Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-16 / 113. szám
Vonatok, kutyák, nyíllak, galambok [Négy nap Kafínvinban — Ahogy mostanában mondják, »hobbym« a kisállat- tenyésztés — kezdi Halmai István. A kaposmérói állomás épületében vagyunk, az állomásfőnöki lakás legnagyobb szobájában. Néha elhaladó vonatok dübörgése rázza meg az épületet, sípolásuk messze hangzik. Vonatok, galambok, nyulak, kutyák. Halmai István szívéhez egyaránt közel állnak. — Gyerekkorom óta jó barátaim az állatok. A háború alatt elpusztultak a galambjaim, nyulaim. Aztán újra kezdtem a tenyésztésüket. Végigtanulmányoztam a szakirodalmat. A Galambjaink, A kutya és a Baromfitenyésztés című lapokat mindig megveszem. Sőt, írok is. Tapasztalataimat próbálóm papírra vetni, mások okulására. A felsorolt lapok közölték írásaimat. Komoly irodalma van már a kisállattenyésztésnek hazánkban. Figyelem, ahogy beszéd közben a kötelező udvariasságot felváltja a szenvedély. Arról kérdezem, mikor alakult meg a faluban a szakcsoport. — 1968-ban próbáltam asz- szeszední, egy csoportba tömöríteni azokat, akik régebben is foglalkoztak kisállattenyésztéssel. Sikerült. Akkor még csak tizenöten voltunk. S hogy némi eredményt elkönyvelhetünk bizonyítja az, hogy ezekre a foglalkozásokra már huszonnyolcán kiváncsiak. Ennyi a mostani taglétszámunk. Csupa komoly, megfontolt ember. Hirtelen, kapkodós ember ne válassza kedvenc időtöltéséül az állatokkal való foglalkozást. Termelőszövetkezeti tagok, iparosok, munkások vannak köztünk. A magam részéről igyekszem az olvasott szakirodalmat közkinccsé tenni. Engem választottak meg elnöküknek. A nyulakat közösen értékesítjük. Megalakulásunk óta négy forinttal emelkedett a felvásárlási ár itt a faluban. A BOV és a Húsipari Vállalat szívesen vesz tőlünk árut Milyen furcsa is, hogy a kedvenc állat egyszer csak áruvá válik! A termelőszövetkezet is segíti a csoportot Luoemaföldet biztosít számára. — Főként uj-zélandi fehér, bécsi kék és magyar vadas nyulat tenyésztünk. Nekem most körülbelül száz tapsifülesem van. De ez a szám emelkedni fog rövidesein. Hogy mit hoznak a nyulak a konyhára? Általáhan kilónként hat forint nyereséget Tavaly 11600 forintot kaptam értük. A tiszta nyereségem 7000 forint volt. Megéri a fáradságot a tenyésztésük. Három kiló táp elfogyasztása után nehezednek általában egy kilogrammot Természetesen nagyüzemi tartásnál meg gazdaságosabb, előnyösebb a kisállattartás. Az új ketreceim már jobban megfelelnek a követelményeknek, a nagyüzemihez hasonlatosak. S már kísér is lefelé a kanyargó folyosón. Előbb a műhelyét nézzük meg. Mutatja apjától örökölt szerszámait, lehetnek már negyvenévesek. Itt minden Halmai István keze munkáját dicséri. Több mint nyolcvannégy órát dolgozott mindegyik ketrecen. Kénytelen vagyok elismerni: a kisállattenyésztés valóban a türelmes emberek hobbyja. Aztán a nyúlólak következnek. Szemlélteti az ellentétet a régi típusú és az újabb ketrecek között. — Az újak alja ferdén kiképzett, az alom lehullik. így a betegség, a fertőzés elkerülhetővé válik. Hamvas szürke, fehér, fekete színű nyulak ágaskodnak a drót mögött. A Bojszi és a Tücsök is ott lábatlankodik körülöttünk. A puli és fox- terrier jó szóra, gazdai simo- gatásra vár. Ebben nincs hiány. De jut az elismerő szóból a »szégyenlős« harmadiknak is. Halmai István a faluból hozta valakitől. Nemsokára házasságra lép a Bojszival. Mindhárom törzskönyvezett kutya. (Utólag kicsit tanakodom: merjek-e »»kutyát« írni, vagy inkább az eléngásabb »eb« megszólítást használjam.) — A galambok — vezet tovább Halmai István. ;— Hűséges madarak. Mágocs—Alsó- mocsoládról kerültem Kapós- merőbe. Az idősebbek visszarepültek a régi házba. Most is húz az ég kékjében néhány. Aztán nyílegyenesen ereszkednek. Gazdájuk válla a legalkalmasabb leszállóhely. j^eskö László Együtt ünnepeltünk KÉSŐ ESTE VOLT mar, amikor elindultunk a kalinyi- ni drámai színház elöl a Tver motelba. Végig a Szovjetszka- ja utcán, a Volgán átívelő új hídon, a Május 1. rakparton fehér, piros, zöld, kék, sárga lámpafüzérek fénye világított be autóbuszunkba. »Dicsőség lljics pártjának!«, Éljen május 9-e, a győzelem napjab hirdették a világító jelszavak mindenfelé. Lenyűgöző és felejthetetlen volt a látvány, s talán azért is hatott annyira turistacsoportunkra, amely az SZMT és az IBUSZ szervezésében jutott el testvérvárosunkba, mert a győzelem napjának előestéjén tartott dísz- ünnepságről mentünk vissza a szálláshelyünkre. A nézőtéren és az elnökségben ott ültek a Nagy Honvédő Háború veteránjai, az egykori harcosok és partizánok. Kitüntetések és érdemrendek csillogtak a - mellükön. Haj üli meg- deresedett, az eltelt negyedszázadban. Tüzér, repülős, tengerész, partizán ült körülöttünk és mögöttünk is. A szovjet haza legtávolabbi részeiből érkeztek Kalinyinba, hogy fölelevenítsék a nősi harcok emlékét. S emlékezni minden városnak, minden falunak, minden családnak volt mire a kétnapos ünnepekben a kalinyini területen, hiszen rettenthetetlen harcosok és partizánok védték itt a szovjet haza szívét — Moszkvát. Erről beszélt a színházban A. G. Tyi- homirov, a területi pártbizottság titkára, aki jó ismerőse a somogyiaknak, hiszen ő vezette a felszabadulási ünnepségünkre érkező kalinyini pártmunkásküldöttséget. S erre emlékeznek a fegyelmezett, fekete . egyenruhás jövendő katonatisztek, a szuvorovis- ták, erre a hősöket megidéző pionírok. Vlagyimir lljics Lenin hatalmas portréja mellett kétoldalt vörös számok: 1945, 1970. Az elnökség asztala mögött pedig az öt emlékzászló, közte a kalinyin terület zászlaja, amelyre 1966. decemberében A. N. Selepin feltűzte a Lenin-rendet. SZLÁV A, SZLAVA, szláva. Dicsőség, dicsőség, dicsőség. Sokszor és a szív legmélyéről érkezve hangzott el az ünnepségen. - Költeményekben, dalokban és a régi filmhíradóban, amely fölidézte az 1945. május 9-i moszkvai katonai díszszemlét. — Soha sem ismertem volna meg ilyen jól a szovjet embereket, ha nem veszek reszt ezen az ünnepségen — mondta a csoport egyik tagja, aki először járt a Szovjetunióban. S véleményével mindenki egyetértett A kétnapos ünnep barátaink lelkét tárta fel előttünk. Május 9-én több ezer kalinyini vonult a Derűn térre. Zászlók, táblák, köszönik emiéiunü a sok köziiL es virág mindenfelé. A 8 szögű téren 1959-ben emeltek, szobrot Vlagyimir üjicsnek. A város első Lenin-szobrát lerombolták a németek. Amikor 1941. december 16-án felszabadult Kalinyin, ideiglenes emlékművet emeltek a lerombolt helyére. Azóta ezen a téren emlékezik meg minden nagy ünnepéről testvérvárosunk lakossága. A győzelem napján nemcsak itt, hanem a Hozzak az emlékzászlókat a Lenin szobor ele. Több lakás csak akkor lesz, ha több épül. Nem mindegy azonban, hogyan, hol, milyen forrásokból, s a lakosság milyen arányú aktív részvéteiével. A lakásépítés és elosztás mai rendszerének legfőbb problémája, hogy a növekvő építés ellenére is »újratermelődik« a lakáshiány, s ez fékezi egyes rétegek szociális helyzetének javulását, nehezíti a fiatalok családalapítását, hátrányos a népszaporulat alakulására is. A gyorsabb, érezhetőbb javulás érdekében lényeges változtatások indokoltak a lakásépítés, elosztás és lakbérfizetés egész eddigi, egymással összefüggő komplex rendszerében. Az intézkedések bevezetése és végrehajtása az életszínvonal emelésének további folyamatában, a társadalmi egyenlőség és igazságosság hatékonyabb érvényesítésével valósul meg. Ez egyrészt magába foglalja azt is, hogy a munka szerinti elosztás szocialista elveinek megfelelően minden állampolgár igényei mértékében és lehetőségei szerint járuljon hozzá a lakásépítés és fenntartás költségeihez. Másrészt 'azonban: a különböző kedvezményekben jobban kell érvényesíteni a szociálpolitikai szempontokat. A kedvezmények alapja elsősorban a család nagysága, a keresők és eltartottak aránya; a családalapító fiatalok, továbbá a nyugdíjasok és a csökkent munkaképességűek támogatása lakásgondjaik megoldásában. A LAKÁSÜGY - TÁRSADALMI ÜGY Az állam és a lakosság együttes erejével A párt- és kormányhatározat 1975-ig minden eddiginél nagyobb arányú, legalább 400 ezer új lakás fölépítését tűzte ki célul. Ez a befejező időszaka lesz a 15 éves lakásépítési tervnek: az egymillió lakás felépítése, amely 1960-ban kezdődött, 1975-re valósággá válik. Az összes lakások mintegy kétharmadát a városokban és a kiemelt településeken építik, s a budapesti program olyan, hogy a lakáshelyzet itt az országos átlagot meghaladó arányban javul majd. A lakásoknak legalább 55— 60 százalékát korszerű építési technológiával készítik; az állami lakások átlagosan kétszobásak; a lakások és házak technikai felszereltségénél, átlagos emeletmagasiságánál tartani kell a már kialakult nívót. Emellett azonban — a különböző igényekre, anyagi lehetőségekre figyelemmel — egyszerűbb kivitelű, olcsóbb lakások is készülnek. S külön részfeladat: elősegíteni, hogy a fiatal házasok, a nyugdíjasok, az egyedülállók növekvő része megszabadulhasson a drága albérlettől, s kulturált szálláshoz,, olcsóbb lakószobához jusson. Az állami központi források mellett a lakásépítés területén is bővül a tanácsok önállósága: a lakásépítést szolgáló tanácsi pénzügyi alapok felhasználásáról maguk dönthetnek majd, s joguk lesz a különböző építési formák (állami, szövetkezeti, vállalati, társas, magán) arányainak helyi kialakítására is; a kidolgozásra kerülő jogszabályok alapján maguk alakítják majd ki a helyi lakásgazdálkodást. Amint, látható: a tehetőségekhez képest maximális állami lakásépítésről van szó, de emellett ugyanilyen fontos: a tehető legnagyobb mértékben növekedjék a lakosság részvétele, anyagi hozzájárulása is a lakásproblémák megoldásár ban. Ennek megfelelő döntő változás: 1971. július 1- tól senki sem kaphat ingyen lakást. Ma ugyanis az, hogy melyik család hogyan jut lakáshoz — kiutalás, vásárlás vagy építés útján — nagymértékű és indokolatlan differenciákat okoz a családok élet színvonalában. Két azonos nagyságú, összetételű és jövedelmű család közül ma az, amelyik ingyen jut bérlakáskiutaláshoz, általában egyhar- maddal magasabb nívón elhet, mint az a család, amelyik a gondjain csak vásárlás vagy építés útján enyhíthet. Az arányosabb, igazságosabb teherviselés érdekében kerül bevezetésre az új bér- és szolgálati lakások kiutalásánál az építési hozzájárulás fizetése; régi lakás kiutalása esetén pedig óz építési hozzájárulással arányos lakáshasználati dij. Ezek összege 10—40 ezer forint lehet a lakás nagysága, minősége szerint Hogyan és kik javára érvényesülnek majd a kedvezmények, s melyek tesznek azok? A részletezés teljessége nélkül: háromféle kedvezmény lehetséges. Az egyik: árengedmény a lakás építési költségéből. Ennek formája a szövetkezeti lakások építésénél, illetővé vásárlásánál állami árengedmény az építési költségből, illetve dotáció az építési költséghez. összegle kb. 20 ezer forint. Emellett az állam kedvezményt és engedményt ad a városi és kiemelt településű társasházak, szövetkezeti lakások épiésénél, illetve vásárlásánál; gyermekenként és eltartottak után személyenként 20 —30 ezer forintot. Az összes kedvezmény felső határa az építési költség 40—15 százaléka lehet. Fiatal házasok lakásépítésénél a gyerekek után járó kedvezményt >— két gyermekig — megelőlegezhetik. Vagyis a fészekrakó házaspárt már eleve kétgyermekesnek számítják, feltételezve természetesen, hogy bizonyos idő — mondjuk pL öt év — .múltán valóban meg is születnék a gyerekek. Ha nem, az előlegezett kedvezmény természetesen — utólag — érvényét veszti. A másik kedvezmény: a gyerekek és eltartottak után személyenként 20—25 százalékkal, de legfeljebb 80 százalékig csökkenthető a kiutalt bérlakásoknál az építési ho'zzá- járulás, illetve a lakáshaszná- latbavételi dij. A fiatalok az esetben is megkapják az imént már említett »előleget«, sőt a befizetendő összeg egy részére részletfizetési kedvezményt is kaphatnak, A kedvezmények harmadik csoportja a különböző formákban építkezőknek nyújtott pénzügyi támogatás. Ezek érvényesülhetnek az előtakaré- ltosság beszámításával, a kamatnál, a hitelösszeg, a törlesztési idő megállapításánál stb. Itt is elsősorban a gyermekes családok és a fiatal fészekrakók kaphatnak nagyobb előnyöket Mint ismeretes, a különböző ellentmondások feloldására 1970. július 1-i kezdettel egységes elvek alapján a lakbére!' újjárendezésére is sor kerül. Sz. S. (Folytatjuk.) kilenc hősi temetőben, a Kali- nyinért vívott harcokra emlékeztető harckocsiemlékműnél és máshol is ünnepségek voltak. Bármerre jártunk a következő három napban, mindenhol ugyanaz a kép fogadott: koszorúk és virágok borították el a sírokat és az emlékműveket. A Lenin-szobor mögött lévő hősi emlékművet a magyar csoport is megkoszorúzta. Szabó György és Lukács István, az AGROífER parttitkára, illetve pártvézétőségi tagja helyezte el a hála és a kegyelet virágait a márványtábla elftt.' Ha nem is mondtuk ki, mindnyájan arra gondoltunk ezekbert a percekben: hazánk felszabadítóinak szláva. Borús es szürke volt az idő, a színpompás katonai díszel- gés azonban feledtette velünk öröm és gyász. a Volga felől fújó hideg szelet, a szinte őszies szürkeséget Vannak az ember életében olyan élmények, amelyek . egy életre szólnak. Ilyen a Kali- nyinban megünnepelt győzelem napja is. Sokan megkérdezték már tőlem, mi tette rám a legnagyobb hatást. Erre úgy válaszoltam: az, hogy mindenki újra katona volt a két napban. A szovhoz igazgatója felderítő, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője harckocsizó, az agitá- ciós újság szerkesztője tengerész, a rádió vezetője pedig partizán. S ÜGY BESZÉLTEK a győzelem napjáról, • hogy sohase ismétlődjön meg 1941, béke legyen a földön. Lajos Géza SOMOGYI ffFLAP Szombati, 1970, május 16. 1
