Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-30 / 125. szám

I Hatmillió toll évente Három fiatal lány egy­másba fonódó köröket rajzol a papírlapra. Egyiküké szép, szabályos, a másiké kicsit fer­de, akadozó. Egy oldalnyit kö­röznek egy tollal, aztán új tol­lat vesznek elő. — Van a golyóstoll beírásá­nak ennél korszerűbb, gépi módja is — mondja a mű­vezető a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat szent­endrei gyárában. Itt, ahol több mint negyvenféle golyóstollat készítenek. Színes műanyag kupakokat, tolltésteket sajtolnak. Egyszer­re 25 darabot »köp ki« a gép. Amott meg hosszú, átlátszó csövet húznak, darabolnak. Ebből lesz a toll bele. A má­sik teremben készül a toll leg­kisebb és legfontosabb alkat­része, a golyó. Svájci automa­ta gép tölti a Pax tollakat. A hatszáz dolgozót foglal­koztató üzemben egyszerű és bonyolultabb, magasabb igényt kielégítő íróeszközök készülnek. Most született egy könnyen kezelhető, teljesen műanyag alkatrészekből álló tolifajta, amelyet 5—6 forintért hoznak majd forgalomba. De Szentendréről származik a népszerű Pax toll is. Az utóbbi időben ugyan többen és több­ször szóvá tették, alig egy­két napi használat után' el­romlik, akadozik vagy egysze-- fűén nem ír a toll. A gyárban elmondták, hogy nem a korábbi jó minőség »megromlásáról« van szó. Se­lejtes festékanyagot kaptak, amelynek hibái csak felhasz­nálás után derültek ki. Har­mincezer hibás anyagú toll ke­rült forgalomba. Ezért a gyár — a márka védelmében — minden selejtes tollat azonnal kicserél. A Parkerhez hasonló Pax toliból tavaly már több mint 3 millió 900 ezer darabot adtak' a hazai és a külkereskede­lemnek. Ijdég néhány évvel ezelőtt is félesztergapadon gyártották a golyót, kézi munkával töltöt­ték a festékanyagot. S a kez­detleges gépekkel, szerszámok­kal fölszerelt gyárból mégis tetszetős kivitelű, komoly mű­szaki színvonalú termékek ke­rültek ki. Azóta beszereztek különböző automata, félauto­mata gépeket. Korszerűsítet­ték a nagy pontosságot köve­telő tollgyártásf. Magyarországon i948- ban kezdték meg a golyóstoll gyártását. 1960 óta folyik üze­mi szinten, négy vállalat köz­reműködésével. A Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vál­lalat évente 6 millió golyós­tollat készít. K. M. Leheletnyi színháztörténet Magyar operett, világhír, dallamgazdagság. Ez a három — és még nagyon sok köny- nyűzenei fogalom — összefo­nódott Kálmán Imre nevével, amelyet Siófokon jegyezte le először, 1882-ben. A szülőváros tisztélete és a hozzátartozók, a család áldo­zatkészsége együttesen hívta életre nemrégen Siófokon — a róla elnevezett sétányon — a szülőház szobáiban Kálmán Imre emlékházát. Emeleti he­lyiségei kamarakiállításokat, később majd zeneiskolai célo­kat szolgálnak. A földszinti szobák pedig emlékkiállításon hirdetik Kálmán Imre és a magyar operett világsikerének életútját. Fotók és fotómásolatok; ere­deti partitúrák, kották, kéz­iratok, levelek és szerződések. Külföldi fényképek a Kálmán- operettek diadalútjairól. Csalá­di fényképek: a mester ottho­nában, családja körében, a francia Becsületrend átadása­kor. Plakátok, színlapok: Tatár­járás, ördöglovas, Csárdáski­rálynő ... És lapkivágások a Színházi Életből: Berki Lili, Rátkai Márton, Gőzön, Hege­dűs Gyula és Csortos Gyula... Fél évszázad. Egy lehelet­nyi a magyar színháztörténet­ből. Ezzel ugyanis — tetszik zenetudósainknak vagy sem — bizony összefonódott Kálmán Imre munkássága.* És ezek ama zugok, sarkok, képek, Kálmán Imre zongorája, a kottatartón a Csárdásklrálynő eredeti kézirata. Részlet a K álmán-emlékkiállítáa anyagá­ból. ahová az ember megilletődöt- ten vissza-visszatér e kiállítás részletei között; ahol megkap bennünket a magyar színpad levegője, végig a század első felén; hisz ennek a fél évszá­zados útnak szerves része a Kálmán-operettmuzsika. Ak­kor is, ha mestere élete javát nem itthon töltötte, és csak­nem húsz világhírű operettjé­ből mindössze négynek volt Magyarországon az ősbemuta­tója. S akkor is, ha leveleinek egy részét »Emerich Kálmán« keze írta e dokumentumok ta­núsága szerint... A Kálmán-relíkviák, családi fotók; a külföldi Kálmán-iro- dalom kötetei és a Kálmán- operettek mai világsikeréről szóló dokumentumok közt sze­rényen húzódnak.meg a ma­gyarországi bemutatók emlé­kei. Mégis ezeknél éreztem a leg-» jobban azt, hogy ennek az em­lékkiállításnak küldetése le­het. Itthon is, a világban is. W. E. Ikürti andras i FOGLYAI 19. Szinte ki sem mozdult a ba­rakkból. Hevert az ágyán nap­estig, cigarettázott, és egy­folytában fel volt háborodva. És ahogyan múlt az idő, száz elképesztő változatát dolgozta ki annak a monomániás felte­vésnek, hogy vetélytársnője (a pódiumon és a szerelemben), egy bizonyos Carmencita nevű bestia qgyalta . ki és hajtotta végre a merényletet. És csak­is azért, hogy őt félreállítsa az útból. De ő majd bosszút áll, csak kerüljön újra Bogotába! Ő majd megmutatja! ö. ő, ő... Juanita érzelem- és gondolat- világán kívül esett minden probléma, amelynek nem ő ál­lott a középoontjóban. Vannak ilyen nők. ilyen csupa önzés teremtések.-Csak nem elég ke­vesen. sajnos... És jellemző a világ igazság­talanságára. hogv ez a Juanita még itt. az ist°n háta mögött is — legvünk azért igazságosak, szándéka el’enére is — hódí­tott. Etőfo-Hult nárszor. hogv amikor már nagyon unta a lustálkodást az ágyon, kikö­nyökölt az ablakpárkányra, és közönyös tekintettel szemlélte Bobo, Jucare és Pincho mun­káját. A három fiú ilyenkor min­dig »rátett még egy lapáttal«. A mineirók is hosszasabban álldogáltak az edzőpá(lya körül, valahonnan pedig senhor Car­bo is előkerült, a különleges megbízott. Kövér, pufók arcú, pantallós, kreol fiatalember volt, mélyen ülő, apró és olajos malacsze­mekkel, állandóan a delirium tremens határán. Odatántor- gott az ablakhoz, alázatosan köszönt, aztán csak nézte, bá­multa, csodálta a művésznő finom, klasszikus profilját, mígcsak az ajkbiggyesztve, bosszúsan vissza nem vonult. Ami viszont a tea- és kávé­kereskedőt, Campomanes urat illeti, ő is elkülönült ugyan a többiektől, de más okból, mint Juanita. Tudta ő jól, nem te­het arról, hogy neve azonos a kolumbiai konzervatívok alel- nökének nevével, és arról sem, hogy ez a névazonosság meg­tévesztette a merénylőt. Ta­pasztalhatta, hogy társai — az egy Juanitát kivéve — semmi­nemű ellenszenvvel nem visel­tetnek iránta, nem őt okolják a történtekért. Józan ésszel ezt nem is tehették, de mégis ... A derék üzletember szívét önvád mardosta. Nem is egé­szen alaptalanul. Bogotái ba­rátai ugyanis többször . taná­csolták neki, hogy változtasson nevet. Ö ezeket a tanácsokat azzal utasította vissza, hogy változtasson nevet a másik. An­nak tényleg lenne oka szégyen, keznie, elsősorban a személyé­hez és ’csak formálisan a Cam­pomanes névhez fűződő gyalá­zatos tettek miatt. . E mögött az érvelés mögött félelem bújkált. A tea- és ká­vékereskedő aggódott, hogy ha ilyen névváltoztatási kérelem­mel fordulna az illetékes ha­tóságokhoz, kellemetlenségei származhatnak. Magára hara­gíthatja a konzervatívokat, el­vesztheti e párthoz tartozó üz­letfeleit, és így tovább. És tessék, mi lett ennek a megalkuvásnak a vége?! Ezért, e bűntudat miatt ke­rülte Campomanes úr volt úti­társait, és tetette magát szinte kihívóan gondtalannak, vidám­nak. Jóformán mindén szabad percét a Floresta Szálló ivó­jában és a Dias nagyáruház­ban töltötte. Nagyokat evett, ivott, hangoskodott; pikáns történeteket és vicceket me­sélt, fizette a rundokat. Való­sággal rátukmálta a barátságát a Madame-ra, a Madame lá­nyaira, a szatócsra, az encarre- gador especialra, az arany­ásókra, boldog-boldogtalanra. A szolid kispolgár, a mula­tozó jópofa, a könnyelmű élet­művész szerepét játszotta, hogy rokonszenvet keltsen ma­ga iránt. Hogy legyenek támo­gatói, legyen aki kiáll mellet­te, ha mégis csak felelősségre Rajtra készen •Próbaüzem a Budapesti Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárában Nagy teljesítményű revolvere szten*. A hatalmas alapterületű csarnokban már egymás mel­lett sorakoznak a vadonatúj, NDK-, csehszlovák és magyar gyártmányú gépek. Néhányat beindítottak; a próbaüzem előtti kötelező bejáratást végzik. Simán, minden kelle­metlen dübörgéstől, zakato­lástól mentesen zúg a mo­tor, .kezelői igazítanak rajta, ismerkednek vele. A másik sorban élénkzöld színű, fél­automata vezérlésű revolver­esztergák pihennek, távolabb pedig sajtológépek súlyos kar­ja mozog. Nagyszerű világítás van itt* az alkatrészgyártó üzemben. Az épület vasbeton vázra épült, s a tető alatt álmeny- nyezet húzódik; a fényt be­süllyesztett neonvilágítás ad­ja, azonkívül felülről, a nagy üvegfelületeken keresztül is érkezik. Az álmennyezet töb­bi részét kellemes hatású pasztellzöldre festették. — Fröccsőntőgép — egyenesen a tol. A Tanácsi Építőipari Vállalat — a generál kivitele­ző — mintegy fél évet ké­sett az átadással, s az építési munkák jelenleg is folynak BNV-rűL az igazgatási és a szociális célokat szolgáló épületen. A már elkészült üzemrészekben folyamatosan kezdődik a ter­melés. Gépszanatórium! — ez volt a véleménye az egyik látogató­nak, a Budapesti Finomme­chanikai Vállalat kaposvári rádiótelefon-gyárában. A _ gépeket beszerelték, kez­dődik a próbaüzem. A szere­lőüzem pedig júliusban star­A gyermekbalesetekről: Óvatosságra, körültekintésre nevelni vonná, ha szentbe kerülne a repülőszerencsétlenség többi áldozatával. Végeredményben talán i mindnyájuk közül ő szenvedett a legjobban. Lelkileg törtéki meg a Campomanes név vég­zetes következményei. Egyedül Krecsmár Jenő volt még ilyen bánatos és gondter­helt, csakhogy rajta meg is' látszott. Nem elég, hogy a dél­amerikai piacszerzésnek befel­legzett, a pénzük, holmijuk odaveszett, ráadásul most itt1 kell rostokolniuk, ahol ezer veszély fenyegeti az embert. És még egy gyötrelmes hajóút, újabb repülés, is áll előttük. Aztán kérdés még, hogy sike­rül-e egyáltalán akkora kárté­rítést kapniuk a^ Avona légi-l társaságtól, amely az itteni ki­adásokat és a hazautazást fe­dezi. Vagy a követséghez kell1 fordulniuk? És mi lehet, ott­hon a családdal, a szövetke-, zettel? Hogyan fogadják majd a kudarccal hazatérőket? Ha valaha is épségben haza­érnek. Becsületére szolgáljon: a Pirkadat ktsz elnöke még e gyötrő gondok közepette is igyekezett hasznára válni a kö­zösségnek. Kisebb asztalos- munkákat végzett. Bevezette a villanyt a barakkba, később Izának segített néha a ház kö­rül. (Folytatjuk) ÉVRŐL ÉVRE aggasztó ké­pet nyújt az a statisztika, melyet az Állami Biztosítónál készítenek a gyermekbalese­tekről. Noha a pedagógusok és a szülők a korábbinál jóval többet foglalkoznak a gyer­mekekkel, a balesetek száma nemhogy csökkenne, inkább emelkedik. A múlt évben az országban 34 000 gyermekbaleset történt. Megyénkben az általános és a középiskolások között 909, az ipari tanulók között pedig 128 balesetet jegyeztek föl. A legtöbbet — együtesen 299-et — Kaposváron. Siófokon 157, Fonyódon 130, Marcaliban 119 volt, hogy csak a legna­gyobbakat említsük. A bizto­sító a balesetek után több mint 300 000 forint kártérítést fizetett ki Somogybán. A jegyzőkönyvek azt mu­tatják, hogy a legtöbb bal­eset tavasszal, illetve nyáron történik. Pedig bizonyára mindegyik szülő figyelmezteti gyermekét az óvatosságra, a meggondoltságra, a veszélyre, amely a forgalmas utcán a járművek részéről, vagy a strandon stb. reá leselkedik. S mégis alig van nap, hogy ne történne olyan közlekedési baleset, melynek gyermek a szenvedő áldozata. S még meg sem kezdődött a fürdési sze­zon, máris több halálos végű fürdőzésről számoltak be az újságok. A napokban például egy országjáró kiránduláson részt vevő 12 éves budapesti tanuló az egri uszoda vizébe fulladt bele. Orvosok, pszichológusok és más szakemberek foglalkoz­nak a- sajnála+osan növekvő gyermekbalesetek okainak ki­derítésével. Megállapításuk: a gyermekekben — életkori sa­játosság ez — még nem ala­kult ki a veszélyérzet, s ezért hajlamosak a könnyelműség­re, a felelőtlenségre, a súlyos következményekkel sem tö­rődő virtuskodásra. A KÖVETKEZMÉNV pedig — anyagi és érzelmi vonat­kozásokban is — a szülőkre hárul. Igaz, a korszerű ta­nulóbaleset-biztosítás, amely 200 forinttól 50 000 forintig' anyagi segítséget nyújt, ér­vényben van a vakáció idején is. Ez azonban nem elegendő. A pedagógusoknak és a szü­lőknek a tanítás befejezéséig, illetve a vakáció kezdetéig hátralevő időt arra kell fel­használniuk, hogy óvatosság­ra, körültekintésre neveljék a gyermekeket. Ha nem is tud­ják felmérni teljesen a meg­gondolatlanságuk következté­ben reájuk leselkedő veszély nagyságát, de legalább vir­tuskodással ne keressék a bajt, a súlyos következmé­nyekkel, tragédiával is vég­ződhető veszedelmet! Sz. L . SOMOGYI NÉPLAP Snemhat. 1970. májas 30. 5

Next

/
Thumbnails
Contents