Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám

fllAG PROLETARIAT, EGYESÜLJETEK! Ära: 80 fillér XXVI évtolyam. 62. szám 1970. március 14., szómba1 a 3. oldalon) Somogyi látogatásának má­sodik napját a marcali járás­ban töltötte Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke. Útjára elkísér­te Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Böhm József, a me­gyei tanács vb-eln öke. Kora délelőtt Marcaliban, a járási pártbizottság szókházá- nak előcsarnokában az úttö­rők virággal köszöntötték a vendégeket, majd a tanácste­remben — a helyi párt- és tanácsi vezetők jelenlétében — Király Ferenc, a járási párt- bizottság első titkára nyújtott tájékoztatást a járás helyzeté­ről. — Az ipari, építőipari üze­mekben, valamint a közleke­désnél a járás területén ö$z- szesen 3500 fő, a mezőgazda­ságban 8500 fő dolgozik — sorolt néhápy adatot a járá­si pártbizottság első titkára. Megemlítette, hogy az ipari munkások 18 üzemben tevé­kenykednek, soraikban sok a fiatal, élénk a tanulási vágy, a korszerű termelés iránti igény. A mezőgazdaság fejlő­dését a hozamok növelésével, az állatállomány kedvező ala­kulásával, a szövetkezetek va­gyoni helyzetének ismertetésé­vel érzékeltette Király elvtárs. Kiemelte, hogy a tsz-ékben az egy szántóegységre jutó hal­mazatién termelési érték az utóbbi három esztendőben 40 százalékkal, a szövetkezeti tiszta vagyon csak az elmúlt évben 50 millió forinttal nö­vekedett. A szövetkezetek termelési feltételei kapcsán szó esett arról, hogy a járás természeti- földrajzi adottságai rosszab­bak az országos és a megyei átlagnál. Különösen a járás nyugati részét sújtja a víz­rendszer rendezetlensége. A Marót-völgyi terület víztelení­tésével. a Zala folyó torkolati átemelő rendszerének kiépíté­sével mintegy 10—12 ezer ka- tasztrális hold szántó, rét és legelő, terméshozamát lehetne megjavítani. Losonczi elvtárs javasolta a megye és a járás vezetőinek, hogy e munkák programba iktatását és elvég­zését szorgalmazzák a negye­dik ötéves terv időszakában. A tsz-tagok átlagos életko­rának kedvező változásához —' a korátlagok csökkenésé­hez a járási pártbizottság első titkára magyarázatként hozzá­fűzte, hogy a tavalyi esztendő­ben nyugdíjba . vonult, közel félezér szövetkezeti dolgozó helyére csaknem ugyanannyi figtal lépett. — fis valóban figyelmet ér­demlő jelenség — jegyezte meg az Elnöki Tanács elnöke —, az ország sok más vidékén sajnos, ellenkező előjelű ten­denciának vagyunk tanúi. A pártbizottsági tájékoztató után a Mechanikai Művek marcali gyáregységének Meka- lor-üzemét keresték fel a ven­dégek. Itt Sátor János igazga­tó ismertette az üzem telepí­tésének, a munka megindulá­sának körülményeit, s beszá­molt árral, hogy az 1968-ban. a termel 's megkezdésének el­ső évében előállított 16 800 olajká’vhával szemben tavaly már 87 000 darabot bocsátott ki az üzem, az idén pedig 200. ezer olajkályhát nd át a k— fedelemnek. Úttörők köszöntik a- vendégeket a járási pártbizottságon. Kitéri 1 az igazgató area is, hogy a jelenleg 1200 dolgozót foglalkoztató üz-om további korszerűsítését, bővítését ter­vezik, s remény van arra, hogy a Mechanikai Művek másik marcali részlegével, az elekt- rokondenzátor üzemmel együtt a termelés értékét 1975- re' 800 miüíó forintra tudják emelni. A kialakult beszélgetés a többi között a vállalati köz­pontos a vidéki.telepek, a mi­nisztérium és á vállalat kap­csolatát elemezte. Ennek során Losonczi elvtárs kifejtette: a hatáskörök kellő megosztása és elhatárolása, a megfelelő dön­tési szintek kialakítása alap­vető követelmény a termelés gazdaságosságának és korsze­rűségének biztosításában. A beszélgetést követően a vendégek az üzem I. számú csarnokát járták végig, ahol Ceglédi István, a Mechanikai Művek- marcali gyáregységé­nek vezetője kalauzolta az El­nöki Tanács elnökét, s vele együtt Németh és Böhm elv­társat a gépsorok között. Előbb a ledarabolt kályhaalkatrészek megmunkálását végző excen- ter présgépeket, majd a kály­hák alvázát és felső keretét, továbbá az üzemanyagtartá­lyokat készítő hegesztőrnű- helyt tekintették meg. Loson­czi elvtárs a mélyhúzó présnél Balogh lstvánnévál, majd egy másik munkahelyen Marci Ilo­na segédmunkással váltott szót, s megelégedéssel hallgat­ta a kérdésére adott válaszo­kat: — Szeretjük a munkánkat, elégedettek vagyunk a kerese­tünkkel. A tűztérgyártó műhely és a festő üzemrész munkafázisait is figyelemmel tanulmányoz­végterméket. a csillogó olaj- kályhát kartondobozba helye­ző hidraulikus emelőhöz ér­keztek, Losonczi elvtárs mo­solyogva jegyezte meg: — Látom, pontosan dolgoz­nak, éppen belefér a kályha a dobozába. A gyár igazgatója nem ké­sett a válasszal: — Pontosak vagyunk a ké­szülő alkatrészek lemezekből történő leszabásával is, El­nök elvtárs. Ez a pontosság vé­gigkíséri a munka valamennyi fázisát. Ezért van az, hogy ke­vés a vásárlói reklamáció, s hogy kályháink jó hírnévnek örvendenek. Az cűajkályha-gyártó üzem­részből a vendégek útja a kondenzátor-üzembe vezetett. A patika tisztaságú helyisé­gekben dolgozó piros fejken­dős asszonyok és lányok mun­káját nagy figyelemmel kísér­te Lospon^zi elvtárs is. A vál­lalat igazgatója elmondta, hogy ez az üzemrész világszínvona­lon gvártja a televízióhoz és a rádióhoz szükséges konden­zátorokat — évente négy és félpiillió darabot. A jelenlegi érület mellett már tetS alatt áll az "új üzemrész, amelyet automata gépsorral szerelnek föl. és jövőre üzembe helyez­nek. Az Elnöki Tanács elnöke több munkapadnál megállt. Néhány közvetlen, szívélyes szót váltott az ott dolgozókkal maid a tekercselőben szorgos­kodó. Marcaliban tanuló viet­nami fiatallal, Nguuen Van Chiang-gal beszélgetett; A látogatás befejeztével az egyik munkacsapat tagiai ar­ca kérték Losonczi elvtársat, hogy írjon néhánv sort a nap- tójukba. Az Elnöki Tanács el­nöke szívesen tett eleget a ké­résnek. és a következő sorökat ’egyezte be a naplóba: »Sok sikert kívánok a Kállai Éva brigád tagjainak, vállalásuk 4 "Ijesitéséhez-. Kora délután hóval borított Látogatás a Mechanikai Művek Mekaíor-özemében. Befejezte kétnapos somogyi látogatását Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke „Jó úton fial síel eredményesen fejlődik Somo W J ye Előtérben a szolgáltatások fejlesztése Tanácskoztak a megyei tanácselnökök Dr. Papp Lajosnak, a Mi­nisztertanács tanácsszervek osztálya vezetőjének elnökle­tével tegnap a Parlament Go­belin-termében értekezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi taná­csok végrehajtó bizottságai­nak elnökei. A részvevők korábban mun­kaanyagot kaptak kézhez a la­kossági szolgáltatások helyze­téről. és fejlesztési feladatai­ról — ehhez Karádi Gyula, az Országos Tervhivatal első el­nökhelyettese fűzött kiegészí­téseket. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt esztendő végén kor­mányhatározat látott napvilá­got a szolgáltatások fejleszté­séről. Noha azóta esupán né­hány hónap telt el, a rendel­kezésnek már lemérhető ered­ményei vannak. Á jelentős kedvezmények hatására megélénkült a lakos­sági szolgáltatást végző külön­böző vállalatok és szövetkeze­tók tevékenysége. A gazdaságirányítási re­form már eleve változtatáso­kat követelt a különböző szer­vek nyújtotta szolgáltatások irányításában — az eddigi ta­pasztalatok szerint ezt is meg­nyugtató módon rendezte a kormányhatározat A megyei szintű tanácsok — a kormány- határozat elveinek megfele­lően — nagy erőfeszítéseket tesznek a lakossági szolgálta­tások körének bővítésére, sőt egyes megyékben hosszabb tá­vú koncepciók kialakításán is I dolgoznak. A rendelet pozitív hatása azon is lemérhető, hogy egyre kedvezőbb kapcsolat alakul ki a minisztériumok és a taná­csok között Munkájukat segíti majd. hogy a különböző főhatóságok a közeljövőben kidolgozzák a szolgáltatások jellegéhez sok­kal jobban igazodó vállalati, szervezeti formációkat, és részletesen szabályozzák a nyugdíjasok foglalkoztatásá­nak jogi és adminisztrációs kérdéseit. Az értekezlet második na­pirendi pontjaként Hont Já­nos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tájékoztatta a tanácselnököket a negyedik öt­éves terv főbb irányelveinek kialakításáróL Egyebek kö­zött elmondotta, hogy gazda­ságpolitikánk alapvonásai nem változnak. A IV. ötéves terv során a gazdaságfejlesztésnek azok a területei kapnak na­gyobb hangsúlyt, amelyek a korábbi tervidőszakban is ki­emeltek voltak. így a többi kö­zött nagy figyelmet szentelnek a termelés intenzív fejlesztésé- itó, az ipari foglalkoztatottság’ növekedési ütemének mérsék­lésére, a termelőberendezések korszerűsítésére, az energia­struktúra kedvezőbbé tételére. Sajtótájékoztató az ÁB munkájáról Kétmilliárdot meghaladó kártérítés 1969-ben Tegnap délelőtt a Magyar Sajtó Házában az országos és megyei lapok munkatársait tá­jékoztatta az Állami Biztosító tevékenységéről Fehér Sándor vezérigazgató. Elmondotta, hogy a gazdasági reform be­vezetése, illetve a • vállalatok önállóságának megnövekedése óta jelentősen emelkedett a biztosítási formák iránti ér­deklődés. Ez egyaránt tapasz­talható az állami vállalatok­nál, a termelőszövetkezeteknél és az egyéni gazdaságokban is. Jól szemlélteti a biztosító tevékenységét az a néhány adat is,. amit. a vezérigazgató jellemzésül elmondott. A múlt évben egymillióinál több kár­esettel foglalkozták, és az ügy­feleknek kifizetett , kártérítés összege meghaladta a kétmil­liárd forintot. Különösen fi­gyelemre méltó az, hogy a kö­zös gazdaságoknak még min­iig a jégveszély, illetve a kü­lönböző állatbetegségek jelen­tik a legnagyobb terhet. (A biztosító jégkár után 581, ál­latkár után pedig 468 millió forintot térített meg a szövet­kezeteknek, állami és háztáji gazdaságoknak.) A gépjárművek számával együtt évről évre emelkedik a balesetek száma is. Tavaly például 22 ezer baleset után 90 millió forintot fizetett ki a biztosító. Ebből a CASCO-ra 8000 baleset után 30 millió fófint jutott, A vezérigazgató elmondotta: a fejlődés tőlük is azt köve­teli, hogy a mai életnek job­ban megfelelő, korszerűbb biz­tosítási formákat alkalmazza­nak. Ezért vezetnek be például a falusi lakosság — a tsz- és az állami gazdasági, illetve egyéni dolgozók, s nem mező- gazdasági foglalkozásúak — részére olyan egységes biztosí­tási formát, amely kedvezőbb, előnyösebb az ügyfeleknek. A másik új biztosítási forma a hűségjutalom — törzsgárda- tagok részére. Ezt a vállalatok júliustól kezdve köthetik, s a cél az, hogy a vállalatnál ma­radásra ösztönözzenek. A vál­lalat által befizetett évi díj­összeg — tíz évig kell fizetni — után a dolgozó 10 000 fo­rint hűségjutalomban részesül. Elgondolkodtató és komoly problémát okoz az is, hogy nagyon sók az üzemi — első- sce-basi a mezőgazdasági baleset, de sok embert er ott­honában is súlyos, halálos sé­rülés. (Tavaly 220 000 baleset után fizetett a biztosító.) Befejezésül a vezérigazgató megemlítette, hogy 31 külföldi biztosító társasággal tartanak rendszeres kapcsolatot. Sza­mos érdeklődő kérdése közül egyet emelek ki. Fehér Sándor vezérigazgató arra válaszolva, hogyan kívánják a gép jármű­kár-rendezés gyorsítását meg­oldani, elmondotta: 20 millió forint költséggel Budapesten korszerűen felszerelt központi telepet létesítenek, s ez remél­hetőleg már 1971 elején meg is kezdi munkáját. Sz. L. VASÁRNAPI SZÁMUNK TflRTflLMflBÓL: KERCZA IMRE: Gazdaságosan. gyorsan (3. oldal) BÄNHIDI TIBOR: HELYÜNK A DUNÁNTÚLON (4. oldal) UERNESZ FERENC: Tavaszi ég, repülővel (5. óldal) I. FEDÓSZEJEV: Tankcsata a Balatonnál ' (6. oldal) KISS JENŐ: ISO millió — 100 falu, 100 könyvtár (7. oldal) SÜTŐ ANDRÁS: TOLDI MEZŐFÖLDÖN (8. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents