Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

H legméltóbb visszaemlékezés a forradalmi test Sok nézője volt előcsarnokban. (Folytatás az 1- oldalról.) magyar prole tái-forradalom győzelmiét jellemezte, azomnal megragadta. Szólt ugyanjaiékor arról, hogy a magyar forrada­lom renjclMvtili nehézségekkel kiűzd, és várhatóan ezek a ne- bésségek fokozódnak. Mágyar- anszág Oroszországhoz képest kis ország, és egy kis országot könnyebben megfojthatnak az imperialisták. Később beigazo­lódott, hogy ez a megsejtése is igaznak 'bizonyult. Az előadó példák; sorával bd- aonyította, hogy a magyar nép a Taaiácsíkioztársaisag kikiáltá­sában, a predjetárhatajlam létre­jöttében a lenini eszmék, a lenini útmutatás megvalósulá­sát látta. .Lanin Üdvözlete a magyar munkásoknak nagy se­gítséget jelentett a kommu­nistáknak, különösen jelentős volt az útmutatás az egyesült párt jobboldali és centrista elemei elleni harcban, A lenini üzenet, állásfoglalásra készte­tett, vízválasztó volt a prode- tárdiktatúra igenlése, elfoga­dása vagy burkolt elutasítása tekintetében, Lenin 1920 júliusában ezt ír. tar »Egyetlen kommunistáruzk nem szabad, elfelejtenie a Ma­gyar Tanácsköztársaság tanul­ságait, A magyar kommunis- ■ iáknak a reformistákkal való egyesüléséért drágán fizetett a magyar proletár iátus-«. .— Az előadó leszögezte, hogy ezt a drága áron szerzett tanulságai megszívleltük. Megtanultuk, hogy a kommunista párt, a munkásosztály vezető szerepét nem eilég pusztán, kijelenteni, elvontan deklarálni. A vezető szerep megvalósulása harc kér­dése. A Tanácsiköztársaság megdöntését követő igen ne­héz időszakban Lenin volt az, aki erőt, bátorítást tudott adná a magyar , kommunista mozga­lomnak az önvizsgálathoz és az újrakezdéshez. Az előadó azzal fejezte be fejtegetéseit, hogy partunk több mint ót évtizedes harcában tá­maszkodott a lenini útmutatás­ra. Az ellenforradalmi rend­szer nehéz huszonöt éve alatt a gyakorlatban mérhette le az illegális pértmunkára vonatko­zó lenini tanok erejét. Azután élkövetkezett a magyar pro­letár! orradalom végérvényesen győztes időszaka: úgy, ahogy azt Lenin megjövendölte. Dr. Szerényt,.János, a me­gyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályának munkatársa, Lenin a munkatermelékenység­ről címmel tartott előadást. Vlagyiinir Iljics nagy figyelmet fordított és hatalmas energiát szentelt a gazdasági építés, a termelés és a termelékenység növeiésóniek kérdésedre. A marxizmus lényegéből fakadó­an alapvető jelentőséget tulaj­donított a kapitalizmusénál magasabb munkatermelékeny­ség megteremtésének. Lenin a kommunizmus megvalósításá­nak egyik legalapvetőbb felté­telét a munkatermelékenység nagymértékű növeléséiben láit­legfontosabb gondolata szá-, munkra ma az, hogy az előre­haladott országok proletariá­tusának segítségével az elma­radott országok áttérhetnek a szovjet rendszerre és — bizo­nyos fejlődésfokokon keresztül — a kommunizmusba Hogy ez gyakorlatilag az egyes orszá­gokban hogyan, milyen módon, hány lépcsőfokon keresztül va­lósul meg, arra Lenin semmi­féle »receptet" nem adott; sőt, éppen ő óvott bennünket attól, hogy valamiféle sablonokban gondolkodjunk. Dr. Gelencsér István, a BM Somogy megyei Rendőr-főka­pitányságának helyette, veze­tője Lenin tanítása a marxista párt szervezeti elveiről cím­mel tartót előadást. Leszögez­te, hogy ■ Lenin elméleti al­kotó munkásságában kiemel­kedő helyet foglal el a mun­kásosztály pártjával kapcsola­tos tómtásainák rendszere. Le­nin alkotó módon továbbfej­lesztette Marx és Engels esz­mén, figyelembe véve az ál­taluk alapított Kommunisták Szövetsége és a Nemzetközi Munkásszövetség tapasztalata- ta, egy és ugyanazon feladat- ' ^elemezve a kapitalizmus a Lenint bemutató könyvkiállítasnak tue nak tekintette. Ezzel biztos iránymutatást adott a szocia­lista építés számára. Az előadó