Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-06 / 104. szám

Mutatós kötött kabátka Kötésére mindenfajta vé­kony fonál alkalmas, mert ez a minta jól kidomborodik. Az alapsort 14-gyel osztható és 2—4 szélső szemmel kezd­jük a szélső szemék a továb­biakban nincsenek feltüntet­ve). A páros sorokat mindig úgy kötjük, ahogy látjuk, vagyis ami sima, azt simán, a fordí­tottakat fordítottan, a ráhajtá- sokat mindig fordítottan. A kész részeket vasalás nél­kül állítjuk össze, és egy rö­vidpálca sor után körülpikóz- zuk. Az eleje a gombolásnál több sor rövidpálca, és ott horgoljuk bele a gomblyukakat hosszanti irányban úgy, hogy a pálcák felett 4—5 láncszem­mel átmegyünk, és a követke­ző soron a láncszemeket pál­cázzuk be. 1. sor: 1 fordított x 2 szemet jobbra összekötünk, 3 sima, 1 ráhajtás, 1 sima, 1 ráhajtás, 3 sima, 2 szemet balra összekö­tünk, 3 fordított x ismételünk. 3. sor: 1 fordított x 2 szemet jobbra összekötünk, 2 sima, 1 ráhajtás, 3 sima, 1 ráhajtás, 2 sima, 2 szemet balra összekö­tünk, 3 fordított x ismétlés. 5. sor: 1 fordított x 2 sze­met jobbra összekötünk, 1 si­ma, 1 ráhajtás, 5 sima, 1 rá­hajtás, 1 sima, 2 szemet balra összekötünk, 3 fordított x is­métlés. 7. sor: 1 fordított x 2 szemet jobbra összekötünk, 1 ráhajtás, 7 sima, 1 ráhajtás, 2 szemet balra összekötünk, 3 fordított x ismétlés. 9. sor: A minta váltódik, 3 sima, 2 szemet összekötünk, 3 fordított, 2 szemet összekötünk, 3 sima, 1 ráhajtás, 1 sima, 1 ráhajtás x ismétlés. Innen kezdve ismételjük tulajdon­képpen elölről értelemszerűen a 3—7. sorokat, majd a 17. sortól ismételjük az egészet az első sortól. A szűrővizsgálatok Ha daganatos megbetegedé­sekről esik szó — legyen az úgynevezett jóindulatú, vagy történetesen rosszindulatú rá­kos elfajulás — a legtöbb ember már a gondolatától is kétségbeesik, hogy igen, talán egyszer majd nála is jelentke­zik, s akkor ... Kétségbeesik és megrendül a család, ha tör­ténetesen a családtagok köré­ben vagy csak a hozzátartozók, ismerősök között állapítanak meg ilyen betegséget. Napjainkban valóban világ­szerte az egyik, legtöbb ember halálát okozó betegség, s a statisztikák szerint min­den ötödik—hatodik em­ber hal meg rákban. A századforduló adataival ösz- szehasonlítva ez jelentős emel­kedés. Ez azonban részben ösz- szefügg az átlagos életkor emelkedésével — azzal, hogy idősebb korban gyakoribb az előfordulása — s természete­sen az emberek helytelen, egészségtelen életmódjával is. A rákos megbetegedések le­küzdésére, kutatására világ­szerte nagy összegeket költe­nek és ha eddig nem sikerült is még megoldani az ezzel kapcsolatos problémákat, az eddig gyógyíthatatlannak tar­tott betegség leküzdésében jelentős orvosi eredményeket értek el. Nemrégiben egy hazánkban megtartott nemzetközi egész­ségügyi konferencián — mely­nek fő témája a rosszindulatú daganatok elleni védelem volt — az előadók, nemzetközileg elismert rákkutatók mindegyi­ke hangsúlyozta, statisztikai adatokkal igazolta, hogy vi­lágviszonylatban (és nálunk is) milyen jelentős eredmé­nyeket értek el e gyógyít­hatatlannak hitt betegség, a rosszindulatú daganatok gyó­gyításában, vagy továbbterje­désének megakadályozásában. Ez a konferencia is hangsú­lyozza: »Ahhoz, azomlban, hogy ezek az eredmények nagyob­bak, hatékonyabbak lehesse­nek, föl kell ébreszteni az em­berek önmagukkal szembeni felelősségérzetét: vegyék igénybe a szűrővizsgálatokat. Világszerte óriási összegeket áldoznak a rákszűrő hálózatok kiépítésére, a felvilágosításra, s ennek ellenére a statisztikák szerint az emberek, de külö­nösen a nők még mindig vona­kodnak igénybe venni az érde­kükben létrehozott egészség- ügyi létesítményeket.