Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

* ■— 'T-- vw irrmmififtf. w<*m LENINYflRO — EZ A VÁROS az utóbbi tíz évben többet változott, mint ezt megelőzően ezer év alatt — így mondják mai la­kói, igy a krónika. Amikor 1955-ben az első barakkot felállították, hogy erőművel építsenek nem messze a Tisza partjától, és sereglettek ide az építők, két­kedéssel kérdezgették a falu lakói: ugyan lesz-e ebből va­lami jó nekünk? A városnak akkor még nyoma se volt. Állt a falu. Tiszaszedérkény, hosszú utcá­jával , egyforma, fehérre me­szelt, nádfedeles házaival Alit a falu — több minit 700 éve halászok,. . földművesek lakták. Szántóföld volt a te­rület, amelyet az erőműnek kijelöltek. Az építők, a sze­relők nyóle barakkban meg 100 palkonyai parasztcsalád­nál laktak. Az új városlakók­nak szénit első lakásokat 1957-ben emelték a mai vá­ros területén, vagy négy kilo­méternyire az erőműtől. Aztán felhúzták a többi há­zat is. A faluban meg ki­dolgozó üzem egy-egy állo­mása az ipari fejlődésnek. A FALU MELLÉ felépült a város. Iskolákkal, üzletsor­ral, kultúrközponttal, kehely alakú víztoronnyal, hangula­tos lakóházakkal. Az Elnöki Tanács Lenin születésének 100. évforduló­jára, a szovjet és a magyar nép örök barátsága jeléül a felszabadulás óta égült új, szocialista város, Tiszaszeder- kény elnevezésiét ápriljs 22-i hatállyá! Léninváfbsrá vál­toztatta. ■ . , A tizenegyezer lakosú Ti- szaszederkény ma Leninváros lesz. Hogy miért, mitől? — erre kérem, keresem a vá­laszt, a feleletet — Mély és igen szép szim­bólum ez a névváltozás — mondja az erőmű egyik dol­gozója. — A lenini eszmek diadalát hirdeti és példázza városunk lete is. Hiszen hol lennénk mi. • volt cselédek, summások, ha nincs mellet­tünk a Lenin1 alapította szov­jet állam, ha nincs felsza­badulás? gyulladt a villany, megszólalt _ á rádió. És itt, ahol évszáza­dok, évezredek óta a föld ad­ta a szűkös kenyeret, az Ipari fejlődés szédületes méreteket öltött A dél-borsodi vidék a hazai vegyipar egyik felleg­vára lett A kétszáz mega­wattos hőerőmű, a lakkfes­ték- és műgyantagyár, a mű­trágyagyár, a műanyag-fel­— örülök, hogy olyan város viselheti Lenin nevét, amely­nek termékeit az egész vilá­gon ismerik, becsülik — jegyzi meg némi szakmai lo­kálpatriotizmussal a TVK mérnöke. Fehér parasztházban fekete parasztasszony. A ház 150 éves, az asszony 65. — Szeretjük mi Lenint Az unokám tanulja az egyete­men. Itt vannak a' könyvei. Néha, ha kész vagyok a munkámmal, belelapozok. Ol­vastam már Lenintől is. Nem értettem mindent. De azt tu­dom, hogy a. fiam nem lehe­tett volna vegyész, a lányom orvos, ha ő nem harcol ér­tünk is. — Mi, dolgozók tudjuk, hogy mit kell tennünk —vé­lekedik a TVK egyik szo­cialista brigádja. — Még több helytállásra, társadalmi áldo­zatvállalásra kötelez bennün­ket a. név viselése. A Szőke Tisza Termelőszö­vetkezet; traktorosa: - 1 — Amikor meghallottam a rádióban a hírt, azt mond­tam a brigádvezetőnek: no, most mutassuk meg, mit tu­dunk, mutassuk meg, hogy nem érdemtelenül viseljük Lenin nevét. ■— Lenin nevét azért kapta a város, mert eddig is bizo­nyított. Dinamikus fejlődésé­vel, lakóinak szocialista kö­zösségével — ez egy fiatal szakmunkás véleménye. — Tiszaszederkény még a KGST szerepét is példázza — mondja a közgazdásznő. — Az erőmű csehszlovák szere­lőkkel, a TVK szovjet gé­pekkel és szakemberek köz­reműködésével épült Itt' ível a Barátság olajvezeték. És az új gyárat újból szovjet segít­séggel tervezik. Leninváros óriási távlato­kat sejtet Jövőre 800 új la­kást adnak át. Maketten már látható a 25 000 lakosúra ter­vezett város. Dísztóval, to­ronyházakkal, üvegfalú köz­épületekkel, bölcsődékkel óvodákkal, iskolákkal, öregek házával. Ipartelepítésre, bőr vítésre a következő 10 évben 30 milliárd forintot fordíta­nak. Kétezer megawattos hő­erőmű. kőolaifinomító és a TVK bővítéseként polietilén­gyár épüL Az iskola előtt első osztá­lyos gyerekekkel beszélgetek. — Tudok egy verset Lenin­ről — újságolja egy szőke kislány. — Elmondjam? — Mondd! — kérem. LETESZI a táskáját. Hátra­simítja a haját, és kedves csengő gyerekhangján szaval ja: »Bejárja bolygónkat Le­nin, a bolygónk fölött az éj­ben, pirosló csillag kering, vöröslő fénye ég fenn.-“ K. M. Ocseny ha Magyar fiatalok Uljanovszkban Nemzetközi építőbrigád dolgozik Uljanovszkban, Le­nin szülővárosában március 4-e óta. A bolgár, vietnami, NDK-beli, lengyel, csehszlo­vák és magyar fiatalok két hónapot dolgoznak a Lenin- emlékhely létesítményein. A magyar fiatalok között egy somogyi is található, Árok Károly, az Állami Építőipar) Vállalat kőművese, aki na­gyon sokat dolgozott azért, hogy kiérdemelje ezt a ki­tüntetésszámba menő utazást Kaposvár és Uljanovszk között ezekben a hetekben élénk a levélforgalom. A velébep a vállalat; KISZ-bi- zottságának. Néhány érdekes részletet fölidézünk: »Március 2-án kivittek ben­nünket Gorkiba, a Moszkvá­tól harmincöt kilométerre fekvő kis településre, ahol Lenin élt. Nagyon szép táj terült elénk. Hatalmas nyír­fa- és fenyőerdő. között, tá­vol a lakóházaktól van, a ház, amelyben Vlagyimir II- jics élt Több épületből áll, ma múzeum. Körülötte park­szerűen képezték ki az erdőt Nagyon szép az a sétány, amelyen egykor járt. A mú­zeumban őrzik azt a sze­swi vettünk részt: • miak szólaltak fel. Ezután a vállalat székhazában megis­merkedtünk az építőipar ve­zetőivel. Elosztották, ki ho) dolgozik. A mágyarok: bri­gádja a Vonyec-szállótól nem messze épülő új középiskolán dolgozik, belső munkákkal bíztak meg bennünket Március 5-én kiosztották a munkaruhákat és a szerszá­mokat s megkezdtük a mun­kát. Nagyon meg vannak elégedve a teljesítménnyel és a minőséggel. Ezt . onnan tudjuk, hogy a munkalapunk­ra azt írták: ocseny haraso, ami magyarul nagyon jót jelent Szombaton kirándulni vol­tunk a városban, megnéztük Lenin szülőházát, a gimná­ziumot, ahol Lenin tanult Láttuk az Uljanov család- ■ Az Uljanov család háza Uljanovszkban, az egykori Szimbirszkben. Itt élt Lenin 1878-től 1887-ig. család, a vállalat, a KISZ- bizottság kíváncsian ' és ér­deklődéssel várja a szerény, szemüveges kőműves beszá­molóit uljanovszki élményei- rőL Mindig az első élmények a íegrharadandóbbak. Árok Károly ezekről írt az első le­mélygépkocsit, amelyet a moszkvai autógyártól kapott Fényképek, eredeti doku­mentumok mutatják be az épületben Lenin egész mun­kásságát, az Uljanov család ’letét. Lenin Gorkiban halt ' neg, innen vitték aztán Moszkvába. Az az út, ame- yen elhaladtak vele, a Gyász útja . .névét;1 viseli. Hatalmas gránitkőben örökítették meg a gyászmenetet, a tömb sú­lya kétszáz tonna. Amikor visszamentünk Moszkvába, tovább ismer­kedtünk a várossal. Március 3-án elmentünk a Vörös térre, megnéztük a Lenin- aaauzóleumot, s megkoszo- -úztuk Vlagyimir Ujics sírját Uljanovszkba márcíus-én érkeztünk meg, az egy- ori Szimblrszkbe. Lenin í ülő városa Kazántól délre, / Volga jobb partján terül el. Ezrek és ezrek várták a kül­döttségeket. A párt, a Kom- szompl, a város vezetői kö­szöntöttek, majd 1 nagygyűlé­kesőbbi házát, amelyben Le­nin felnőtt.-“ Lassan fordul meg a levél Uljanovszk és Kaposvár kö­zött Árok Károly biztosan beszámol a következő leve­lében, hogy felavatták a Lenin-emlékközpontot: Vla­gyimir Iljics világosszürkére festett, faragott -erkélyes szü­lőháza fölé nyolcvan méter magas, csupa márvány, csu­pa üveg emlékközpontot emeltek. Több kilométer tá­volságból jól látható az em­lékközpont, amelynek egyéb­ként fő dísze egy négy mé­ter magas Lenin-szobor, A kaposvári kőműves ma, a centenárium alkalmá­ból együtt ünnepel az ulja- novszkiakkal: megkoszorúz­zák a városnak azokat az épületeit, amelyekben Lenin élt tanult, fiatalságát töl­tötte. Este fáklyákkal a ke­zükben vonulnak fel. s meg­nézik az ünnepi tűzijáté­kot is. L. G. Nazim Hikmet: A XX. kongresszuson megjelent Lenin elvtárs A XX. kongresszuson megjelent Lenin elvtárs, egy ideig, mosolyogva, az ajtóban állt, kevéssel kezdet előtt a terembe lépett, a szónoki dobogó közelében a lépcsőkre ült jegyzetfüzetét térdére fektette, és szobrát nem is vette észre. Vele lenni egy fedél alatt, testvéreim, a sokat tudó lenini kézfogást tenyeredben érezni — micsoda könnyebbség! A XX kongresszuson megjelent Lenin elvtárs. A hon fölé, a tavasz-elői égre, sűrű, fehér fellegekhez hasonlatos, boldogság-ígérő / reménységek gyűltek.- Te ■ kommunista! Néhány szóval akarok szőlani hozzád: Akár a KB titkára vagy, ,akár egyszerű elvtárs, akár hatalom van a kezedben, akár láncra verve, börtön lakója vagy— Leninnek, mintha csak élne, , . , be kell lépni cselekedetedbe, - ■ : ■ családodba, ; ’i.-' . . 'y ' életedbe, ahogyan belépett . .' az én életembe Garat Gábor: (Zalám János fordítása) Lento a Kreml könyvtárában — 1918. A razlivi névtelen Megállít egy -arckép. Én nem tudom, kit ábrázolhat, de úgy érzem, ha szólna vagy intene csak némán, hogy kövessem, mennék vele és rábíznám magam. Inas munkásarc. Fején hátracsapva az ellenzäs régi divatú sapka; arca borotvált, dús haja előre­bukik a homlok domborulatára. Aztán ahogy összehúzott szemébe nézek, mintha csöpp gúnnyal visszanézne, s fölismerem: ez O — Lenin maga; vendéghajjal, szakáll nélkül, szikáran, inkognitóban, munkás-álruhában. Álruhában? Soha ily álruhát! Kivül-belül az osztály igazát viseli. S tudom már, eztán akárhol találkozhatom véle a világon, ez a Névtelen fogja a zászlót, ha reménytelen futna a had; ez töpreng józanul, ha más henceg; ez mer. ha más lapul; ha vélnénk, nem számoltat senki el, az ő szemeivel Lenin figyel, s ha szégyeneink szennye ránk tapad, tisztára perzsel, e fényiünk, mint a nap. SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. április 32.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents