Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-10 / 58. szám

Mi javítják a Ronkásifjásáii helyzetét Kaptáin f.Tudósítónktól.) Az MSZMP Nagyatádi Já­rási Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban megtárgyalta a járás munkásifjúságának. hely­zetét, valamint a kommunis­ta ifjúsági mozgalomban betöl­tött szerepét A vb megállapí­totta, hogy a járásban, is a munkásifjúság a fiatalság leg- öntudatosabb rétege, a KISZ bázisa. A pártalapezervezetek nagy gondot fordítanak a fia­talok élet- és munkakörülmé­nyeinek a javítására, a KISZ- szervezetek pedig megkülön­böztetett gonddal végzik a munkásifjúság körében az esz­mei-politikai nevelő munkát. A vb határozata alapján a KISZ -járási bizottsága elké­szítette intézkedési tervét a munkásifjúság helyzetének további javítására, szerepének fokozására. Tam,as Dezső, a járási KISZ-titkár ezzel kap­csolatban a következőket mondta el: — A KlSZ-tevékenvség szer­ves részévé kell, hogy váljon a gazdaságpolitikai kérdések­kel. való foglalkozásnak, a termelést segítő tevékenységi formák meghonosításának. A KISZ-nek — az ifjúsági törvény nyújtotta lehetősé­geken belül — képviselnie kell az ifjúság r érdekeit. Az eddigieknél határozottab­ban kell kezdeményezniük a határozatokban foglaltak ■megvalósítását. Az alapszerve­zeteket arra kértük, hogy ak­cióprogramjuk összeállításánál vegyik fi^elembe a vállalati tervből rájuk háruló feladato­kat. Az ifjúsági szocialista brigádoknak nagyobb részt kell vállalniuk az üzemi tervek végrehajtásából. Mindezek mellett az üzemek vezetőinek jobban kell törődniük a fia­talokkal. Tartsanak időszakon­ként tájékoztatót a KISZ-tag- gyűlóseken a vállalat eredmé­nyeiről, terveiről. Az eddigiek­nél nagyobb mértékben kell elismerniük a fiatalok munká­ját. Nagyobb gondot kell a gazdasági vezetőknek fordíta­ni a fiatalok művelődési és sportolási lehetőségeinek a megteremtésére is. KlSZ-bízottságunk és alap- szervezeteink fő feladatuknak tekintik a munkáisfjúság vi­lágnézetének. erkölcsének for­málását. Szorgalmazzuk, hogy azok a fiatalok, akik nem vé­gezték él az általános iskola nyole osztályát levelező vagy esti tagozaton elvégezzék azt. A kommunista vasárnapok megszervezésével, különböző munfcaakeiók lebonyolításával kívánjuk elősegíteni az üze­mek kulturális létesítményei­nek létrehozását. KISZ-bizottságunk változat­lanul fontos feladatának te­kinti a munkásfiatalok (fiatal házasok) lakásgondjainak eny­hítését, ennek érdekében to­vább kívánjuk fejlesztem a KlSZ-Iakásépítési akciót is — mondotta befejezésül a KISZ járási titkára. A tsz-tagok panaszának ügyintézése a csurgói járásban (Tudósítónktól.) A termelőszövetkezetekben előforduló tagsági viták elin­tézési módjának tapasztalatait vitatta meg együttes ülésén a Csurgói Járási Tanács V. B. és a Hazafias Népfront csurgói járási bizottsága. A korábbi években a terme­lőszövetkezetek és a tagok kö­zötti viták döntő részét a ház­táji területek mérete, a föld- ráiadék kifizetése és a közös munkavégzéssel kapcsolatos problémák jelentették. Az ügyek szakszerű és gyors in­tézését gátolta a jogi gyakorlat hiánya. Ezen túl a tagok — jo­gi tájékozatlanságuk miatt — a legkülönbözőbb fórumokhoz és hírközlő szervekhez fordul­tak panaszaikkal Nagy válto­zást. eredményezett a tsa-ek alapszabályainak elkészítése. Ezután csökkent a föllebbezé- sek száma is, hiszen míg 1968- ban 92 beadvány érkezett, ad­dig tavaly 68 ügyben kellett már csak eljárni másodfokon. A vitás ügyek színvonala­sabb intézését segíti az is, hogy több szövetkezet egyesült s így lehetővé vált — mint pél­dául a csurgói Zrínyi Tsz-ben is —, hogy önálló jogászt al­kalmazzanak a nagyüzemek. Az eddigi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy igen hasznosak, jó szolgálatot tesznek az ismeretterjesztő előadások keretében megtar­tott jogszabályismertetők. Eb­ben fontos szerepet vállaltak a községi népfrontbizottságok. Jóváhagyták a KISZÖV alapszabályát A MÜL.T ÉV munkáját érté­kelte és a tennivalókról ta­nácskozott a közelmúltban Ka­posváron a kisipari szövetkeze­tek megyei küldöttközgyűlése, amelyen részt vett Ferenczi Ti­bor, az OKISZ elnökhelyette­se, Deák Ferenc, a megyei ta­nács ipari osztályának vezető­je és Tihanyi Zoltán, a Ma­gyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazgatóságának veze­tője is. A vezetőség beszámolója megállapította, hogy a szövet­kezeti tagok 468 millió forint termelési értéket,értek el, 68 millióval többet, ‘mint 1968- ban. A termelékenység 6.9 szá­zalékkal emelkedett A belke­reskedelemnek < 141 millió fo­rint értékű árut adtak el, 24 százalékkal többet, mint az előző évben. Növelték a kül­földre szállított termékek mennyiségét és értékét is. 28,5 millió forint értékű export­árut adtak a népgazdaságnak. Ennek az értéke 90 százalékkal magasabb az előző évinél. A csurgói Napsugár koní'ekciós részlege egész évben csaknem kizárólag exportra végzett bérmunkát. Fokozta az ex­porttevékenységet a Kaposvá­ri DELTA Sportáru és Bőrkon­fekció Szövetkezet is; 15 millió forint értékű árut szállított a külkereskedelemnek. Az építőipari tevékenység 23 százalékkal emelkedett, s ér­téke meghaladta a 165 millió forintot. 263 lakást adtak át 1969-ben a ktsz-ek. Csökkent viszont a lakosság részére végzett építőipari javítöszol- gáltatás. A szövetkezetek létszáma 9,4 százalékkal emelkedett, s év végén 6077 ember dolgozott a ktsz-ekben. A munkaerő-van- dorlás a kisipai szövetkezetek­ben is nagy volt: 3060 embert vettek fel és 2390-et töröltek állományukból a múlt évben. A szövetkezeti munkának is célja, hogy nagyobb legyen a tagság jövedelme. 1969-ben a megye valamennyi szövetkeze­te — 26 ktsz — nyereségesen működött. A RÉSZESEDÉSI alap 13 millió, s 2,3 millióval több ré­szesedést osztanak, mint az előző évben. Fejlesztési alapra 8,9 milliót tartalékoltak. A múlt évben 26 milliót fordí­tottak beruházásra a kisipari szövetkezetek. Jelenleg épül a Kaposvári Vasipari Ktsz üzemháza. a csurgód Napsugár szolgáltatóháza, a Balaton- boglári Vas-Műszáki Ktsz és a Marcali Építőipari Ktsz üze­me, a Siófoki Szolgáltató Ktsz műszaki üzemcsarnoka. A lakásépítést fokozza, az építési gondokat csökkenti, és a dolgozók munkáját könnyíti az építőipar gépesítése. A múlt. évben 6 milliót fordítot­tak különböző építőiparj gé­pek vásárlására. Az OKISZ a kölcsönös támogatási alapból 3,5 millió forinttal segítette a Somogy megyei szövetkezetek gépesítését • A beszámoló megáliapi tóttá, hogy a gazdasági eredménye­ket fokozta a szövetkezetek tagjainak munka versenye is. 300 munkabrigád. 65 szocialis­ta brigád versenyzett a múlt évben. Eredményesnek bizo­nyult a fiatalok megyei ter­melési versenye is. 35 fiatal el­nyerte a szakma ifjú mestere kitüntetés különböző fokozatát. Ezután megvitatta a küldött­gyűlés a KISZÖV új alapsza­bályát. A szövetség segíti a szö­vetkezetek önálló gazdálkodá­sát, részt vesz az általános ér­vényű tervek előkészítésében, az illetékes végrehajtó b’rott- ság elé terjeszti a vitás ügye­ket,, javasolja ezek megoldásá­nak módját, figyelemmel kísé­ri a jogszabályok, gazdasági szabályozók hatását a szövet­kezetekre. Megbízás alapján képviseli az illetékes szövet­kezet érdekeit, szolgáltatáso­kat végez, tanácsokat ad. Szer­vezi a szövetkezetek társadal­mi-művelődéspolitikai tevé­kenységét. Munkája nem sért­heti a szövetkezetek önállósá­gát. Ajánlásait megtárgyalják a szövetkezetek. Kötelezővé csak akkor válnak, ha elfo­gadják a szövetkezetek tagjai. A MEGYE valamennyi szö­vetkezete érdekképviseleti szervéül választotta a KI- SZÖV-öt. A KISZÖV vezető­sége tanulmányozás és javas­lattétel végett elkészítette és minden szövetkezetnek eljut­tatta az alapszabálytervet Most élénk vita és hasznos ja­vaslatok után elfogadták azt a szövetkezetek küldöttei. Szakács Erzsébet MAI KOMMENTÁRUNK üiiiéielés íz eltartásról Az u-tóöbi időben egyre több eltartási ajánlató, olvas­hatunk a lapok apróhirdeté­sei között, de szóbeszéd tár­gya az utcán, az autóbuszon és a -munkahelyeken is. »El­tartását vállalnám, komfortos (összkomfortos), szoba-kony- has (kétszobás) lakással ren­delkező idős férfinak vagy nőnek« — szól a hirdetés, és a jelige általában Napsuga.ras ősz, Szeretem az ' öregeket, Csendes otthon. Jól megfé­rünk és sorolhatnám még, hi­szen nagy a választék közhe­lyekből. A zárójeleket azért használ­tam ebben a leggyakrabban olvasható szövegben, mert kine.k-k.inek az igénye, kíván­sága tükröződik a minőséget meghatározó szó mögött, hi­szen nyilvánvalóan nem le­het ugyanazt a bánásmódot elvárni egy eltartótól, ha szo- ba-konyhás a lakás, vagy ha éppen kétszoba-összkom.fort, gázfűtéssel a Dorottya utcá­ban. Annak, ellenére, hogy szi­gorú jogi alapokra helyezték ezt, és elsősorban az eltartot­tak érdekeit veszi figyelembe az eUartásos lakásszerzés, er­kölcsi megbízhatóságáról igen szomorú tapasztalataink van­nak. Az újságíró is hajlamos arra — sót talán még jobban, mint mások —, hogy az elret­tentő példák sokaságát sora­koztassa fel agyában a hirde­tés olvasásakor, jóllehet az ellenkezője adta az alapgon­dolatot és a jogszabályt. S az igazán természetes, hogy ha valaki valamit elvállal, akkor azt a legmesszebbmenőkig igyekszik teljesíteni. Nem új gondolatok ezek, számtalan más téma feldolgozásánál el- pufogtattuk már őket, de ha nem találkoznék rendszeresen ezekkel az apróhirdetésekkel, akkor bele is nyugodnék, hogy felesleges elmélkedni tóluk. Egyik hetilapunkban tilvas- tfm. a. közelmúltban, hogy az újságíró felháborodott a vil­lamoson ellesett párbeszéden, aminek az volt a lényege, hogy valaki eltartási szerző­dést kötött egy idős nénivel, s reméli, n$m kell sokáig vár­ni a halálát, meri beteg is, öreg is, neki viszont mér teg­nap szüksége lett volna a lakásra. Nekem — sajnos vagy sze­rencsére? — még nem volt alkalmam szem- vagy fülta­núként végighallgatni egy ilyen, vagy ehhez ' hasonló dialógot, de tudom, hogy él ez a számítás, és úgy érzem, nem mehetünk el szó nélkül mellette. Az eltartás jogi ceremóniá­ját nem ismerem, Nem tu­dom, hogy kiszáll-e egy bi­zottság helyszinszeml ere, vagy csupán nehány félives papíron szentesítik az öreg és a fiatal megállapodását. Az első pár hónapban va­lószínűleg szent a béke, a kölcsönös alkalmazkodás ma­gasiskoláját járják ki mind­annyian, esetleg mozi-, szín­házjegy, névnapra, születés­napra ajándék a kedves fi­gyelmesség szívből jövő meg­nyilvánulása, Később azonban, már terhessé kezd válni a. másik, jelenléte. A néni vagy a bácsi, egy re többet gondol­kozik azon, hogy miért nincs hozzátartozója, aki segítene, miért kellett idegen emberek­kel összekötnie az életét, ki­szolgáltatnia magát. A fiata­lok pedig nyűgnek érzik el­tartottjukat, és rövidesen el­hangzik az a bizonyos párbe­széd a villamoson, utcán, irodában vagy műhelyben. Most már nincs szeretet, nincs figyelmesség. Törjünk rohamtempóban a cél felé; a természet örök törvénye, hogy az erősebbeknek, az egészsé­gesebbeknek kell élniük. Ez ellen nincs fellebbezés és az az utolsó szalmaszál, amibe kapaszkodni lehetne, eltörik, mielőtt nyúlhatnának érte. Nem vagyok biztos benne, hogy ezek a mozaikkockák, amelyeket én olyan nagy gonddal, időbeli, sorrendbe szedtem, azt a képet adják, amelyre az apróhirdetések ol­vasásakor . gondoltam, Nagyon kívánom, hogy ne így legyen, még abban az esetben sem, ha a jól bevált, közmondást szánom elmélkedésem végére: A kivétel erősíti a szabályt.! S. G. Gazdagok vagyunk? Ha száraz lesz a tető... — Halló! Somogyi Néplap? Saly elvtársat keresem! — Én vagyok, parancsoljon. — Kérem, ha jól emlékszem, ön volt nálunk úgy másfél év­vel ezelőtt a Füredi úti kis ABC-áruház átadásán. Nem? Szeretném a segítségét kérni. — Miről van szó? — EgymiU i ó-kétszázezer forintért építették ezt az üz­letet. Tavaly májusban és jú­niusban — talán emlékszik rá, hatalmas esők voltak — be­ázott a raktár. Kertem a-válla­latot (Somogy- megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi), hogy addig, amíg' a jótállás érvény­ben van, csináltassák meg. Je­lentettem májúiban, június­ban. ki is jöttek a vállalattól és az Építőipari és Lakáskar­bantartó Ktsz-tői. de nem tör­tént semmi. Azóta a raktárban a fél mennyezet beázott, sok- sok négyzetmétert borit a pe­nész. Egy alkalommal hatszáz forint értékű piros paprika tönkrement. Pénteken délelőtt elmentem az ABC-áruházba. Kikerültem a portál előtti, bokáig érő víz­tócsát és vizslató szemekkel figyeltem az elárusító helyisé­get. hátha már itt is sikerül a beázás nyomait fölfedezni. Az építők dicséretére legyen mondva, itt még nincs vízfolt a plafonon, de beljebb... A raktárban a mennyezet közepén ér véget a vizes folt. Fekete és barna penész borít­ja a falat A polcokra ra­kott árut foliasapkával védik a víztől. A csütörtöki nagy eső idején a raktárban úgy esett, mintha nem is lett volna fö­lötte tető. A szociális helyiségekben a változatosság kedvéért a pe­nész fekete színű, az irodában zöld. Az épület hátsó falán tíz-tí- zenkét négyzetméternyi terü­leten lehullott a nemes vako­lat, és amikor barcsi vendé­geket kalauzoltak az áruház­ban, a vállalat osztályvezetője kifogásolta, hogy miért pókhá­lós (!) a kazán feletti sarok. Szjennyvízlefolyó nincs. Ha az üzletet felmossák és kitaka­rítják, Sikkor az udvarra öntik a vizet, mert a csap vagy a WC eldugulna. — Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat? Polgár József szervezési osztályvezetőt kere­sem. — Az beszél, tessék! — A Füredi úti ABC-áruház ügyében keresem. Tudják, hogy milyen állapotok ural­kodnak az üzletben? — Igen. — És mikorra várható, hogy változtatnak rajta? — Kérem, a ktsz azt mondta, hogy mihelyt fel lehet menni a tetőre, áronnál hozzálátnak a szigetelés megjavításához. — Tavaly május óta nem volt megfelelő idő a tető ki­javításához? (A kérdési« nem kaptam választ.) — Mikor kérték először az építőket, hogy javítsák ki? — Itt vannak előttem a jegyzőkönyvek. 1969 júniusá­ban, aztán novemberben, majd decemberben irtunk nekik. Azt a választ kaptuk, hogy ha föl lehet menni a tetőre, ak­kor áronnál. Telefon az Építőipari és La­káskarbantartó Ktsz műszaki irodájának. A vonal túlolda­lán hendvai Géza. — Kérem, a nem minden­napi időjárás az összes lapos tetejű épületet. megviselte. Nem takarították le a félmé­teres havat, persze, hogy be­ázott Egyébként ott valami maszek kémény javítás is volt, a neonosok is mászkáltak a tetőn, nem csodálom, hogy el­fajult a dolog ... Ha a tető megszárad, kijavítjuk! A telefonbeszélgetésekkel kapcsolatban csupán egyetlen megjegyzése marad a króni­kásnak. Ha a kereskedelemben dolgozók közül valakit két éven belül három alkalommal megbüntetnek (szabálysértési eljárást indítanak ellene vagy a kereskedelmi felügyelőség bírságolja meg negyven-ötven filléres árdrágítás miatt), akkor azt kizárják a szakmából. Saj­nos ugyanez nem vonatkozik az egymillió feletti építkezé- isek minőségi kivitelezőire Éljen minden nő a földön Asszonyok töltötték meg vasárnap délután az SZMT kaposvári székhazának földszinti termét.. A megyei és a városi nőtanács hívta meg őket a hazánk felszaba­dulásának huszonötödik és a nemzetközi nőnap hatvanadik évfcurdiulójának tiszteletére rendezett ünnepségre. A ka­posvári ünnepségen részt vet­ték a Magyar Nők Országos Tanácsának szovjet vendégei is: Maria Martinovics, a minszki területi pártbizottság osztályvezetője és Júlia Dru- nyina költőnő, a Szovjet Nő­tanács elnökségének tagja. Ott volt Antal Imréné, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak osztályvezetője is. Az ünnepséget Jórányi Gyu­lává, a nőtanács városi titká­ra nyitotta meg, majd úttörők köszöntötték verssel, irodalmi összeállítással, virágokkal az asszonyokat és a vendégeket Különösen meghatotta a hall­gatókat a szerttjakaói iskola második osztályos tanulóinak műsora. Ezután Papp János, a váro­si pártbizottság titkára emlé­kezett meg a nemzetközi nő­nap hatvanadik évfordulójá­nak jelentőségéről, felszaba­dulásunk negyedszázados ju­bileumáról. — 1945-ben új korszak kez­dődött nemcsak az egész or­szág, hanem a nők életében is. Ennek a sorsfordulónak sokan voltak átélői, cselekvő részesei a mostani ünnepség részvevői közül is. Ebből az alkatomból is köszönetét kell mondani a hős szovjet kato­náknak, köztük azoknak a szovjet nőiknek is, akik a frontion és a hátországban azért küzdöttek, dolgoztak; hogy Magyarországon is eljöj­jön a szabadság, a 'békés szo­cialista építés ideje. Az el­múlt huszonöt év társadalmi változásai a nők számára olyan előrelépést jelentenek, I amelyhez mérhető ebben azl országban 1945 előtt összessé­gében sem volt. A városi pártbizottság titkára elismeréssel szólott a megyeszékhely asszonyainak tevékenységéről: — Hazánk, a szocialista Magyarország napról napra szépül, erősödik. Ennek az előrehaladásnak a forrása a munka, s ebből a város .min­den asszonya, leánya dereka­san kiveszi a részét. A nők lelkiismeretes, szorgalmas munkájáról, feMősségvál’ dú­sáról, a családról való gon- doskódásutoról csak tisztelet­tel, elismeréssel és köszönet­tel lehet szólni. Júlia Drunyina költőnő kedves szavakkal, köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Ma­ria Martinovics moszkvai em­lékplakettet és Lenin kedves dalait adta át a küldöttség ne­vében. Az ünnepség filmvetítéssel fejeződött be. Lu G. iomocti refill1 «saa, W» mártém IK 3

Next

/
Thumbnails
Contents