Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-14 / 62. szám
fllAG PROLETARIAT, EGYESÜLJETEK! Ära: 80 fillér XXVI évtolyam. 62. szám 1970. március 14., szómba1 a 3. oldalon) Somogyi látogatásának második napját a marcali járásban töltötte Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Útjára elkísérte Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Böhm József, a megyei tanács vb-eln öke. Kora délelőtt Marcaliban, a járási pártbizottság szókházá- nak előcsarnokában az úttörők virággal köszöntötték a vendégeket, majd a tanácsteremben — a helyi párt- és tanácsi vezetők jelenlétében — Király Ferenc, a járási párt- bizottság első titkára nyújtott tájékoztatást a járás helyzetéről. — Az ipari, építőipari üzemekben, valamint a közlekedésnél a járás területén ö$z- szesen 3500 fő, a mezőgazdaságban 8500 fő dolgozik — sorolt néhápy adatot a járási pártbizottság első titkára. Megemlítette, hogy az ipari munkások 18 üzemben tevékenykednek, soraikban sok a fiatal, élénk a tanulási vágy, a korszerű termelés iránti igény. A mezőgazdaság fejlődését a hozamok növelésével, az állatállomány kedvező alakulásával, a szövetkezetek vagyoni helyzetének ismertetésével érzékeltette Király elvtárs. Kiemelte, hogy a tsz-ékben az egy szántóegységre jutó halmazatién termelési érték az utóbbi három esztendőben 40 százalékkal, a szövetkezeti tiszta vagyon csak az elmúlt évben 50 millió forinttal növekedett. A szövetkezetek termelési feltételei kapcsán szó esett arról, hogy a járás természeti- földrajzi adottságai rosszabbak az országos és a megyei átlagnál. Különösen a járás nyugati részét sújtja a vízrendszer rendezetlensége. A Marót-völgyi terület víztelenítésével. a Zala folyó torkolati átemelő rendszerének kiépítésével mintegy 10—12 ezer ka- tasztrális hold szántó, rét és legelő, terméshozamát lehetne megjavítani. Losonczi elvtárs javasolta a megye és a járás vezetőinek, hogy e munkák programba iktatását és elvégzését szorgalmazzák a negyedik ötéves terv időszakában. A tsz-tagok átlagos életkorának kedvező változásához —' a korátlagok csökkenéséhez a járási pártbizottság első titkára magyarázatként hozzáfűzte, hogy a tavalyi esztendőben nyugdíjba . vonult, közel félezér szövetkezeti dolgozó helyére csaknem ugyanannyi figtal lépett. — fis valóban figyelmet érdemlő jelenség — jegyezte meg az Elnöki Tanács elnöke —, az ország sok más vidékén sajnos, ellenkező előjelű tendenciának vagyunk tanúi. A pártbizottsági tájékoztató után a Mechanikai Művek marcali gyáregységének Meka- lor-üzemét keresték fel a vendégek. Itt Sátor János igazgató ismertette az üzem telepítésének, a munka megindulásának körülményeit, s beszámolt árral, hogy az 1968-ban. a termel 's megkezdésének első évében előállított 16 800 olajká’vhával szemben tavaly már 87 000 darabot bocsátott ki az üzem, az idén pedig 200. ezer olajkályhát nd át a k— fedelemnek. Úttörők köszöntik a- vendégeket a járási pártbizottságon. Kitéri 1 az igazgató area is, hogy a jelenleg 1200 dolgozót foglalkoztató üz-om további korszerűsítését, bővítését tervezik, s remény van arra, hogy a Mechanikai Művek másik marcali részlegével, az elekt- rokondenzátor üzemmel együtt a termelés értékét 1975- re' 800 miüíó forintra tudják emelni. A kialakult beszélgetés a többi között a vállalati központos a vidéki.telepek, a minisztérium és á vállalat kapcsolatát elemezte. Ennek során Losonczi elvtárs kifejtette: a hatáskörök kellő megosztása és elhatárolása, a megfelelő döntési szintek kialakítása alapvető követelmény a termelés gazdaságosságának és korszerűségének biztosításában. A beszélgetést követően a vendégek az üzem I. számú csarnokát járták végig, ahol Ceglédi István, a Mechanikai Művek- marcali gyáregységének vezetője kalauzolta az Elnöki Tanács elnökét, s