Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-26 / 97. szám
A demokratikus ifjúsági mozgatom Marcalau Földosztás Nagyatádon .wfli Ifjúmunkás SZIT-esek az 1949. május !• felvonuláson. fl felszabadulás után Marcaliban a leghaladóbb ifjúsági mozgalom kialakulásának nyomon követését — e járási székhely érdekes sajátosságaként —- a cserkészettel kell kezdenünk Azzal a tipikusan polgári jellegű és megalakulásától kezdve gyakorlatilag is egyházi vezetés alatt álló szervezettel. amely a polgári iskolában a fiútanulók mintegy harmadrészét gyűjtötte csapatába. A szervezetnek az iskolából való kikerülését — amely az úttörőmozgalom 1946 nyarán történt országos zászlóbontásának volt a következménye — használta fel ugyanis a 14—18 év közötti fiatalok egy része szervezeti élete keretéül. Tudvalevő, hogy e korosztálynak — amelynek leghaladóbb magját n tanoncok alkották — a felszabadulás előtt nem volt önkéntes szervezete. E helyzet Marcaliban közvetlenül a felszabadulás után sem változott Az egyébként tekintélyes Katolikus Legényegylet — amely egy hivatalos kimutatás szerint még 1946 márciusában is 222 rendes és pártoló tagot számlált — nem felelt meg haladó törekvéseiknek, de nem is fogadták volna be őket. Az 1945-ben megalakult MA- DISZ (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség) helyi szervezetét pedig elsősorban az értelmiségi, alkalmazotti rétegek 18—22 év körüli fiataljai vették birtokukba, és éppen ezért a sokat szereplő, mozgékony, de mégiscsak kispolgári összetételű és töltésű szervezet távol állt a sajátos helyzetű inasok érdekeitől. Maradt volna a SZÍT (Szakszervezeti Ifjúmunkás és Ta- noncmozgalom), amely a fel- szabadulás évében már jelentős szerepet töltött be a mun- KásSatalok összefogásában, elsősorban Budapesten és a nagyobb városokban. E szervezet azonban — megfelelő üzemi bázis és a pártirányitás hiánya miatt ■ — csak később, 1947 nyarán alakult meg Addig pedig — és még csaknem egy évig azután is — az egyházi befolyás megszűntével munII Jókai bánya munkásfelvételt hirdet Jelentkezni lettet 45 eves korig, föld alatti bányamunkára. Munkaruhát, étkezést, munkásszállást kedvezményesen biztosítunk. Kereseti lehetőségek teljesítménybérben. Fölvétel esetén útiköltséget téritünk. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban a Jökai- bánya munkaügyi csoportjánál, Ajkán. (141836) kasfíatalok kezébe került cserkészcsapat, adott szervezeti lehetőséget mindenekelőtt a tanoncok részére. Az 1946 vége és 1948 nyara közötti időben tehát egy iskolán kívüli helyiségben vert tanyát a cserkészcsapat Tagjai elsősorban 16—-18 év közötti cipész-, lakatos-, nyomdász- és egyéb inasok, sőt frissen szabadult segédek, akik — bizony, eléggé magukra hagyatva — ezt az iskoláskorukban részben általuk is megismert, másrészt kívülről, kissé irigykedve szemléit szervezetet próbálták — mi tagadás, naiv elképzeléssel — forradalmi tartalommal megtölteni, mintegy megreformálni ezt az országszerte haladó mozgalmat. E törekvést jelzi egyebek között az is, hogy az eredeti, 654-es számukat 1848-asra cserélték feL De e formaságon túl is tartalmas szervezeti életet éltek, amelyből nem hiányzott, sőt mindinkább meghatározóvá vált a politizálás. A Szovjetunióról, a szocialista országokról, a világ munkás- mozgalmáról folytattak beszélgetéseket, forradalmi dalokat tanultak, különösen akkor, mikor egy fiatal joggyakornok, dr. Dénes György vétte át a csapat irányítását. Legjelentősebb témaként szerepelt azonvelését. Lassan mind többen csatlakoztak a Magyar Kommunista Párt által irányított SZIT-esekhez, 1948 nyarán meg is szűnt a cserkészcsapat, illetve az általános iskolások bői álló őrsei — ilyenek is működtek a munkásfiatalok irányításával — egyesültek az erősödő helyi úttörőcsapattal. A SZÍT — megerősödve, az elmúlt évek során összeková- csolódva — jelentős szerepet töltött be a járási székhely forradalmi ifjúsági mozgalmának kialakításában. Tagjai mindenütt ott voltak, ahova a párt hívta az akkor már zömmel 19—20 éves fiatalokat. Számos politikai akcióban vették részt, és nemcsak helyben, hanem a járás legtávolabbi falvaiban is. Közülük került ki aztán az 1949 júniusában megalakult MINSZ (Magyar Ifjúság Népi Szövetsége) marcali járási bizottságának vezető apparátusa, sőt — immár felnőtt fejjel — többen ott voltak e csoportból a KISZ 1957. március 21-i megalakulásán is, mint az ifjúsági szervezet helyi létrehozót II hajdani SZIT-esek többsége rövid időn belül vezető szerephez jutott a mozgalomban: pártfunkcióba kerültek, köz- igazgatási tisztségeket kaptak, illetve nem egy közülük a párt hívó szavára a demokzett, majd annak tisztikarában kommunista módra állt helyt. Simon Bélane—Paál László ban estéről estére a tanoncok | ratikus hadseregbe jelentke- helyzete, érdekvédelme, közös gondjai, szakmai és közismereti oktatásuk alacsony szintje. (Ne felejtsük el, hogy a tanoncok között jelentős arányban találunk a háború miatt év- vesztes, polgári iskolát végzett fiatalokat, akiket már nem lehetett nádpálcás fegyelmezéssel és elemi iskolai módszerekkel oktatni. Sem a mesterek műhelyeiben, sem az iskolában.) A tágas cserkászott- honba a szünidőre hazalátogató középiskolások egy része is szívesen tért be esténként, vagy vett részt a sokáig emlékezetes nyári túrákon. AMIKOR az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945. M. E. számú rendelete »-a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról« napvilágot látott, Nagyatád még nem szabadult föl. így a földigénylő bizottság is csak később — 1945. május 6-án — alakult meg. Tagjai a községi főjegyzőn kívül földművesek voltálc Elnökké Magyar Istvánt választották. A hivatalosan megalakult Földigénylő Bizottságnak (továbbiakban: FIB) a rendelkezésre álló földterületet kellett először fölmérnie. A községben földosztás céljaira kiigényelhető földdel három birtokos család rendelkezett, a Lelbach, a Somssich és a Mándy család. A birtokok kisajátításával a FIB 3000 kát. hold szántó fölött rendelkezett. Ez a földterület az igénylők számához viszonyítva nagy. Ugyanis a községi FIB a Megyei Földbirtokréndező Tanácshoz mindössze 223 igénylő nevét terjesztette föl. A megyei tanács ebből 173-at hagyott jóvá. Kik igényeltek elsősorban földet? A már említett úri birtokon sok napszámos, gazdasági cseléd dolgozott, akik a rendelet szerint előnyben részesültek az osztásinál. Rajtuk kívül — kiegészítésképpen — szegény- és középparasztok is igényelték birtokot. A FÖLMÉRÉS a jogosult igénylők között a FIB hatáskörébe tartozó 3000 kh-ból háromféle módon történt: 1. A 3000 kh. szántó kétharmad részét, mely vetetten volt, egyenlő arányban osztották szét az igénylők között, (ez az adat bb. megfelel az úri birtokok nagyságának), és megindították rajta a tavaszi munkákat. 2. A takarmánnyal bevetett terület és a rét-kaszálók a nincstelenek kezébe kerültek. 3. A gabonával vetett területet szintén a nincstelenek között osztották ki, egyenlő arányban. A kiosztott szántóterületek mellett az igénylők kaptak egy hold rétet és községi használatra 70 kh. erdőt is. A föld aránylagos bősége lehetővé tette a FIB-nek, hogy az Országos Földbirtok- rendező Tanács Telepítési Hivatala felhívásának eleget tegyen. A község jogos igényeinek kielégítése után telepítési alapot képeztek, amelyet a FIB az OFT rendelkezésére bocsátott. A Telepítési Hivatal ezután 30 »telepes« költözését jelezte a bizottságnak. Az országos akciók mellett egyéni kérelmezők is megkeresték a bizottságot, hogy számukra itt földet biztosítsanak. Még 1947 augusztusában is jöttek igénylők Murakereszt- úrról, »mivel ott kevés föld van« és ott csak nagyon keveset kaphattak. Az ilyen egyéni akciók viszont a földreform végrehajtásának gyorsaságát veszélyeztették. Ezért hozott 1946 nyarán az országgyűlés rendelkezéseket a földosztás mielőbbi befejezéséről A nagyatádi bizottság 1946. december 1-én zárta le a földmérést. Ezután már csak házhelyigényléssel foglalkozott Házhelyet — ellentétben a földdel — mindenki igényelhetett, aki tudott 0,25 kg búza árának megfelelő összeget fizetni és rendelkezett 2 db faoszloppal (ti. a méréshez). A házhelyek kiosztását négy csoportban végezték. Külön a tisztviselők, hitelesek, földművesek és napszámosok részére. Az elosztás húzással történt A parcellákat számozták és a számokat a Nemzeti Bizottság egy tagjának jelenlétében kosárból húztak ki. Kivételt tettek Valcsics Andorrái, aki az aknaszedesnél hősies munkát végzett, Durá- nyi Györggyel, akinek a feleségét a németek megölték, valamint Rada Károllyal, aki először igényelt A KMP jelenlevő képviselője azonban a húzásnál szabálytalanságokat fedezett föl, ezt jelentette a Nemzeti Bzottságnak, s újrahúzást javasolt Az naeg is történt. A földosztás megváltoztatta a birtokviszonyokat. A tíz holdig terjedő földdel rendelkező kis- és középparaszt réteg kezébe került 'a felosztható terület 52 százaléka. Eltűnt az úri birtokkategória. A községben az osztás lezárása után mindössze egyetlen 100 hold feletti birtokos család volt. A Somssich család, amelynek tagjai a felszabadulás előtt demokratikus magatartást tanúsítottak, s így a rendelet értelmében jogosultak 300 kh. megtartására. A birtokviszonyok megváltozása megnövelte a kisparasztság részarányát. Ez a réteg tette ki a birtokosok 67,1 százalékát Az arányszám kedvező volta elsősorban a nincstelenek földhöz juttatásának eredménye. > A FÖLDOSZTÁS tovább erősítette a község mezőgazdasági arculatát. Aminál is inkább, mert a helyiipar az államosításig nem tudott munkaerőt fölvenni. A lakosság túlnyomó többsége — 83,1 százaléka — a mezőgazdaságban volt foglalkoztatva. Egészen 1950-ig, amikor a helyi gyárak, üzemek ugrásszerű fejlődésnek indultak. Laczko András II szovjet villamosítás „ősatyja“ így nevezik a Szovjetunió első és legrégibb vízi energiaiforrását, a volhovi vízi erőművet. Vlagyimir Iljics Lenin már néhány hónappal a szocialista forradalom győzelme után érdeklődött a Henrik Graftio — neves szovjet mérnök — által készített tervek iránt, s 1918- január 13-án a Népbiztosok Tanácsa el is határozta a vízi erőmű megépítését. A volhovi vízi erőmű 1926-ban kezdte meg működését 56 ezer kilowatt kapacitással, Leningrádnak szolgáltatta a villanyáramot. Az újabb vízi erőművek kapacitása 50—60-szorosa az »ősatyáénak«, ám a volhovi vízi erőmű ma is hűséggel szolgál, mint a szovjet energetika hőskorából való becses emlék. Képünkön: A volhovói vízi erőmű gépháza. 1947 nyarán a cserkészek legképzettebb, viszonylag idősebb tagjaiból megalakult a SZÍT helyi szervezete. Az új mozgalom tagjai azonban egyelőre továbbra is tevékenykedtek a cserkészcsapatban, és jelentősen elősegítették az ott tömörült fiatalok politikai ne! KUBIKOSOKAT MÉLYÉPÍTÉSI MUNKÁRA, SEGÉDMUNKÁSOKAT KOTRÓ- ÉS DÖSERGÉPEKRE BETANULÓ GÉPKEZELŐNEK (nehézgépkezelői vizsgalehetőség biztosítva) FÖLVESZ a Földmunkát Gépesítő Vállalat fő-építésvezetősége, Székesfehérvár. Seregélyesi u. 83. sz. (92521) Mi lesz a felfagyott utakkal? Felfagyott 186 kilometer hosszú út Somogybán abból az 1600-ból, amelyet a KPM Kaposvári Közúti Igazgatósága gondoz. Április 20-ig ideiglenesen 53, véglegesen pedig mindössze 14 kilométert javítottak ki. Mindezeket Tajnaföi Sándor, a területi műszaki osztály vezetője közölte pénteken délután. Az országos jelentőségű somogyi útvonalakon 98 helyen nehezítik a közlekedést a kátyúk. — A munkának — mondta az osztályvezető — eddig legnagyobb akadáilya az időjárás volt: a bitumen kötéséhez szárazság kell, mert ha vizet kap, újra felválik. Kaposvár kornyékén emiatt például egyes helyeken tizenegyszer is ki kellett javítani a kátyúkat. Törnek a rugók, szakadnak a gumik Ezeknek a gyorsan romló útszakaszoknak a javításához 30 200 tonna kő kell: eddig a háromnegyed részét sikerült a bányákból elszállítani, s most méter, amelyet naponta megcsinálnak, nem végleges megoldás. Ha nem követi egységes záróréteg — megint csak a szakemberek véleménye szerint —, előbb-utóbb kikopik. A szerint — ez már nem akada- bői is. Úthengerből összesen tíz gépellátottság vagy ha úgy A 186 kilométerből 14 kész végleg lyoZza a munkát, kivéve Ka posvér környékét: itt háromezer tontja kő hiányzik, mert _a komlói bánya nem adott eleget. Ezen úgy próbálnak segíteni, hogy a korábban más munkára leszállított követ a már jelzett helyekre viszik. Csakhogy a szállítás sem zökkenőmentes, annak ellenére, hogy az AKÖV biztosítja a gépkocsikat. A szállítóeszközökből mindig hiányzik néhány, mert rendkívül sokat állnak javítás miatt. Rugótöréssel, alvázhibákkal, az erős gumikopások miatt kerül a kocsik negyven százaléka sűrűn a javítóműhelybe. Az ok tehát: rosszak az utak. A bűvös kör itt bezárul: van szállítóeszköz és még sincs. Egyetlen megoldás mutatkozik célszerűnek: gyorsítani kellene a munkát. — Ahogy most halad a munka, annál gyorsabban nem lehet csinálni — mondta az osztályvezető. Mit bírnak az úthengerek? Nemcsak teherautókból van — az osztályvezető véleményei kevés, hanem speciális gépekdolgozik: hatot az igazgatóság, négyet pedig a javításban részt vevő vállalatok üzemeltetnek. Az igazgatóság hat úthengerének napi kapacitása — nem tévedés — egy (!) kilométer. S ezen érdemes elgondolkodni. Az utak — a szakemberek véleménye szerint — egyre rosszabbak. Tavaszi javításuk évről evre nagyobb összegekbe kerül, s mindig több gépre van szükség. Azt, hogy az idén 186 kilométert kell — vagy inkább kellene — szinte rohammunkában megjavítani, nem lehet egeszen váratlannak tekinteni: az utak állapotából, fekvéséből következtetni lehetett rá. S ha előre ki lehet — megközelítő pontosságggal — számítani, akkor előre föl is kellett volna készülni rá. Erre viszont nem egy tél, hanem hosszú évek álltak rendelkezésre, őszintén szólva egy megyére hat úthenger — napi egy kilométeres teljesítménnyel — nevetségesen kevés, még akkor is, ha a kátyúk ideiglenes betömésére különböző brigádokat is szerveztek. Az a tizenkét kilotetszik — a munka termelékenységének kérdése a vállalat belső ügye, de az utak állapota, éppen a rohamosan növekvő gépkocsiforgalom miatt — közügy. A határidők — közeliek Nem vagyok gépkocsitulajdonos, motorom, sőt kerékpárom sincs, de sokat utazom, sok gépkocsivezető véleményét ismerem, s tudom azt is, hogy a nagy súlyú jármüvek szaporodása miatt egvre romlik az utak állapota. Tudom, sokakat érdekel a kérdés: mikorra javítják ki ezeket a hibákat? — A főútvonalakon május 3Ő-ra, a mellékutakon pedig június 30-a a határidő. Az eddig elvégzett munkát ás az ütemet is figyelembe véve erre szokták azt mondani, hogy: hiszem, ha látom. Kercza Imre SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 197ft, április 3ft
