Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

Jobban segíteni a háztáji árutermelést BEFEJEZTE TANÁCSKOZÁSÁT A MESZÖY KÜLDÖTTGYŰLÉSE MAI KOMMENTÁRUNK SOWOCT!NtPtAP DsOmrtSk.. 1970. má&aimt ÍZ. A bozzasztf Sásokital folytatta tanácskozását tegnap a MÉ­SZÖV küldöttgyűlése. Miként a beszámoló, a hozzászólások is elmélyülteti elemezték az el­múlt időszak tevékenységét,-és számba vették mindazokat a lényeges feladatokat, amelye­ket az új körülmények között, az új szervezeti formának megfelelően el kell végezni. A vitáiban hozzászóló kül­döttek többsége az új alapsza­bály, a szövetkezeti demokra­tizmus kiszélesítésének fontos­áéval foglalkozott Demkó Já­nos, a Marcali ÁFÉSZ küldői­be, az elért eredmények érté­kélésén túl a tagsági jogok, érdekék erőteljesebb szem előtt tartását hangoztatta. Eh­hez a gondolatkörhöz kapcso­lódott Bíró Györgynek, a ka­posvári Kossuth lakásszövetke­zet és Takács Józsefnének, a babócsai takarékszövetkezet küldöttének a felszólalása is. A szövetkezeti mozgalom, a gazdálkodás továbbfejleszté­sével kapcsolatban sok hasz­nos észrevétel, javaslat hang­zott éL Ángyán Imre somogy- szobi küldött a kisebb közsé­gek, az úgynevezett külterüle­tek ellátásának fejlesztéséről szólt, kérve azt, hogy az itt élő lakosság jobb ellátása ér­dekében az eddiginél nagyobb anyagi lehetőségeket biztosít­hassanak a fejlesztéshez. Ha­sonló javaslattal, kéréssel élt Horváth Károly, a barcsi szö­vetkezet küldötte. Mondhat­nánk úgy^ is, hogv kiegészítet­te, teljessé tette ezeket a javas­latokat Sásik Jánosné tabi kül­dött, aki személyes élmények, tapasztalatok alapján ecsetel­te, mit is jelent a kisebb köz­ségek, a külterületek életében, ha javul az ellátás, ha az Itt élők közvetlenebbül is érzik a fogyasztási szövetkezet segí- tőkészsógét. Hcragh János sió­foki küldött a Balaton-part el­látásának gondjairól, Németh István balatonszárszói küldött a _ takarékszövetkezetek fejlő­déséről, gondjairól szólt, és ja­vasolta, hogy új intézkedések­kel tegyék lehetővé: több se­gítséget nyújthassanak a ta­karékszövetkezetek a lakás- építkezésekhez. Jankovics Jó­zsef kaposfői küldött a me­gyében tevékenykedő méhé­szek munkájáról adott számot, ráirányítva a figyelmet ennek az ágazatnak népgazdasági hasznosságára. Papp Sándor né, a KPVDSZ megyei titkára, a szövetkezetek szakszervezeti, tömegszervezeti tevékenységé­nek jelentőségét elemezte, ki­emelte azokat a tömegimozgal- mi feladatokat, amelyeknek elvégzése elsősorban a szövet­kezeti tagságra vár. A háztáji gazdálkodás to­vábbfejlesztése nemcsak me­gyénkben, országosan is köz­ponti tennivaló. Ebben a mun­kában — mint eddig is — számottevő tennivaló vár a fo­gyasztási szövetkezetekre. Ért­hető tehát, hogy a felszólalók jó része — nemcsak ÁFÉSZ hanem takarékszövetkezeti küldöttek is — számos javas­latot tett a munka céltudato­sabb, jobb elvégzéséré. Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, országgyűlési képviselő, méltatta a szövetke­zeti mozgalom megyei fejlő­dését. Javasolta, hogy a jövő­ben még inkább igyekezzenek kihasználni a szövetkezetek a háztájiban rejlő lehetőségeket Az ilyen irányú tevékenység fellendítéséhez — mint mond­ta — érdemes lenne még jobban igénybe venni a taka­rékszövetkezetek segítségét ’s. Ezt> a gondolatot egészített" ki Csénki Lajos barcsi és Pelle József somogysárdi kül­dött is. Javasolták az országos szerveknek: segítsék a taka­rékszövetkezeteket ahhoz, hogy a termelési kölcsönök nyújtá­sa és felhasználása is gazdasá­gosabb lehessen. Dr. Molnár László tanszékvezető tanár, a MÉSZÖV igazgatóságának tag­ja adatokkal is alátámasztotta a háztáji gazdálkodás népgaz­dasági jelentőségét. Felhívta a figyelmet, hogy a korszerű nagyüzemek mellett a háztáji Több erőgéphez több munkagép Bemutató a Balatonújhelyi Állami Gazdaságban A véletlen úgy hozta, hogy tegnap, vagyis éppen, akkor rendezték ezt a tanácskozást és bemutatót a Balatanújhe- lyi Állami Gazdaságban, ami­kor megjelent az újságokban az MTI jelentése a traktor- import megkétszereződéséről. A több traktor nyomán bizo­nyára nagyobb munkagépigény .jelentkezik majd. Az ezzel kapcsolatos kilátásokról tájé­kozódhattak a tegnapi ren­dezvény részvevői; a Magyar Agrártudományi Egyesület gépesítési társaságának gép­üzemelési szakosztálya, a Bu­dapesti Mezőgazdasági Gép­gyár és a Balatonújhelyi Ál­lami Gazdaság mezőgazdasági, de főként gépesítési szakem­bereket hívott meg az ajakéi­ra. A megjelenteket Szabados Dezső, az Állami Gazdaságok Országos Központja Somogy megyei főosztályának vezetője köszöntötte, majd előadás hangzott el a vontató jármű­vek téli üzemeltetéséről. Ez­után Csányi Sándor, a BMG műszaki igazgatója a gyár eddigi munkájáról, a közeleb­bi és távolabbi célokról tar­tott vetített képekkel illuszt­rált tájékoztatót. Elmondotta, hogy a Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyár legfontosabb feladatának tartja a magyar mezőgazdaság segítését gépek­kel. Ennek a célnak rendel­ték alá apparátusukat, ennek szellemében szélesítik kül­földi kapcsolataikat, gyártási kooperációjukat., és hasznosít­ják a hazai, illetve a külföldi kutatások, kísérletek eredmé­nyeit. Arra törekszenek, hogy Sok érdeklődőt vonzott a bemutató. a munkák komplex gépesíté­sét mielőbb megoldják, »-csa­ládokat- készítsenek az egyes részmunkafolyamatok gépi elvégzésére. Az eddigi ered-' menyek biztatóak, néhány komplett géplánc máris meg­valósult. Az előadást kísérő diavetí­tés módot adott a hallgató­ságnak arra, hogy az egyes kombájnokat és vontatott munkagépeket lássak — ké­sőbb ezek egy részét a való­ságban is megtekintették. Kü­lönösen sok érdeklődőt von­zottak a különféle permetező- gépek, a kémiai növényvéde­lem annyira fontos munkaesz­közei. A bemutató után a rész­vevők értékelték a látottakat és megvitatták az előadásban hallottakat H. F. A vegyszeres növényvédelem számos munkaeszköze a BMG Debreceni Gyárában készül, árutermelést is feltétlenül kor­szerűsíteni kell, s ebben szá­mottevő feladat, vár a szövet­kezetekre. Fdbri István, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osz­tályvezetője, hozzászólásának első felében azokat a ténye­zőket elemezte, amelyek szük­ségessé tették, hogy a szövet­kezetek és a megyei szövetség is új szervezeti formában, új tartalommal végezzék, illetve folytassák munkájukat. Szólt a külterületek, a kulturált keres­kedelem fejlesztésének fontos­ságáról, a fogyasztóit, a szö­vetkezeti tagok érdekeinek is megfelelő, önálló gazdálkodás jelentősegéről. Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, a mozgalom negyedszázados tör­ténetének, fejlődésének érté­kelése mellett elismerését fe­jezte ki a szövetkezetpolitikai irányelvek, az új alapszabá­lyok kidolgozása során végzett munkáért. Mint mondotta, az egyre szélesedő demokráciát tükrözi, hogy ezen a fórumon megannyi. hasznos javaslat hangzik éL A mostani változá­sok minden bizonnyal újabb fellendülési korszakot eredmé­nyeznek a szövetkezeti mozga­lomban. Az ő gondolataihoz kapcsolódott Pápa Jánosnak, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetőjének felszólalá­sa. Méltatta a szövetkezeti ke­reskedelem jelentőségét, és kérte, hogy első rangú feladat­nak tekintsék a vezetők az áruellátás szüntelen javítását. Törzsök István marcali, Ké­kesi Jenő siófoki, és Farkas Tibor szuloki küldött felszó­lalásában többek között az ellenőrzés kiszélesítésének job­bá tételének jelentőségét han­goztatta. Valamennyi felszólaló elisme­rését és köszönetét fejezte ki a MÉSZÖV vezetőinek és személv szerint Bogó László­nak eddigi tevékenységéért, ezt jelképezte az a kedves aján­dék is, melyet a SZÖVOSZ nevében Patay János adott át Bogó elvtársnak. A vita összegezése után ke­rült sor a beszámoló, az új alapszabály, ^ határozati ja­vaslatok elfogadására, vala­mint az új megyei szövetség tisztségviselőinek megválasz­tására, A küldöttek egyhangú szavazattal tizenkét tagú