tásában, valamint a lakásalap­pal való gazdálkodásban a ta­nácsok kapjanak nagyobb sze­-epet. éves terv keretében megoldást nyerjenek, úgy, hogy már a tervezésben vagy a végrehajtás kezdeti időszakába^ érvénye­sítsék a párt határozatát. A lakásépítés jövőbeni programja 1. A lakásépítési feladatokat jelenleg öt évre kell megszabni. A kiinduló alap a 15 éves la­kásépítési program teljesítése legyen, vagyis az egymillió la­kás építésének befejezése a tervezett időre. Ehhez a IV. ötéves terv időszakában 1979- :g legalább 400 ezer lakás meg­építését kell biztosítani, vagy­is az utóbb: évek 63 000-es át­lagáról évi 80 000-re kell nö­velni az építést. E feladat megvalósításának döntő felté­tétele, hogy a lakásépítésre, a közművesítésre és a hozzák&pr csolódó , ipari és szolgáltató háttér fejlesztésére fordított eszközök hányada és összege a népgazdasági beruházásokból növekedjék. Ez a gazdaságpo­litikai követelmény egyik ki­induló pontja legyen a TV. öt­éves tervnek, és ugyanerre kell törekedni a :kjdolgozás alatt áljó, i985-:g terjedő távlatú gazdaságfejlesztési koncepció, elkészítésekor., 2. A legégetőbb szociális fel­adat a fővárosban és- a vidék: városokban lakó munkáscsalá­dok és a családalapító fiata­lok lakáshelyzetének javítása. A IV. ötéves tervidőszak lakás­építésének elsősorban e fel­adat megoldását kell szolgál­nia. Az állami lakásépítés je­lentős növelésével el kell érni, hogy az összes lakásépítésnek közel a fele állam: -(központi költségvetési, tanácsi és válla­lati) erőforrásokból valósuljon meg. A központi költségvetés­ből és a tanácsok lakásépítés: célú helyi bevételeiből, to­vábbá a vállalatok, intézmé­nyek eszközeiből összesen 180 —200 ezer állami (bér- és szol­gálati, valamint értékesítés céljára szövetkezeti) lakást kell megépíteni- A magánlakás­építés növelése céljából töre­kedni kelj a lakosság erőforrá­sainak és a vállalatok törvé­nyesen erre fordítható eszkö­zeinek a lakásépítésbe való fo­fyoíafeáiss a.-2, -aíáaía«.) ­r A győzelem negyedszázados jubileumán Magyar vezeti távirata szovjet államférfiakhoz Kádár János, a Magyar Szocialista. Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Lasonczt Pál, a, Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke a fa-- sizpius fölött aratott győzelem negyedszázados júbifeuma al­kalmával táviratot, iritézett L. I. Brezsnyevkez, a Szovjet-, unió kommunista 'Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkárá­hoz, N. V. Podgornijhoz, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnöksége elnökéhez,, A. N. Kosziginhez, á Szovjetunió Minisztertanácsa elnökéhez. A táviratban megemlékeznek a hős szovjet népitek a' fasiz­mus szétzúzásáért és a népek szabadságáért folytatott ön­feláldozó harcáról, amelynek eredményeképpen Európa je­lentős ' részén lehetősége nyí­lott a népeknek, hogy a hala­dás útjára lépve hozzákezdje­nek a szocialista társadalom építéséhez. »E világtörténelmi.’ győze­lem eredményéként, jött. létre,, szilárdult meg s hajad , előre magabiztosan a szocialista; or-, szágbk közössége, amely, szí-, lárd támasza. Európáiban ás az egész vijágon, mindazoknak, akik a szocializmusért, felsza- badulásukért, az emberiség ha­ladásáért, á békéért harcol­nak* — hangoztatja a táv­irat,. kifejezve a magyar nép őszinte . törekvését az, együtt­működés és a testvéri barát­ság erősítésére a haladó em­beriség' e nagy ünnepén. Péter ■ János az évforduló alkalmából táviratban, üdvö­zölte A. A, Gromikát, a Szov­jetunió külügyminiszterét; Czinege Lajos pedig A. A Grecskót, a Szovjetunó mar- .’sáliját,hönvédetaú miniszter ■r$t. ,V* • A Hazafias Népfront . és az Országos1 Béketahács ü'dvozlő táviratot küldött a Szovjet Béke tanácsnak. * * * A magyar párt- és állami vezetők, az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki , Tanácsa, a magyár forradalmi munkás- paraszt kormány és a Magyar Népköztársaság országgyűlése, az egész, magyar nép nevében — további sikereket kívánva a béke feégsziláfdításáért, a szocialista közösség további erősítéséért, a népeink közötti barátság és együttműködés el­mélyítéséért folytatott munká­jukban — ugyancsak távirat­ban üdvözletükét . ' küldték Walter Ulbrichtnak, az NSZEP ^Központi '.Bizottsága első' tit­kárának, «a Német Demokrati­kus Köztársaság Államtanácsa elnökének, Willi Stophnak, az NDK Minisztertanácsa elnö­kének és dr. Qerhard Götting- nek, az NDK népi kamarája elnökének a német nép fel- szabadulásának' 25.. évforduló­ja alkalmából Hazaérkezett Prágából a magyar Lasonczt Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének vezetésével szombaton délután visszaér- kezett Budapestre a 'magyar párt- és állam: küldöttség, amely.,a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormá­nyának meghívására Prágában részt vett, a G&ehszfovákia fel­szabadulásának 25. évforduló, ja alkalmából rendezettijhz nepsegeken. A küldöttség tag­ja: v&tkk.: Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizóttságá- -sak tagja, a Központi Bízott­delegáció © ság titkára és Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság prá­gai nagykövete. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja,. <az El­nöki Tanács helyettes elnöke, Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára, Péter János külügy­miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter és Garat Róbert, az MSZMP külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. Je­len volt a fogadásnál Franti- sek jyvorsky, a Csehszlovák Köztársaság budaoest: nagp-* kövess £M3T)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents