Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-16 / 88. szám

Miért lett koraszülött? örvendetesen csökkent ha­zánkban a csecsemőhalálozás arányszáma. Amíg a század- forduló táján ezer csecsemő közül 225 halt meg, 1914-ben 196, 1938-b^n 136, addig 1967- ben már csak 37! Még kedve­zőbb lenne azonban a helyzet ha nem volna olyan sok a ko­raszülött ' Sokan nem tudják pontosan mit értünk koraszülött alatt. A modern felfogás ugyanis a koraszülöttséget nem a terhes­ségi idő tartamára, hanem az újszülött születési súlyára vo­natkoztatja. Ha a csecsemő nem éri el a 2500 g súlyt — függetlenül a terhességi idő hosszától —• koraszülöttnek minősül. A koraszülötteknek nem­csak a halálozási arányuk na­gyobb és testmagasságuk ki­sebb az átlagosnál, hanem gya­koribb köztük az angolkóros, a fogyatékos érzékszervű és a csökkent értelmű is. Kb. 30 százalékuk 6 éves korban még éretlen az iskolára; — ez hat­szor több, mint a nagyobb születési súlyúak között. És az iskolára megérettek körében is gyako ibbak a tanulási vagy alkalmazkodásbeli problémák. Mindez azt jelenti, hogy a ko­raszülöttek többsége is éió'ben marad, és ugyanúgy helytáll­hat az életben, mint nagyobb súllyal született társuk, de kö­zöttük több indul hátránnyal az életbe. A cél tehát az, hogy minden eszközzel csökkentsük a ko­raszülöttek számá_t A legfőbb ok: a művi abortusz A statisztikai adatok azt b! zonyítják, hogy minél több művi abortusza volt egy nő­nek, annál valószínűbb, hogy jön a világra. De az abortu­szok számának a növekedésé­vel nemese a koraszülések száma növekszik, hanem a ko­raszülöttek átlagos súlya is csökken. Nagyon sok nem éri el közöttük a 2000 g-ot sem, és ez fokozza az őket fenyegető veszélyeket. A művi abortuszoknak a kö vetkezmánye az is, hogy ál tálában csökken a nagyobb súlyú, 3—4500 g-mal született gyermekeknek a száma, és emiatt, a szülési átlagsúly is egyre kisebb. Ez a tény is arra mutat, hogy az egyébként he­lyes családtervezést Korsze­rűbb eszközökhel kell' megva­lósítani, és nem szabad a művi abortuszra számítani. Dohányzás, alkohol Világszerte megfigyelték, hogy a dohányzó nők újszülöt­tei kisebb súlyúak, mint a nemdohányzó asszonyok gyer­mekei. Ha viszont az anya és az apa is dohányzik, még ked­vezőtlenebbek a következmé­nyek. A terhesség alatti alko­holfogyasztás — azzal, hogy gátolja a belső szervek, a máj, a gyomor, a belek, a belső, el­választásé mirigyek működ 5 sét — ugyancsak megzavar­hatja a magzat méhen belüli fejlődését, — és a gyermek ki­sebb súllyal születik. A munka önmagában — ha­csak nem különlegesen nehéz fizikai munkáról van szó — a legtöbb esetben nem okoz ko­raszülést, de számos megfi­gyelés valószínűsíti, hogy a városok mesterséges környeze­te és a modem élet zaklatott­sága egyik oka lehet koraszü­lésnek. A kutatók azt is megállapí­tották, hogy a fiatal nőknek gyermeke koraszülöttsúllyal' általában kisebb súlyú az új­szülöttjük — különösen az el­ső gyermek —, és sok köztük a koraszülött Ebiért is nem ta­nácsolható a túl fiatal korban, 18 év előtt kötött házasság. 35 év felett ismét gyakoribbá válnak a koraszülések, külö­nösen, ha előtte már többször szült az anya; ennek oka való­színűleg az előző szülések okozta károsodás. ­Sokan nem számolnak azzal, hogy a terhes nő lelkiállapota szintén hatással lehet a mag­zat ; súlyára. Magyar kutatók megállapítása szerint, ha az anya örömmel várja a szüle­tendő gyermeket, a legtöbb esetben nagyobb lesz a súlya. Betegségek, öröklődés . Több olyan, betegség isme­retes, amely fokozza a kora­szülés valószínűségét. A szív­betegségeken és a cukoroajon kívül a terhességi toxikózis a leggyakoribb ilyen szempont­ból. A fertőzáses .ártalmakét, is egyre nagyobb figyelemmé] kísérik újabbah, különösen a terhesség alatti húgyúti fertő­zéseket. Sokszor bizonyos testi adott­ságok is elősegítik a kisebb magzati súlyt. A nagyon kis termetű anyáknak legtöbbször kisebb súlyú a magzata. A méh fejletlensége, a méhet ért sérülések, a vérszegénység is koraszülést okozhat A koraszülés elleni védeke­zésben legfontosabb a meg­előzés. Ebben az egész ország­ra kiterjedő terhességgondo­zásnak van nagy szerepe. Ha megfogadja az anya a rende­lésen elhangzó tanácsokat, kü­lönösen ami a dohányzásra és alkoholfogyasztásra vonatko­zik, máris sokat tett a kor- szülés elkerüléséért. M. L. Egyszemélyes helikopter Két bolgár konstruktőr al- gyasztású, 40 lóerős motor is Ha a prototípusból széria- kotása a képen látható egy- levegőbe emelhesse és 100 ki- gyártmány lesz, a repülés sze- személyes helikopter, melyet lomé teres óránkénti sebesség- relmeseinek régi vágya tel- nagy elismeréssel fogadott a gél repíthesse a gépet. Terimé- jesülhet: hozzávetőleg egy szakvilág. Az elismerés a min- szelesen a kabin nélküli gép- gépkocsi áráért saját helikop- den eddiginél könnyebb pel nem ajánlatos 2000 méter- terral rendelkezhetnek majd, kontstrukciónak szól, mely le- nél nagyobb magasságba hódolhatnak turisztikai és hetővé teszi, hogy egy kis fo- emelkednie a pilótának. spertszenvedélyüknek. Szövés nélküli anyag — orsó nélküli fonógép Bányabiztonság — számítógéppel A hagyományos textíliád gyártása ma még csaknem tel­jes egészében a fonásra épül. A fonás műveletével so iratot készítenek a növényi, állati vagy szintetikus eredetű szálas anyagokból. A fonalból azután szövéssel vagy hurkolással ál­lítanak elő összefüggő anyagot A fónás, a szövés és a hurko- lás munka- és időigényes mű­velet, nem csoda tehát, hogy a kutatók már régen keresik a textíliák egyszerűbb előállítási technológiáját.. Munkájukat csali az utóbbi, évék -során kí­sérte siker. A nemez , a történelmi őse azoknak a fonás, illetve sZö vés nélkül előállított anyagok­nak, amelyeket egy . idő óta már egyre több országban és egyre nagyobb mennyiségben gyártanak A nemezelés ha­gyományos műveletével vas­tagságához képest csak nagyon kis szilárdságú, összefüggő anyagot lehet előállítani az elemi szá’ak tömegéinek egy­másra halmozásával, azt is jobbára csak gyapjúból. A? újabb, sokkal korszerűbb tech nológiák kialakításánál kétféle módszer jött számításba. Az egyik az ún. tűzéses eljárás amelynél a szálas anyagokból képzett rétegeket — melyeket bundának neveznek — össze­varrják. így a textília szilárd­sága jelentősén javul ugyan, de felhasználási területe kor­látozott, hiszen megjelenésében nem veheti föl a versenyt a hagyományos szövetekkel. A másik — a ragasztásos — el­járásnál nem varrófonal, ha­nem ragasztóanyag tartja ösz- sze megfelelő szilárdsággal az elemi szálak halmazát. Ragasztás a textilgyáriján Ez utóbbi eljárás, melynek két változata ismeretes, rend­kívül tertnelákéhy.' A szövő­gépek átlagosan háromméte­res teljesítményével szemben a szövés nélküli, ragasztásos technológiával 150—200 méter anyag állítható elő óránként. A ragasztásos módszer egyik változatánál az egy irányba rendezett — ún. száliíányított — szálas anyagokból képzett vékony rétegekét, a fátylakat vagy bundákat úgy helyezik egymásra és ragasztják össze' hogy a szomszédos rétegek szálirányai merőlegesek legye­nek. A ragasztásos eljárás má­sik változata, mely. magyar szakemberek találmánya, az elemi szálakat egy megfele­lőén kialakított ‘ gép segítségé­vel rendezetlenül rétegezi egy­másra. Ezt a mesterségesen kuszáit, összefüggő réteget ra­gasztóanyaggal itatják át, majd szárító alagútba vezetik, ahonnan olyan végtermék ke­rül ki, mély mindhárom irány­ban magas szilárdsági érték­kel rendelkezik. A nagy ter­melékenységű gép hálószerű szállítószalagjára légáramlat teríti szét az elemi szálak ku­sza halmazát. A bunda vastag­sága a szállítószalag minden­kori haladási sebességétől függ. A szövés nélküli textíliak­náknak e módszerekkel készült változatai természetesen né& helyetesítenek minden, hagyo­mányos szövött áruféleséget Am az kétségtelen, hogy a durvább szövésű termékek egész sorát már ma is tökéle­tesen pótolni lehet a textíliák­kal. Pillanatnyilag legnagyobb igénnyel a konfekcióipar je­lentkezik, mely közbálésként használja fel a ragasztott anyagot Tetszetős és tartós lakástextíliák, szigetelőanya­gok, különféle egészségügyi cikkek, bőrdíszműipari kellé­kek egyaránt olcsón élőállít­hatóit az új technológiával. A lehetőségek ezzel még közel sincsenek kimerítve, ■ his :efs még csak a kezdeténél tartunk az új gyártási mód elterjedé­sének. Az Ukrán SZSZK egyik bá­nyájának föld feletti irányító központjában »UM—1« típusú elektronikus számítógép ügye! a termelés folyamatosságára és a tárnákban tartózkodó bá­nyászok biztonságára. A kor­szerű berendezés nyilvántartja es folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy mennyien szálltak le a bányába, melyik munka- fronton . hányán tartózkodnak, és milyen munkafolvamatoka! végeznek. Jelzi a működésben lévő bányagépek számát és azok esetleges üzemzavarait. Ha baleset történik, a számí­tógép azonnal választ ad rá, hogy melyik az a legrövidebb út, amelyen a munkások el­hagyhatják a veszélyeztetett területet. A bányászok számá­ra biztonságérzetet nyújt az a tudat, hogy nehéz munkájuk minden mozzanatát állandó fi­gyelemmel kíséri az irányító központ, és szükség esetén a jnenekülksfiVhRr ,•«. segítséget nyújt. Üí tediirka A z újságokban, gyakran jelenik meg hír arról, hogy Vietnamban pi­lóta nélküli amerikai felderí­tőgépet lőtt le a légelhárítás, volt az oka a robotpilóták ki- A közelmúltban azonban ar- fejlesztésének, a felelet az, ról is érkezett hír, hogy a nogy a pilóiát a repülés ellén- Szovjetunióban a polgári utas- őrzése, a hajtóművük ellen forgalom repülőgépeihez mini- őrzése és a sok-sok navigá Robot a repülőgépen gépek leszállásánál. Itt foko­zatosan igyekeznek elérni az automatizálást, mert a leszál­lás a repülésnek az a fázisa, rendelkezésre álló számitóbe- amikor legtöbb a szerencsét-' rendezésekhez viszonyítva lenség. Ma már a legtöbb lé- ugyanis jobb a teljesítmény giforgalmi társaság 60 méter súlya, de különösen alkal- döntési magasságot és. leg- mazkodási képessége követ- alább 800 m-es belátható le­számítógépes robotpilótát fej- qlós és egyéb műszer kezelése keztében még nélkülözhetet- szállópályát határoz meg. Ez lesztettek ki, tehát ma már mind johAn i megterheli. Fe- len. A jövőben az lesz a fel- felel meg az automatizálás a robotgépek által irányított dig ezekre a műszerekre a adata, hogy ellenőrizze a első üzemi fokozatának, repülőgépekkel nemcsak a repülési teljesítmények foka- szabályozási funkciókat, és A második fokozatot 30 m- haditechnika arzenáljában U- zása és a forgalom sűrűsödése szükség esetén be is avatkoz- ~ rr.**,*.*k~ - ,nn lálkozunk. A robotpilóta még miatt okvetlen-'U szükség ’-an. hat a repülőgépek szabályo- 68 aansefJ rr^assag es 4UU a legnehezebb időjárási kő- Űrrepüléseknél az automati- zási rendszerébe. m-es belátható leszállópálya riUmények között is átvállalja ?álás már elengedhetetlen, A start a1att helymeeha hüeomzi; ezt igyekeznek je- magára a repülésvezetés bo- mivel az ember a megváltó- tározást általában a oüóte tónleg elérni, nyv ,ult feladatát. zott tóiny^eti problémáiét végzi. Előrehaladott állápot- A harmadik üzemi fokozat Igen, »repulésvezetes»-rol g - - ban van azonban egy start- egészen a leszállópálya felü­van szó (nem repulőgépveze- A repülésvezetés automati- ellenőrző rendszer kifejleszté- létéig terjedő repüiőüzemet és tósről), hiszen ez a tényka- zálásának a megoldásában lé- se és végül a start folyama- fofecgatosan elérendő 200 50 dés magában foglalja a repü- nyeges szerepet játszanak tának a teljes automatizálása, és végül 0 m-es látható le­lési helyzet stabilizálását, a majd a jövőben a számítóbe- A vonalszakasz berepülése szállópályát enged meg. repülőgépek és az űrhajók rendezések. A fejlődés útja vagy az utazórepülés a repü­irányítását, valamint navigá- pedig az, hogy az egyás rész- lésvezetésnek azok a mozza­ciós feladatként a repülési feladatok külön-külön számi- hatai, amelyek a helyzetsza­programok felállítását. Az tógépes megoldása helyett bályozás és irányítás tekinte- [Hlvnm automatikus repülésvezetés fő egyetlen közös fedélzeti szá- tében már a messzemenően vezénvlőberendezésekre ami äJm? ffissrs SSrsrw SSSS-2 szerhez viszonyított betartása. het teljesen kihagyni a re- ^ automatikának a hovP Ha azt kérdezzük, hogy mi Pülésvezetésből. A jelenleg ^tése legnehezebb a re^ülő­A második fokozathoz még nem kell teljes automatizálás, de szükség van repüléssza­bályozó berendezésekre és tot pedig csak kis lépésekben igyekeznek elérni a repülés terv szói — ez meg a távo­labbi jövő reménye. A szövés nélküli textíliák nagy előnyeik ellenére ssro veszélyeztetik a fonó- és szö­vőüzemek létét Nem szsbad tehát letenni a hagyományos textilipari gépek továbbfej­lesztéséről sem. A csehszlovák kutatók tigyelemreméltó ered­ményt értek el ezzel kapcso­latban. Olyan nagy termelé­kenységű, merőben új fonal­képzési technológiával dolgo­zó, orsó nélküli fonógépet szerkesztettek, mely forradal­mi átalakulást ígér a pamut- szövödék gépi berendezésében. Az új gép termel ékenys ige két-háromszorosa a klasszikus gyűrűsfonógép teljesítményé­nek, melyet a korlátozott or- sófordulatszám jellemez. A csehszlovák módszer szerint a megfelelő sodratot egy forgó fonókamra adja meg a szál­nak, melyből az kihúzóhenge­reken át távozik. Az új fonási rendszer nem alkalmaz orsót, gyűrűt és futót, azokat a mechanikus elemeket, amelyek a gépek teljesítményét mind­eddig korlátozták. A korábbi borúlátó vélemé­nyekkel ellentétben tehát azt állapíthatjuk meg, hogy a tex­tilipar nem reked meg jelen­legi fejlettségi fokán, hanem sikeresen keresi az új, terme­lékenyebb technológiákat. SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1870. április 16. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents