Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-09 / 107. szám
Megalakult a MTESZ megyei szervezete A Műszaka és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Somogy megyei szervezete tegnap délután tartotta alakuló ülését a megyei tanács nagytermében. Tizenöt szakosztály 89 küldötte félezernél több somogyi műszakit és agrárszakembert képviselt a tanácskozáson. Böhm József, a megyei tanács vb-elnöíke köszöntötte a küldötteket és a meghívott vendégeket, közöttük Kiss Árpád minisztert, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökét, Gaál Ödönt, az 1VI TESZ központi titkárát és Bogó Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát. A tanácskozáson Bogo László adott tájékoztatót a megye fejlődéséről. Elmondta: a megye vezető politikai testületé nagy várakozással tekint az MTESZ somogyi szervezetének munkája elé. Létrejötte azt példázza, hogy a gyors gazdasági. fejlődéssel együtt tenni akaró műszaki értelmiség alakult ki Somogybán. A nehézipar a korábbi 21 százalék helyett 34 százalékot képvisel. A A csehszlovák népet ■ •© 9» A • 99 J} koszont juk Kiss Árpád miniszter, négy esztendő alatt — örvendetes jelenség ez — 52 százalékkal nőtt az ipari tanulók száma, s ma 75Q0-an vannak. A harmadik ötéves tervben az építőipar fejlődött a legjobban, de az ütem nem volt elég gyors: megfelelő kapacitás esetén több elképzelés is valóra válhatott volna, hiszen a forrásai biztosítottak voltak. A gyors ütemű fejlődés segítésére az MTESZ-re már a harmadik ötéves tervben is szükség lett volna. A negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása pedig el sem képzelhető ennek a szervezetnek a segítsége nélkül. A következő tervciklusban az eddiginél is jobban ki kell használni a somogyi adottságokat. Mód van például a faipar fejlesztésére. Tervek is készültek, s valóra váltásukért az új szervezet is sokat tehet.. Tovább kell fokozni a talajerózió elleni védekezést, a vízkincs hasznosítását, az állattenyésztés eredményeinek növelését, s mindezek műszaki feladatok megoldását is jelentik. Kiss Árpád miniszter A műszaki fejlesztés időszerű kérdései Magyarországon címmel tartott előadást Hangsúlyozta, hogy a tudomány fejlődése rendkívül meggyorsult. Nagy lehetőségek előtt állunk. A mostani gazdasági mechanizmus megkönnyítette a munkát azzal, hogy a rövid távú feladatok megoldását a vállalatok kezébe adta. Ezzel lehetőséget teremtett arra is, hogy a legjobb szakemberek a kormány irányításával hosszú távú feladatokon dolgozzanak. Ez pedig azt hozza magával, hogy a vállalatok egy távolabbi időpontban is tudományosan előkészített döntéseket hozhatnak rövid távú feladataik megoldására. A jövő előkészítésére nem minden területen végeznek kutatómunkát, hanem csak a távlati tervezés szempontjából fontos területeken. A feladatok megoldására aztán több variáció is születik. Amikor a jövő tervei készülnek, mindig számba kell venni a társadalmi munkafolyamatok történelmi sorrendjét és a társadalmi összefüggéseket. Ez a jelen megismerésének az alapja. A szakembereknek — akik a távlati fejlesztéssel foglalkoznak — a jelent kell bírálni: ebből állapítható meg, hogy az élet melyik területén vagyunk elmaradva, melyiken állunk jól. A kialakult elképzeléseket a műszakiak megvitatják, s ha nincs túlságosan nagy nézeteltérés a fejlesztés irányait illetően, a koncepció kormány- határozat rangjára emelkedik. Ez a módszer teszi lehetővé, hogy a politikai célt segítő műszaki problémák megoldáEldobták a tarisznyát az építők Hogyan élnek, milyen körülmények között dolgosnak az építők? Ezekre a kérdésekre keresett választ egy felmérésben a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat Különös dolgot állapítottak meg: a vállalat legtöbb esetben nagyobb lehetőségeket biztosít, hogy kulturált körülmények között készüljenek fel az emberek a munkára, mint amennyit ebből igénybe vesznek. Igaz, sok esetben az építésvezetők következetlensége és a művezetők önkénye az oka annak, hogy a határidőnél később, s nem a jóváhagyott terveknek megfelelően készülnek el a munkahelyek szociális ellátását biztosító felvonulási épületek. Volt erre példa a nagyatádi kenyérgyár és az új kaposvári G-elka-szerviz építésénél is. Miért nem használják? Időnként az is előfordul, hogy az építkezés befejezésekor lesz kicsi a munkások öltözőjére, mosdójára és étkeztetésére szolgáló épület, mert több munkás dolgozik a mielőbbi átadás érdekében, mint amennyire eredetileg számítottak. Különös dolog, de az is előfordul, hogy maguk a munkások teszik mesterségesen 'kicsivé ezeket a helyiségeket. A szakmunkások és a szerelést végző iparosok például több helyen nem szívesen — vagy egyáltalán nem — használnak a segédmunkásokkal közös öltözőt, mosdót. Gyakran annak ellenére, hogy a munkakezdéskor és befejezéskor hideg-meleg vizes zuhanyozót használhatnának, a munkaruhában mennek haza. Kaposváron ezt azzal magyarázzák, hogy a munkásszálláson kényelmesebb és kulturáltabb körülmények között tisztálkodhatnak, vidéken pedig indokként azt hozzák fel, hogy a munka befejezése után másutt tovább dolgoznak. Természetesen nem mindig a munkások a hibásak. A gyékényesi kavicsbánya építkezésén az is előfordult, hogy az öltözőszekrényeket az iroda berendezéseiként használták fel. Konyha a bürokráciában Ha a fürdést nem is, a napi egyszeri meleg étkezést mindenütt igénylik. Megszűnt a tarisznya, és vele a hideg koszt Olyan nagy munkahelyeken, mint a siófoki Ezüstpart építésé, minden igényt kielégít az étkezőhelyiség. Furcsa, hogy éppen Kaposváron megy nehezen ennek a megszervezése: a vállalat létszámának rohamos növekedése következtében kicsi lett a Május 1. utcában működő konyha. A KÖJÁL elrendelte a bővítést és korszerűsítést, s a vállalat pénzt is teremtett rá. A munkák elkezdéséhez szükséges engedélyek viszont valahol a bürokrácia útvesztőiben elakadtak. A vállalat most csak szükségmegoidás- sal tudja biztosítani itt a munkások étkeztetését. Furcsa dolog, de ehhez hasonló nagy gondnak számít a felvonulási épületekbe lévő öltözők, mosdók takarítása. Többek között főmérnöki utasítás is van már erre, megoldás azonban még nincs. A legtöbbet a munkahelyek vezetői tehetnének: mindenütt van egy ezzel megbízható dolgozó. Érdemes ezen elgondolkodni, mert különös, hogy milliókat tud költeni a vállalat a lehetőségek megteremtésére, de ezekkel élni már nem mindig tudnak. Autóbuszon utaznak Tavaly felvonulási költség címén 10,5 milliót költött el a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. Hogy miből tevődik össze ez? A munka- és védőruha 3,9 millióba került. A munkásszállások 1,9 millióba, a különböző védő- fölszerelések pedig 800 000 forintba. Az egyik legnagyobb tételt a munkások szállításának költsége teszi ki: 3,7 millióba került egy évben. Igaz, a mai kőművesek és szakiparosok már nem teherautó- platón, hanem bérelt autóbuszon utaznak, s az idén tovább fejlesztik a szociális ellátást is. A siófoki központi telepen. például a mostam konyha mellé korszerű éttermet készítenek. Mindenütt nyugdíjba küldik a széntüzelésű kályhákat, s olajkályhákat szerelnek fel helyettük. Nagyatádon pedig — a központi telep mellé — munkásszállót létesítenek. K* L sát a szakemberekre bízza a kormány. Eredményei már látszanak a távlati tervezésben. A tudománypolitikai irányelvek is segítik a távlati tervezés nehéz munkáját azzal, hogy szorgalmazzák a nemzetközi kutatásokban való részvételt. Ez energiát szabadít fel, s ugyanakkor sok és gyors információt is szolgáltat a távlati tervezéshez. A/, előadás után Mautner József, a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatója, a jelölő bizottság elnöke terjesztette elő a javaslatot a választmányra. A választmány ezután megválasztotta az MTESZ Somogy megyei szervezetének elnökségét. Elnöknek Sugár Imrét, a megyei tanács vb-elnök- helyettesét, társelnöknek Fábri Istvánt, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét és Fehér Józsefet, a Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatóját, aleluöknek Szakonyi Gyulát, a DEDASZ kaposvári üzletigazgatóságának vezetőjét és Kovács Bélát, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét választották meg. A titkár: Deák Ferenc, a megyei tanács ipari osztályvezetője lett. Szaktitkároknak Moring Edét, a tervezőiroda főmérnökét, Szerecz Lászlót, a villamossági gyár igazgatóját, Solymossy Dezsőt, a megyei pártbizottság munkatársát és Berek Jánost, a mező- gazdasági gépgyár Igazgatóját választották. H uszonöt évvel ezelőtt, 1045. május 9-én a hajnali órákban a szovjet hadsereg elörevetett páncélos osztagai benyomultak Prágába, a nap folyamán felmorzsolták a hitlerista haderő ellenállását, és ezzel Európában véget ért a második világháború utolsó hadművelete. Ez a nap Csehszlovákia félszabadulásának napja. A hitlerista megszállás hat esztendeje alatt a cseh és a szlovák nemzet nehéz harcot folytatott a betolakodók ellen. A földalatti ellenállási mozgalom, a partizánok tevékenysége, a szlovák nemzeti felkelés, a szovjet hadsereg hadrendjében működő í. csehszlovák hadtest jelentősen hozzájárult az ország felszabadításához. A harc élén mindenütt a kommunisták jártak, a legnagyobb áldozatokat a párt vállalta; az antifasiszta. harcban több mint 25 ezer kommunista áldozta életét. A csehszlovák kommunisták az ellenállási mozgalomban valamennyi demokratikus erő összefogását hirdették. Ugyanez a gondolat ölt testet a háború utáni új, demokratikus Csehszlovákia létrehozását meghirdető kassai kormányprogramban. A burzsoázia a háború idején együttműködött Hitlerrel, és eljátszotta a jogát ahhoz, hogy beleszólhasson az ország sorsának további intézésébe. Bár a háborút követő első években még volt képviselete az államhatalmi szervekben, az 1946 májusi választásokon a kommunisták 38 százalékot, az általuk vezetett baloldali blokk pedig abszolút többséget szerzett a nemzetgyűlésben. A nagyüzemek, a bányák, a bankok államosítása után a megvert burzsoázia ellenforradalmi puccsra szánta el magát. Az 1948 februárjában végbement erőpróba azonban a kommunista párt vezette dolgozók teljes győzelmével Végződött. A legendás februári napokban a hatalom végleg a nép kezébe került, a jobboldal, pedig teljes vereseget szenvedett. A néphatalom évei soha nem latoit fejlődést hoztak Csehszlovákiában. A háborús pusztítások felszámolása után a nemzetgazdaság, az ipar fejlődése felgyorsult. Az utolsó békeévhez viszonyítva negyedszázad alatt az egy főre jutó nemzeti jövedelem 3,3- szeresére, az ipar össztermelése 6,3, a mezőgazdaságé 3,3- szeresére növekedett. Korszerűbb lett a népgazdaság szerkezete, új iparágak jöttek létre, gyorsan emelkedett a lakosság anyagi és kulturális színvonala. Csehszlovákia fejlődései a- ötvenes évektől sajnálatos hibák és torzulások befolyásolták. A kommunisták fölismerték a fejlődés rendellenességeit, és föl is léptek azok megszüntetéséért. Az akkori párt- és államvezetés azonban következetlenségével, szűklátókörűségével nehezítette a hiányosságok és torzulások káros következményeinek felszámolását. Így történhetett, hogy a jobboldal lábra kapott, támadást indított a szocialista társadalmi rend alapjai ellen, és súlyos politikai válságot robbantott ki. A szocialista országok internacionalista segítségnyújtása és Csehszlovákia egészséges politikai erőinek fellépese megállította a jobbrato- Iódást, és elhárította az ellenforradalmi fordulat veszélyét. Jelenleg biztatóan halad a politikai, társadalmi és gazdasági konszolidáció folyamata. f elszabadulásának negyedszázados fordulóján a magyar nép szívélyes testvéri, elvtársi érzésekkel köszönti északi szomszédját. Kívánjuk a cseh és a szlovák népnek, hogy töretlenül munkálkodjon boldogabb jövője építésén, legyen úrrá valamennyi nehézségén, és érjen el 'minden eddiginél nagyobb sikereket szocialista társadalma fejlesztésében. őszinte szívvel kívánjuk, hogy gyümölcsözően tevékenykedjen hazája, a szocialista országok közössége, az egész emberiség békéje és biztonsága érdekében. Hej halászok, halászok. ## A JÉGI halászat ma már az egész Balaton területén megszűnt. A hálók, vezérru- dak, tolórudak a többi szerszámmal együtt a múzeumokba kerültek. A századfordulón még virágzott a jégi halászat. Ezt a 300 m-es paráshálóval végezték. A hálót szánkón vagy néha fakutyákon vitték ki a jégre. A mély vizen nagy bedöntőléket vágtak. Kemény teleken a 40—50 cm vastag jeget elég volt a »jegellőcsákánnyal« kivágni. A négy méter széles hálót, melyet felül gyékény- csuták, alul félkilós őlomgom- bok feszítettek, a jég alatt a vezérrudakkal vezették előre a kivágott kisebb lékekhez. A vezérrudat a rövidebb toló- rúddal lökdösték. Ha a vezér- rúd eltért volna a helyes iránytól, a geminocsel lenyúltak a jég alá, a rudat megkeresték, és a helyes irányba terelték. Az egyik vezérrúd kezelője a »vezeres«, a másiké a »jegellö« volt Mikor a tervezett területet bekerítették és a háló két szárnya innen is, onnan is összejött, kihúzták és rávertek ci- békkel. A cibék nyakba akasztható húzószerszám volt A nyakbavalóját hálóból készítették, ezen feb. félméteres finom lánc lógott. A lánc végére pogácsányi parafát erősítettek A cibéket a kötélre alulról verték rá. Egy arasznyi lánc a parafa lendülete folytán a kötélre tekeredett. A hálót addig húzták, míg a hal- fogó zsák ki nem ért. A halfogó zsák három méter hosz- szú, sűrű szövésű háló volt, melyben sokszor 70—80 mázsa hal is nyüzsgött. A halat Siófokra és Tihanyba vittek Ha ködös volt az idő, jelt adtak egymásnak: »Erre vagyunk-e!« Télen háromhetes jéggel kezdték a halászatot Némelyik esztendőben a jég annyira kitartott, hogy József- napkor a jégen köszöntötték a Józsefeket. A gyertyásodó jégen veszedelmes volt a halászat. Intő példát adtak erre a kenesei halászok. A régiek mesélték, hogy éppen Aliga táján halásztak, mikor a hirtelen feltámadt nyugati szél feltörte a Balaton jegét. A halászok a mozgó jégtáblákon kapaszkodtak. Elkapta őket a szél, és a jégtáblát besodorta Kenéséig. Ott a jégtábla széttöredezett, harminc ember a vízbe fulladt DE NYÁKON is érte nem egy vihar a halászokat. Hajdú Ferenc bácsi elbeszélte, egyszer olyan viharba kerültek, azt hitték, mindnyájan elpusztulnak. A hajóról ketten is a vízbe estek. Valami Borbély nevű endrédi gyerek a kormánynál ült, és a vihar kiütötte a vízbe. Holtan húzták lei. Egyik kezével akkor is a nyársat szorította, amelyre garda volt rátűzve. Előzőleg ugyanis halat sütött. A hajón szabad volt sütni-főzni. A másik vízbeesettre, az akali gyerekre rászórták a hálót, így valahogyan kimentették. Mivel a halászok sokat tartózkodtak a vízen, a sütési-főzést meg kellett tanulniuk A hajó fenekére földet, homokot tettek, hogy ki ne égjen. A fát a Balaton mellett szerezték, vagy a telepről magukkal hozták. Legszívesebben halászlét főztek. Egy liter vizet és fél, kiló krumplit tettek a »dóz- niba« (bádogba) vagy a bográcsba. Kevés víz, inkább több hal, ez volt a jelszavuk. A kopoltyúját kivették, mert az homokos volt. A hasát elhasították, belét kidobták. Az úszóit levágták, a hátát finom apróra megmetélték, farkát is levágták. A feje megmaradt, az is Ízes volt. Kis sót, egy kanál jó erős házi paprikát, vöröshagymát, egy kis fokhagymát tettek bele. Fél óra alatt főtt meg. A bogrács két leszúrt ágasfán nyugodott. A halkocsonyához burgonya nem kellett. Ügy főzték, mint a halászlét. Bennhagyták a csónakban, reggelre megfagyott. Nyársonsültnelv a legjobb halat, a vezérgardát választották 3d. Negyven centiméteres, vékony fenyőágat vágtak, kihegyezték, erre húzták fel száján át a halat. Többször megloccsantották vízzel és meghintették sóval. A nyársat a tűzhöz támasztották. Hajón homokba szúrt ágasfára tették. Csak tiszta parázsnál sült meg a hal. Ha más tüzelő nem volt, meggyújtottak három-négy halaskosarat, amellett sült meg a hal. A HAJÖN elhamvadt halaskosarak keserű füstje már vagy hetven éve elillant. A megmaradt régi szerszámok a mai ember szemében érthetetlen limlomok. Ma már ivadékkeltő telepek működnek és elektromos hálóval halásznak a Balatonon. Az ott élő emberek azért szeretettel gondolnak vissza a régi, elaggott, vagy örökre elköltözött balatoni halászokra! Pillér Dezső SOMOGYI SSPUP é*»mbal, 1&7S, májas 9, 3