vele együtt Németh és Böhm elvtársat a gépsorok között. Előbb a ledarabolt kályhaalkatrészek megmunkálását végző excen- ter présgépeket, majd a kályhák alvázát és felső keretét, továbbá az üzemanyagtartályokat készítő hegesztőrnű- helyt tekintették meg. Losonczi elvtárs a mélyhúzó présnél Balogh lstvánnévál, majd egy másik munkahelyen Marci Ilona segédmunkással váltott szót, s megelégedéssel hallgatta a kérdésére adott válaszokat: — Szeretjük a munkánkat, elégedettek vagyunk a keresetünkkel. A tűztérgyártó műhely és a festő üzemrész munkafázisait is figyelemmel tanulmányozvégterméket. a csillogó olaj- kályhát kartondobozba helyező hidraulikus emelőhöz érkeztek, Losonczi elvtárs mosolyogva jegyezte meg: — Látom, pontosan dolgoznak, éppen belefér a kályha a dobozába. A gyár igazgatója nem késett a válasszal: — Pontosak vagyunk a készülő alkatrészek lemezekből történő leszabásával is, Elnök elvtárs. Ez a pontosság végigkíséri a munka valamennyi fázisát. Ezért van az, hogy kevés a vásárlói reklamáció, s hogy kályháink jó hírnévnek örvendenek. Az cűajkályha-gyártó üzemrészből a vendégek útja a kondenzátor-üzembe vezetett. A patika tisztaságú helyiségekben dolgozó piros fejkendős asszonyok és lányok munkáját nagy figyelemmel kísérte Lospon^zi elvtárs is. A vállalat igazgatója elmondta, hogy ez az üzemrész világszínvonalon gvártja a televízióhoz és a rádióhoz szükséges kondenzátorokat — évente négy és félpiillió darabot. A jelenlegi érület mellett már tetS alatt áll az "új üzemrész, amelyet automata gépsorral szerelnek föl. és jövőre üzembe helyeznek. Az Elnöki Tanács elnöke több munkapadnál megállt. Néhány közvetlen, szívélyes szót váltott az ott dolgozókkal maid a tekercselőben szorgoskodó. Marcaliban tanuló vietnami fiatallal, Nguuen Van Chiang-gal beszélgetett; A látogatás befejeztével az egyik munkacsapat tagiai arca kérték Losonczi elvtársat, hogy írjon néhánv sort a nap- tójukba. Az Elnöki Tanács elnöke szívesen tett eleget a kérésnek. és a következő sorökat ’egyezte be a naplóba: »Sok sikert kívánok a Kállai Éva brigád tagjainak, vállalásuk 4 "Ijesitéséhez-. Kora délután hóval borított Látogatás a Mechanikai Művek Mekaíor-özemében. Befejezte kétnapos somogyi látogatását Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke „Jó úton fial síel eredményesen fejlődik Somo W J ye Előtérben a szolgáltatások fejlesztése Tanácskoztak a megyei tanácselnökök Dr. Papp Lajosnak, a Minisztertanács tanácsszervek osztálya vezetőjének elnökletével tegnap a Parlament Gobelin-termében értekezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei. A részvevők korábban munkaanyagot kaptak kézhez a lakossági szolgáltatások helyzetéről. és fejlesztési feladatairól — ehhez Karádi Gyula, az Országos Tervhivatal első elnökhelyettese fűzött kiegészítéseket. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt esztendő végén kormányhatározat látott napvilágot a szolgáltatások fejlesztéséről. Noha azóta esupán néhány hónap telt el, a rendelkezésnek már lemérhető eredményei vannak. Á jelentős kedvezmények hatására megélénkült a lakossági szolgáltatást végző különböző vállalatok és szövetkezetók tevékenysége. A gazdaságirányítási reform már eleve változtatásokat követelt a különböző szervek nyújtotta szolgáltatások irányításában — az eddigi tapasztalatok szerint ezt is megnyugtató módon rendezte a kormányhatározat A megyei szintű tanácsok — a kormány- határozat elveinek megfelelően — nagy erőfeszítéseket tesznek a lakossági szolgáltatások körének bővítésére, sőt egyes megyékben hosszabb távú koncepciók kialakításán is I dolgoznak. A rendelet pozitív hatása azon is lemérhető, hogy egyre kedvezőbb kapcsolat alakul ki a minisztériumok és a tanácsok között Munkájukat segíti majd. hogy a különböző főhatóságok a közeljövőben kidolgozzák a szolgáltatások jellegéhez sokkal jobban igazodó vállalati, szervezeti formációkat, és részletesen szabályozzák a nyugdíjasok foglalkoztatásának jogi és adminisztrációs kérdéseit. Az értekezlet második napirendi pontjaként Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tájékoztatta a tanácselnököket a negyedik ötéves terv főbb irányelveinek kialakításáróL Egyebek között elmondotta, hogy gazdaságpolitikánk alapvonásai nem változnak. A IV. ötéves terv során a gazdaságfejlesztésnek azok a területei kapnak nagyobb hangsúlyt, amelyek a korábbi tervidőszakban is kiemeltek voltak. így a többi között nagy figyelmet szentelnek a termelés intenzív fejlesztésé- itó, az ipari foglalkoztatottság’ növekedési ütemének mérséklésére, a termelőberendezések korszerűsítésére, az energiastruktúra kedvezőbbé tételére. Sajtótájékoztató az ÁB munkájáról Kétmilliárdot meghaladó kártérítés 1969-ben Tegnap délelőtt a Magyar Sajtó Házában az országos és megyei lapok munkatársait tájékoztatta az Állami Biztosító tevékenységéről Fehér Sándor vezérigazgató. Elmondotta, hogy a gazdasági reform bevezetése, illetve a • vállalatok önállóságának megnövekedése óta jelentősen emelkedett a biztosítási formák iránti érdeklődés. Ez egyaránt tapasztalható az állami vállalatoknál, a termelőszövetkezeteknél és az egyéni gazdaságokban is. Jól szemlélteti a biztosító tevékenységét az a néhány adat is,. amit. a vezérigazgató jellemzésül elmondott. A múlt évben egymillióinál több káresettel foglalkozták, és az ügyfeleknek kifizetett , kártérítés összege meghaladta a kétmilliárd forintot. Különösen figyelemre méltó az, hogy a közös gazdaságoknak még miniig a jégveszély, illetve a különböző állatbetegségek jelentik a legnagyobb terhet. (A biztosító jégkár után 581, állatkár után pedig 468 millió forintot térített meg a szövetkezeteknek, állami és háztáji gazdaságoknak.) A gépjárművek számával együtt évről évre emelkedik a balesetek száma is. Tavaly például 22 ezer baleset után 90 millió forintot fizetett ki a biztosító. Ebből a CASCO-ra 8000 baleset után 30 millió fófint jutott, A vezérigazgató elmondotta: a fejlődés tőlük is azt követeli, hogy a mai életnek jobban megfelelő, korszerűbb biztosítási formákat alkalmazzanak. Ezért vezetnek be például a falusi lakosság — a tsz- és az állami gazdasági, illetve egyéni dolgozók, s nem mező- gazdasági foglalkozásúak — részére olyan egységes biztosítási formát, amely kedvezőbb, előnyösebb az ügyfeleknek. A másik új biztosítási forma a hűségjutalom — törzsgárda- tagok részére. Ezt a vállalatok júliustól kezdve köthetik, s a cél az, hogy a vállalatnál maradásra ösztönözzenek. A vállalat által befizetett évi díjösszeg — tíz évig kell fizetni — után a dolgozó 10 000 forint hűségjutalomban részesül. Elgondolkodtató és komoly problémát okoz az is, hogy nagyon sók az üzemi — első- sce-basi a mezőgazdasági baleset, de sok embert er otthonában is súlyos, halálos sérülés. (Tavaly 220 000 baleset után fizetett a biztosító.) Befejezésül a vezérigazgató megemlítette, hogy 31 külföldi biztosító társasággal tartanak rendszeres kapcsolatot. Szamos érdeklődő kérdése közül egyet emelek ki. Fehér Sándor vezérigazgató arra válaszolva, hogyan kívánják a gép járműkár-rendezés gyorsítását megoldani, elmondotta: 20 millió forint költséggel Budapesten korszerűen felszerelt központi telepet létesítenek, s ez remélhetőleg már 1971 elején meg is kezdi munkáját. Sz. L. VASÁRNAPI SZÁMUNK TflRTflLMflBÓL: KERCZA IMRE: Gazdaságosan. gyorsan (3. oldal) BÄNHIDI TIBOR: HELYÜNK A DUNÁNTÚLON (4. oldal) UERNESZ FERENC: Tavaszi ég, repülővel (5. óldal) I. FEDÓSZEJEV: Tankcsata a Balatonnál ' (6. oldal) KISS JENŐ: ISO millió — 100 falu, 100 könyvtár (7. oldal) SÜTŐ ANDRÁS: TOLDI MEZŐFÖLDÖN (8. oldal)