-« Hazánkban sem jobb a hely­Mire van szüksége a kisbabának 1-től 3 éves korig Ma már elavult az a nézet, hogy csakis a kövér gyerek le­het egészséges. Sőt, szakembe­rek azt állítják, hogy a nagy­mérvű túltápláltság különféle káros következményekkel jár­hat. Káért jó, ha tudjuk, hogy mennyi zsiradékra, fehérjére, vitaminra és szénhidrátra van szüksége naponta az 1—3 éves gyermeknek. ZSIRADÉK: naponta 30 g vaj, finom olaj vagy friss nö­vényi zsír. FEHÉRJÉK: Csecsemőkor­ban az anyatej biztosítja. 2—3 éves gyereknek napi 1/3 liter tej, 40 g túró, 1 tojás vagy 50 g sovány hús. C-VITAMIN: 1—3 éves gyer­meknek naponta egy -kisebb narancs leve vagy 70 g zsenge karalábé, reszelt alma. SZÉNHIDRÁTOK: 1—3 éves gyermeknek naponta 1 karéj kenyér, 1—2 db burgonya, 3—4 kanál főtt rizs, 1 banán, 1 tá­nyér tejbedara, 1/4 liter tejből és 2 evőkanál darából. Leveles túrós tekercs 30 deka lisztet 1 csomag sütőporral, 1 egész tojással ke­vés sóval és annyi tejjel ösz- szegyúrjuk, hogy közepes lágyságú rétestésztát kapjunk. Ezután külön készítünk 20 de­ka vajlból, 30 deka lisztből deszkán, késsel jól eldolgozott tésztát, a kinyújtott fenti tésztába csomagoljuk és együtt dolgozzuk toyább négyszer, öt­ször ismételt nyújtással és haj­togatással. Legvégül fél centi vastagra nyújtjuk ki, és négy­zetes darabokra vágva kiska- nállal mazsolás túróval tölt­jük meg, mélyhez fél csomag vaníliás cukrot is keverünk. A töltött darabkákat tekerccsé sodorjuk és vajazott tepsiben aranysárgára sütjük. Fekete tél 4L Ezzel egycsapásra lezárult a vallatás. Stelczer Lajos is, Németh László Janos is eleve tisztában volt azzal, hogy rájuk, a cso­port vezetőire a legsúlyosabb ítélet vár a hadbírósági tár­gyaláson. Tehát akár vallanak, akár nem, helyzetük megvál­toztatására semmi remény. Ha viszont tovább folynak a kín­zások, minden bizonnyal össze­roppannak néhányan a bajtár­sak közül, vallomást teszek, és akkor rájuk sem várt volna más, csak halálos ítélet. Mivel pedig szoros összefüggést al­kotott valamennyiük illegális munkája, az egész csoport fö­lött ott lebegett a kivégzés ve­szélye. A halál közelsége ellen a megnyugvás szelídségével vé­dekezett Németh László János. Amíg tartott a vizsgálat, kín­szenvedéseit megkettőzte az önvád. Egyszemélyben érezte magát felelősnek a társaiért. Átélte a többiek gyötrelmét Is. A maga fájdalmaira már alig figyelt, társainak sebei erőseb­ben sajogtak testén, mint a sajátjai. A lázuktól ő kétsze­resen vacogott, és szemérmes­sége még annyit sem engedett meg neki, hogy legalább be­vallja bűntudatát. Most, amikor méterről mé­terre ragadta az autóbusz a végleges és teljes múltidő felé, nem kellett mástól szenvednie, csak a halálfélelemtől. Sopronkőhidán a fegyőrtelep elemi iskolájában