Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-15 / 87. szám
! Kettőt egy rántásra XXVI. évfolyam, 87. szám. Szerda. 1970. április 15. Közönségsiker — szakmai siker a színházi találkozó első előadásán A pécsi Nemzeti Színház Arturo Ui-etóadasának szakmai vitájával kezdődött meg a dunántúli színházak IV. találkozójának ankétsorozata. A produkció szép közönségsikert aratott hétfőn este, és a kedd délelőtti vitán a színházi szakemberek is egyöntetű elismeréssel adóztak a pécsi színházi előadásnak. Hermann István ismert színházi esztéta vitaindítója kiemelte Sík Ferenc eredeti rendezői felfogását. Azt, amiben eltér a brechti intonációtól, egyebek közt például az élőszó alkalmazását a darabban a történelmi fordulatokat jelző táblák, feliratok helyett. Néhányan vitatták a fasizmus feltartóztathatatlan folyamatának ábrázolását, ennek hangsúlyát a rendezői koncepcióban. Rajk András, a Népszava kritikusa és mások is kifejtették; voltaképpen erről szól a darab. Ez szpl a közönségnek példázatként: mi lesz a világgal, ha senki nem lép közbe.. Lukácsy András, a Magyar Hírlap kritikusa HauEz is az eladói szakmához tartozik. Egy vidéki könyvesboltunkban játszódott le az eset, melynek tanúja voltam. Vevő érkezett, s egy könyv után érdeklődött, megérkezett-e már. Az eladó rövid gondolkodás után felelte azt, hogy a kért kötet még nem érkezett meg. A vásárló újabb kiadvány címét mondta. A válasz az volt, hogy a könyv már elfogyott A vevő üres kezzel távozott. £n kevéssel távozása után mindkét könyvet felfedeztem a polcon. Az egyiket éppen az újdonságok számára fenntartott helyen. Egy másik könyvesboltban egy idősebb falusi asszony ízléses kis kötetet szorongatott a kezében. r > 'rr », .. Sziverosito —- Idd meg gyorsan, megjött a mama... (A Steam karikatúrája) r*t n lűz a /arany-erdőben Pusztai Attiláné kaposvári olvasónktól hozott levelet a napokban 4 posta. Ebben arról ír, hogy április 7-én Halász János nyugalmazott gimnáziumi tanár a Zarany-erdobén sétált, amikor füstszagra lett figyelmes. Rövidesen fölfedezte a tüzet is, amely a széltő! támogatva nagy erővel égett és gyorsan terjedt a fenyvesek felé. Levágott egy ágat, s azzal kezdte a tüzet oltani. Mintegy 40x35 méteres területen sikerült lokalizálni. Amikor kifújta magát, összetalálkozott az állami gazdasag egyik tisztviselőjével, aki a tüzet okozók gondatlanságán háborgott Levélírónk így folytatja: A meggondolatlan könnyelműség valóban nagy kárt okozott volna, ha Halász János ■— nem törődve a lánggal és a füsttel — el nem oltja az erdőtüzet. Kirándulók, vigyázzunk! Az otthagyott parázs vagy pislákoló tűz már nemegyszer okozott milliós károkat, veszélyeztetett emberéletét. Fokozott figyelmet az erdőkben! — fejezte be levelét Pusztai Attilám. — Az unokámnak viszem — mondta az eladónőnek. — Mit gondol, lelkem, jó lesz ez néki? Miről szól ez a könyv? Az éladó szélesre tarta kezeit, jelezve, hogy nem tud választ adni a néniké kérdésére. Elgondolkodtatok ezek az esetek. Elgondolkodtatok, mert találkoztam ellenpéldákkal is. Ahol nemcsak a kért könyvnek néznek utána, hanem mást is ajánlanak. Miért adódik ez a különbség eladó és eladó között? »Lustább« lenne az egyik a másiknál? Nem hiszem. Legalábbis nem a szó szoros értelmében vett »lustaságról« van itt szó. Az eketek megfejtése, azt hiszem azonos: az elárusító nem ismeri a könyveket. Es ha nem ismeri, nem is szereti azokat. Tovább fűzve a gondolatsort: ha nem olvasó maga is, akkor nem is tud másnak tanácsot acini, s emlékezetében sem gyullad ki kis lámpa, ha a vevő könyvről érdeklődik. A sok kiadványt nem tudja eszében tartant Könyvesboltról beszéltem eddig, de azt hiszem, a kereskedelem minden ágára érvényes igazság ez: a jó elárusító ismeri a portékáját. Csak így tudja kielégíteni a vásárlót Visszatérve az általánostól az egyedire: a könyvesbolti eladónak könyveket szerető embernek kellene lennie, vagy legalább havonként elolvasnia a rendszeresen megjelenő tájékoztatót, mély a fontosabb kiadványokat tartalmilag is ismerteti, vagy az íróját szólaltatja meg. I* tmann Péter lélektanilag kitűnően felépített alakítását méltatta. S ez a témakör volt a felszólalások másik sarkalatos pontja. Abban általában megegyeztek a hozzászólók, hogy Hau- mann Péter Ui-atókitása elvi- tathatattanul a jéllemalkotás merészen kiemelkedő teljesítménye. .Mint többen észrevételezték, van benne némi, Chap- lin-rokonság ahogy csaknem valamennyi Ui-alakításban is. Haumann azonban sikeresen elkerülte ennek a veszélyeit. . Néhán-’an vitathatónak érezték a szerepfelfogás mindvégig azonos lendületét. Ez azonban nem ment az alakítás rovására: jól szolgálta a rendezői koncepciót. Az összegezésben hangsúlyozták: Sík Ferenc fő érdeme, _ hogy egyéni hangvételű rendezésével áttörte a brechti formákat, újat adott. Szép, és összhatásában megkapó volt a pécsiek előadása, s együttesük érezhetően nagyon szerette ezt a produkciót. A találkozó tegnap este a veszprémi Petőfi Színház Ar- buzov-előadásával (Egy boldogtalan ember boldog napjai) folytatódott. Egymilliárd-harmincnégy- milliö forirítrá nőtt január elseje óta a megye takarékbetét-állománya — közölték velünk az OTP megyei igazgatóságán. Ez azt jelenti, hogy az idén már száztizenegymil- lió forintot helyeztek él a különböző (nyeremény-, kamatozó- és gépkocsinyeremény-) betétkönyvekben. Tavaly vezették be új szolgáltatásukat, az átutalási betétet. Az emberek eleinte húzódoztak, nem ismerték eléggé az előnyeit és kényelmét. Ma már ezren rendelkeznek ilyen betéttel, így fizetik lakbérüket, gáz-, villany-, rádió- és televíziódíjukat. Csupán annyi a gond ezzel, hogy a hónap elején befizetnek egy nagyobb összeget, és utána rendszerezik az OTP-töl kapott számlákat, nyugtákat. A betétesek megszabadulnak sok-sok utánjárástól és sorbaállás tóL Május 1-2: kétnapos munkaszünet akivel az idén a május l-i munkaszüneti napot egy nap választja el a május 3-i vasárnapi pihenőnaptól, az általános érvényű rendelkezéseknek megfelelően meg kell változtatni a munkaidő-beosztást a hatnapos munkahéttel dolgozóknál és a kéthetenként szabad szombatos dolgozók közül azoiknél, akik nek a szabad szombatjuk ezúttal páratlan hétre esik. Az említetteknél április 30-a (csütörtök) szombati munkanapnak számit, május 1-e (péntek) munkaszüneti nap, május 2-a (szombat) a heti pihenőnap, május 3-a (vasárnap) pedig rendes munkanap. A munkaidő-beosztas további megváltoztatását a jogszabályok nem teszik lehetővé. Nerr> szabad megváltoztatni például a munkaidő-beosztást az ötnapos munkahéttel dolgozóknál és azoknál a kéthetenként "szabad szombatos dolgozóknál sem, akiknél s szabad szombat páros hétre esik, mert az említetteknek a munkaszüneti nap es ’a vasárnap közötti szabad szombaton munkakötelezettségük nincs. A május 1-i munkaszüneti nap és az áthelyezett heti pihenőnap miatt a Magyar Nemzeti Bank a SZOT-tal egyetértésben . — szabályozta az április végi és május eleji bérfizetések időpontját. Az április 30-án, május. 1- én és 2-án esedékes béreket április 28-án, a május 3-án járó béreket pedig április 29- én kell kifizetni. A bérfizetés többi időpontja változatlan. A marcali járás honismereti híradója »A hagyományok éppen úgy hozzátartoznak életünkhöz mint a nélkülözhetetlen létszükségleti cikkek, a technikai forradalom legújabb eszközei. Múltat, jelent és jövőt kapcsolnak egységbe, forrasztanak vég nélküli folyamattá.« Ilyen gondolatokkal vezeti be a szerkesztő. Paál László, a Marcali Jelenet a 20 éves a Magyar Rádió és Televízió énekkara című adásból. (A televízió ma este 19,30-feor kezdődő műsora.) Járási Tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője a járás honismereti híradójának első számát. A megyeszékhely példája nyomán Marcali lépett előre elsőnek a járások közük K>rumot teremtve a honismeretnek. Különösen jelentőséget adott a híradó megjelenésének az első szám kiadásának dátuma: 1970. március 31. Ezen a napon űzték ki ugyanis a járásból az utolsó fasiszta katonát is. A marcali járás honismereti híradójának első száma több érdekes írást közöl községeinek történetéröl. Dr. Szabó László a várak sorsát ismerteti. Több mint 120 éve kelt, teljes épségben fennmaradt dokumentum került elő Nemesdéden: 1847. ianuár 11-én I. Ferdinand mezővárossá nyilvánította a községet. Az adományozás teljes szövegét olvashatjuk a híradóban. A niklai búcsú-vásár! Hársházi István eleveníti fö! Negyedszázados történelmünk első lapjait idézi a hatvankét éves somogyszentpáli parttitkár. A földreformról, az oktatás .megindításáról és a járás sportéletének 25 évéről olvashatunk még. A honismereti h'radó hírrovatából egy érdekesség: a marcali iárási könyvtár helytörténeti gyűjteménye a járás életének jelentős moz zanatait bemutató, folyamato san bővütő diafilm- és fotótárral bővült. A híradót a járási tanác- . művelődésügyi osztálya és a Hazafias Népfront járási bizottsága adta ki. i cosok Jogok és kötelességek Bari városában egy középiskola előcsarnokában két növendéknek a mamája hajba kap. Az egyik tanár megkérdezi: —• Mi történik itt? — Ez az asszony ráfogja a fiamra, hogy az iskolában. mindig az ő fiáéról másolja le a számtandolgozatot. A tanár békiteni akar: — Bizony, bizony, vannak helytelen dolgok, de szerintem ez az ügy nem olyan nagyon súlyos... — Dehogyis nem! — kiáltja a másik mama —, mert ennek az asszonynak a fiacskája nemcsak, hogy az enyéméről írja a dolgozatát, de még meg is veri, ha rossz az eredmény! Makacs nebuló Gaia Germanit elemista korában egyszer megbüntette a tanítója: — Holnapra írd le öt- venszer: »A tanítómat nem tegezhetem.« Másnap a mester ellenőrzi a büntetéssel teleírt oldalakat és felkiált: — De miért írtad le százszor, amikor csali öt- venszér kellett volna! — Hogy jobban örülj neki! — felelte a jövő színésznője. Üzletemberek Két üzletember beszélget: — Szabadságom alatt nagy üzlet ütött be: a biztosító társaság ötvenezer frankot fizetett nekem a tűz okozta károk fejében. — Én is kaptam százezer frankot az árvíz miatt. — Ez igen! Es mondja, hogyan kell árvizet csinálni? Mai történet Kovács rendkívül szerette édesanyját. Mindig gondolt rá, s mindig vitt neki valami ajándékot. Nem feledkezik meg róla azóta sem, mióta megnősült. Most is naponta hord oda valamit. A gyerekét, hogy az anyja gondozza. Színházban Arisztid es'/ Taszilo színházi előadáson ülnek. Arisztid hirtelen megszólal: — Taszító, nekem • ki kell mennem! Kibotorkál a sütetben, majd kisvártatva visszajön és megkérdezi:. — Történt valami a színpadon, míg én távol voltam? — - Semmi különös — felelt Taszító. — Egy nő öngyilkos lett, azután te jöttél be a színpadra, be- lécsurgattái a vázába és kimentéi. Ennyi az egész. Ssmgi/i Méplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő s JAVOBI BELA Sze r k esztőség: Kaposvár, Latinka Sándor o. 3. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. a. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzilnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előrizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftőknél. Előfizetési dí.i egy hónapra 20 Fi* Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár Latinka S u. 6. Felelős vezető: Mautner JózaeS
