Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-21 / 117. szám
♦ Az utasok és a vállalatok igénye alapján Üj járatok Autóbuszjárat Kaposvár és Bjelovár között—Járatsűrítések a megyében és a megyeszékhelyen — „Kiöregedett“ a mikrobusz Máj US 31-én 0 órakor az autóbuszvonalakon is megváltozik a menetrend. Az AKÖV vezetőinek tájékoztatása szerint megyénkben is jelentős változtatások lesznek, s ezek tükrözik majd az utasok és a vállalatok igényét. A Somogygesz- ti—Kaposvár vonalon utazók régi kérése, hogy a föl nyolc tájban induló vonatokhoz érjen be az autóbusz. Ez. most teljesül, mert egy új járat indításával 7.15-re ér Kaposvárra a kocsi. Csombárdnak és Bodrognak lesz olyan járata, amellyel mind a három műszakra bejárhatnak az ott lakók. Meghosszabbítják az új- várfalvi busz vonalát, ezután Nadalosig jár majd. Szeptember 1-től Kőkutat is bekapcsolják az autóbuszhálózatba, s ezzel megoldódik a körzeti iskolába járó diákok közlekedési gondja. A szennai és zselickislaki piacozók kívánsága is teljesül, mert a reggeli járat nyáron is jön a megyeszékhelyre. Szeptember 1- től Igái—Kaposvár vonalon egy-egy kocsival sűrítik a forgalmat, Szentgáloskér minden műszakra kap buszt. Megindul az autóbuszforgalom Kaposvár és Szigetvár között. A nemzetközi járatokban is változás lesz: Kaposvárról 5.30- kor indul naponta autóbusz a jugoszláviai Bjelovárba, ahová 9.35-kor ér a kocsi. Vissza 15 órakor indul és 19 'órára ér a megyeszékhelyre. A kocsiról átszállni nem kell. Buszt indítanak a Kaposvár—Nagykanizsa—Zalaegerszeg útvonalon, ennek három óra lesz a menetideje. Tervbe vették, hogy az ősizei — amennyiben elkészül az út — bekapcsqlják a forgalomba Kisasszondot is. Járatsűrítés lesz a Siófok— Ságvár, a Siófok—Nagyberény és a Siófok—Balatonszabadi— Ádánd vonalon. A Koppány völgyében \lalcók régi panaszát orvosolják. Eddig ugyanis nem volt kielégítő a közlekedés a délelőtti órákban. Most Kaposvárról 8 órakor indul egy busz Miklósiba, ahonnan 11 órakor indul visszafelé. A BaiatonMindenki postás „bácsija í( Mindennap elindul megszokott útjára, vállán a degeszre tömött táska, kezében levélkö- teg. Munkatársai, főnökei a régi postásokhoz hasonlítják megbízhatósága, pontossága és a szakma iránti szeretete miatt. Mindenki postás bácsinak hívja, idősek, fiatalok egyaránt. Pedig Haracsi Elemér fiatal ember, mindössze huszonhét éves. A Szakma ifjú mestere vetélkedőn, melyet a megyei KISZ-bizottság rendezett, a második helyezést érte el, immár harmadszor. Ahogy barátai mondják — örök második. — Szeretek versenyezni, no persze nem a kitűzött díjak miatt, hanem a verseny izgalmáért, a münká alaposabb megismeréséért. Ez jó alkalom arra, hogy az ember tovább képezze magát, elsajátítsa mindazt, amit még nem ismer. 1961-ben kerültem a postához. Vonzott ez a pálya. Nem volt még olyan nap, hogy ne találtam volna valami szépet és úját napi körutam alkalmával. Szeretem az embereket. Szeretek nekik örömet szerezni. Persze nem tudhatom, hogy a levelekben mikor rejlik öröm és mikor bánat. Az emberek azonban mindenütt szívesen látnak. ' Nagy a területem, napi tíztizenöt kilométer. Reggel fél nyolckor kezdem el, és sokszor késő délután végzek. 1967 óta vagyok KISZ-tag. Az embernek valahová tartoznia kell, hogy legyen célja, s itt meg is találom. A versenyre - örömmel neveztem be, ez volt a harmadik ... Itt a postán rendezték meg. A Pécsi Postaigazgató- ágtól jöttek a vizsgabizottságba. Körülbelül harmincán ’ ’ersenyeztünk, mind régi, rutinos versenyzők voltak. Persze én is éreztem magamban elég rutint, hogy lámpaláz nélkül álljak neki. És újból második lettem, mégpedig harmadszor. A Szakma ifjú mestere ezüst fokozatát az igazgatóság KlSZ-titká- ra adta át Pécsen. Emellett pénzjutalmat és néhány nap pótszabadságot is kaptam. Lassan haladunk az utcán. Minden háznál megállunk, s ő átadja a leveleket, csomagokat. Szeretik az emberek. Mindennap várják az ő postás »bácsijukat«. Gy. L. parti forgalom biztosítására nagy erővel készülnek. Félóránként fog a nyári idényben autóbusz járni Balatonszemes és Siófok között. Viszont hiányozni fog a Balatonnál a mikrobusz, amely a szakértők szerint »kiöregedett«. Fiad és Siófok között ezentúl vasárnap is megy reggel az autóbusz. Ez a kocsi betér Nágocs- ra is. Járatsűrítés lesz Marcali— Kéthely, Marcali—Horvátkút, Marcali—Bize—Gadány— Mesztegnyő között. A táskái iskolásoknak ezentúl lesz iskolajáratuk Buzsákra, a szabás— nagyatádi diákjárat nyáron is közlekedik. Régi kérés teljesül: Balatonboglárról ünnepnap is jön busz Kaposvárra. A Rinya- szentkirály—Görgeteg—Lábod —Nagyatád vonalon két pár járattal több lesz. Vízvárról a nyáron Csokonyavisontára indítanak kocsit vasárnaponként. A 6.35-kor Csurgóról induló busz ezentúl nemcsak Inkáig közlekedik, hanem bejön Kaposvárra, sőt közlekedik Va- rászlóra is, ahonnan eddig nem tudtak az iskolások eljutni a körzeti iskolába. Egyelőre műszaki problémák vannak a Csurgó és Szenta között épült híddal. Ha ez mégoldódik, öt alkalommal megy oda-vissza az autóbusz. Szeptember 1-től járatsűrítés lesz a Csurgó— Csurgónagymarton útvonalon is. Teljesítik a somogycsicsóiak kérését: a Nagykanizsa—Csurgó közötti bus2 mindig bejár a községbe. Változások lesznek- a kaposvári helyi járatokon. Az 1-es kocsik közül több megy ki az AGROKER-ig. A 2-es vonalon 16.30-kor is indítanak kocsit a Rokkanttelepre, a 4-esen délután négy és öt óra között két járat helyett három lesz. Sűrítik a 8-as jelzésű buszokat, amelyek a műszakök után később indulnak, így nem kell rohanniuk a dolgozóknak, hogy a kocsit eljérjék. (A járatok a vonatindulások idejére az állomásra érnek.) Járatsűrítés lesz a 11-es vonalán is. Tervbe vették, hogy az Arany tér- Vasútállomás között az eddigieknél rövidebb útvonalon új kocsikat indítanák. A távolsági járatokon 1971. május 22-ig, a helyi járatokon ez év november 16-ig lesz érvényben az új menetrend, melyből 10 000 példányt bocsát ki az AKÖV. F L A%aiM0É. Ha nem a dzsungelén törtnek át, hanem a folyó partján mennek felfelé, viszonylag kényelmes, negyedórás •séta után, az első kanyarula- 'tot követően szemükbe ötlik 'a mederbe vert cölöpökből és 'néhány pallóból álló. kikötő, 'ahonnan már széles csapás 'vezetett a városba. Városba? Városnak nevezhető egy • olyan apró település, ahol •alig ötvenen laknak? Az ellenvetés látszólag jo- 1 gos. De csak akkor, ha a vá- •rosfogalmat helytől, időtől elvonatkoztatva értelmezzük, r Ugyanis bármily kicsi, bármi- ilyen gyéren lakott is Ciduro, \ azért jó ötszáz kilométeres ? sugarú körben mégiscsak a ^legnagyobb állandó jellegű K emberi település. t Egy törpe agregátor estén« #ként árammal látja el a Flo- fresta Szálloda nevű szellős ^faépítmény nagytermét. Vil- ilanykörte ég senor Dias ^nagyáruházának titulált sza- ftócsboltjában, továbbá a különleges megbízott^ az enFOGLYOM (carregador especial házában “is. Ebből a felsorolásból mellékesen az is kiderült, hogy az Aranyyóros vendéglátóipari és kereskedelmi üzemegységgel, sőt még közhival- lal, közhivatalnokkal is rendelkezik. Említést érdemel, hogy Ciduro belső közlekedése néhány hete ugrásszerű fejlődésen ment át. Korábban a városka egyetlen járműve az az ormótlan, kétkerekű lajtkocsi volt, amellyel az öreg Doido és búskomor összvére, a fiatal Doido vizet hordott a folyóról, és egyéb teherfuvarozást is vállalt, ha kedve volt hozzá. Nem az öreg Dóidénak, hanem az öszvérnek. Ez volt a helyzet a legutóbbi időkig. Aztán megérkezett a két vadonatúj kerékpár, amelyet Madame Duval, a Floresta Szálloda tulajdo- nosnője hozatott unatkozó lányainak, s ily módon ,a korábban egyoldalú, csak teherszállításon ^lapuló belső forgalom személyszállító járművekkel egészült ki. Mindamellett hangsúlyozottan kell szólnunk Ciduro külQ SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. májas ZU Ballonkabátok Hollandiába és az NDK-ba Holland anyagból készült 6600 női ballonkabátot szállítottak a Csurgói Napsugár Ktsz-ből Hollandiába. Bérmunkában készülnek az NDK megrendelésére a férfi ballonkabátok is. Az egyik fazonból 7000-et, a másikból 11 000-et indítanak majd útnak. Megkezdték a szénabetakarítást Tátomban Hólyagos tenyér és szakmaszeretet AZ UTÓBBI NAPOK kellemes, lassan már szinte nyárias időjárásának talán a mezőgazdaság örül legjobban. Mennek a traktorok, benépesül a határ, sok helyen az asszonoyk már a répát egyélilk. A Kaposvári Állami Gazdaság tátom- pusztai kerületében is nagy a sürgés-forgás. Packy János kerületvezető örömmel újságolja : — Hétfőn megkezdtük a 363 hold lucernánk első kaszálásának betakarítását. Ebből 80 hold még új vetésű, ezért átlagosan csak 35, mázsás szénaértéket terveztünk. Két kombájn és egy járvaszec&kázó szedi föl az előző nap rendre vágott lucernát. A kombájnoktól és a járvaszecskázótól három-három gép szállítja el a takarmányt. Egy részét mint H'ay- Laget tartósítjuk, másik felét a hagyományos Vámosi-féle kazalba hordjuk. Ezzel a szervezéssel napi 30 holdat szeretnénk elvégezni. A munkában négy napig a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum 18 hallgatója is besegít. Ök a gyakorlatukat töltik nálunk. A pótkocsin az eligazítást végzik, a kazalnál a lerakást és elteregetést. Jól jön ez a kis segítség. Kint a határban, egy 80 és egy 112 holdas lucematábla sarkában »táboroznak« a diákok. Utolsó napjukat töltik. Amerre a szemünk ellát, mindenütt lucerna hullámzik. Zöld egyhangúságát csak a velünk szemben fekvő domboldalon töri meg egy nemrég vetett kukoricatábla barnás foltja. A tábla alsó felében a fűkaszák és a rendsodró jár, nyomukban a CK—3-as köröz. Félóránként telnek a pótkocsik. A mellettünk elhaladó Zetorról két védőszemüveges hallgató ugrik elénk. Arcukon a verejték árkot mos a vastagon lerakódott porban. — Amíg a gépen vagyunk, addig hajtás van a végtelenségig. Még beszélni sincs időnk, de nem is érdemes, mert a szánk rögtön tele lesz lucernával. Szerencsére tudjuk váltani egymást. Tegnap a széna- kazalnál voltunk, ott egy fokkal könnyebb. Nincs annyi por. Tulajdonképpen mindegy, hogy hol vagyunk, mindenütt becsületesen kell dolgozni. — A gyakorlat célja csak a munka? — ELSŐDLEGES SZEMPONT, hogy a széna betakarításában részt vevő gépeket megismerjük, beállításukat elsajátíthassuk. A tanulás mellett a munka fortélyaira, fogásaira is rájövünk. Ezek a munkák most még csak a vízhólyagokat csalják elő, igazi kamatait majd a gyakorlatban tudjuk hasznosítani. Gy. A. kapcsolatairól is. Ezt részben az »Ilha« (»Sziget«) nevű gőz- bárka biztosított^. Havonta általában kétszer vergődött oda-vissza az Aranyváros és Amazonas állam fővárosa, Manaus között. Még szorosabb összeköttetést teremtett a nagyvilággal az encarrega- dor especial rövidhullámú rádióadóvevője, ha éppen megfelelőek voltak a légköri viszonyok, ha éppen üzemképes állapotban volt a készülék, s ha éppen üzemképes állapotban volt a különleges megbízott ... Végezetül pedig két döntő érv Cidade de ouro város volta mellett. Először is az a körülmény, hogy lakosainak túlnyomó többsége iparral foglalkozott. Aranyat ásott, aranyat mosott. Napestig tartó, gyötrelmes, idegölő munkával — jnagyön kevés aranyat. Másodszor pedig: az itteniek tíz esztendeje, már az alapítástól kezdve Cidurónak nevezik szűkebb hazájukat, s nem vennék jónéven, ha ezt bárki is kétségbe vonná. És minthogy errefelé az enyhe rosszallást is többnyire ököllel, késsel, revolverrel juttatják kifejezésre, részünkről is az a legokosabb, ha nem bonyolódunk bele ebbe a vitába, hanem tudomásul vesz- szük a helyzetet. Ami mármost a városka fekvését, alakját illeti, felülről olyan képet mutat, mint egy sündisznó oldalnézetben. Amikor nincs összegömbölyödve. A sün orra az a széles csapás, amely a folyóhoz, a rozzant gőzbárka rozzant kikötőjéhez vezet. Törzse az a tojásdad alakú tisztás, amelyet főtérnek hívnak. Ez némiképp túlzásnak tűnik, részint mert semmilyen más tér nincs Ciduróban, részint pedig, mert a tisztáson elszórtan mindössze fél tucat épület található. A már említett Floresta Szállodán, a szatócsbolton, a különleges megbízott házán kívül egy apró ima- ház az egyik oldalon, átellen- ben egy rozoga raktárhelyiség és az öreg Doido TÜtyillója. A sündisznó hátából kiálló hosszabb-rövidebb tüskék viszont keskeny erdei ösvények-, az aranybányászok, a mineirók parcelláihoz és az azokon épült kalyibákhoz, a casebrékhez vezetnek. A sünd'sznó hasi részén nincsenek ösvények. Végtelen bozótos, sziklás terület húzódik itten, ahol még egy gramm aranyat sem találtak soha. Amikor a Cärtagena utasai bevánszorogtak a főtérre, elsőnek Madame Duval pillantotta meg őket szállodája pálmalevelekkel fedett tornácáról, ahol üzleti könyveinek átvizsgálásával foglalkozott. Erősen középkorú. terebélyes. elomló testű hölgy volt, akkora keb- 1 ékkel, amelyek szinte az egész tisztást betöltötték. Meglepő fürgén emelkedett fel nyugágvából. A jövevények elé hömpölygőit, s nyomorú- •ságos állapotuk láttán ször- nyűlködve csapta össze a kezét. — Mon Dieú! — kiáltotta, és már gyengéden terelgette is be a társaságot műintézete földszinti nagytermébe. Csak a Mama és a három ökölvívó tartotta magát úgy-ahogy, a többiek ott rogytak össze, ahol megálltak, Talán nem Is any- nyira a testi fáradtság, mint a lelki kimerültség következtében. A Madame tapsolt, mire a karzati folyosó szobácskáiból, álmosan, kócosán előkerült két lánya, Claudette és Ninette. Csak a rend kedvéért: a kisasszonyokat semminemű rokoni kötelék nem fűzte a Floresta tulajdonosnőjéhez. Francia nemzetiségűek sem voltak. Belő Horizontéból kerültek ide, Ciduróban azonban mindenki a »Madame lányainak« hívta őket. A Madame lányai általában kétévenként cserélődtek.* A régiek meglehetősen csinos értékű aranyporral és őszinte könnyekkel a szemükben távoztak, az újonnan érkező senhoriták pedig automatikusan felvették a Claudette és a Ninette nevet, és a mesterséget ott folytatták, ahol elődeid abbahaevták. A Madame derék asszony volt és kitűnő emberismerő. Az ő házába kivétel nélkül jószívű, kedves, megértő teremtések kerültek, a szerelem buzgó és kicsit együgyű papnői, akik nélkül Ciduróban — a férfiak városában — még pokolibb lett volna az élet, mint amilyen valójában volt. (Folytatjuk.) /