kiemelte; nap­jainkban, amikor a szocializ­mus építésének története során — Lenin óta — talán a legran­gosabb helyet kapják a mun­katermelékenység növelésének kérdései, gazdasági oldalról kö­zelítve is kezdjük újra fölfe­dezni azt a Lenin által oly nagyon hangsúlyozott felisme­rést, hogy »a munlcatermelé- kenység emelésének (az anya­gi alapok megteremtése mel­lett) másik feltétele, először is fejlődésének tendenciáit, a munkásosztály történelmi fel­adatát. S megállapította, hogy a munkásosztály csak akkor teljesítheti történelmi hivatá­sát, ha létrehozza pártját, az osztály forradalmi élcsapatát, amely megszervezi és irányít­ja a burzsoázia megdöntésére Irányuló harcot, győzelemre viszi a szocialista forradal­mat. í Lenin nemcsak Iddolgozta a munkásosztály forradalmi pártjáról szóló tanítást, hanem meg is szervezett egy ilyen pártot, a Szovjetunió Kommu­a lakosság tömegeinek művelt- | nista Pártját A pártot létre- ségi és kulturális felemelkedé­hozva Lenin kidolgozta an­nak szervezeti, ideológiai, tak­tikai és elméleti alapelveit. Dr. Gelencsér István kiemelte: a lenini tanításokban megha­tározó helyet foglal el az az alapélv, hogy a párt tevékeny­ségét, célját és feladatát min­denkor a társadalmi haladás­nak, a munkásosztály érdekéi­nek kell alárendelnie. Ez a fontos és általános' tör­vényszerűség minden időben, minden kommunista pártra egyaránt érvényes — mind a hatalomért folyó harcban, mind a hatalomra jutott s a szocializmus építését irányító kommunista pártokra egyaránt A korpmunista pártoknak le­hetnek — és vannak is —or­szágonként bizonyos sajátos vonásaik, de a lenini szerve­zeti elvek, köztük a demokra­tikus centralizmus, a lenini párt megváltoztathatatlan tör­vénye. Éppen ez az egyik alap­vető választóvonal a leninista párt és a reformista pártok között A párt eszmei és szer­vezeti egysége, a párt erejé­nek és szilárdságának fő fel­tétele, s ugyanakkor minden sikerének forrása.. A kommu­nista párt csak sorainak egy­sége révén tudja sikeresen ve­zetni és irányítani a szoci­alizmus építését A Lenj n-üi tnepség dr. Nagy Lajos zárszavával fejeződött be. Az elhangzott előadások méltó emléket állítottak a nagy gondolkodónak, a forra­dalmárnak és az államférfi­nak. Talán a legpontosabban Suri Károly fogalmazta meg az ünnepség tartalmát: a leg­méltóbb visszaemlékezés a forradalmi tett, ha minden­ben követjük Lenin halhatat­lan tanítását. L G. Együttműködnek a dunántúli építők Találkozások havonta — Képzés és továbbképzés Ugyanazért a munkáért mindenütt ugyanannyit Egymást segítik a Dunán­túl építői. Zeleznik Sándornak, a Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalat igazgatójának az irodájában még egy monda­tot jegyzek az előbbi alá: min­denkinek csak haszna szárma­zik abból, ha a jó módszere­ket gyorsan átveheti. Az igazgatók havonta ta­lálkoznak, s ezeken a közös gond, a jobbra, ex-edménye- sebbre való törekvés a napi­rend. Amolyan tapasztalatcse­rének szánták először: beszél­getnek egymással, megnézik a legjellemzőbb építkezéseket, aztán , ki-ki elmondja a véle­ményét. Sorra járták a vállala­tokat. Egyszer Győrben, más­szor Székesfehérváron, Veszp­rémben, Szombathelyen, Pé­csen, Szekszárdon,' Zalaeger­szegen, Komáromban találkoz­tak. Később megjelent ezeken a találkozókon az Építési és Városfejlesztési Minisztérium meg a szállító vállalat, a pécsi ÉPFÜ képviselője is. A tapasztalatcserékből las­san közös akciók születtek: akiinek szabad kapacitása volt, segítette a másik vállalatot. Így kerültek például a Tolna me­gyei vízvezeték-szerelők a Ba- laton-partra. Ebben az évben még tovább léptek: a szükség kénysaerítette erre a vállalato­kat. Az építőipar' szerelő jelle­gének fejlődésével az országos szerelőipar egyre kevesebbet dolgozott alvállalkozóként. Fejleszteni kellett a saját szak­ipari részlegeket De melyik az az optimális határ', amed­dig jő is, gazdaságos is ez a fejlesztés? Az igazgatok megbeszélései után útra keltek az osztály- és részlegvezetők: egyre intenzi­vebb lett a tapasztalatcsere. Tanulmányoztak a különböző vállalatok belső felépítését, munkaszervezését és műszaki felkészültségét. Ennek eredmé­nyét jól szemlélteti egy szám: a Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalat munkái hah 20 százalékát 1965-ben alvállalko­zók végezték el. Jelenleg csak 6—7 százalékát. Mit jelent ez? A vállalat az eddiginél jobban ura a munkájának, és a ha­sonló részlegek kialakítása korszerűbb továbbképzést i-s lehetővé tett: Szekszárdon megszervezték az anyaggazdál­kodók és az építkezés menetére nagy hatást gyakorló beszerzők továbhképzését Az újabb gondok: mindenütt kevés a munkaerő.. Nincs, elég szakmunkás, és műszaki sem. Az emberek nagyrészt oda mennek szívesen, áhöl lénye­gesén többet lehet keresni. A gazdasági szabályozók január 1-gyel történt módosítása után egyes beosztásokban nyereség- prémiúmmal, célprémiummal, is ösztönöznek a több, a jobb munkára. Melyik a legjobb ösztön­zési rendszer ? — vetődött fel a kérdés. Aztán a munkaügyi osztályvezetők is tanácskozni kezdtek. Elmondták egymás­nak elképzeléseiket, terveiket. A javaslatokból összeállt egy nyereségprémium- és célpré- miumrendszer: .minden válla­latnál körülbelül ugyanúgy dotálják a jobb munkát, e* biztosabb védekezés a ván­dormadarakkal szemben, mint bármilyen más megállapodás. K. I. Dr. Szerény; János előadása végen hangsúlyozta, hogy a szocialista társadalom félépí­tése nemcsak igényli, a kapi­talizmus végleges legyőzése nemcsak szükségessé teszá a termelés nagyarányú föllendí- tesét — a magas fokú munka­termelékenység alapján —, ha­nem meg is teremtődnek azok ,az objektív és szubjektív fetté­telek, amelyekkel az meg is valósítható. A Szovjetunió, a szocialista országok — így ha­zánk ■— eddigi fejlődése e le­nini megállapításokat messze­menően igazolta. Ezután Orosz Lajosné, a Fel­sőfokú Tanítóképző Intézet marxizmus—lenirüzmus szak­csoportjának vezető tanára tar­tott előadást Lenin a nemzeti és gyarmati kérdésről címmel- Hangsúlyozta, hogy a nemze­ti-gyarmati kérdés a marxiz­musnak nem fő kérdése, de az egyik legbonyolultabb, legtöbb vitát kiváltó, az emberi érzel­meket leginkább érintő részé. Egyike azoknak, melyekben a lenini eszmék helyes alkalma­zása és továbbfejlesztése a szocializmus világméretű ter­jedése szempontjából nagyon időszerű. Jelentőségét általá­nos elvi szempontból az húzza alá, hogy része a proletármoz- galom nemzeti és nemzetközi stratégiájának és taktikájának —■ mint a szövetségi politika kérdése. Lenin a nemzeti kérdést mindig a proletariátus osztály- érdeke, a proletárosztályharc, a hatalomért folytatott harc szemponjából vizsgálta. Az októberi forradalom a gyakor­latban. valósította meg a marxi —lenini nemzetiségi politikát A gyakorlati megvalósítás kö­rül azonban még sok vita, né­zeteltérés volt. Lenin halálos betegen, utolsó erejével is küzdött a helytelen nézetek el­len. Azóta ötven év gyakorlati tapasztalatai igazolják, hogy a bolsevikok nemzetiségi politi­kája kiállta az idők próbáját, és példaként szolgált az el­nyomott népek harcához. Orosz Lajosné ezután arról beszélt, hogy Lenin nagy figye­lemmel kísérte a gyarmati fel­szabadító mozgalmakat 1920- baai a Komintern IX. kongresz- szusán épp Lenin kezdeménye­zésére vitatták meg a nemze­ti és gyarmati kérdésről szóló tézisek tervezetét Ennek talán Mindig számíthatnak rájuk KILENC szocialista brigád dolgozik a Balatonújhelyi Ál­lami Gazdaságban. — Az jellemző ezekre a kö­zösségekre, hogy mindig szá­míthatunk, rájuk — mondja Fe- renczi Vendel igazgató. — Ki­lenc brigádban 103 ember, Erő­forrásai a termelésben a na­gyobb eredményeknek. Az úgynevezett »villám«-brigá d ezüstfokozatot ért el kiemel­kedő munkájával, magatartá­sával. Hogy miért hasonlítjuk őket a villámhoz? Gyorsaságúit miatt. Bármilyen belső vagy szántóföldi munkát a lehető leggyorsabban és legpontosab­ban végeznek el. De a többiek - ről is csak jót mondhatok. Há­rom szocialista kollektívánk a bronz jelvényt tudhatja ma­gáénak. Helytállásból példát adnak társaiknak. Vincze László főmérnökkel, aki a gazdaság műszaki veze­tője, a szerelők brigádjáról be­szélgetünk. — A gazdaságon belüli ver­senyben második helyet értek el jó munkájukkal. Olykor éj­jel sem pihenve dolgoztak a hibás erőgépeken. A főidény- ben minden gépre szükség van, tudták jóL Rendszeresen vál­laltak társadalmi munkát is. Összesen 240 órát teljesítettek önszántukból emberségük dik­tálta »utasításra". Ha, valaki megbetegedett közülük, szinte naponként fölkeresték: mit tehetnek érte. Munkahelyük­kel is törődnek. Vállalták a géppark rendben tartását A műszáki felülvizsgálaton részi vett gépeken nem találtak hi­bát az illetékesek. Ez is ponto­san végzett munkájuk eredmé­nye. LELKIISMERETESÉN vet­tek részt a KRESZ-oktatáso- kon. Egyikük sein hiányzik társadalmi ünnepeinkről^ a rendestesből is részt vállalnak. Melléjük osztottuk be a tanu­lókat Azt szeretnénk, ha be­lőlük olyan embereket nevel­nének, akik nemcsak szakmá­jukat értik, hanem járatosak a másfajta műhelymunkákban is. Nagy segítséget jelentenek a gazdaságnak a más mező- gazdasági üzemekkel alakuló kapcsolatok létrejöttében Nem mindegyik termelőszövet­kezet rendelkezik a speciális javításokhoz szükséges gépek­kel. Ezek az állami gazdaság műhelyében végezhetik el a munkát A szerelők nagy gon­dossággal látják' el ezeket a feladatokat A műszaki veze­Farkas Ferenc, Cziráfcy Gyula básodott alkatrészt vizsgák és Vincze László egy meghí­tönek értékes támogatást ad­nak ezek az emberek. Biz­hat bennünk emberileg is, szakmailag i&. Megvallom őszintén, a fon­tosabb, nagy gondosságot igénylő mun­kákat , .mindig velük végezte­tem A gépmű­hely jellegzetes zajai, gépalkat­részek, az olaj nehéz, átható szaga. Munka­ruhás emberek hajolnak az UE—28-as traktor ero- leadó tengelye fölé. Brigádve- ae tőjük, Farkas Ferenc, fiatal­ember Csak három hónapja va­gyok vezetője a kis közösség­nek — mondja. — A gazdaság­ban viszont régi dolgozónak számítok, hiszen öt éve, hogy először léptem be ide. össze­forrt kollektíva ez itt, úgy érzem. Ismerjük egymást, és ami fontos: becsüljük is. Heten vagyunk. Három éve alakul­tunk meg Brigádnaplónk rög­zíti ezt is. Somogyi János, Antal Fe­renc szerelők. Az ő nevük is gyakran olvasható a naplóban. Erről Antal Ferenc így beszél: —- A brigádban én vagyok az, aki főidényben motorra ül és járja a gazdaság földjeit. Ha meghibásodott géphez hív­nák, azonnal nekilátok a javí­tásnak a helyszínen. Ilyenkor aztán az ember nem gondol olyanra, hogy lejárt a munka­ideje. A javítást elvégzi, s csak azután megy pihenni. Somogyi János a gépparkban végzett társadalmi munkáról szól néhány szóts Somogyi János es Antal Ferenc egy UE—28- as gép erőleadó tengelyének kapcsolóját javítja. — A géppark vezetője egye­dül nem is bírná a sok gép rendbe rakását Néha sárosak is a traktorok munka után. Se­gítünk a megtlsztításukhan. Cziráky Gyula esztergályos a brigádtagok háza táján vég­zett munkáról ennyit mond: —- Természetesnek találom, hogy segítünk egymásnak. Házépítésnél, kerítéskészítés- nél, vízvezeték-szerelésnél. A napokban Somogyi János öz­vegy édesanyját látogatjuk meg, hogy elvégezzük a ház kö­rül adódó munkákat — Kerülni akarjuk a diosek- Egyre azonban büszkék va- vésnek még a látszatát is —■ figyelmeztet a brigádvezető. — gyünk: igazolatlanul soha nem hiányzik senki a brigádunkból, italosán sem jön ide egyikünk sem. KÉZFOGASRA csuklójukat nyújtják. Tenyerük olajfa!tos. Leskő László SOMOGTI NÉPLAP Vasárnap, 1970, április 19. 3;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents