Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-19 / 115. szám
Három határozat a balti konferencián Sopotban befejeződött a balti-tengeri térség országai közéleti személyiségeinek találkozója, amelyet a finn békebizottság kezdeményezésére ».4 Baltikum békéjéért és biztonságáért« jelszóval rendeztek meg. A konferencián dán, finn, lengyel, NDK-beli és NSZK- beli, norvég, svéd, valamint szovjet küldöttség vett részt. Az értekezlet három határozatot fogadott el. A politikai határozat aláhúzza, hogy az európai béke és biztonság csak a kontinens jelenlegi politikai-területi helyzetének fenntartása, az, Odera —Neisse-határ sérthetetlenségének biztosítása és a két német állam létének elismerése alapján képzelhető el. A résztvevők helyeslik és támogatják az európai biztonsági konferencia összehívását, és állást foglaltak a gazdasági, kulturális és tudományos együttműködés fejlesztése mellett. (MTI) Indokína és az amerikai szenátus A Pentagon tegnap beismerte, a Fehér Ház és a külügyminisztérium viszont megkerülte a beismerést a dél-vietnami csapatok laoszi hadműveleteivel kapcsolatban. A Pentagon szóvivője hétfőn azt is elmondotta, hogy a saigani rezsim csapataival együtt, az amerikai tanácsadók is részt vésznek ilyen akciókban, amelyekre szerinte, csak rendkívül ritkán kerül sor. A minisztérium egyébként megismételte, hogy az ameriAz arab világ kész a bojkottra Izrael újra provokál a Közel-Keleten AMMAN — TEL AVIV Az izraeli légierő hétfőn több hullámban támadott jordániai célpontokat a Jordán folyó völgyének északi részén. Ammani 'tájékoztatás szerint a támadó gépek különböző méretű bombákat és napalmot szórtak. Izrael azzal indokolta a nagyszabású akciót, hogy előzőleg jordániai oldalról ágyúkkal lőtték a félkatonai telepü-, léseket, (kibucokat). Egy jordániai közlemény bejelentette, hogy az izraeli gépek egyikét a légvédelem lelőtte, egy másikat pedig találat ért. ■” * * * Az egyiptomi fővárosban fokozódik a felháborodás a vörös-tengeri Rasz Banasz haditengerészeti támaszpont ellen intézett izraeli légitámadás kapcsán. Megfigyelők rámutatnak, hogy az egyiptomiak haragja jórészt az Egyesült Államok ellen irányul, hiszen a támadást Phantom és Sky- hawk típusú, amerikai gyártmányú harci gépek hajtották végre. Az akcióra mindössze néhány nappal azelőtt került sor, hogy Eban izraeli külügyminiszter megkezd: washingtoni tárgyalásait, amelyeknek központi témája a további amerikai repülőgépek szállítása. A megfigyelők szerint ha az Egyesült Államok igenlő választ ad, az egész arab világ kész az Egyesült Államok teljes bojkottálására. DAMASZKUSZ Rasid Karami libanoni kormányfő vasárnap Damaszkuszba érkezett. Karami megérkezése után Atasszi szíriai állam- és kormányfővel a két ország kapcsolatairól tanácskozott. A libanoni miniszterelnök kijelentette, hogy az Atasszi állam- és kormányfővel folytatott tárgyalásokon teljes nézetazonosság jött létre. — Mindkét fél arra törekszik —• mondotta —, hogy a kapcsolataikat szilárd és őszinte alapokra helyezze. Egyetértettek abban is, hogy az arab országok között nagyobb együttműködésre van szükség A Palesztinái kérdésről Karami hangoztatta, hogy Libanon támogatja a palesztinaiak ügyét, és hajlandó teljesíteni az e tekintetben rá háruló kötelezettségeket. A DPA szerint a szíriai Baath-párt hatalomra jutása óta most történik első ízben, hogy libanoni és szíriai kor- piányfp találkozik. . BEJRÖT A bejrúti "Le Jour vasárnapi száma arról ad hírt, hogy Tüntetések Havannában Tiltakozó őrség a nagykövetség előtt Hétfőn ismét tízezrek vonultak az Egyesült Államok volt havannai nagykövetsége elé. Az immár negyedik napja folyó tüntetéseken azt követelik a Nixon-kormánytól, hogy bocsássák szabadon azt a 11 kubai halászt, akit az Alpha— 66 elnevezésű emigráns ellenforradalmi szervezet hurcolt magával a múlt héten. Az egyes szervezetek képviselői felváltva állnak tiltakozó őrséget a nagykövetség épülete előtt. A tömeg fegyelmezetten hallgatja a szónokokat, közöttük Octavio Angelo brazil forradalmárt, akit a Sao Pauló-i japán főkonzulért cserében engedtek szabadon a hatóságok. Angelo elhozta a latin-amerikai forradalmárok üzenetét, amelyben támogatásukról biztosítják a havannai tüntetőket. (MTI) újabb tíz ENSZ-megfigyeiő ér. kezett Libanonba. A megfigyelők hamarosan elfoglalják posztjaikat a libanoni—izraeli határ mentén, és — mint a lap írja — kivizsgálják a közelmúltban végrehajtott izraeli támadás körülményeit. (MTI) kai csapatokat július 1-ig kivonják Kambodzsából, de egyetlen utalást sem tartalmazott a dél-vietnami csapatokra vonatkozóan. Parlamenti obstrukciót helyeztek kilátásba a háborús párt hívei az amerikai szenátusban, hogy megakadályozzák az úgynevezett Church— Cooper-javaslat elfogadását. Legalább június végéig akarják elhalasztani a döntést a javaslatról, amely július 1-ét követően megtiltaná amerikai ■erők felhasználását Kambodzsában. A javaslat még e héten szavazásra kerül. Ugyancsak e hétre tervezik a vita megkezdését egy másik, nagyobb horderejű javaslatról is, amely az egész indokínai háború menetére kihatna és a jövő év közepétől megtiltaná az új'abb pénzösszegek folyósítását a vietnami háborúra is. * * * Tüntető menetet indítanak a héten a néger polgárjogi szervezetek Georgia államban, tiltakozásul az augustai vérfürdő és a négerek elleni újabb megtorlások ellen. Választások Dominikában Vasárnap tartották meg az elnökválasztást a Dominikai Köztársaságban. Az erős USA-befolyás alatt álló köztársaságban ismét az Egyesült Államok embere, Joaquin Balaguer (a képen jobboldalt) lett az elnök. (Képtávírón érk. — AP—MTI—KS) Bac Ho testamentuma 80 éve született Ho Si Minh A múlt évben, 79 éves korában halt meg az a férfi, akit a világ valamennyi országában hivatalosan Ho Si Minh elnöknek neveztek, de az egész földkerekségen mégis haláláig Bac Ho — Ho apó — maradt. Ez utóbbira volt a legbüszkébb. S nemcsak népe, a vietnami nép, de minden tisztességes ember hozzátartozójának, kedves rokonának érezte ezt a szikár öreget, Nguyen Tat Thanh-t. Amikor meghalt, megkapta az elnöknek járó tisztességet; államfők járultak ravatalához, kormányok fejezték ki részvétüket. De az em- bermilliók úgy gyászolták, mint a legkedvesebb hozzátartozót. Akik hosszú évtizedek óta szemrebbenés nélkül néztek farkasszemet a halállal, az ő ravatalánál elveszetten sírtak. Ho apó jelkép is volt. Az egyszerűség és a bátorság, a vietnami hazafi- ság és a széles látókörű nemzetköziség, a szigorú elvhűség és a mélyen érző emberség testesült meg személyében. A gyarmati rendszer széthullásának, a világ népei felszabadulásának nem lehet jellegzetesebb kifejezője Ho Si Minh személyénél. Halála ezen mitsem változtat: végrendeletében tovább él az a szellem, amelyet egész életében képviselt. »Népünk biztosan győzni fog. Az amerikai imperialistáknak ki kell vonulniuk, hazánk egységes lesz« — ezt írta. E gy évvel az 1969. május 10-én kelt levél megírása után a harc e célért kiterjedt, s Vietnam, Kambodzsa, Laosz egységben fog fegyvert a makacs ellenség kiveréséért. Százmilliók segítik őket. Végtelen szenvedések kísérik e harcot, de ma már mindenki látja, aki nem elvakult, hogy e népek legyőzhetetlenek. Az imperializmus viszont a biztos vereség felé rohan. •■Azt kívánom, hogy pártunk járuljon hozzá a testvéri pártok egységének a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség alapján való helyreállításához. Biztos vagyok abban, hogy a testvéri országok és pártok ismét egységbe tömörülnek.« — Ho Si Minh-nek e végakarata minden kommunista, minden haladó ember hő vágyát fogalmazta meg. Halála után tárgyalások kezdődtek a nemzetközi kommunista mozgalom egységének érdekében. Nem lehet kétséges, hogy előbb-utóbb itt is vereség éri az egységbontókat, és ebben része lesz Ho Si Minh-nek és népének. M i tette oly naggyá Ho apót? — Az a képiessége, hogy meg tudta érteni és értetni az életet úgy, ahogy az igazán jelentkezik korszakunkban a földgolyón. Ügy gondolkozott, ahogy százmilliók; tőlük tanult, hogy vezetni tudjon. A párt. amelyhez életében tartozott, így tudott mindig egységben cselekedni. Vietnam »-csodájának« is ez a titka. Harcban és építésben munkált eszmék vezetik ezt a népiét, és ezeket mindenki többre becsüli a vagyonnál, a hírnévnél, az életnél is, akárcsak Ho apó. Majdnem egy éve halott. Ha élne, 80. születésnapját ünnepelné a világ. így csak emlékezik rá. De végrendeletének egyszerű szavait öt világrész visszhangozza. Máté György NDK-tiltakozás Az NDK tiltakozott Nyugat- Berlin jogi helyzetének újabb megsértése miatt. Mint az NDK külügyminisztériumának szóvivője közölte: a tiltakozásra az adott okot, hogy a bírók működésére vonatkozó törvény most nyilvánosságra került módosítása szerint a Nyugat-Berlinben tevékenykedő bíróknak a jövőben is a bonni alkotmányra kell esküt tenniük. Az NDK erélyesen tiltakozik ez ellen az új'abb kísérlet ellen, hogy Nyugat-Berlint jogellenesen a nyugatnémet államnak alárendeljék. Az említett törvény új változata értelmében a nyugatberlini bírók ügyében illetékes közigazgatási bíróságot az NSZK közigazgatási bírósága alá rendelnék. Megölt egyetemistái! koporsóinál tiltakozik a fiatalság az Egyesült Államokban. Belehalt sérüléseibe az a kaliforniai diák is, aki a kambodzsai intervenció elleni tiltakozásul felgyújtotta magát. Nixon még a múlt héten összehívatta az amerikai államok kormányzóit, hogy megvitassa velük a pattanásig feszült belpolitikai helyzetet. A tanácskozáson heves viták folytak a keményebb elnyomás hívei és azok között, akik a párbeszéd megkezdését indítványozták a tiltakozó tömegek szószólóival. Napról napra új bizonyítéka érkezik annak, hogy az Egyesült Államok belső életében tovább folytatódik a csúszás jobbra, a politikai reakció és a rendőri uralom fokozatos térnyerése. Már Johnson idejében megmutatkozott, hogy ez elsősorban a vietnami háború belső tükröződése az Egyesült Államok politikájában. Nixon hatalomra jutása óta azonban világos, hogy a republikánus jelölt győzelme (külpolitikai ígéreteitől függetlenül) megteremtette az Egyesült Államokban egy reakciós társadalmi fordulat összes feltételeit. E fordulat középpontjában Mitchell igazságügy-miniszter áll, aki egyben hivatali pozíciójánál fogva az FBI legfőbb főnöke is. ö Nixon belpolitikájának »szürke eminenciása«. Amerika belső „Kambodzsája“ Az kezdettől fogva világos volt, hogy Nixon a Pentagon és az üzleti körök feltétlen bizalmából került az elnöki székbe. Az alelnök személye: az ultrareakciós Agnew kiválasztása és legdurvább formában történő aktivizálása már a Ni- xon-adminisztráció korai szakaszában jelezte a jobbrafor- dulást. E fordulat »egyveleg« azonban kétségtelenül Mitchell igazságügy-miniszter, aki az elnök úgynevezett »déli stratégiájának« kidolgozója. Ez a stratégia személyileg is megfelel Nixonnak. Abból indul ki ugyanis, hogy Nixon megvár lasztásában a korábban hagyományosan demokrata jelöltre szavazó déli konzervatívok nagy szerepet játszották. Nixon ezért politikai értelemben »adósa« ezeknek a konzer. vatív-reakciós erőknek. Ezt a politikai adósságot vissza kell fizetnie. „fl déli stratégia“ azonban — mint a jelek megmutatták — nem egyszerűen választási manőver, és földrajzilag sem koncentrálódik a déli államokra. E néven valójában az Egyesült Államok egész belpolitikai életét átfogó, a Kennedy—Johnson-érához képest is reakciós fordulatot kell érteni, amelynek fő összetevői a következők: 1. A »Law and Order« — a »rendcsinálás«. Magyarán a fokozott rendőri erőszak alkalmazása a polgárjogaikat követelő négerek és a háborús kurzus ellen fellépő tüntetőkkel szemben. 2. Szisztematikus visszaszorítása a néger polgárjogi mozgalomnak, az elért eredmények befagyasztása, új pozíciók megszerzésének megakadályozása. 3. A modern tömegmanipuláció eszközeivel történő mozgósítása mindazoknak az erőknek, amelyeket egy ilyen reakciós fordulat bázisának lehet tekinteni. 4. A szenátus — és általában a törvényhozás — alkotmányos jogainak megcsorbítása, hogy a végrehajtó hatalom a fordulatot könnyebben végrehajthassa. 5. Kísérlet arra, hogy az alkotmányjogi szempontból döntő jelentőségű legfelső bíróság összetételét reakciós irányban megváltoztassák, s ezzel azt a törvényhozással szemben a végrehajtó hatalom szövetségesévé tegyék. Átfogó fordulatról van tehát szó, és ma már a konzervativizmus felé hajló, ám a polgári szabadságjogokat féltő kommentárok is kénytelenek nevén nevezni a gyermeket. James Reston, a New York Times egyik vezető publicistája, Amerika talán első számú újságírója aggodalommal és kétkedve már így fogalmaz: »Nehéz felbecsülni, milyen messzire haladt előre ez az ellenforradalom.« Kennedy, de még Johnson adminisztrációja alatt sem akadt vezető polgári publicista, aki a belső fejlődés irányvonalára ezt a szót akár egyszer is alkalmazta volna. A fokozatosan kibontakozó reakciós kurzust különösen két dolog . teszi veszélyessé. Az egyik az, hogy van tömegbázisa. A másik: az ellentábor széttagoltsága. Ami a politikai bázist illeti: Nixon és Mitchell felismerték, hogy a négerek polgárjogi harcának peremén jelentkező szélsőséges és erőszakot hirdető szervezetek felbukkanását ki lehet használni a fehér kispolgári (sőt munkástömegék!) ve- szélyeztetettségi. fehyegetettsé- gi érzésének felkorbácsolására. Az aggodalom és félelem légköre megérlelte ezekben a tömegekben a készséget arra, hogy elfogadják, sőt üdvözöljék az erőszakszervezetek durvább beavatkozását, a »rend» csinálás« hírhedtté vált politikáját. Ami a második tényezőt illeti: tény, hogy a négerek és az egyetemi értelmiség soraiban még sohasem volt ilyen nagy a feszültség, ilyen heves az ellenállás az adminisztráció politikájával szemben. Világosan kell látni azonban, hogy ez a két erő egymással sincs szerves kapcsolatban. Ugyanakkor külön-külön sem fogja őket össze egységes és országos szinten harckép>es szervezet. Magasabb politika! szenten» demokrata pártot a teljes politikai ájultság jellemzi. Ez a párt a Johnson-időszakban elvesztette a képességét arra, hogy széles fronton összefogja a reakciós belpolitikai fordulat lehetséges ellenfeleit. Formai vezetője, Humihrey exalelnök mélységesen kompromittálta magát a Johnson-korszakban. Üj, a tömegekre országos méretekben ható vezető nem emelkedett ki. A háborús kalandok politikájának ily módon létrejött a belpolitikai tükörképe is: az Egyesült Államokban aggodalmat keltő reakciós fordulat tanúi vagyunk, s ez a fordulat rendkívül káros hatással lehet nemcsak a világ legerősebb tő. kés országának belső életére, hanem a nemzetközi helyzetre is. 1 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1910. május 19. t