Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-15 / 87. szám
Hathatós intézkedések kellenek .4 mezőgazdaság múlt évi gazdálkodásának elemzése és a további feladatok a megyei tanács vb napirendjén Bemutatóterem — kereskedőknek Bemutatótermet nyitott a .kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek részere a Somogy—Zala megyei Vases Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat. A tárgyalóasztalokkal és információs szolgalattal ellátott állandó bemu- talóheiyiségb©» mindig a leg- Ül újabb termékek kerülnek a polcokra. Meddig lehet falra hányt borsó egy rendelet i Fontos megyénk egesz gazdálkodását, lakosságát érintő témát tűzött napirendjére tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Megyénk mezőgazdasági múlt évi gazdálkodásának megvitatása, elemzése megfelelő alapot biztosított ahhoz, hogy a tapasztalatok birtokában felelősséggel tanácskozzék a testület a továbbfejlődést hatékonyabban elősegítő feladatokról. A tanácskozáson részt vett & felszólalt Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Fábri István, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, Boros Gyula, a MÉM szövetkezetpolitikai főosztály vezetője és Huszár József, a PM mezőgazdasági főosztályának csoportvezetője. A vitát megelőzően a részvevők sok kérdéssel fordultak b jelentés készítőihez. »A gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodását mennyiben befolyásolhatja az időjárás; hogyan állnak a tsz-ek a középtávú tervek készítésével; mit tett a. szakirányítás a megyét hátrányosan érintő közgazdasági szabályozók módosításáért« — és sorolhatnánk tovább a föltett és megválaszolt kérdéseket, melyek kiegészítették, teljessé tették a mezőgazdaságiunk helyzetéről, eredményeiről és gondjairól kialakult képet Egy beszámoló akkor jó, ha jövőbe mutató, ha a feltárt tények szükségszerűen a tennivalókra irányítják a figyelmet — mondta az egyik hozzászóló, es nem véletlenül hangzottak el ezek a szavak. Hiszen a testület valameny- nyi részvevője elmélyültén, felelősséggel arról tanácskozott, hogy elismerve a mült évi gazdálkodás eredményeit, a jelenlegi helyzetben hogyan, ml módon lehetne elősegíteni a még dinamikusabb fejlődést. Ahogy Fábri István hozzászólásában nagyon határozottan és egyértelműen rávilágított, mezőgazdaságunk a tavalyi jó eredmények ellenére nehéz helyzetben van, és a továbbfejlődést igen nagy mértékben gátolja üzemeinknek alacsony szintű eszközellátottsága és tőkeszegénysége. Ugyanakkor, amikor változtatást, új közgazdaság! ösztönzőket sürgetett, felhívta a figyelmet arra is, hogy alapvető, mondhatnánk elsődleges feladat az üzemi vezetés színvonalának emelése, a mezőgazdasági, köz- gazdasági irányítás javítása. Az üzemi vezetők nem nélkülözhetik a felsőbb irányítók jó szándékú, átgondolt segítő munkáját, hiba azonban — s erre példákkal mutatott rá —, hogy felsőbb szinten, a szakirányításban is meglehetősen sok fogyatékosság van. »Erősíteni kell mind az üzemekben, mind önmagunkban a felelősségérzetet — hahgoz- tatfcá —, mert csak így tehetünk többet megyénk mező- gazdaságáért.*' II vitában felszólalók sok részterülettel, ágazattal foglalkoztak. Többen is fölvetették az eszköaellátottság hiányosságaival kapcsolatban a növénytermesztés gépesítésének fogyatékosságait, azt, hogy bár fejlődik megyénk mező- gazdasága, és a múlt év kiugróan jó eredményeket is hozott, ezek mégsem lehetnek megnyugtatóak, hiszen így Is az országos átlag alatt vagyunk. Ezekkel a gondolatokkal kezdte felszólalását Németh elvtárs is. / — Az elemzések egyértel- műen( igazolják — mondta —, hogy a szocialista nagyüzemeink történetében az egyik legjobb év volt a tavalyi, és a fejlődés tendenciái egyre erősödnek. Ám ez nem jogosít fel az Önelégültségre, hiszen Somogy mezőgazdasága előtt sokkal több lehetőség van még a meglevő természeti, földrajzi és közgazdasági környezetben is. Hangsúlyozta, hogy a tapasztalatok összegezésénél az adottságokat együttesen kell figyelembe venni, és a feladatokat úgy meghatározni, hogit az irányító szervek minél többet segíthessenek. Ezért is javasolta, hogy a végrehajtó bizottság úgy dolgozza át határozati javaslatait, hogy a testületi ülésen elhangzottakat részletesen, konkrétan foglalja össze. — A gazdaságirányítás ma' rendszerében nem lehet a várakozás álláspontjára helyezkedniük sem a pártszervezeteknek, pártbizottságoknak, sem a tanácsoknak — mondta. — Nem sérti az önálló gazdálkodást, nem jelent beavatkozást, ha hatékonyabb: összehangoltabb munkát fejtünk ki. A szakigazgatási szerveknek megvan az a képességük, hogy eredményesebben segítsenek. Érthetetlen és indokolatlan az a huzavona, melyet nem egy esetben tapasztalni lehet. Németh elvtárs részletesen foglalkozott a háztáji és a közös gazdaságok pacsolatával, egységük további erősítésével, majd így folytatta: — Mezőgazdaságunk fejlesztésében kulcsfontossága van a vezetők alkotókészségének. Amikor a lehetőségekről beszélünk, elsősorban ezzel kell foglalkozni, hiszen minden egyéb ide vezethető visz- sza. Véleményem szerint mesz- szemenően figyelembe kell venni a tsz-egyesülések teremtette új helyzetet, és alapvető feladatunk, hogy mindent elkövessünk ezeknek a nagyüzemeknek a megszilárdítása érdekében. A párt-, a tanácsszervek, a tsz-szövetségeknek olyan helyzetet kellene teremteniük, hogy emelkedjen az alkotó keademényezőkészség színvonala. Az elmélyült vitát, a számtalan hasznos és fontos észrevételt Böhm József vb-elnök összegezte. Utalt arra, hogy tsz-eink tőkeszegénysége nem mai keletű, hanem lényegében nagyüzemeink létezése óta megvan. A korábbi támogatási rendszer nem kedvezett Somogy sajátosságainak. — Most tapasztalunk olyan törekvéseket — mondta —, hogy országosan változtatni kívánnak ezen. Véleményünk szerint hathatós és azonnali intézkedésekre van szükség. összefoglalójában megemlítette Böhm elvtárs a rendkívül rossz gépeliátottságot, szólt arról, hogy a kilátások sem kedvezőek. Hasonlóan nyugtalanító a gyenge termelőszövetkezetek helyzete, nem célravezető támogatásuk jelenlegi rendszere. A végreható bizottság végezetül úgy döntött, hogy határozati javaslatait az elhangzottak szellemében átdolgozza, részletesen és pontosan feltüntetve mindazokat a tennivalókat, amelyeket mielőbb el kell végezni megyénk mező- gazdaságának dinamikusabb fejlődóse érdekében. , V. M. Még nem jelent meg a törvényerejű rendelet, amely a növényvédelmi munkákat a termelőüzemekben szakképesítéshez köti, amikor már többször volt beszédtéma: a vegyszerekkel bánó embereknél gyakori a kisebb-nagyobb mértékű mérgezés, s jó lesz vigyázni, mert a permetezett és porozott növények esetleg a fogyasztók számára ártalmas anyagot vesznek föl ' a szer helytelen adagolása, kiszórása miatt. A kulcs a probléma nyitjához — mindenki tudta — a szakember, a vegyszeres növényvédelmet alaposan ismerő mérnök, technikus, a szakmunkás és a betanított munkás volt. Ezek az emberek biztosítékot jelentenek arra. hogy a vegyi anyagokat a legkisebb veszéllyel, de a lehető legnagyobb hatékonysággal állíthassák a termelés szolgálatába. 1968-ban megjelent a rendelet, amely kimondta egyebek között, hogy 1970. március 1- től mezőgazdasági nagyüzemekben erős méreg jelzésű növényvédő szer csak növényvédelmi szaktechnikus vagy mérnök irányításával; vegvszeres gyomirtó szer és méreg jelzésű növényvédő szer növényvédő szakmunkás vagy betanított növényvédő munkás közreműködésével használható fel. Ám. mint kitűnt, kevés az ilyen képzettségű szakember ahhoz hogy valamennyi gazdaságban már most megfelelő számban rendelkezésre álljanak. Éppen ezért mód nyílt rá, hogy átmenetileg több üzem közösen foglalkoztasson növényvédelmi szakmérnököt, szaktechnikust A rendelet hatályban maradt, az idén március 1-től a vegyszeres növényvédelmi munkákat csak a már említett kötöttségekkel szabad végezni. Melyek az elmúlt több mint két hónap somogyi tapasztalatai? Ezt kérdeztük Fülöp Mihály tál, a Növényvédő Állomás igazgatójától, s amit a válaszból megtudtunk, elgondolkodtató. A rendelet több mint egy évvel ezelőtt jelént meg, a végrehajtás előkészítésére tehát bőséges idő állt rendelkezésre, az eredmény mégsem megfelelő. Csaknem másfél száz termelőszövetkezet és tíz állami gazdaság dolgozik megyénkben, a növényvédő szakirányítók száma azonban alig haladja meg a százat. Tehát kevesebben vannak, mint ameny- nyire szükség volna. Negyven- három közös és két állami gazdaságban betöltetlen a helyük, ezeknek az üzemeknek javasolják az illetékesek, hogy közösen alkalmazzanak egy- egy szakembert, mert máskülönben erős mérget nem használhatnak vegyszerezésre. Ez elvileg logikus megoldásnak, könnyen megvalósítható mód szemek látszik, azonban a gya korlat mégis másképp fest. Akad gazdaság, ahol a szakirányítónak csak a nevét kérik — vagyis fittyet hánynak a rendelet egyértelmű előírására —, tényleges tevékenységére nem tartanak igényt. Másutt engedélyt kémek a növényvédelmi munkára, de a leendő szakembert csak az idén ősszel küldik tanfolyamra. Előfordul az is, hogy a szakembernek olyan alacsony munkadíjat ajánlanak fel, amelyért nem vállalja ezt a felelősségteljes munkát; a szakirányítót méregkamra- kezelőnek állítják be, nem használják ki igazi tudását, képességeit; a meglevő, kellő szakképzettséggel nem rendelkező munkaerőt kívánják mindenáron megtartani; elegendőnek tartják csupán a szakmérnököt, viszont a technikust, a szakmunkást és a betanított munkást mar fölöslegesnek vélik. És sorolhatnánk tovább a példákat. Fülöp elvtárs szerint legrosszabb a helyzet' ezen a téren a siófoki járás tabi körzetében. Hogy mi következik ezután? Azokban a gazdaságokban, ahol nem a rendelet szerint járnak el, hatósági beavatkozásra: a méregraktárak lezárására kerül sor. A közvetlen indíték a rendelet, az ok pedig — amiért a rendelet is született — az emberek, mind any- nyiunk egészségének a védelme. Az ezzel való meggondolatlan játszadozás — felelőtlenség! Hernesz Ferenc Gödöllői diákok Somogybán Bőséges árukínálat várható — ígéri a FŰSZERT RITKÁN JÖN ÖSSZE anynyi fiatal a felsőbogátpusztai kultúrházban, mint ezen az elmúlt, esős szombat délutánon. Az asztaloknál mintegy hetven gödöllői és kaposvári egyetemista foglalt helyet. Előttük a tavasz első virágai, ibolya- és jácintcsokrok illatoztak. A, színpadon Tóth Erika a Gödöllőn tanuló ötvennégy somogyi diák nevében írt levelet olvassa: »Ezta készüléket a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen tanuló somogyi diákok által alapított Somogyi Diákklub adományozza a Felsőbogátpusztai Általános Iskolának abból a célból, hogy könnyebben, korszerűbben tanulhassanak, művelődhessenek, hogy csökkenjen a vidéki és a városi oktatás közötti különbség.« Az iskola nevében Korosa Imre igazgató köszönte meg a társadalmi munkából, ösztöndíjakból összegyűjtött pénzen vásárolt televíziót és a 200 forintot, melyet a leghátrányosabb körülmények közt tanuló iskolásnak hoztak. A délután további részében egy nagyon kedves, hajdani gyermekkort idéző ajándékműsor- nak vo’tunk nézői és élvezői, melyben a felsőbogátpusztai gyerekei: versekkel, énekekkel, vidám játékokkal szórakoztatták vendégeiket, szüleiket. Egy ’-étnapos túra programjának utolsó kedves eseménye volt ez az ünnepség. Gyenesi Istvánnal a Somogyi Diákklub alakulásáról beszélgettünk. Két évvel ezelőtt Budapesten rendeztek egy tanácskozást, melyen az ország különböző egyetemin, főiskolám tanuló somogyiak küldöttei vettek részt. Ott született meg a Somogyi Diákklub ötlete. Egy-egy ilyen klub jobban össze tudja fogni az egy intézményen belül tanuló hallgatókat, akiket valami közös kapocs, jelen esetben a szülőföld köt össze. Az így .kialakult kis közösségek az iskolák KISZ-életén belül is eredményesebb munkát tudnak végezni. — Ezekből az elvekből kiindulva 1969 januárjában megalakítottuk Gödöllőn az önálló Somogyi Diákklubot. Ma már hatvannégyen vagyunk. Elképzeléseinket, terveinket az egyetemi és a Somogy megyei KISZ-bizottság programjaival- egyeztetjük. Havonta tartunk összejöveteleket, melyekre valamelyik megyei vezetőt is meg szoktuk hívni. — A többi klubbal milyen a kapcsolatuk? — Eddig csak a budapesti egyetemekkel, a keszthelyi főiskolásokkal és a kaposvári tanítóképzővel volt együttműködés. ' Most, hogy az FMGT- vel is sikerült kapcsolatot teremtem, szeretnénk a pécsi egyetemekén és a kecskeméti felsőfokú technikumban működő klubokkal is közelebbről megismerkedni. A KÉTNAPOS túrára terelődött azután a szó. — Az első nap a balaton- szabadi November 7. Termelőszövetkezetbe látogattunk. Valter Imre tsz-elnök ismertetője után megtakintettÜK a kaposvári FMGT tervei alap-* ján épített 320 férőhelyes, teljesen nyitott, korszerű hízómarha-istállót, majd pedig az országos hírűvé vált Kahifa sertés tenyésztő-telepet. Nagyon örülünk, hogy láthattuk a kaposvári kutatócsoport tenyésztői munkájának végeredményét, és csak elismerésünket tudjuk kifejezni. Este a megye társadalmi, gazdasági és KISZ-vezetőivel találkoztunk Fábri István, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője sok érdekes kérdésről beszélgetett vélünk, és gyakorlati . tanácsokkal látott el bennünket. Beszélt a megye szakemberszükségletéről, a mezőgazdaság fejlődéséről és a kezdő szakembert váró körülményekről, lehet" -.égékről. A szombati napot a nagy hagyományokkal rendelkező Somogysárd megtekintésével kezdtük. Utunk utolsó eseménye a felsőbogátpusztai tehenészetiben tett látogatás és a tv átadása volt. Beszélgetésünk alatt a nagy Ikarusz falta a kilométereket, s máp Hetes felé jártunk, amikor a házigazda szerepét betöltő kaposvári FMGT KISZ-szervezetének szervező titkára, Acs József így összegezte ezt az utat: —Egy sokak által ki nem mondott, vagy talán meg sem fogalmazott, csak érzett kérésre volt válasz ez a két nap. Nagyon jó lenne továbbra is szervezni ilyen hazalátogatásokat. így a többi egyetemen, főiskolán megalakult Somogyi Diákklubok tagjai is hazajönnének időnként, és itthon már a jövendőbeli szakember szemével néznének körük Ennek egyik kezdeményezőjévé váltunk mi is, amikor a Gödöllőn és a Keszthelyen velünk azonos szakmát tanuló hallgatóknak kétnapos somogyországi kirándulást szerveztünk. Sajnos, a keszthelyiek autóbusz hiányában az utolsó pillanatban lemondták az utat. Rövid volt az együtt eltöltött idő, de ezt az első találkozót még több hasonló fogja követei. ENNEK JEGYÉBEN a jövő héten Gödöllőn megrendezendő somogyi héten mi is ott leszünk sportolóinkkal, népi táncosainkkal és zenekarunkkal. Remélem, ez a kapcsolat az idők folyamán tovább mélyül, és közelebb kerülünk egymáshoz a magunk és szülőföldünk, Somogy érdekében. Győri András Tájékoztató értekezletet tartott tegnap Balatonlellén kiskereskedelmi vásárlópartnereinek a balatoni felkészülésről a Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegy.áru Nagykereskedelmi Vállalat. Dévényi Zoltán igazgató elöljáróban a vállalat idei terveit ismertette. Emondotta, hogy 1,5 milliárd forintos forgalmat irányoztak elő erre az évre. Ez 15 százalékos növekedést jelent a tavalyihoz képest, de a Balaton déÜ partjának forgalmában ennél is nagyobb, 20 százalékos emelkedéssel számolnak. Az első negyedév forgalmából következtetve kilátás van az éves terv túlteljesítésére is. Az igazgató táéjkoztatójábói kitűnt, hogy a vállalat felkészülten várja a balatoni szezon kezdetét. Alapvető élelmiszerekből zavartalan ellátást biztosítanak, száraztésztát például tsz-ekkel, ÁFÉSZ-ekkel készíttetnek, de jelentős meny- nyiséget gyártatnak Jugoszláviában is. Édesipari cikkekből a hazai hiányt importból pótolják. Jelentékeny segítséget jelent mapd, hogy a Győri Keksz- és Ostyagyár a jugoszláv nápolyihoz hasonló, nagyon kedvelt készítménnyel jelentkezik az idén. Üj árucikként kerül forgalomba — csomagolva — a zöldségleves alapanyaga. Várható, hogy a különféle colák háttérbe szorítják a szörpöket, viszont gyümölcsszörpöt, kávét és dé- '.igyümölcsöt telefonrendelésre soron kívül is szállítanak a kiskereskedelmi rendelőknek. Bolgár és albán cigaretták, osztrák és kubai szivarok, jugoszláv. egyiptomi és algériai sörök bővítik a választékot: egyebek között tízmillió palack jugoszláv barna és világos sör forgalmazását tervezik, ennek egy részére már megkötötték a szerződést Mint azt Dévényi elvtárs elmondotta. tejből és tejtermékből a múlt évihez hasonló ellátás várható. Az egész balatoni felkészülésre jellemző a körültekintés, az előrelátás: már most 110 milliós árukészletük van; megkötötték a szerződéseket a Balaton somogyi partján levő kiskereskedelmi egységekkel, termelőgazdaságokkal, 100 vagon jegrt tároltak a hűtőkocsik hűtéséhez, megfelelő gépkocsi-sark áll rendelkezésre és a két megyéből áthelyezéssel gondoskodnak megfelelő létszámról a szezon alatt. A tájékoztató értekezlet részvevői elismer'“» szóltak a vállalat múlt évi tevékenységéről — a gyors "rtismllítás- ról. a mennyiségi és minőségi ellátásról v—, és hasonló munkát kértek erre az évre is. SOMOGYI NÉPLAP Sassá*, 1998. aosflfc IS.
