Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
eletOnk A kommunista mártír^ Latinka Sándor nevét visel! városunk legfiatalabb' tere. Róla evezték el a mögötte húzódó művelődési központot L utaktól övezett zöld sziget mellett korszerű á W-atai csíM^nak óriásgarázs. A 13. , sz. Autóközlekedési Vállalat egyik csarnoka, melybe a Füredi út betonjáról sorakoznak a teherautók és az autóbuszok. Az északnyugati városrész Kaposvár modem lakónegyede. Az emeletes házak között kis emléktábla hirdeti, hogy az itt lakók a testvérvároshoz fűződő barátság jeléül Kulinyin városrésznek nevezték el. A somogyi könyvbarátok paradicsoma a Palmlro Togliatti Megyei Könyvtár. Az olvasd' ’ ' földi és belföldi művészeti, politii folyóiratokat tanulmányozhatna.. SOMOGYI ÜÉPLAP Szombat, 1970. április t KÖZÉLET ES DEMOKRÁCIA A z országgyűlés decemberi ülésszakán megyénk képviselője, dr. Guba Sándor interpellációjában azt kérte az illetékes minisztertől, hogy az idős, munkaképtelen, más jövedelemmel nem rendelkező termelőszövetkezeti tagok öregségi járadékának őszszegét emeljék főt A miniszter kitérő válaszát sem a t. Ház, sem az interpelláló képviselő nem fogadta el, s a kérdés parlamenti bizottság elé került E bizottság javaslatára aztán a kormány úgy döntött hogy az idős tsz-tagok megsegítése céljából évenként 18 millió forintot bocsát a tanácsok rendelkezésére. A képviselő közéleti felelősséggel, a somogyi parasztság helyzetének ismeretében vetette föl a parlament fórumán á falvak sürgető kérését és eljárása nyomán az ország egészét érintő döntés — mégpedig kedvező döntés! — született A történtek meggyőző erővel tanúsítják, hogy az arra érdemes közügyekben eljárni nemcsak lehetséges, de célszerű, -kifizetődó- is. Napjainkban sűrűn esik sző a közéleti érdeklődés és cselekvés kiszélesítéséről. Ennek kapcsán szem előtt kell tartani, hogy a szocialista demokrácia kibontakozásának elengedhetetlen feltétele az alapos, az összefüggésekre is rámutató tájékoztatás. Téves az a nézet mely szerint elegendő a helyes célok kijelölése, és ezek meghirdetése. A legjobb - tervekből is csak akkor lesz valóság, ha azok célkitűzéseit a végrehajtásukért fáradozó tömegek megértik, s meggyőződéssel munkálkodnak a végrehajtásukért Pártunk másithatatlan elhatározása, hogy a törvényhozás, a kormányzás, az államigazgatás, a gazdasági és a társadalmi élet területein továbblépünk a szocialista demokrácia fejlesztésében. Ahogy a szocializmus teljes felépítésében egyre bonyolultabb feladatokkal találjuk magunkat szemben, úgy nő azok megoldásában u dolgozók közreműködésének jelentősége. A központi akaratot megtestesítő, de a megoldásokban a helyi adottságokat is messzemenően figyelembe vevő cselekvésre általános érvényű receptet nem lehet adni. A társadalmi érdek a leghelyesebb, a leginkább eredményes cselekvési alternatíva mellett szól, ennek kiválasztásához, meghatározásához viszont a különböző nézőpontok, indokok ismerete szükséges. Annál jobb, minél többen nyilvánítanak véleményt a közérdekű kérdésekben, hiszen később, a végrehajtás során mindazok, akik részesei voltak a polémiának és a döntésnek, odaadóan harcolnak majd a kijelölt feladat teljesítéséért is. Kitetszik a fentiekből, hogy a közfeladatokra való mozgósításban a begombolkozó szűkszavúság, vagy a kinyilatkoztatás nem lehet helyes módszer. Az ilyen gyakorlat közömbössé csendesíti az embereket, márpedig további előrehaladásunkhoz a politikával egyetértő, azt támogató tettekre kész tömegekre van szükségünk. Cselekedeteik erősítik a munkáshatalmat — vagyis o demokratizmus szélesítése egyben utunk további folytatásának feltétele es garanciája is. Az elöljáróban említett -ti- zennyolcmilliós interpelláció- természetesen nem olyan példa, amely a közéleti demokrácia érvényesülésének és hatékonyságának naponta megismételhető bizonysága. De nem is találkozunk lépten-nyornon ilyen súlyú kérdésekkel a mindennapi munkában. Az üzemi, vállaiati életben, a helyi politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális tennivalók ellátásában elsősorban az apróbb feladatok a gyakoriak. M is' a képviselői szint, és más a tanácstagi, állandó bizottsági, vagy éppen szakszervezeti bizalmi feladatkör — viszont ue legyen különbség a tisztségviselők aktivitásában, felelősségében. A hasznos cselekvésre soksok lehetőség kínálkozik. Csak találomra említve néhányat: a regen és ma Varászló, 1970. március. Kopházi István, a községi pártaiapszervezet titkára, a szövetkezet növénytermesztési brigád vezetője az idén tölti be a 60. évét, Egyik lánya, Mária csak harmauennyi eves. Két évtizede él egy másmilyen Magyarországon, mint amilyenben az eaesapa eletének töob mint a fele eltelt... Kopliazi István hatvanévesen is mosolygos-derüs. Marika a mai húszevesek tárgyilagosságával nézi az őt körülvevő világot. — Cselédek voltunk Wóf Sennyei Ferenc birtokán. Öten voltunk testvérek, két fiú meg három lány* és hiába a szépen csengő, nemesi hangzású név, a cselédsois volt a miénk. Tizenkét évesen már kepésara- tókkal jártam a tarlót, markot szedtem. Amikor annyi idős voltam, mint most Marika, addigra a kepésaratóból szekeresbéres, majd lovas kocsis lett Patihídpusztán. Az a harmincas évekre psett Itt ért a bo- lettás világ, amikor -meztelen pénzzel- fizettek... — Én azt a világot csak hallomásból meg könyvből ismerem. Itthon végeztem el az általánost, aztán két évig a MÉK bohönyei kirendeltségén dolgoztam. Az utóbbi három évben itt a tanácsnál voltam hivatalsegéd. Hatvannégy óta tagja vagyok a KÍSZ-nek, egy ideig titkár helyettes voltam, tavaly óta én látom el a klubfelelős feladatát Mellékesen könyvtáros vagyok, vasárnap délutánonként meg szerda esténként cserélem a könyveket — A mi időnkben a munka mellett nem sok idő maradt a szórakozásra, de ha összejöttünk, megtaláltuk annak is a módját Huszonötben kezdtünk el rendszeresen keresni mi hárman, a fiútestvérek. Amikor a nősülés következett volna, parancsolt a cselédtörvény: egy családon belül a fiú. ha idősebb is lánytestvéreinél, addig nem nősülhet, amíg a szülők a lányokat ki nem házasították ... — Anyagi szűkösségről én nem beszélhetek. Ha új, szép ruha kell és a magam keresetéből nem futja, akkor kiegészítik a szüleim. Megvettünk Marcaliban egy modern szobaberendezést, ami 16 000 forintunkban volt, de előkerült rá a pénzt Hogy nem tanultam tovább, az sem az anyagiakon.' múlott. Elégedett vagyok, ami mégis hiányzik, az a nagyobb szórakozási lehetőség, a többi ''atal részéről pedig a kezdeményező kedv. Tizenöten vaAz apa és lánya — Kopházi István és Kopházi Marika. gyünk fiatalok, de alig tudunk egy színdarabot összehozni, mert kevés a lelkesedés. Nemrég én is fiúszerepet játszottam, katona voltam az egyik színdarabban. A klubban van rádiónk, a lemezjátszónk viszont elromlott, a hanglemezeknek lába kelt. Időnként összejövünk néhányan, de ez kevés, különösen télen netp elég... Gödök ezek is, de mennyin, más természetűek, mint amiről Kopházi István beszélt, azt az időt idézve, amikor ő húszéves volt. És a megoldás is milyen egyszerűnek látszik. Az is. Egy családon belül így találkoznak régi és új tavaszok. Feledni a régit nem szabad — ezzel veszítene értékből az új. a mai tavasz. Hernesz Ferenc korszerű gyártási folyamatok bevezetése, a munka termelékenységinek növelése, a létszámúi'oliámzás megszüntetése, a •munkaiegyelem szilárdítása, az önköltség ésszerű csökkentese, az ösztönző és differenciált bérezési rendszer meghonosítása, a piaci igényekhez igazodó termékskála kialakítása — mindez súlyponti kérdés napjainkban. A gazdaságirányítás reformjától elsődlegesen a gazdálkodás hatékonyságának növekedését várjuk. De hatását nem lehet leszűkíteni csupán a termelés területére, mert továbbgyűrűző hatása jelentkezik az államigazgatas, a társadalmi fejlődés területén, a törvényhozásban, a közügyek gyakorlati intézésében is. Egy-egy vállalati kollektíva vagy lakóhelyi közösség — városrész, község — számára a kommunális fejlesztés, az egészség- ügyi, a szociális^ az oktatási körülmények javítása állít összefogott erővel megoldható feladatot. S mindezek hiánytalanul beleilleszthetők a megye ma mar egész'társadalmát átfogó »Tegyünk többet So- mogyért« mozgalmába. Megyénkben — ahogy az ország egészében is — nyugodt a köznangulat, biztató a gazdasági fejlődés, nem nyugtalanítják szélsőségek a társadalmi életét. Pártunk pölitkáját a kitérőktől mentes, törés nélküli előrehaladás jellemzi, s a negyedik ötéves terv kibontakozó körvonalai is az eddigi úton való továbblépést Ígérik. Ebben a nyugodt, az alkotás, a tenniakarás számára kedvező légkörben sok mindent a megvalósuláshoz lehet segíteni, ha megyénk, lakóhelyünk gyarapodása érdekében mozgósítjuk akaratunkat, ítélőképességünket, legjobb erőinket Ha egyre kevesebben is, de vannak még olyanok, akik egykedvű kívülállók módjára vesznek tudomást problémáinkról, gondjainkról, akik eltúlozva emlegetik nehézségeinket, és fitymálva becsülik le eredményeinket. A döntő, a társadalmat formáló áramlatot azonban nem ez a kisebbség jelenti. A szocializmus • ügyét ma százezrek hordozzák Somogybán is, az o jó szándékuk, cselekvő összefogásuk biztosítja az aktiv közéleti tevékenység térhódítását. — Mi a marxizmus—leniniz- mus szellemében kívánunk haladni a szocialista társadalom építésében, s ezt a demokratizmus állandó fejlesztése nélkül nem tehetjük meg — hangoztatta az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Fock Jenő. i Minisztertanács elnöke. • | ivónk építése, gazdasági I előirányzataink teljesí- * lése hatékony munkavégzést. a közügyekben való konkrét és felelős részvételt igényel. Társadalmunk megvalósult és egyre növekvő demokráciája a tanúság arra. hogy nem harcoltunk, nem dolgoztunk hiába szabad életünk elmúlt negyedszázadában. Kézzel tolták a lőszeresvagonokat A FELSZABADULÁS negyedszázados évfordulójára emlékezik a megye. Szeretném elmondani én is néhány személyes élményemet A német fasiszták Jákó és Nagybajom között erős aknazárat építettek ki. A szovjet csapatoknak minden talpalatnyi földért óriási önfeláldozással kellett megküzdeniük. A jákó—nagybajomi vasútállomáson a front miatt nem teljesítettünk vasúti szolgálatot, hanem a szovjet csapatok rendelkezésére álltunk, nem egy esetben, az első vonalban. Ezakbep a napokban Jákó, Csököly, Gige, Kadarkút lakosai is hősiesen kivették a részüket a frontvonal kiépítésében. Szép József váltókezelő, Katona Ferenc, Makfalvi Ferenc, Tanai János (ők már nyugdíjasok) úgyszintén. Amikor megindult a vonatközlekedés, lőszert szállítottunk Kaposvár állomásról a írontcsapatoknak, mégpedig nem egy esetben a legnagyobb nehézségek árán. Egy tizenkét kocsiból álló lőszerszállítmányt román jelzésű német repülőgépek kilőttek a tabi állomás bejárati jelzője előtt. A front közelsége miatt nem mehettünk tovább a mozdonynyal, ilyenkor a szovjet harcosok segítségével egy-két, kilométert toltuk a vagonokat a szükséges helyre. Sok ilyen feladatot oldottak meg akkor a vasutasok: Csonka József, Papp Lajos, Vass József, Tálas hajós vonatkísérők, Gink Jenő mozdonyvezető, Horváth József fűtő és még sokan mások. Amikor a szovjet hadsereg megtörte a fasiszták ellenállását, megindult a vasútvonal helyreállítása Kiskorpád és Somogyszob között Csaknem minden sínszálat külön kellett mentesíteni az aknáktól. Ezeknél a munkáknál halálra sebezte a felrobbanó akna Szeles Imre és Zarka István málfaázókat, Tanai János pedig súlyosan megsérült A következő napokban a so. mogyszóbi állomás és utazószemélyzete is teljes erővel bekapcsolódott az újjáépítésbe. Bérezi János, Csapó István vonatkísérők rögtönzött szerszámokkal hozzáfogtak a személy- kocsik megjavításához, hogy újra. használhatók legyenek. Nemegyszer teljes kocsitetőt javítottak. S hogy még valamit megemlítsek: Bíró János, Szu Urnán Géza, Sámoci József Tóth Gyula vonatkísérők segítségével megszerveztük a budapesti dolgozók részére az élelmiszergyűjtést a környező községekben. AZ ÉVFORÖÜLO alkalmából a vasutasok helytállásáról is érdemes megemlékezni, hiszen példaképei lehetnek á fiatal vasutasoknak. Simon Géza szb-elnök