tartották a József Attila Kör tagjainak hadbírósági tárgyalását. Minden vádlottra egy-egy szuronyos csendőr vigyázott. Dr. Demeter Zoltán főhadnagy, Faragó Béla, Bede Antal zász­lós, Csiba Sándor törzsőrmes­ter szintén fölfegyverkezve álltak sorfalat az ablak felőli oldalon, ök voltak a tanúk, s ennek ellenére megengedte nekik a bíróság, hogy kézigrá­nátokkal, géppisztolyosan ve­gyenek részt a tárgyaláson. A tanterem belső harmadá­ban, a dobogóra helyezett asz­tal mögött hárman ültek: kö­zépütt egy tábornok, mint a bíróság elnöke, balján egy szá­zados, mint laikus szavazóbíró, jobbján a tárgyalásvezető dr. Dominies Vilmos hadbíró őr­nagy. Rohamtempóban zajlott a tárgyalás. Dr. Dominies Vil­mos egy pillanatnyi szünetet sem engedélyezve pásztázta végig mogorva megvetéssel a vádlottakat. — Kívánnak-e szólni az utolsó szó jogán? Németh László János a had­bíró szalonnásan kerek, sötét­barnák képébe nézett. — Igen. — Hát akkor ne vacakoljon sokat, pofázhat, de csak rövi­den. Ott állt két szurony között a költő, és mondania kellett valami ú Valamit, amiből ba­rátai és halálos ellenségei egy­aránt megértik, hogy erőszak­kal őt nem lehet büntetni. Ezeknek vigaszt kell nyújtania, azoknak bebizonyítania, hogy jobban tiszteli a jogot, mint gyilkosai. 1— Mielőtt elhangzana a ver­dikt, inkább a barátaimhoz szólnék, mint a vádlóimhoz. — Hol marad a megszólítás, te hazaáruló! — hördült rá Dominies. A költő veszedelmes köny- nyűségben lebegett, s attól félt, ereje és akarata összeroppan, lelki gyengeség teszi képtelen­né a gondolkodásra. — Tisztelt bíróság! Önök úgysem adnak az én szavamra, tehát bármit mondanék, hely­zetem nem enyhülhet, súlyo­sabbra pedig aligha változtat­hatnám. Még abban sem re- ménykedhetem, hogy kötél he­lyett golyóval végezzenek ve­lem. — Rövidebben, fattyú, rövi­debben! — ordított rá Domi­nies őrnagy. — Barátaim, sokat vívódtam miattatok, ezerszer szólalt meg bennem a lelkiismeret, hogy jogom volt-e önfeláldozást kérni tőletek. Többé nincs bennem tépelődés. Mindany- nyian úgy viselkedtetek, ahogy csak a szabad akarattal ren­delkező emberek bírnak. Kö­szönöm a bizalmatokat, és ha a sok szenvedés után a harc eredményét is látni fogjátok, csináljátok meg mindazt a szé­pet, amiről annyit beszélget­tünk. Dominies az asztalra vert tömzsi öklével. — Fogja már be azt a kom­munista pofáját! Még egy gya­nús kijelentés, és megvonom a szót! Az aranygaíléros tábornok' türelmesebb hangon vetette, közbe: — Vádlott, ön joghallgató' volt. Illene tudnia, hogy az utolsó szó jogán a bírósághoz* 1 szokás beszélni. — Köszönöm a tábornok úr­nak, hogy erre bátorít —1 mondta a költő a lélek pokol­járása után következő nagy nyugalommal. — A tisztelt hadbíróság, eltekintve a hang­nemtől, szigorúan ügyel a kül­ső alakiságra. Mindössze az a szokatlan, hogy a vád tanúi, fegyveresen jelenhettek meg a tárgyaláson. — Ehhez semmi köze! — zet. Pedig egészségügyi főha­tóságaink, a minisztérium, an­nak felvilágosító központja, intézményeink valóban sokat tesznek a felvilágosítás érde­kében. Hazánkban is már több mint másfél évtizede külön er­re a célra berendezett onko­lógiai gondozók és szűrőállo­mások állnak ingyenesen és minden megkötöttség nélkül a nők rendelkezésére. Sem or­vosi beutaló, sem szűrővizsgá­lati behívás nem szükséges ahhoz, ha valaki meg akarja magát vizsgáltatni. Ezekre a vizsgálatokra minden nőnek — egészsé­ge védelmének érdekében — önszántából kell elin­dulnia. Célja világos: egyrészt, hogy megnyugtassa önmagát, hogy semmi baja nincs, másrészt, hogy idejében fölfedezhessék, megelőzhessék az elterjedhető, végzetes kimenetelűvé válható betegséget. * Tévedés ugyanis azt hinni, hogy a rosszindulatú dagana­tok nem gyógyíthatók. Gyó­gyíthatók, ha időben fölfede­zik azt az orvosok, ha meg­előzhető, a daganatos elfajulás. De miért éppen a nőket hív­ják elsősorban ezekre a szűrő- vizsgálatokra, amikor közöt­tük sem gyakoribb a betegség előfordulása. A nők rákos megbetegedésének — amely a fiatalabb korosztályokat is érinti — csaknem a felét médi­ás az emlőrák adja. A nők rák­jainak többsége, mintegy 65 százaléka — felszínesen, orvo­si vizsgálat számára könnyen hozzáférhető helyen fekszik. Szűrővizsgálattal könnyen megállapítható még a pa­naszt nem okozó bőr-, ajak-, szájüregi, mell-, végbélrák és a női nemiszervek rákos meg­betegedése, illetve azok meg­előző állapota is, idejében kezelésbe vehető és szakorvos által végérvé­nyesen gyógyítható. A szakorvosok, az egészség- ügyi felvilágosítással foglalko­zó szakemberek azt ajánlják és arra kérnek minden harminc éven felüli nőt, hogy legalább évente egyszer — kóros tünetek észlelése nélkül is keressék föl az onkológiai gondozót, jelentkezzenek szűrővizsgálat­ra saját jól felfogott érdeküké ben, családjuk érdekében is. Végül visszatérünk a cik­künk elején említett nemzet­közi egészségügyi tanácskozás­hoz, amelyről az egyik felszó­laló orvosnőt idézzük: »Érthe­tetlen számomra korunk asz- szonyainak félelme, szemérme, vagy álszemérmessége az on­kológiai, nőgyógyászati vizsgá­latoktól. Különösen akkor vá­lik azzá, ha egyébként minden korszerűt képesek elsajátítani, ami kellemessé, vonzóvá teszi őket. A kozmetikai kezelések­től nem riadnak vissza, ame­lyek néha még kellemetleneb­bek, fájdalmasak is. Miért félnek hát egészségük védel­métől?!« R. F. K. 0 OTTHON CSALAD A mese jellemfemálé ereje NAGYANYÁINK korában talán többet meséltek a gyer­mekeknek, mint ma, több idő került rá. Ma igen sok dolgo­zó édesanya, akit vár otthon a, második műszak, úgy oldja meg a meséiés problémáját, hogy bekapcsolja a rádiót vagy a televíziót, hadd hallgassa a gyermek. Ügy gondolja, hogy ez is elég. Nagyon téved az ilyen édes­anya, mert az anya ajkáról el­hangzott mesének sokkal na­gyobb a hatása, a gyermekre gyakorolt formáló ereje. A mese témája is inkább egyéni­séghez simuló lehet, és így sok­kal jobban megfogja a gyer­mek érdeklődését. A »gépesí­tett meseszolgálat« nagyon hasznos, százezreknek szól, vi­szont az édesanya által elő­adott mese csak a saját gyer­mekének. Ö ismeri legjobban gyermekét, érdeklődését, és csak ő tudja, hogy egyénileg milyen területen van szüksége irányításra. Az anya, aki pici gyermekének minden lépését figyelemmel kíséri, az értelem nyiladozásának csodálatosan finom rezdüléseinek szemlélő­je, tudja, hogy a helyes lelki fejlődés érdekében hogyan kö- . zelítsen gyermekéhez. Hiszen # minden gyermek más egyéni­torkolta le Dominies. Mint akit fullasztó kánikula# ség, az érzelmek más összete- kínoz, aléltan sóhajtott Né-# vő je uralkodik benne, így a meth László János. { nevelés, a személyiség fejlődá­életéről van J sének irányítása is más min­— Akinek az szó, annak nem mindegy, hogy' mivel és hogyan vádolják. — A vizsgálat során beis-i merték bűnösségüket, maguk­ra bizonyult az államellenes1 szervezkedés! — Beismerésünket egyönte-| tűén visszavontuk, mert a leg-* kegyetlenebb fizikai kényszer hatására írtuk alá a jegyző­könyvet. Bűnösségünk teháti nem nyert bizonyítást. Annál1 is inkább bizonyítható a kín-, zás, mivel nyomait e pillanat-, ban is mindannyian magún-1 kon viseljük. (Folytatjuk) den gyermeknél. Már az egészen kicsi gyer­meket is érdekli a mese csodá­latos képzeletvilága, és bele­éli magát a mese szereplőinek sorsába. A képzelet erejével ő is velük együtt végigéli a sze­replők cselekedeteit, s mint egy érzelmi választóvíz megmutat­ja a helyes és nem helyes utat. Anélkül, hogy az édesanya sa­ját véleményét hangoztatná, vagy eszmei tanulságot vonna le, a gyerek tudja, hogy me­lyik a morálisan követendő út. Természetesen a meseanyag kiválasztásánál erre az édes­anyának figyelemmel keli len­nie, és akkor is, amikor a tör­ténet fonalát szövi. Sok édesanya panaszkodik: nem tudok mesélni! Nem tu­dom miről és hogyan mesél­jek ... Pedig aki akar, tud me­sélni. Csak nyitott szemmel kell élni, csak »oda kell fi­gyelni«! Az élet szüli a törté­neteket, s a legtöbbet saját gyermeke szájából hallhatja az édesanya, amikor elmondja az óvodai, vagy iskolai élményeit, az ott történt dolgokat. Az anya máris megfoghatja ezek nyomán a beszélgetés, a mese fonalát, s. rögtön elmondhatja, hogy neki milyen élményei, történetei voltak a hallottak­kal kapcsolatban gyermekko­rában, amit a gyermek mindig szívesen hallgat. S esetleg egy- egy történetben a saját példá­ján keresztül mutathat irányt a gyermekének azzal, hogy elmondja, ők miként, hogyan is viselkedtek, csináltak. Ho­gyan segítettek egymáson, ho­gyan kötöttek igaz, szép barát­ságokat, és így tovább. Van olyan gyermek, aki hó­napokig örömmel hallgatja es­ténként ugyanazt a mesét, amelyet megkedvelt. Szerep­lői a szívéhez nőnek, szinte kívülről tudja már a mese minden betűjét, mégis jó, ha az édesanya ajkáról, hangján hallja az ismerős, kedves tör­ténetet. Ilyenkor az örökmoz­gó gyermek is megnyugszik, elbágyad, és szinte »átálmodja« magát a valóságból a mese álomvilágába. Sokszor a mese végét már nem is hallja, mert az édesanya hangja elringatja, s gyakran a kezét fogva csen­desen elalszik. A JÓL KIVÁLASZTOTT mese lelki »altató tabletta«, mely feloldja az egész napi zűrzavar hatása alól a gyer­meket, megpihenteti idegeit. Ne válasszunk tehát olyan té­mát vagy olyan szereplőket az esti meséhez, amelyek, ill. akik felizgatják a gyermeket vagy félelmet keltenek benne. He­lyes mesélési módszer az is, ha mesekönyvből olvasott me­séket a gyerek egyéniségéhez igazítva, előszóval mond el az édesanya. Kitűnő a »gépesített« mese is, de az édesanya meséje se maradjon el... F. K. Q SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. május &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents