Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-08 / 106. szám

XXVI. évfolyam, 106. szám. Péntek, 1970. május 8. Nemzetközi költőtalálkozó Balatonfüreden Klubok, előadások a nőknek Balatonfüreden arról tanácskozott tizennyolc európai or­szág mintegy 170 költője, hogy milyen szerepe van a köl­tészetnek a népek életében. Tegnap a technikai forrada­lom és a költészet kölcsönhatásáról tartottak vitat. Ké­pünkön: Robert Graves, angol költő. Sikeres művelődési évet zárt a megyei nőtanács. A munkát tartalmában sokkal jobbnak ítélték az előző évieknél. Az 1969—70-es művelődési tervek a felszabadulási évfor­duló, a Lenin-centenárium és a nemzetközi nőnap hatvana­dik évfordulójának jegyében készítették el. A hagyományos oktatási formákban (nők aka­démiája, nők klubja, szülői munkaközösségek iskolája, szakkörök) mintegy 12 ezer nő gyarapította ismereteit. A megyében 386 ismeretter­jesztő előadást tartottak, első­sorban a falun élő asszonyok és lányok részére. A műsorok­kal, filmbemutatókkal, kiállí­tásokkal egybekötött előadáso­kon egyebek között a nők köz-- életi, társadalmi tevékenységé­ről, a nők élet- és munkakö­rülményeinek megváltozásáról esett a legtöbb szó. Megismer­kedtek ezenkívül a párt- és kormányhatározatokkal, sok tanácskoztak Nagyatádi TARKA SOROK helyen a községi vezetők vá­laszoltak az asszonyok kérdé­seire. 51 községben a kül- és belpolitikai tájékoztatókon kí­vül néhány fontosabb közgaz­dasági fogalommal is megis­mertették az asszonyokat A klubokban háztartási kisgép­bemutatók, filmvetítéseik tették szemléletesebbé, színesebbé a foglalkozásokat. A szakkörö­kön jobbára esztétikai kérdé­sekről, az .egészsügyi és lakás- kultúráról beszélgették, vitat­koztak. Negyven községben rendeztek jubileumi kézimun­ka-kiállítást. A kiállított mun­kák a népművészet tiszteleté­ről, a nők ízléséről, fejlődésé­ről tanúskodtak. Húsz község- ben a családpropaganda és a családtervezés fontosabb kér­déseiről tartottak ankétot. Ezeken a szexuális nevelésről, a felvilágosító és megelőző munkáról volt szó. A kereske­delmi ellátottság és a szolgál­tatások helyzetéről tíz ankétot szerveztek Somogybán. A pá­lyaválasztásról 185 előadás hangzott eL A bölcsődékben, az óvodákban, valamint az is­kolákban a szülői munkakö­zösségek irányításával egész­ségügyi. pedagógiai előadáso­kat tartottak. A nőmozgalom mintegy két­száz kultúrmunkása tevékeny­kedett lelkesen azért, hogy a sokoldalú oktatási, művelődési tervet színvonalasan, tartalma­sán végrehajthassák. Üzemi krónikairok un (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Tanács művelődésügyi osztálya ked­den tanácskozásra hívta össze az üzemék és az állami gazda­ságok krónikaíró csoportjai­nak vezetőit. Ez volt az első olyan jellegű tanácskozás, amelyen kimondottan az üzemi krónikaírás feladataival, mód­szereivel foglalkoztak. A nagyatádi üzemek, vállalatok vezetői — a járási tanács fel­hívására — létrehozták az üze­mi történetíró csoportokat is. Ezek mar szinte valamennyi helyen munkához láttak: gyűj­tik az írásos dokumentumokat, tárgyi emlékeket, s fölkeresik nyugdíjas dolgozóikat is. De a legfontosabb teendő az üzemek jelenlegi történetének a meg­örökítése, fejlesztésük, ter­melési eredményeik, kereske­delmi kapcsolataik feldolgozá­sa. A krónikaírók véleménye szerint hasznos lenne az üze­mekben -üzemi múzeum« lét­rehozása is; ha egy erre a célra szolgáló teremben bemutatnák termékeiket. Az állattenyésztés a fő ágazat Sávolyon Területileg és tagjainak számában is gyarapodott* ja­nuár elsején a sávolyi terme­lőszövetkezet. A szőkeden- csiek is csatlakoztak hozzájuk, így lett Egyesült Űj Élet a neve a közös gazdaságnak. Szegerdő és Fényed már né­hány évvel ezelőtt vállalta a sávolyiákkal a közös utat. Három üzemegység alakult így ki, ahogy ezt Szarka Jó­zsef elnök elmondta. Egész területükből (6500 hold) viz­enyős, berki talaj 1500 hold. A tavaszi munkák közül a kukorica vetése folyik. 250 holdon, már földbe kerültek a szemein • «Vele egy időben vég­zik a burgonya .ültetését is. Csak annyit termesztenek eb­ből, amennyire az egyesült termelőszövetkezet tagsága igényt tart. A háztáji kukori­cát közös erővel már elvetet­ték. Gépeik nagy része nem fe­lél meg a követelményeknek. A’ huszonnyolc erőgépből mindössze nyolc üzeméi kifo­gástalanul. Januárban rendel­tek három MTZ és két Su­per típusú traktort Most eze­ket várják. Az állattenyésztés a fő ága­zatuk. Ebben az évben épül szakosított szarvasmarha-tele­pük. 316 férőhelyes lesz. Je­lenleg mind a három üzemegységben tenyészte­nék állatokat. A közoont majd Sávolyon alakul ki. A telep megépítésével a hízómarhák Szegerdőre és Főnyedre kerülnek, a tenyész­állatok pedig Szőkedencsre. Egy hatvan férőhelyes borjú­nevelő már az idén elkészült, s víztorony magaslik majd az év végére a telep fölé. Nemzetközi bélyeqkiállítás Budapesten 1971-ben 35 ország bélyegei Jelentős évfordulót ünnepel 1971-ben a Magyar Posta és a Magyar Bélyeggyűjtők Orszá7 gos Szövetsége. Az osztrák bélyegek csak a kiegyezésig voltak forgalom­ban hazánkban. 1871. május el­sején Iá bocsátottak az első hat értékből álló magyar bélyeg­sorozatot. Az első bélyegeket a tervezett réznyomás helyett átmenetileg kőnyomással állí­tották elő, majd 1871 júniusá­ban megjelentek a réznyomá­sú bélyegek is. Ezekkel a bé­lyegsorozatokkal kezdődött Magyarországon az önálló ma­gyar bélyegkiadás. A 100 éves évfordulóit nagy­szabású nemzetközi bélyegki­állítással ünnepük meg 1971- ben. A kiállítást a Szépművé­szeti Múzeumban rendezik meg jövő év szeptember 4— 12-e között. Az előzetes tervek szerint 4000 négyzetméter fe­lületet vesznék igiénybe a bé­lyegek elhelyezésére szolgáló keretek. Az épületben lehető­ség nyílik arra is, hogy a gyűj­teményt megfelelő szakosítás­ban mutassák be. Így magyar, európai, tengerentúü bélyegek, repülő- és motívumgyűjtemé­nyek láthatók majd. Az előkészítő munkálatokat hét kiállítási bizottság végzi. A kiállítás fővédnöke Losonezi Pal, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke lesz. Eddig harmincöt ország szö­vetsége jelezte részvételét, kö­zülük 19 európai, 13 pedig ten­gerentúli ország A kiállítás költségeinek részbeni fedezé­sére a Magyar Posta feláras bélyeget adott ki. Megrendelő: a Centrum Áruház azt gondoltad, hogy nem fékezek időben, mi?! Összedőlt a dorozsmai szélmalom Összedőlt a Dél-Alföld leg­régibb ipari műemléke, a kis- kundorozsmai szélmalom. A visszaemlékezések szerint ép­pen 150 évvel ezelőtt a falu Czékus nevű bírája építtette a vályogfailú malmot, amelybe fából készült, napjainkban is működőképes szerkezetet he­lyeztél: el. Az építmény a hí­res magyar nótaköltő, Dankó Pista dalával vált országszer­te ismertté. Utoljára 1980-ban tatarozták, s azóta is kétéven­ként tapasztották, javították falait Az idei beHlzes időjárást azonban nem bírta ki a másfél évszázadi» épület. Vízzel Ha­tódtak át a falak, s amikor a fagy végleg kiengedett, sziva­csosan elporladtak a vályog­téglák, nem bírtak az épület súlyát és a fal összerogyott Hasonló sorsra jutott a falu 20 vályogból készült épülete is. A községi tanács vezetői sze­rint a fából készült szerkezet kevéssé rongálódott meg. gyor­san kijavítható. Javasolták a Műemlékvédelmi Felügyelő­ségnek, hogy a malmot, régi népi építészeti jellegét meg­hagyva, építsék újjá olyan épí­tőanyagokból, amelyek jól el­lenállnak az időjárás vs-nn- tagságainak. A Centrum Áruháztól kapott megrendelést a Kaposvári Ruhagyár barcsi telepe. Havonta 7 -3‘ri0 női b- szunadrá- got adnak át p vállalatnak. ;■ ■ • • ' tapaszta­lata szériát kiváló minőségben. Noteszlap „Ne ítélj?“ Hetekkel ezelőtt a rádió mellett fültanúja voltam egy kínos, rosszízű epizódnak. Az Omega együttes vallott ter­veiről, sikereiről. Körkapcsolá- sos műsor volt, s — ha jól em­lékszem Szegedről — egy lányhang szólt közbe, mondva, hogy ö »nagyképűnek ismeri az Omega együttes tagjait«. A »miért« kérdés elhangzása után ezt felelte: »Mert, egyi­kük fellépés közben forgatta kezében a mikrofont«. A kí­nos incidens azóta is gyakran eszembe jut. Tévedés ne essék, nem az Omegáékról akarok írni; azon a korhatáron néhány évvel túl vagyok, amikor ilyen vagy ehhez hasonló, akkor nyilván­valóan »létkérdésnek« tekin­tett problémák izgattak. A je­lenség az, amivel néhány sor erejéig foglalkozom- A som­más ítélet, mely »kapásból« született. Hányszor voltam mar tanúja az ilyen villámgyors ítéletnek! S ami a rövid idő alatt születő véleménynyilvá­nításokban szomorú: általában később sem bíráljuk felül eze­ket. »Az első benyomás« döntő jellegéről alkotott szemlélet nem kevés keserűséget szült már az új munkahelyeken való bemutatkozáskor is. Erről egy iskolatársam esete győzött meg, aki fél éve dolgozott új munkahelyén, s bár társai már régen befogadták, csoportveze­tője még mindig az első be­nyomás alapján kezelte. »Ne ítélj, hogy ne ítéltess«. Ezt is gyakran hallani. Szá­momra ez a szemlélet sem ro­konszenvesebb az előzőnél. »Ne ítélj?« Ez elkerülhetetlen. Inkább azt tanácsolom: ítéle­tünket, véleményünket csak saját, alapos tapasztalataink után hozzuk meg. S akkor is legjobb, ha az illetőnek a sze­mébe mondjuk, s nem másnak. L, L. Külföldi kaleidoszkóp MÜNCHEN A világhírű hegedűmű­vész koncertjén a feleség odasúgja férjének, az is­mert autószalon-tulajdo­nosnak: — Nézd, Paul, a szom­szédod elaludt! Mire a megszólított mérgesen sziszegi: — Szörnyű vagy, Mari­sa! Ilyen csekélységért képes voltál fölébresz­teni ... PÁRIZS Monsieur Dupontnafc határtalan öröme van és boldogan meséli legjobb barátjának, Mauricenak, akit öt éve nem látott, a nagy újságot: — Képzeld csak, Mauri­ce, a feleségemnek tízévi házasságunk után fia szü­letett! — Gratulálok! — feléli Maurice —, és ki a kisfiú apja? Dupont rettenetesen fel­háborodik, és úgy ordít, hogy az egész ház össze­fut — Ez, barátom, a leg­nagyobb szemtelenseg! Hogy mered megkérdezni tőlem, hogy ki a kisfiú apja? — Nem értem —igyek­szik Maurice lecsillapíta­ni —, miért vagy olyan dühös. Azt hittem, tu­dod... NEW YORK A híres filmcsillag fá­radtnak, levertnek érzi magát és fölkeresi a legis­mertebb New Yonk-i or­vosprofesszort. — Levetkőzzem, pro­fesszor úr? Mire a professzor fel­néz jegyzeteiből: — Fölösleges, művész­nő. Tegnap moziban vol­tam, 'ss láttam ont a leg­újabb filmjében... PRAGA A pedagogushazaspár vacsorázik. Isszák meg­szokott teájukat, majd a tanár úr kezébe veszi az asztalra helyezett kalács egy szeletét, jóizűt harap belőle, majd megkérdi: — Ezt a kalácsot te sü­tötted, Viktória? — Igen, Frantisek, drágám, miért? —i Pontosan olyan, mintha az édesanyám sü­tötte volna. Viktória elpirul a di­csérettől, majd szól ked­vesen, melegen: — Ó, Frantisek, milyen kedves vagy még ötévi házasság után is. Frantisek feláll az asz­taltól és közelebbről né­zegeti a kalécsszeletet: — Semmi, semmi, drá­gám De ez volt az egyik ok, amiért az apám elvált tőle ... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: 1AVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon; 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u- 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Doniján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomaa- ipari Vállalat kaposvári üzemébe*!. Kapósvár Latlrika S. u. 6. Felelős vezető: Mautner József

Next

/
Thumbnails
Contents