el­nökséget választottak. A me­gyei szövetség elnöke Kiss Jó­zsef, helyettese Nemes Kál­mán, Temessi József & dr. Horváth Béla lett. A tanácskozás végén Kiss József köszönetét fejezte ki a bizalomért és elmondta, hogy mind az új alapszabály, mind pedig a kétnapos tanácskozás során elhangzott számtalan, jelentős észrevétel, javaslat hosszú időre meghatározza a megyei szövetség feladatát. A megyei kül­döttgyűlése az elnöklő Szeré­nyt Jánosnak, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osz­tálya munkatársának zársza­vával ént véget. V. M. A vállalati nyereség töme­ge többféleképpen is növe­kedhet. 1. Ha több árut termelnek, értékesítenek, a bevételekkel együtt általa ban a nyereség is gyarapszik. 2. Ha a termelés, a forga­lom összetétele a nagyobb nyereséghányadú cikkek ja­vára tolódik el, ugyancsak több haszonhoz jut a vállalat. 3. A több nyereség forrása lehet az árak emelése is. 4. Végül, de nem utolsósor­ban a megtakarított percek és forintok, az önköltség csök­kentése szintén javítja a vál­lalat. jövedelmezőségét. Érdemes a. tavaly elért többletnyereseg forrásait ele­mezve külön-külön vizsgálni e négy tényező szerepét. Min­den bizonnyal az első három helyen említett tényezők — közülük is főként a termelés, a forgalom növekedése, vala­mint az áremelkedés — ját­szott döntő szerepet. A nye- \ reségnövelésnek ugyanis ezek a nyilvánvalóbb, a gyorsab­ban igénybe vehető tartalékai. Semmiképpen nem örülhe­tünk, hogy a forintnak, a percnek, az önköltség csök­kentésének ma még nincs elég becsülete a nyereség növelé­sében. Rövidlátó szemléletre vall ez, mivel a hosszú távú versenyképesség csak a kor­szerűbb, a jobb, az olcsóbb árukkal teremthető meg. Amig a kereslet nagyobb, mint a kínálat, könnyen le­het termelésnöveléssel, sőt akár áremeléssel is gyarapíta­ni a nyereséget. De előbb- utóbb a kínálat lesz a na­gyobb — a hazai piacon is ez a kívánatos —, és akkor el­kerülhetetlen az ármérséklés, így is csak a korszerű, a ki­váló minőségű áru talál gaz­dára. Ha őszinte önvizsgálatot tartunk, magállapíthatjuk, hogy a szigorú • takarékosság elve ma még 1 vem hatja át sem a vezetői döntéseket, sem a közgondolkodást. Sőt, he- helyenként., hogy a vállalatok megszabadultak a keretgaz­dálkodás merevségétől, elő­fordulnak meggondolatlan költekezések is. Például a rep­rezentációban, és a propagan­da munkában, a bútorcserék­nél sokkal kisebb a forint becsülete a hivatalban, mint. otthon, a macink.'.k'xrtisbam. Hasonlóképpen a műhelyben is másként bánnak az anya­gokkal, az alkatrészekkel-, - késztermékekkel, a gépekkel, a berendezésekkel, mini oda­haza, mint a személyi tulaj­donnal. Aid fusizik, vagy egy kisebb értéket elvisz a mű­helyből, annak társai »falaz­nak«, aki az öltözőben nyúl a - máséhoz, az megnézheti magát. Ügyesen lógni is sza­bad, csak ki ne hívják vele a főnökök haragját a kollektí­vával szemben. A forintokból lesz a millió, a percekből az esztendő. A közmondás is azt tart ja: aki a. kicsit nem becsüli, az a. sokai nem érdemli. És ez örök igaz­ság. Ám a kicsit megbecsülő közszellem kialakítása minde­nekelőtt a gazdálkodási, a szervezési lazaságok felszá­molását igényli. Ahhoz, hogy a munkás tényleg érezze a percek értékét, nem szabad megtűrni a létszámfelesleget, a. mesterségesen teremtett csellengést, az anyaghiányt, a szervezetlenséget. Határozot­tan föl kell lépni a forintos károkkal szemben. A vállalati nyereség vi­szonylag könnyen mozgósít­ható, nagy tartalékai hovato­vább kimerülnek. Arra is szá­mítani lehet, hogy a piac és a gazdálkodás feltételei is mindinkább megkövetelik az önköltség tervszerű csökken­tését. így a jól vezetett, az előrelátó vállalatoknál már most takarékoskodnak a pénzzel, anyaggal, idővel. — Mindenekelőtt a vezetőktől, a műszakiaktól, a közgazdászok­tól követelnek rendet, fegyel­met, s egyben anyagilag is érdekeltté teszik Őket a jobb áron eladható és gazdaságo­sabban gyártható konstruk­ciók, technológiák kxalakitá. sában, az ésszerűbb létszám gazdálkodásban és munka szervezésben. Ha már az idei aszerint jutalmazzák, premi­zálják a dolgozókat és osztják el az év végi részesedést, hogy ki milyen mértékben járult hozzá a vállalati nye­reség növeléséhez, akkor jö­vőre és azután sem jöhet meglepetés, mert az egész kollektíva jövedelmének to­vábbi növeléséhez szilárd alapot teremtenek. K. J, Kérdezz-felelek — felnőtteknek Nép front beszélgetések a marcali járásban Milyen lesz Marcali továb­bi iparosítása? Hogyan javít­ható a községet érintő autó- buszközlekedés? Miért nem leshet barna kenyeret kapni a falu boltjaiban? ílagyan ala­kul a csatlakozó községek kommunális ellátottsága? Mi­lyen tervek készülnek a peda­gógusok munkakörülményei­nek javítására? Mikor létesül napközi otthon a községben? Melyek a legfrissebb tapaszta­latok a termelőszövetkezetek egyesítésében? Hogyan lehetne az ifjúságot eredményesebben bevonni a község fejlesztésé­be? Ilyen és ehhez hasonló kér­Ezerkétszáz külföldi cég jelentkezett a BNV-re A Hungexpo-nál összesítés készült a Budapesti Nemzetkö­zi Vásár várható hazai és külföldi kiállítói részvételéről, a vásár előkés2ületedrőL Az 1970. évi BNV-n az ed­digi jelentkezések szerint mintegy 1200 külföldi cég vesz részt, amelyek — a ta­valyihoz hasonlóan — vala­mivel nagyobb területet fog­lalnak majd le árubemutatóik számára, mint a hazai kiállí­tók. 33 országból jelentkeztek külföldi kiállítók az idei BNV-re, 23 ország hivatalos kiállítóként vesz részt a vásá­ron. Az idén a Hungexpo foko­zottabban elősegíti a kereske­delmi tevékenységet. Ismét megnyílik a külföldiek klub­ja. A klubbán a vásár idő. szakáiban rendszeres találko- 1 mával aókat szervez majd a Hung­expo a kiállító külföldi és a hazai vállalatok szakemberei számára. Üj szolgáltatásként bevezeti a Hungexpo a Ser­vice boyszolgálatot, ez gon­doskodik majd arról, hogy a külföldiek viszonylag csekély szabad idejüket kellemesen töltsék el Budapesten, es ál­talában megkönnyítsék itteni munkájukat A szolgálat el­intéz asztalfoglalást; levelet, csomagokat kézbesít, beszerez színház- & mozijegyet A külföldiek találkozóhe­lyéhez hasonló feladatot lát el a Mezőgazdasági Múzeum épületében megnyíló szakmai klub, amely a hazai kiállítók rendelkezésére álL Itt talál­kozhatnak majd szálúnál meg­beszéléseken kívül ankétok, előadások, tájékoztatók alkal­dések érkeznek mostanában a Hazafias Népfront marcali já­rási bizottságához. Általában nyolc-tíz téma is szerepel a benyújtott listán, és a témák köre a helyszíni beszélgetése­ken tovább bővüL Az érdek­lődés elsősorban a község je­lenlegi gondjaival, további sorsával van összefüggésben. Még az ősszel határozta el a járási népfrontbizottság hogy tájékoztató jellegű, kötetlen beszélgetéseket szervez a já­rásban előre összegyűjtött kérdések alapján. A járás párt- es állami vezetői öröm­mel fogadták a kezdeménye­zést. Az eddig megrendezett , találkozásokon részletesen válaszoltak a föltett kérdések­re, majd hosszasain elbeszél­gettek a falu. gondjairól, ter­veiről a lakosság valamennyi rétegének véleménye és érdek ­lődése alapján. Ezeken a be­szélgetésieken a községek tár­sadalmi és politikai, valamint gazdasági vezetői vesznek részt. — Sajátos légkör alakult ki e beszélgetéseken — tájékoz­tat Kovács László járási nép- Eronttitkár. — Az teszi meg­hitté a találkozókat,, hogy tel­jesen nélkülözik a formalitá­sokat. Az ős- viteleken számos elvi és " lati kér­dést megvitatnak. És hogyan vélekedik a ta­lálkozók egyik főszereplője, dr. Ress Zoltán, a járási ta­nács vb-elnöke? — A párt és a tanács is min­dent megtesz azért, hogy erő­sítse kapcsolatát a lgkosság- í*'-'. Ügv érzem, a kölcsönös ' í; ’ ’: öztatásnák, véteménycse­ez a formája a fennálló i tőségek kozott a legered­ményesebb. Örülünk a nép­front kezdem éri vez lsének; új alkalmat teremtettek Coláink megvalósításához, P„ I*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents