Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-01 / 76. szám

AZHSZMP SOHOCr MICTII ■ I Z O TT • A O A N A K LAPJA XXVI évfolyam, 76. szám. Szerda, 1970. április 1. A csil agtúra repülői Siófokon Hol szállt fel az első? — Totószelvény az újságíróknak Vendégek az NDK-ból, Lengyelországból és a Szovjetunióból Fél tizenegy után a repülő- tói' alkalmazottai tenyerüket a szemük fölé emelve kém­lelték az eget. A felhők ki­tartó vizsgálatát az tette kü­lönösen nehézkessé, hogy nagy erejű széllökések kényszeri tet­ték a kíváncsiskodókat egy speciális — a tangónál gyor- sabi>, de szabálytalanabb üte­mű — tánc janisra. De ne sajnál lassúk magun­kat mi, akik a földről figyel­hettük az eseményeket. Elké­szültem rá, hogy panaszkodni fognak a szélre a XI. nemzet­közi motoros repülő csillagtú­rán égi utalva! járó újságíró kollégáim. Közeledő zúgás je­lezte. hogy az első motoros repülő nem jár már messze. A karcsú L—200-as a Balaton felől érkezett, körözött egyet a repülőtér felett, aztán az előre kijelölt sávra ereszke­dett. A gép pilótája Varga László, az újságíró, aki mö­götte ül, dr. Martinkó Károly a Magyar Rendőrtől. Az első percekben tapin­tatból nem kérdeztem az él­ményeiről. Látszott rajta, hogy az út a budaörsi repülő­tértől nem volt egészen za­varmentes. — Hol kezdődött a ringató- zás? — Már közel jártunk a Ba­latonhoz, amikor éreztük, hogy a szél makacs kísérőnk- ri,gk szegődött. A gép le-fol, íe-föl járt, volt úgy, hogy 30— •10 métert is zuhantunk. Az út során több feladatot kaptak a pilóták és az újság­írók is. Föl kellett ismerni a csillagtura részvevőinek állí­tott jelzéseket, tartani az időt, eleget tenni a fel- és leszál­lás szabályainak. A legapróbb hiba is értékes pontokba ke­rülhet. Az újságírók afféle to­tószelvényt kaptak. A repülés­sel kapcsolatos tizenhárom plusz egy kérdést tartalmaz­tak a lapok. Höl szállt fel az első ma­gyar repülőgép; a félszabadu­láskor hány tonna élelmiszert szállítottak , az éhező Buda­pestnek a szovjet légierők, és így tovább. Az elsők között érkeztek meg a Siófok melletti repülő­térre a Német Demokratikus Köztársaság versenyzői. A csillagtúrának lengyel és szov­jet repülősvendégei is voltak. Három órán keresztül néz­tem a leszálló motorosokat, az összesét így sem tudtam megvárni, mert mintegy öt­ven repülő érkezésére készül­tek fel. A versenyzők autóbuszba szálltak, és sétát tettek a tél kábulatából ébredő ' Siófokon, öt óm után megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet, és meghallgatták Kovács István- nénak, a Siófoki Városi Tar nács vb-tefnökhelyettesének ünnepi megemlékezését. Este Jankó Ferenc vb-elnök sajtó­tájékoztatót tartott, majd ün­nepi fogadáson vettek részt a versenyzők. Nerh kis feladat vár ma a csillagtúra részvevőire. Ki­lenckor startolnak, aztán Du­naújvárosba repülnek, ahol szintén vár rájuk egy-két fel­adat. Pintér Dezső Felszabadulási nagygyűlés és helytörténeti kiállítás Balatonszentgyörgyön (Tudósítónktól.) Hétfőn délelőtt helytörténeti kiállításon és ünnepi nagygyű­lésen emlékeztek meg Bala- toruszentgyörgyön a község és a környez» falvak felszabadulá­sáról és az eltelt negyedszázad országos és helyi eredményei­ről. Navracsics Ferenc, a párt községi csücsvezetöségének tit­kára köszöntötte a megjelente­ket Az ünnepi megemlékezést Harmincegyezer kémény Az ember nem is gondolná, hogy van statisztika, amely egy városban a kémények szá­mát nyilvántartja. Kaposvá­ron 31 350 kémény magasodik a tetők föle, ebből háztartási szabvány kémény 29 800, a töb­bi termofor, üzemi, központi es gyári. Mindezeket az ada­tokat a városházán egy végre­hajtó bizottsági ülésen tudjam meg Hankai Ferenciül, a So­mogy megyei Kéményseprő Vállalat igazgatójától, aki Itt számolt be vállalata tevékeny­ségéről. A száz embert foglal­koztató vállalat őrködik télen lakásaink melegéről és a gyá­rak fűtéséről. Az elmúlt években kevés olyan vállalat volt a városban, melyet annyit szidtak volna, mint ezt — Gátolja a gázfűtés beve­zetését — hallatszottak a mér­ges és ellenséges hangok. En­nek az volt az eredője, hogy a nem megfelelő kémények aka­dályozzák a gázfűtésre való áttérést Igaz, a Kalinyin la­kótelepen a termofor kémé­nyek csak kezeléstechnikai gondokat okoztak, közvetlen életveszély nem állt elő, de ha nem szüntetik meg azokat, ak­kor számolni kellett volna a robbanással. így a vállalat »akadékosko­dásának« következményeként az új épületek kéményei mi­nőségben messze maguk mö­gött hagyják a régieket, és végeredményben ez volt a cél A kéményseprőkről azt tart ja a babona, hogy Szerencs" hoznak. Ha meglátjuk az ut cán a fekete ruhás, a hátár görbe drótkefét cipelő kémény­seprőt, máris nyúlunk a közép­ső gombunkhoz, s morzsoljuk a varázsigét: kéményseprőt látók, szerencsét találok. Az­zal irány a totózó vagy a tra­fik és gyorsan kitöltjük a lot­tót vagy a totót Nekem saj­nos még nem hozott szerencsét a háztető akrobatája, de so­kunknak azzal igen, hogy nyu­godtan hajthattuk álomra a fejünket, nem fenyegetett tűz vagy éppenséggel gázmérgezés. S. G. Szokóla Kárqlyné dr. ország- gyűlési képviselő, a járási ta­nács vb-titkár§ tartotta. A nagygyűlésen kitüntetése­ket adtak át. Nyolcán kaptak Felszabadulási jubileumi em­lékérmet a huszonöt éves moz­galmi munkáért, tizenegyen Társadalmi munkáért kitünte­tést és hatan Kiváló dolgozó kitüntetést. Hét vendéget tisz­teletbeli úttörővé avattak Az úttörők közül hárman kapták meg a kiváló úttörő jelvényt. Az ünnepség az úttörők és a művészeti csoportok műsorá­val Zárult. Az ünnepély előtt nyitották meg a falukrónikát író kör és az iskolai honisme­reti szakkör helytörténeti kiál­lítását, mely Erdélyi József és László István tanár, dr. Kisz- líng Mátyás orvos és Simon József postahivatal-vezető lel­kes munkáját dicséri. Lucernakísérletek Kompolton TARKA <0R0k A Heves megyei Kompolton több mint fél évszázada álla­mi növénynemesítő telep kezdte meg működését. Utóda, a mai Mezőgazdasági Kísérleti Intézet az utóbbi időkben újabb épületeket és korszerű berendezéseket kapott. A MÉM most a lucernák nemesítését és a velük folyó kísér­leteket erre az intézetre prof ilírozta. Vizsgálataikban a vi­lág szinte valamennyi fajtáját felhasználják itt, hogy meg­őrizzék és öregbítsék a magyar lucerna világhírnevét. Ké­pünkön: Vegetatív úton szaporított lucernák az üvegház­ban. Furcsa álláspont: Szükséges, mégsem engedik! Tavaly azt kérte az igali ta­nács a Sütőipari Vállalattól, hogy nyisson kenyérboltot a termálfürdő mellett, s ne csak kenyeret, péksüteményt áru­sítson, hanem reggelizni, tíz­óraizni, uzsonnázni is lehessen ott. A tárgy alások ellenere nem a megyei, hanem a tamási sü­tőipar nyitott üzletet, rövid idő múlva azonban be is zár­ta, mert a távolság miatt nem volt gazdaságos a nyitvatartá- sa. A tanacs vezetői ekkor is- mjét a megyei sütőiparral vet­ték föl a kapcsolatot. Nyáron sok ezer ember, szombaton és vasárnap öt-hétezer vendég megfordul az igali termálfür­dőben, érthető. hogy a sütőipar nem zárkózik el a kívánság teljesítése elől. Terveztettek egy modem épületet, a kivite­Gombócok a futószalagon Megkezdte termelését a mült évben felavatott Győri Hűtő ház tésztaüzeme Évente mint­egy 16 millió darab üálvásgo mbocat gyártatták. lezesre mintegy százezer fo­rintot szánnák. Szeretnék, ha az új üzlet már május 15-én a vendégek rendelkezésére áll­na. Elhatározták, hogy a boltot külön gépkocsi latja el, s nem­csak kényeiét, péksüteményt, hanem tejet, kakaót, tejtermé két is szállít ígaiba Nagy volt a sütőipar meg- bizottainak a meglepetése, amikor a bolt helyének kijelö­lései kértek a tanácstól, s ott olyan föltételeket szabtak, amelyekről korábban nem is esett szó. A végrehajtó bizottság egyik tagja — aki történetesen a fo­gyasztási szövetkezet vezetője — olyan igény L támasztott hogy a szövetkezet boltjai a fürdőnél levő sajut kenyérbolt­tal egy időben, s liasoiűo v á­lasztékú termékkel lássak el. Ha ezt vállalja a sütőipar, ak­kor járul hozzá a vb a bolt , felépítéséhez, illetve a Sütöipa ri Vállalat áltál való üzemel teleséhez. Nem tudjuk, hogy amikor a tamásiak működtették a für dönel lévő -kényérüzletet, a szövetkezet milyen igényt tá­masztott velük szemben, hi­szen az 6 boltjukat továbbra is a megyei sütőipar látta el áru­val. Az igali termálfürdő or­szágszerte egyre népszerűbb lesz. Ezt a hírnevet tovább kell erősíteni, növelni azáltal is, hogy legyen a fürdőnél megfe­lelő reggeliző, kenyérbolt. A sütőipar, amikor az üzlet i megépítését és a külön kocsi üzembe helyezését elhatározta, egyben többletköltséget is vál­lalt magára Ezért nem nehezí­teni, hanem támogatni, segíte­ni kellene, mint azt más ta­nácsoknál tapasztalni. Nem arról van szó, hogy a szövetkezet boltját nem lát­nák el a jelenleginél is na­gyobb' választékkal, ha arra igényt tartanak. De enyhén szólva nem egészen korrekt ‘dolog utólag olyan teltételek­kel fellépni, amelyekről kez­detben nem is esett szó. S az is nagyon furcsa, hogy ezt az igali tanács vb nem érti meg. emiatt húzódik az építkezés megkezdése, pedig a fürdősze­zon hamarosan megkezdődik! Udvariasság Két. szomszédasszony egymás közt: — Igaz is, azt mondta az egyik ismerősöm, hogy nagyon hasonlítok magá­ra. szomszédasszony. — Ügy? És ki volt az? Mondja csak meg a ne­vét, a többit majd elin­tézem ! — Ne fáradjon! Én már adtam neki két olyan po­font, hogy amíg él, meg­emlegeti. Ki járt rosszul? Két barátnő beszélget: — Hallottad, milyen szerencsétlenség érte Ko- leváknét? — Miért, mi történt? — Teljesen megsüketült a férje. Mark Twain a golfpályán Twain egyik barátja igen rossz golfjátékos volt. Egyszer olyan ügyet­lenül ütött a botjával, hogy valósággal »lekaszál­ta« a füvet. Hogy zava­rát leplezze, megkérdezte Twaint, milyennek találja a pályát. Twain először kiköpött néhány fűszálat, majd azt mondta: — Azt hiszem, ez a legjobb gyep, amit valaha is kóstoltam! Rossini tanácsa Rossinit egyszer fölke­reste egy becsvágyó fia­talember. Elénekelt neki néhány áriát, majd taná­csát kérte, hogy milyen pályára menjen. — Legyen árverési ki­kiáltó! — javasolta a maestro. Knut Hamsun és a barátság Knut Hamsun norvég író a múlt század végén hoszabb időt töltött Kop­penhágában, ahol minden­nap találkozott hallatjá­val, Thomas Kraggal. Egy napon Krag világ- táj da lóimba esett, és kije­lentette, hogy véget vet az életének: felakasztja magát. Hamsun erre azt mond­ta. hogy mái" régóta sze­retne látni egy akasztott embert. és megkérdezte, nem lehetne-e jelen a cselekménynél. Kragnak nem volt el­lenvetése, és a szenzáció­ra éhes Hamsunt fölvitte a lakására. Amikor Krag már min-\ dent előkészített a szobá­jában. úgy döntött, hogy egyelőre mégsem akasztja fel magát. Hamsunt ez érthetően felbosszantotta. Felhábo­rodva nézett Kragra, és mély megvetéssel kijelen­tene: — Es ezt nevezed te barátságnak? Somogyi Néptop Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-5H, n-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő- izetbető a helyi postahivataloknál és postáskézbcsítőknél. Előfizetési dii egy hónapra 20 Ft* . Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda« ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető; Mautner Jóssal

Next

/
Thumbnails
Contents