Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

Falusi kisüzemek |5fc»J«teS4­Lassan, szívósan, a korábbi látványosságot mellőzve települ a falvakba az ipar. Itt új üze­met, amott telepet vagy részle­get adnak át, szinte észrevét­lenül. Az első próbálkozások sok esetben csirái, zsenge kez­deményezései az iparszerű termelésnek. Egész sor tényező ezt igazolja, sőt sürgeti. Igény van — főként nők köreben — a rendszeres munkára, az ál­landó fizetésre. S ami ebből következik; a falu gazdasági erejének növelése es a kultu- rálódás lehetőségének tágítása. Ezen a ponton találkoznak az érdekek. Az ipartelepítőknek ugyanis fontos érdekük fűző­dik a még ki nem aknázott munkaerő-tartalékok feltárá­sához, hasznosításához. A fa­lusi foglalkoztatás alapja a mezőgazdasági munka. Ez jel­legzetes idénymunka. A nyári »•nagy hajtás« és a téli »-lazí­tás« törvényszerű. A mezőgaz­daság nagyüzemi átszervezése indította el azt a folyamatot, amelyet a lassú ütemű iparte­lepítés kiegészít, s ami végül is az állandóbb foglalkoztatás megteremtéséhez vezet. A ter­melőszövetkezetekben kiépülő, formálódó melléküzemági te­vékenység sok helyen állandó munkát biztosít és ezzel együtt az emberi munka ésszerűbb, gazdaságosabb kifejtését, hasz­nosítását. A melléközemagi tevékeny­ség lehetőségei korlátozottak. A termelőszövetkezetben a gépesités miatt kevés a hely, a beiskolázás más szakmákra nem könnyű, ha sikerül is, ál­landóan, jobb esetben hosz- szabb ideig tartó bejárással jár, ami mindenképpen hátrá­nyos. A »feher foltok« felszá­molás tehát az ipartelepítésre vár. Az iparszerű, nagyüzemi módszerekkel megszervezett termelés tetemes munkaerőt képes lekötni, s a műveletek apró részműveletekre való bontása révén könnyen elsajá­títhatók a munkafolyamatok. Ez képes egyensúlyozni a kez­deti teljes szakképzetlenséget, és megrövidíti az átképzési időt is. A falusi ipartelepítés első­sorban a könnyűipart érinti. A munkaerő zömét a nők al­kotják s ez az irányt is meg­szabja: a Híradástechnika Ktsz Balatonlellén, a Pécsi Kesz­tyűgyár Fonyódon, a Május 1. Ruhagyár Kúrádon, öreglakon, a Kaposvári Ruhagyár Nagy­bajomban, Kadarkúton, Taszá- ron, Heresznyén, Barcson léte­sített telepeket. A könnyűipar térhódítását 'indokolta még, hogy kevesebb beruházással is meg tudják teremteni a kellő alapokat, s a termelés meg­kezdődhetett Az üzem megte­remtésén fáradozóknak min­denütt gondjuk volt arra, hogy korszerű munkafeltételeket — levegős, világos műhelyeket, minden igényt kielégítő szo­ciális helyiségeket — teremt­senek. A technika a faluba Is be­vonult: magas fokon, a min­dennapi munkában. Cs. T. Virágsás után három járás gyümölcsöseiben (Tudósítónktól.) A böhönyei MÉK-kirendelt- ség a marcali, a csurgói es a nagyatádi járás hatvannégy községében végzi a— a fo­gyasztási szövetkezetek segít­ségévéi — a gyümölcs termel­tetését és felvásárlását. 1368-ban 530, 1969-ben — a rosszabb termés miatt — 313 vagonnal szállítottak el a kör­zetből. A MÉR szakemberei ezekben a hetekben a gyümöl­csösöket látogatják, a közös gazdaságok nagy telepítéseiben és a háztáji gazdaságok ki­sebb gyümölcsöseiben nézik, milyen a virágzás, hogyan kötnek a gyümölcsök. Horváth József, a kirendelt­ség vezetője elmondta: azt már látni lehet, hogy az előző évinél jobb termés várható. A barack, a cseresznye és a meggy, valamint a málna és szamóca virágzása gazdag volt, a kötésük is jó. A körte és az akna virágzása gyengébb volt az elmúlt évinél, a húsvéti rozmaring alma fáján például alig van virág. Igaz az is, hogy ezek a fák az előző évek­ben rekordtermést adtak A szilvafa virágzása ugyancsak gazdag volt, de már nem kö­tött olyan jól, mint ahogy azt várni lehetett. ' Eddig a hideg nem tett nagy kárt a gyümölcsösökben. A böhönyei MÉK-kirendeltség reméli, hogy hosszú évek után végre sok diót termő esztendő lesz az idei. A barátság szimbóluma GYALOG INDOLTUNK el a rádió székhazából Vlagyi­mir Pavlovics Sztyepanyenkó- val, a Kalinyinszkaja Pravda főszerkesztő-helyettesével a Kaposvár térre. Régi és új há­zak váltakoztak a városnak ezen a részén. Amerre a szem ellátott, daruk géme intege­tett — Ez a Lazur — mutatott az előttünk sötétlő folyóra újságíró kollégám. Átsétáltunk a kis gyalog­úidon, s közben megnéztük a távfűtés gőzölgő, fehér cső­vezetékét, s a nem messze épülő új hidat, amelyen át trolibusz. viszi majd az embe­reket az új lakótelepeikről a város középpontjába. Meleghazak, majd új épü­letek következték, aztán elfor­dultunk jobbra, a Győzelem útjára. Ez nyílegyenesen ve­zet a Kaposvár térre. — Ez a ruhagyárunk. Annyi férfiruhát gyárt naponta, hogy Kaposvár valamennyi férfiját és fiúgyermekét felöltöztet­hetnék vele — magyarázta V. P. Sztyepaenko. Derült volt az idő, a szél azonban elég erősen fújt. Már messziről látni lehetett, hogy a karcsú oszlopon egymás mel­lett leng a szovjet és a magyar zászló. Az egykori Körtéren, amelyet a két város testvéri barátságának tiszteletére ne­veztek el Kaposvárról, hatal­mas vitrinek, az egyik nyolc­emeletes ház kirakataiban pe­dig fényképek ismertetik meg A Tver motelban laktak a ma^ar turisták. a kälmyiniakkal Kaposvárt és Somogy megyét. Amikor kö­zelebb értünk a magyar lobogó felőli vitrinhez, megláthattuk benne a megye térképét a Balatonnal, s a következő ma­gyar feliratot: Éljen a szovjet —magyar barátság. Vlagyimir Iljics Lenin születése századik évfordulójának tiszteletére rendezték át így a teret, s az­óta a varos lakói közül nagyon sokan megnézték már a vitri­neket és a képeket. Nagyon szép ez a tér, s mél­tán nevezik a testvérbarátsag szimbólumának. Persze a négynapos tartózkodásunk alatt a csoport mind a har­minc tagja számtalan jelét ta­pasztalta a barátságnak. Egyik este a Tver-étteremben meg­ismerkedtünk egy szovjet ka- j i tanaorvossaL Kiküldetésben ' Magyar zászló lobog a Kaposvár téren. A LAKÁSÜGY - TÁRSADALMI ÜGY Méltányosait, igazságosan fl Központi Bizottság és a Mi­nisztertanács együttes ülésé­nek határozatából már ismert: 1971. július 1-től új lakbér­rendszer is életbe lép. Nem nehéz rájönni: ez nem valami külön ügy a lakásépítés és a lakáselosztás új rendjében, el­lenkezőleg, szerves része, ki­egészítője, együtthatója annak. Jelenlegi lakbérrendsze­rünknek néhány igen lényeges ellentmondása van. Először is: négyzetméterenként kb. 1,50 forint a régi lakások bére, míg 1948 óta épült új lakásoké Bu­dapesten 2,70, vidéken 2,10 fo­rint négyzetméterenként El­térő a tanácsi, az állami és a vállalati tulajdonú lakások bé­re is. A fizetendő összegekben nem fejeződik ki a lakások ér­téke, minősége közötti különb­ség sem. Hogyan lehet egységes alap- elveket alkalmazni a sokféle ellentmondás között? A párt és a kormány kiinduló tétele: a lakásépítés és fenntartás ne legyen nyereséges vállalkozás A lakbér sem lehet olyan, hogy belőle a kieső, elhasználódó lakások pótlására amortizációs alap képződjék. Mindebben az fejeződik ki, hogy a lakásépítés társadalmi szolgáltatást célzó állami befektetés. Jelenleg az állam a bérla­kások fenntartására a lakbér­bevételen túl évente mintegy 2 miliárd dotációt fordít, s még ez is kevés a kellő színvonalú felújításokhoz, fenntartások­hoz. A személyi tulajdonú bérlakásokat sem képes a tu­lajdonosa fenntartani a jelen­legi alacsony lakbérek mellett Hol a kiút? Ott, hogy a lak­bér legyen annyi, hogy fedez­ze vagy közelítse meg a lakó­házak folyamatos fenntartási költségeit. Tehát átlagosan en­nek megfelelő szintre kell emelni összegüket Ebből kiindulva 1971. július elsejétől az összkomfortos la­kások bére négyzetméteren­ként 6, a komfortos lakásoké 5,40, a félkomfortos lakásoké pedig 3,60 forint lesz. A kom­fort nélküli lakásoknál nem emelkedik a lakbér. Mivel az egyenlő nívójú lakásoknál is lehetnek előnyös vagy hátrá­nyos eltérések, ezért amikor a lakásokat az új lakbérkategó­ria szerint majd besorolják, a négyzetméterenként fizetendő összeget 10 százalékkal maga­sabbra vagy alacsonyabbra szabhatja a tanács. Milyen mértékű ez a lakbér- emelés? 1946-ban a bérlaká­sokban lakók lakbérkiadása egy átlagos háztartás összes jövedelméből mintegy 8—10 százalékot, míg 1969-ben már csak 2—3 százalékot tett ki, mivel a keresetek emelkedtek, de a lakbérek változatlanok maradtak. A bérlakásban élő nyugdíjasoknál a lakbér ma eléri a nyugdíjaknak átlago­san 4—6 százalékát. Viszont a havi törlesztés aránya a szö­vetkezeti lakásoknál 7—8, a társasházaknál 12—14 száza­lék. Előrevetítve 1975-re: a mun­kásoknál összkomfortos lakás esetében a lakbér a háztartási összes jövedelem 6—8; kom­fortos lakásban 5—6; félkom­fortosban pedig 2,5—3 száza­lékát teszi majd ki. Ez még mindig kevesebb, mint az 1946—48-as 8—10 százalékos átlagos arány. A bérlakásállocnány jelenleg 1 millió 70 ezer lakás, de eb­ből 360 ezer nem komfortos. Így végeredményben a lak- béremelés mintegy 7t)0 ezer összkomfortos, komfortos és félkomfortos lakásra terjed ki, és érinti a szellemi dolgozók mintegy 40 százalékát, az ösz- szes munkáscsaládoknak mint­egy negyedét (400 ezer család) és a paraszti családoknak csak Msgfelelű ellensúlyozás nélkül a lakbéremelés az említett ré­tegek életszínvonalát átmene­tileg csökkentené. A végrehaj­tásra azonban úgy kerül sor, hogy ez ne következzék be. Ezért a lakbéremelés életbe lépésétől minden egyes érintett család — kivéve a szabadfog- Lalkozásúakat, kisiparosokat és kiskereskedőket, valamint a magánmunkáltatónál foglal­koztatott személyeket —, amely 1971. július 1-én főbér­leti lakással rendelkezik, álla­mi lakbér-hozzájárulást kap. Ennek összege ugyanannyi, mint a régi és az új lakbér különbözete. Az állami hozzá­járulást a család első és máso­dik keresőjének (pl. férj és fe­leség) egyenlő arányban a munkahelyen fizetik. Ahogy az átlagkeresetük a továbbiakban. emelkedik — évenként vagy félévenként —, a mindenkori keresetnövekedés 25 százalé­kának megfelelő összeggel csökkentik, majd megszüntetik a hozzájárulást Egyszerű példával: ha a lak­bér összege 100 forinttal nő, kezdetben annyi lesz 50—50 fo­rintos megosztásban a férjnek és a féleségnek (vagy a család második keresőjének) kifizetett állami lakbér-hozzájárulás. Ha egy fél év múlva a két dolgo­zó ö ss zk er esete mondjuk 200 forinttal emelkedik, altkor en­nek az összegnek a 25 száza­lékával, vagyis 50 forinttal csökken az állami lakbér-hoz­zájárulás. Méltányos lakás-igényjogo- sultságuk mértékéig életük vé­géig teljes összegű lakbér-hoz­zájárulást kapnak a bérlaká­sokban élő nyugdíjasok, a ren­dezés után nyugdíjazottak is, továbbá a keresőképtelenek és a csökkent munkaképességűek,. Viszont akik a rendezés után költöznek új lakásba, azoknak fizetniük az új lakbéreket Ez takarítják százharminc holdnyi. természetes is, hiszen az új bérlakás javítja az életkörül­ményeiket Összegezve a párt- és kor­mányhatározat tömör lénye­gét: egyfelől a lakásépítés nagyarányú föllendítését fog­lalja magába; másfelől pedig a társadalmi igazságosság és a szociális szempontok messze­menő érvényesítését célozza. A jól átgondolt, komplex rend­szer az egyéni és a társadalmi érdekeket szolgálja, az egyik legnehezebb terepen: a szo­cialista lakáspolitikában. Se. S. Híd épül a Lazuron. tartózkodott a városban. Ami­kor másnap odajött az asz­talunkhoz, köszönés után rög­tön azzal kezdte: — Ma elmondták nekem az ismerőseim, hogy milyen szo­ros barátság van ■ kaposvári­ak és a kalinyiniak között! Az első napon tájékoztatón vettünk reszt a városi tanács­házán, Vlagyimir Vibornov elnökhelyettes nagy örömmel mondta él, hogy öt gépet ké­szített magyar megrendelésre a kalinyini exkavátorgyár, s éppen most szerelik össze mi- nálunk az üzem munkásai. Kalinyintó! délnyugatra, a sztariokij járásban van Jemel- janovo falu. Szovhoza, a Vö- roskatona egy idős a forrada­lommal. A győzelem napjának délutánján ide látogattunk ba­ráti találkozóra. Virág és ma­gyar felirat fogadott bennün­ket, később nagyon kedves pionírok jelvényt tűztek kabá­tunk hajtókájára, s magyarul üdvözöltek ezzel a szóval: ba­rátság. Este a szovhoz éttermében vacsoráztunk, s a pohárkö- szöntők után Vlagyimir Fjo- dorovics Ivanov igazgató el­mondta, hogy tavaly náluk vendégszerepeit a Somogy Táncegyüttes. A szovhoz ti­zenhat lakótelepén élő embe­rek azóta is emlegetik a ma­gyar táncosokat. S azt már Alekszej Fjodorovics Mihaj- lov tanító árulta el, hogy ha­tásukra egy kis népi együttest alakítottak. Egy magas, sze­müveges férfi, a szovhoz épí­tésze hirtelen rákezdett a har­monikán. s a politechnika ta­nára rágyújtott, egy dalra a BajkalróL Később meg egy asszony is énekelt a vendégek tiszteletére. Teltek, múltak az érák, s a vendéglátók kölcsönösen “meg­ajándékozták egymást, A szov­hoz Igazgatója kibontotta a fe­hér selyempapírból a tanács­köztársasági plakettot, a fafa­ragást, megmutatta munkatár­sainak, majd így szólt hoz­zánk: — Magyar baráti kor ala­kult a jemeljanovói iskolában, s az ünnep tiszteletére hazá­juk, megyéjük és városuk éle­tét bemutató kiállítást rendez­tek. Ezek az ajándékok a mi pionírjainknál lesznek a leg- méltöbb helyen ... BARÁTSÁG. Ez a tiszta és mély érzés kísért bennünket négynapos kalinyini ú tünkön Akik először jártak Kali- nyinban — megismerték, akik már voltak, többet tud­nak róla. Lajos Géza ti1 %> ,A traktorosok megérdemlik a dicséretet Ez, a mondat a kaposmérői Üj Élet Termelőszövetkezet el­nöki irodájában hangzott el Prukner András elnök szájá­ból, amikor arról számolt be, hogy a tavaszi munkákat idő­ben befejezték. »Üres, beve­tetlen föld nincs Kaposmé- rőn.« Ami megmaradt, az már a másodvetést várja. A cukor­répa területeket gyomtalanít- ják, ez most a legaktuálisabb munka, amit a termelőszövet­kezetben végeznek. Az idén vettek egy új traktort, ez nagy segítség volt a munkában. Egymaga ötszáz, holdat szán­tott féL Tavasz elején a szö­vetkezet vezetősége összehívta a traktorosokat és a szerelőket, ismertették a rájuk váró munkát. A kapott feladatokat mindenki a magáénak érezte, nem is állt reggel hét órakor a gépparkban más traktor, csak ami javításra várt. Nyúj­tott műszakban, vasárnap is helytállva dolgoztak. Az ered­mény nem maradt el. Nyert a munkával a közös, de nyert az egyén is. Kovács Gyula például — aki nem is a fiata­labb korosztályhoz tartozik öt­venkilenc évével —, ebben az időszakban hatezer forintot ke­resett. A vezetőség most arra készül, hogy a traktorosokat közös összejövetelen ünnepelje meg. A szövetkezet már fuvarokat vállal gépeivel. Beszállítják az erdőből a kitermelt fát, javít­ják az utakat Ha a vegyszere­zéssel végeznek, akkor — kö­rülbelül egy hét múlva — be­takarítják százharminc holdnyi területükről a. lucernát. Egy részét hideg levegős szárító szárítja. Kell a takarmány, nagy súlyt fektetnek az állat- tenyésztésre. Szarvasmarha- istállóik viszonylag új épüle­tek. Egy hónap múlva Kapos- újlakon adják majd át az új, saját brigáddal épített 114 férőhelyes növendékmarha- istállót. Akkor, ha a szakosí­tott telep kialakul, a sertése­ket is korszerűbb körülmények között tartják majd. A régi, elavult épületeket ugyanis le­bontják, a jobb állapotban le­vőket átalakítják. A szövetke­zet ezer juhot is tart., 1: ■-+ ka - posújlaki hodályhan L. L. SOMOGT! NÉPLAP Vasárnap, 1970, mámé 17.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents