Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-19 / 115. szám

Három határozat a balti konferencián Sopotban befejeződött a bal­ti-tengeri térség országai köz­életi személyiségeinek találko­zója, amelyet a finn békebi­zottság kezdeményezésére ».4 Baltikum békéjéért és bizton­ságáért« jelszóval rendeztek meg. A konferencián dán, finn, lengyel, NDK-beli és NSZK- beli, norvég, svéd, valamint szovjet küldöttség vett részt. Az értekezlet három határo­zatot fogadott el. A politikai határozat alá­húzza, hogy az európai béke és biztonság csak a kontinens je­lenlegi politikai-területi hely­zetének fenntartása, az, Odera —Neisse-határ sérthetetlensé­gének biztosítása és a két né­met állam létének elismerése alapján képzelhető el. A résztvevők helyeslik és tá­mogatják az európai biztonsá­gi konferencia összehívását, és állást foglaltak a gazdasági, kulturális és tudományos együttműködés fejlesztése mel­lett. (MTI) Indokína és az amerikai szenátus A Pentagon tegnap beismer­te, a Fehér Ház és a külügy­minisztérium viszont megke­rülte a beismerést a dél-viet­nami csapatok laoszi hadmű­veleteivel kapcsolatban. A Pentagon szóvivője hétfőn azt is elmondotta, hogy a saigani rezsim csapataival együtt, az amerikai tanácsadók is részt vésznek ilyen akciók­ban, amelyekre szerinte, csak rendkívül ritkán kerül sor. A minisztérium egyébként megismételte, hogy az ameri­Az arab világ kész a bojkottra Izrael újra provokál a Közel-Keleten AMMAN — TEL AVIV Az izraeli légierő hétfőn több hullámban támadott jordániai célpontokat a Jordán folyó völ­gyének északi részén. Ammani 'tájékoztatás szerint a támadó gépek különböző méretű bombákat és napalmot szórtak. Izrael azzal indokolta a nagyszabású akciót, hogy elő­zőleg jordániai oldalról ágyúk­kal lőtték a félkatonai telepü-, léseket, (kibucokat). Egy jordániai közlemény be­jelentette, hogy az izraeli gé­pek egyikét a légvédelem le­lőtte, egy másikat pedig találat ért. ■” * * * Az egyiptomi fővárosban fo­kozódik a felháborodás a vö­rös-tengeri Rasz Banasz hadi­tengerészeti támaszpont ellen intézett izraeli légitámadás kapcsán. Megfigyelők rámutat­nak, hogy az egyiptomiak ha­ragja jórészt az Egyesült Államok ellen irányul, hiszen a támadást Phantom és Sky- hawk típusú, amerikai gyárt­mányú harci gépek hajtották végre. Az akcióra mindössze né­hány nappal azelőtt került sor, hogy Eban izraeli külügymi­niszter megkezd: washingtoni tárgyalásait, amelyeknek köz­ponti témája a további ameri­kai repülőgépek szállítása. A megfigyelők szerint ha az Egyesült Államok igenlő vá­laszt ad, az egész arab világ kész az Egyesült Államok tel­jes bojkottálására. DAMASZKUSZ Rasid Karami libanoni kor­mányfő vasárnap Damaszkusz­ba érkezett. Karami megérke­zése után Atasszi szíriai állam- és kormányfővel a két ország kapcsolatairól tanácskozott. A libanoni miniszterelnök kijelentette, hogy az Atasszi állam- és kormányfővel foly­tatott tárgyalásokon teljes né­zetazonosság jött létre. — Mindkét fél arra törek­szik —• mondotta —, hogy a kapcsolataikat szilárd és őszin­te alapokra helyezze. Egyetértettek abban is, hogy az arab országok között na­gyobb együttműködésre van szükség A Palesztinái kérdésről Ka­rami hangoztatta, hogy Liba­non támogatja a palesztinaiak ügyét, és hajlandó teljesíteni az e tekintetben rá háruló kö­telezettségeket. A DPA szerint a szíriai Baath-párt hatalomra jutása óta most történik első ízben, hogy libanoni és szíriai kor- piányfp találkozik. . BEJRÖT A bejrúti "Le Jour vasárnapi száma arról ad hírt, hogy Tüntetések Havannában Tiltakozó őrség a nagykövetség előtt Hétfőn ismét tízezrek vo­nultak az Egyesült Államok volt havannai nagykövetsége elé. Az immár negyedik napja folyó tüntetéseken azt követe­lik a Nixon-kormánytól, hogy bocsássák szabadon azt a 11 kubai halászt, akit az Alpha— 66 elnevezésű emigráns ellen­forradalmi szervezet hurcolt magával a múlt héten. Az egyes szervezetek képvi­selői felváltva állnak tiltakozó őrséget a nagykövetség épüle­te előtt. A tömeg fegyelmezetten hallgatja a szónokokat, közöt­tük Octavio Angelo brazil for­radalmárt, akit a Sao Pauló-i japán főkonzulért cserében en­gedtek szabadon a hatóságok. Angelo elhozta a latin-ameri­kai forradalmárok üzenetét, amelyben támogatásukról biz­tosítják a havannai tüntetőket. (MTI) újabb tíz ENSZ-megfigyeiő ér. kezett Libanonba. A megfigyelők hamarosan elfoglalják posztjaikat a liba­noni—izraeli határ mentén, és — mint a lap írja — kivizs­gálják a közelmúltban végre­hajtott izraeli támadás körül­ményeit. (MTI) kai csapatokat július 1-ig ki­vonják Kambodzsából, de egyetlen utalást sem tartalma­zott a dél-vietnami csapatokra vonatkozóan. Parlamenti obstrukciót he­lyeztek kilátásba a háborús párt hívei az amerikai szená­tusban, hogy megakadályoz­zák az úgynevezett Church— Cooper-javaslat elfogadását. Legalább június végéig akar­ják elhalasztani a döntést a javaslatról, amely július 1-ét követően megtiltaná amerikai ■erők felhasználását Kambod­zsában. A javaslat még e héten sza­vazásra kerül. Ugyancsak e hétre tervezik a vita megkezdését egy másik, nagyobb horderejű javaslatról is, amely az egész indokínai háború menetére kihatna és a jövő év közepétől megtiltaná az új'abb pénzösszegek folyósí­tását a vietnami háborúra is. * * * Tüntető menetet indítanak a héten a néger polgárjogi szer­vezetek Georgia államban, til­takozásul az augustai vérfürdő és a négerek elleni újabb meg­torlások ellen. Választások Dominikában Vasárnap tartották meg az elnökválasztást a Dominikai Köz­társaságban. Az erős USA-befolyás alatt álló köztársaság­ban ismét az Egyesült Államok embere, Joaquin Balaguer (a képen jobboldalt) lett az elnök. (Képtávírón érk. — AP—MTI—KS) Bac Ho testamentuma 80 éve született Ho Si Minh A múlt év­ben, 79 éves korában halt meg az a férfi, akit a világ vala­mennyi orszá­gában hivata­losan Ho Si Minh elnök­nek neveztek, de az egész földkereksé­gen mégis ha­láláig Bac Ho — Ho apó — maradt. Ez utóbbira volt a legbüsz­kébb. S nem­csak népe, a vietnami nép, de minden tisztességes ember hozzá­tartozójának, kedves roko­nának érezte ezt a szikár öreget, Ngu­yen Tat Thanh-t. Amikor meghalt, megkap­ta az elnöknek járó tisztes­séget; államfők járultak ra­vatalához, kormányok fejez­ték ki részvétüket. De az em- bermilliók úgy gyászolták, mint a legkedvesebb hozzá­tartozót. Akik hosszú évtize­dek óta szemrebbenés nél­kül néztek farkasszemet a ha­lállal, az ő ravatalánál elve­szetten sírtak. Ho apó jelkép is volt. Az egyszerűség és a bátorság, a vietnami hazafi- ság és a széles látókörű nem­zetköziség, a szigorú elvhű­ség és a mélyen érző ember­ség testesült meg személyé­ben. A gyarmati rendszer szét­hullásának, a világ népei fel­szabadulásának nem lehet jel­legzetesebb kifejezője Ho Si Minh személyénél. Halála ezen mitsem változtat: vég­rendeletében tovább él az a szellem, amelyet egész éle­tében képviselt. »Népünk biztosan győzni fog. Az amerikai imperialis­táknak ki kell vonulniuk, ha­zánk egységes lesz« — ezt ír­ta. E gy évvel az 1969. május 10-én kelt levél meg­írása után a harc e cé­lért kiterjedt, s Vietnam, Kambodzsa, Laosz egységben fog fegyvert a makacs ellen­ség kiveréséért. Százmilliók segítik őket. Végtelen szen­vedések kísérik e harcot, de ma már mindenki látja, aki nem elvakult, hogy e népek legyőzhetetlenek. Az imperia­lizmus viszont a biztos vere­ség felé rohan. •■Azt kívánom, hogy pár­tunk járuljon hozzá a testvé­ri pártok egységének a mar­xizmus—leninizmus és a pro­letár nemzetköziség alapján való helyreállításához. Biztos vagyok abban, hogy a test­véri országok és pártok is­mét egységbe tömörülnek.« — Ho Si Minh-nek e végakara­ta minden kommunista, min­den haladó ember hő vágyát fogalmazta meg. Halála után tárgyalások kezdődtek a nem­zetközi kommunista mozga­lom egységének érdekében. Nem lehet kétséges, hogy előbb-utóbb itt is vereség éri az egységbontókat, és ebben része lesz Ho Si Minh-nek és népének. M i tette oly naggyá Ho apót? — Az a képiessége, hogy meg tudta érteni és értetni az életet úgy, ahogy az igazán jelentkezik korszakunkban a földgolyón. Ügy gondolkozott, ahogy százmilliók; tőlük ta­nult, hogy vezetni tudjon. A párt. amelyhez életében tar­tozott, így tudott mindig egy­ségben cselekedni. Vietnam »-csodájának« is ez a titka. Harcban és építésben munkált eszmék vezetik ezt a népiét, és ezeket mindenki többre becsüli a vagyonnál, a hírnévnél, az életnél is, akár­csak Ho apó. Majdnem egy éve halott. Ha élne, 80. születésnapját ünne­pelné a világ. így csak emlé­kezik rá. De végrendeletének egyszerű szavait öt világrész visszhangozza. Máté György NDK-tiltakozás Az NDK tiltakozott Nyugat- Berlin jogi helyzetének újabb megsértése miatt. Mint az NDK külügyminisztériumának szóvivője közölte: a tiltako­zásra az adott okot, hogy a bí­rók működésére vonatkozó törvény most nyilvánosságra került módosítása szerint a Nyugat-Berlinben tevékenyke­dő bíróknak a jövőben is a bonni alkotmányra kell esküt tenniük. Az NDK erélyesen tiltakozik ez ellen az új'abb kísérlet el­len, hogy Nyugat-Berlint jog­ellenesen a nyugatnémet ál­lamnak alárendeljék. Az említett törvény új vál­tozata értelmében a nyugat­berlini bírók ügyében illeté­kes közigazgatási bíróságot az NSZK közigazgatási bírósága alá rendelnék. Megölt egyetemistái! kopor­sóinál tiltakozik a fiatalság az Egyesült Államokban. Belehalt sérüléseibe az a kaliforniai diák is, aki a kambodzsai in­tervenció elleni tiltakozásul fel­gyújtotta magát. Nixon még a múlt héten összehívatta az amerikai államok kormányzóit, hogy megvitassa velük a pat­tanásig feszült belpolitikai helyzetet. A tanácskozáson he­ves viták folytak a keményebb elnyomás hívei és azok között, akik a párbeszéd megkezdését indítványozták a tiltakozó tö­megek szószólóival. Napról napra új bizonyítéka érkezik annak, hogy az Egye­sült Államok belső életében tovább folytatódik a csúszás jobbra, a politikai reakció és a rendőri uralom fokozatos térnyerése. Már Johnson idejé­ben megmutatkozott, hogy ez elsősorban a vietnami háború belső tükröződése az Egyesült Államok politikájában. Nixon hatalomra jutása óta azonban világos, hogy a republikánus jelölt győzelme (külpolitikai ígéreteitől függetlenül) megte­remtette az Egyesült Államok­ban egy reakciós társadalmi fordulat összes feltételeit. E fordulat középpontjában Mitchell igazságügy-miniszter áll, aki egyben hivatali pozíció­jánál fogva az FBI legfőbb fő­nöke is. ö Nixon belpolitiká­jának »szürke eminenciása«. Amerika belső „Kambodzsája“ Az kezdettől fogva világos volt, hogy Nixon a Pentagon és az üzleti körök feltétlen bi­zalmából került az elnöki szék­be. Az alelnök személye: az ultrareakciós Agnew kiválasz­tása és legdurvább formában történő aktivizálása már a Ni- xon-adminisztráció korai sza­kaszában jelezte a jobbrafor- dulást. E fordulat »egyveleg« azonban kétségtelenül Mitchell igazságügy-miniszter, aki az elnök úgynevezett »déli stra­tégiájának« kidolgozója. Ez a stratégia személyileg is megfe­lel Nixonnak. Abból indul ki ugyanis, hogy Nixon megvár lasztásában a korábban ha­gyományosan demokrata je­löltre szavazó déli konzervatí­vok nagy szerepet játszották. Nixon ezért politikai értelem­ben »adósa« ezeknek a konzer. vatív-reakciós erőknek. Ezt a politikai adósságot vissza kell fizetnie. „fl déli stratégia“ azon­ban — mint a jelek megmutat­ták — nem egyszerűen válasz­tási manőver, és földrajzilag sem koncentrálódik a déli ál­lamokra. E néven valójában az Egyesült Államok egész bel­politikai életét átfogó, a Ken­nedy—Johnson-érához képest is reakciós fordulatot kell ér­teni, amelynek fő összetevői a következők: 1. A »Law and Order« — a »rendcsinálás«. Magyarán a fo­kozott rendőri erőszak alkal­mazása a polgárjogaikat köve­telő négerek és a háborús kur­zus ellen fellépő tüntetőkkel szemben. 2. Szisztematikus visszaszo­rítása a néger polgárjogi moz­galomnak, az elért eredmények befagyasztása, új pozíciók meg­szerzésének megakadályozása. 3. A modern tömegmanipu­láció eszközeivel történő moz­gósítása mindazoknak az erők­nek, amelyeket egy ilyen reak­ciós fordulat bázisának lehet tekinteni. 4. A szenátus — és általában a törvényhozás — alkotmányos jogainak megcsorbítása, hogy a végrehajtó hatalom a fordula­tot könnyebben végrehajthassa. 5. Kísérlet arra, hogy az al­kotmányjogi szempontból dön­tő jelentőségű legfelső bíróság összetételét reakciós irányban megváltoztassák, s ezzel azt a törvényhozással szemben a végrehajtó hatalom szövetsége­sévé tegyék. Átfogó fordulatról van tehát szó, és ma már a konzervati­vizmus felé hajló, ám a polgári szabadságjogokat féltő kom­mentárok is kénytelenek nevén nevezni a gyermeket. James Reston, a New York Times egyik vezető publicistája, Ame­rika talán első számú újság­írója aggodalommal és kétked­ve már így fogalmaz: »Nehéz felbecsülni, milyen messzire haladt előre ez az ellenforra­dalom.« Kennedy, de még Johnson adminisztrációja alatt sem akadt vezető polgári publicista, aki a belső fejlődés irányvona­lára ezt a szót akár egyszer is alkalmazta volna. A fokozatosan kibontakozó reakciós kurzust különösen két dolog . teszi veszélyessé. Az egyik az, hogy van tömegbázi­sa. A másik: az ellentábor szét­tagoltsága. Ami a politikai bázist illeti: Nixon és Mitchell felismerték, hogy a négerek polgárjogi har­cának peremén jelentkező szél­sőséges és erőszakot hirdető szervezetek felbukkanását ki lehet használni a fehér kispol­gári (sőt munkástömegék!) ve- szélyeztetettségi. fehyegetettsé- gi érzésének felkorbácsolására. Az aggodalom és félelem lég­köre megérlelte ezekben a tö­megekben a készséget arra, hogy elfogadják, sőt üdvözöl­jék az erőszakszervezetek dur­vább beavatkozását, a »rend» csinálás« hírhedtté vált politi­káját. Ami a második tényezőt il­leti: tény, hogy a négerek és az egyetemi értelmiség soraiban még sohasem volt ilyen nagy a feszültség, ilyen heves az ellen­állás az adminisztráció politi­kájával szemben. Világosan kell látni azonban, hogy ez a két erő egymással sincs szerves kapcsolatban. Ugyanakkor külön-külön sem fogja őket össze egységes és országos szinten harckép>es szervezet. Magasabb politika! szenten» demokrata pártot a teljes po­litikai ájultság jellemzi. Ez a párt a Johnson-időszakban el­vesztette a képességét arra, hogy széles fronton összefogja a reakciós belpolitikai fordulat lehetséges ellenfeleit. Formai vezetője, Humihrey exalelnök mélységesen kompromittálta magát a Johnson-korszakban. Üj, a tömegekre országos mé­retekben ható vezető nem emelkedett ki. A háborús kalandok politi­kájának ily módon létrejött a belpolitikai tükörképe is: az Egyesült Államokban aggodal­mat keltő reakciós fordulat ta­núi vagyunk, s ez a fordulat rendkívül káros hatással lehet nemcsak a világ legerősebb tő. kés országának belső életére, hanem a nemzetközi helyzet­re is. 1 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1910. május 19. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents